Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-26 / 121. szám

az Árvízkárok mielőbbi helyre­­állításáért Külön műszakok — több tégla SZABAD NAPOKON IS DOLGOZNAK Az árvíz pusztította köz­ségek újjáépítéséhez sok­százmillió tégla kell, becs­lések szerint előrelátha­tóan 400—500 millió darab. (Egy-egy falusi ház újjá­építéséhez a bontásból fennmaradó anyagok figye­lembevételével 20 ezer tég­la és 2 ezer cserép szüksé­ges.) Ez hatalmas munkát ad a tégla- és cserépipari vállalatoknak, mert — mint ismeretes — a fehérgyarmati korsze­rű téglagyárat is elöntöt­te az árhullám és az igen fontos telep termelésé­nek 2—2 és fél hónapos ki­esésével kell számolni. Kívüle még a tiszaberceli, a makói, az apátfalvi és a szőregi téglagyárak is szü­netelnek időlegesen, mert dolgozóik az árvízvéde­lemben vesznek részt. A Budai Tégla- és Cse­répipari Vállalat dolgozói ezért most elhatározták: külön műszakokkal fo­kozzák a termelést, hogy pótolják az időjárás és a munkaerőhiány okozta kiesését és kielégíthessék az árvízkárok miatt fo­kozódó igényeket. A vállalat dolgozói 3 va­sárnapi, illetve szabad szombati műszakot ajánlot­tak fel. Ez másfél millió téglát és 170 ezer cserepet jelent. A dolgozók a külön műszakok túlórapótléká­nak 50 százalékát felaján­lották az árvízkárosultak­nak. Felhívásukhoz azonnal csatlakozott az Épületkerá­mia Vállalat, amelynek dolgozói két szabad szom­bat termelését — mintegy 1 millió téglát — ajánlot­ták fel. Csatlakozott a fel­híváshoz az Északdunán­túli Tégla- és Cserépipari Vállalat is, amely 3 millió téglát és 700 ezer darab égetett cserepet termel az árvízi műsza­kokban. A NAGY LEHETŐSÉG CSEHSZLOVÁK FILM BEMUTATÓ: MÁJUS 28. A Pécs—Baranya megyei és a Hajdú megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai felajánlották, hogy a fehérgyarmati téglagyár kitelepített dolgozóinak szállást, ellátást és munkát adnak. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajá­val kitüntetett Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a rendkívüli mű­szakokon kívül azt is fel­ajánlotta, hogy az elöntött fehérgyarmati gyár újjá­építéséhez műszaki brigá­dokat küld. R. J. Homokzsákok védik Szeged belvárosát ÜZENET A GYARMATI GIMNAZISTÁKNAK Sóstón találkozott az osztály Sóstón 114 árvizes, érett­ségire készülő diáknak megnyitották a nyári KISZ- tábort. A sok színes kis pa­nelházat a lombok alatt. Itt, az erdő csendjében, ta­náraik közelében feledjék a menekülés perceit, az ösz­­szedőlt házakat, ahonnét könyveikkel útnak indul­tak. (De azért a sok szép­ség, gondosság mellett egy szó: szép színesek, roman­tikusak ezek a panel bó­déházak, emeletes ágyak­kal, de azért az éjszakák még 6—8 fokosak, gyönyö­rű a lombok alatt a gyep, jó dolog a homokra kiterí­tett plédeken hasalva ta­nulni, de az asztal, íróasz­tal, könyvespolc mégiscsak biztonságosabb terep az amúgy is hátrányban levők felkészülésére.) De hát halljunk a fiúról, a lányról — a 114-ből ket­tő —, aki ide, a messzi, vá­lyogfalú szatmári falvak­ból vizeken, áradatokon át elindult s eljutott e tanuló­sereghez. A lány, Márton Judit így mondja: — Én Nemesborzáról já­rok be Fehérgyarmatra a gimnáziumba. Nemesbor­za kis község, nagyon ki­csi, 43 ház, a gyerekekkel együtt is csak 110 lakó. Apám rakodó a nagyszeke­­resi TüZÉP-nél, anyám idehaza, a tsz-ben dolgo­zik. Én történelem-föld­rajz szakos tanár szeretnék lenni, Debrecenben felvé­telizek. Arra pedig készül­ni kell! Kedden írásbeliz­tünk. Csütörtökön már nem indult a szokott négyórás busz Gyarmatról, csak ösz­­szevonva három járat este 7-kor. Mert én mindennap bejártam az írásbeli után is az iskolába, az osztály­­főnököm történelemóráira, még ha elsősöknél tanított is, bejártam hallgatni. Hol tanultam volna? Akkor, csütörtökön már a buszál­lomáson azt mondták az emberek, hogy nagy bajok jönnek, ezért sem indultak a korábbi járatok. Az utol­só busszal hazaérkeztem, s otthon átnéztem az elsős történelmet, hogy miért ta­nulunk történelmet. (Miért tanulunk történelmet? — kérdezem. „Azért, hogy megismerjük elődeink sor­sát, s ebből a jelenben s a jövőre következtetni tud­junk.”) Másnap egy osz­tálytársam jött hozzám, hogy már semmiféle busz nem megy be Gyarmatra. Kiszaladtam az anyámhoz a mezőre, ott volt már az öcsém is, az öcsémmel sem indult Penyigére az isko­lajárat. Nem ment már semmiféle jármű. A víz jött. De erről sokat írtak. Akkor is tanulni akartam, de csak fogtam a könyvet, és semmit sem értettem. Mi magaslaton lakunk, a mi udvarunkba hozták el az emberek állatjaikat. Ta­nulni akartam, de nem tudtam tanulni. Aztán a nyíregyházi rádióból hal­lottuk, hogy az érettségire készülő árvizesek Sóstón jelentkezzenek. Én bőrönd­be raktam a könyveimet és vártam. Mert víz volt min­denfelé, a múlt héten még nem lehetett elindulni. Ma hajnalban az édesapám azt mondta , mert minden hajnalban kiállt a felszá­radó országútra nekem ko­csit fogni: — „Egy pékautót stoppoltam neked.” Ez a pékautó bevitt Mátészal­kára. Szálkáról vonattal jöttem. Ma érkeztem. Sze­retném, ha itt tudnék ta­nulni. A fiú pedig így beszél: — Engem Siket Ferenc­nek hívnak, én is Debre­cenbe jelentkeztem, de az orvosi egyetemre. Én Pa­rt­yoláról való vagyok, az apám az ottani Szik­ra Tsz kocsisa. Ki­tűnő tanuló vagyok már évek óta. Szombaton jöttem el Panyóláról, he­likopterrel. Én csak akkor fogadtam el a helikopter kosarát, amikor már vég­képp mindenütt víz volt, s a fiúk, akik odahaza ma­radtak, akik nem járnak gimnáziumba, azt mond­ták: fogadd el a kosarat. Igen, csak ez az egy anovák volt rajtam, alatta, ezt a sárga-kék trikót most vet­tem Debrecenben. Mást nem vittem magammal, kis táskámba csak a bioló­gia és a fizika könyveket tettem, a többi érettségi tárgy könyveit is odahaza hagytam. (Egy fiú, egy tisz­ta kitűnő fiú felszáll Pa­­nyolán egy léggömbön, képzeljük csak el: emel­kedik a magasba, egy kis Zeppelinen, s madzagon a biológia s a fizika könyvét szorongatja, lógatja!) — Aztán a helikopter Nagydoboson letett. Itt vonatra szálltam egy osz­tálytársammal és Debre­cenibe utaztam. Ugyanis Debrecenben diák és al­bérlő az unokabátyám. Pa­­nyolai ő is, egyetemista. Odavett magához Segített a tanulásban. Megosztot­ta velem az ágyát, a Fa­zekas Gimnáziumban könyveket kaptam és ta­nultam. — Aztán a rádió be­mondta: a menekülteket a városi tanácson nyilván­tartásba veszik. Elmentem hát a tanácsra, s ott a gyar­mati igazgatónk távirata várt. Az igazgató úr nem tudta, ki hová menekült, nem tudhatta, hogy éppen én olvasom el Debrecen­ben először az üzenetét, ezért nem névre volt cí­mezve, csak így: „A fehér­­gyarmati gimnazistáknak!" Az állt­ benne: jöjjünk Nyíregyházára, ahogyan csak tudtunk, Sóstón ta­lálkozik az osztály. Elbú­csúztam az unokabátyám­tól, visszaadtam a debre­ceni Fazekas Gimnázium­nak a kölcsön kapott köny­veket és felültem a vo­natra. őszre újra találko­zom majd unokabátyám­mal, én orvos akarok lenni, debreceni diák. Kőbányai György A SKORPIÓ IRÁNYÁBÓL.. Rejtélyes gammasugarak Érdekes tudományos hír érkezett Ausztráliából: gammasugárzást kibocsá­tó láthatatlan csillagokat fedeztek fel. Ezek a rejté­lyes égitestek — a Földről figyelve — a Skorpió-csil­lagkép irányában helyez­kednek el. TÖRPÉK ÉS ÓRIÁSOK A századfordulóig a csil­lagokat többnyire csak szí­nük, s ebből következően hőmérsékletük szerint kü­lönböztették meg. Több­nyire azt hitték, minden csillag akkora, mint a Nap, sokan éppen a Na­pot gondolták óriásnak. Russel és Hertzsprung vet­te észre, hogy a valóság sokkal bonyolultabb, mint a látszat. Felismerték, hogy a fehér és vörös csillagok között vannak törpék, van­nak átlagos átmérőjűek és vannak óriások is. A szín tehát önmagában nem meghatározó. A Skorpió alfája, az Antares például csaknem kétszázszor na­gyobb átmérőjű, mint a Nap. Ha ezt a csillagot a Nap helyére tennénk, a naprendszer belső bolygói — ide tartozik a Föld is — az Antares belsejébe ke­rülnének. A fizika sugárzási tör­vényeinek csillagászati al­kalmazása révén az em­ber először láthatott be — elméletileg — e kozmikus kohók gyomrába. Megis­merték a csillagok ener­giaforrásait, s képet kap­tak a csillagok életútjáról, születéséről és pusztulásá­ról. FELVILLAN, ELHALVÁNYUL Talán az egyik legfonto­sabb felismerés: csak az átlagcsillagokat lehet szí­nük és hőmérsékletük sze­rint osztályozni. Észre­vették ugyanis, hogy mind több a kivétel, a különle­ges csillag, amelyet nehéz a fejlődés ismert meneté­be besorolni. Ilyen furcsa égitesteket már régebben is ismertek. Vannak pél­dául olyan csillagok, ame­lyeknek a fénye szüntele­nül változik. A fényválto­zás periódusa lehet igen hosszú, több száz napos, de hét rövid, lüktetésszerű. Már az ókorban ismer­tek úgynevezett szupernó­va csillagokat, amelyek hirtelen felvillantak a sö­tét égbolton, azután látszó­lag örökre eltűntek, fényük el­halványodott. Az egyik híres szupernóva helyén maradt vissza az ismert Rák-köd a Bika csillagkép-,­ben. Ezt kínai csillagászok fedezték fel, 900 évvel ez­előtt. Az utóbbi években meg­próbálták a sok különleges csillagot sugárzásuk hul­lámhossza szerint osztá­lyozni. A NEHÉZ NEUTRON Ismerünk haldokló, fehér törpecsillagokat, amelyek talán egy-egy felvillant szupernóva maradványai. De az is lehetséges, hogy az összeroskadt csillag tovább zsugorodik, s már más hullámhosszon küldi jeleit. Ezt a változatot neutroncsillagnak nevez­zük. Anyaga olyan sűrű, hogy daruval sem tudnánk felemelni belőle egy gyű­­szűnyit. Érdemes egy pillantást vetni az elektromágneses sugárzás spektrumára. A különféle rádió- és Hertz­­féle hullámok, valamint az infravörös sugárzás után a látható fény keskeny „ab­laka” következik. Az em­beri szem csak a látható fény tartományában észle­li a világegyetemet. Ezt az ibolyántúli sugárzás köve­ti, majd a röntgen-, a gam­ma- és a kozmikus sugár­zás zárja a sort. A most felfedezett új típusú csil­lagok sugárzásának hul­lámhossza még százmil­io­m­od milliméternél is rövi­­debb, és másodpercenkénti rezgésszámuk elérheti az egytrilliót. Gauser Károly Bemutatkozik az anatómiai modell­ vétség a tizedik „didaktá”-t, a taneszközök legnagyobb arányú, legjelentősebb nemzetközi kiállítását. A mintegy 800 kiállító között hazánkat a TANÉRT és a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat közösen képviseli. A magyar pavilonban csak­nem ötvenféle új, szemlél­tető eszközt láthatnak az érdeklődők, zömmel a bio­lógia, továbbá a fizika ok­tatásához szükséges, variál­ható — többféle felhaszná­lásra is alkalmas — tanári bemutatóeszközöket. Tan­szeriparunk gyártmányai közül először szerepel nem­zetközi bemutatón az em­beri test szétszedhető, kicsi­nyített műanyag modellje, továbbá olyan elektronikus készlet, amely már tartal­mazza az atomfizika taní­tásához szükséges alapele­meket is. (MTI) Az idén május 28-tól jú­nius 1-ig Baselben rendezi meg az európai tanszer szőt ALI BABA A CSEMEGE ÉDESIPARI GYÁR KÁVÉKEVERÉKE 10 DKG ÁRA 13 FT

Next