Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-30 / 125. szám

• A 2x1 sem Mándy Iván, sem Csurka István ttévéminiatűrjében nem­­lett kettő. Fiatal hőseikkel nem történt csoda: talál­kozásuk nem oldotta fel magányukat. Mándy törté­netét ködfinomságú szo­morúság, borongós hangu­lat szövi át, amelyben a szerelem reménye és bol­dogsága már a felvillanás pillanatában szertefoszlik. Csurka fiataljai nem élik át olyan mélyen csalódá­sukat, játékosabbak, fa­nyarabbak. A két jó no­vellát jól vitte filmre Bán Róbert rendező, Kenyeres Gábor kamerája segítségé­vel. Pálos Zsuzsa, Tordy Géza, Szendrei Ilona, Pe­­thes Sándor, Monori Lili és Harsányi Gábor játéka tetszett. (bársony) □ IRODALMI MÚZEU­MOT alapítanak Szabad­­szálláson, amelyben első­sorban Petőfi- és József At­­tila-emlékeket helyeznek el. Emellett összegyűjtik és kiállítják Szász Károly tör­ténetíró és műfordító, Végh Vörösmarty, Sámuel és Za­­haridász György görög származású szabadsághős munkáit, akik életük egy részét Szabadszálláson töl­tötték el. □ ÁBRAHÁM PÁL éle­téről egyórás film készül a német televízióban. A pro­dukció bemutatóját novem­berre tervezik. □ A KECSKEMÉTI KA­TONA JÓZSEF SZÍNHÁZ művészei egynapi fizetésü­ket, a színház igazgatósága pedig egy előadás teljes bevételét ajánlotta fel az árvízkárosultak megsegíté­sére. □ A MAGYAR RÁDIÓ zenei főosztálya 1971. már­cius 29. és április 10. kö­­zött dalversenyt rendez. A háromfordulós versenyre 1939. január 1. után szüle­tett énekesek jelentkezhet­nek. □ AZ EÖTVÖS EGYE­TEM amatőrfilm klubjá­ban idén mintegy 25 film készült, s ezek közül több díjat kapott a különböző amatőrfilm-fesztiválokon. Június 5-én bemutatót tar­tanak a legjobb filmekből, s a vetítés közben tartott beszélgetésen részt vesznek az azóta főiskolát végzett egykori klubtagok is. I AZ IBUSZ RT FELVÉTELT HIRDET az 1970 őszén kezdődő IDEGENVEZETŐI TANFOLYAMRA FELVÉTELI FELTÉTELEK: — Érettségi vagy annak megfelelő általános műveltség — Megfelelő fizikai erőnlét és egészségi állapot — Évente legalább 2 hónap szabad idő, lehetőleg nem az iskolai szünet időszakában — Egy idegen nyelv tudása társalgási fokon. Az alábbi nyelveket tudók előnyben részesülnek: cseh, szlovák, román, bolgár, svéd, dán, holland, spanyol, olasz, török, finn és japán — Csak Budapesten bejelentettek jelentkezhetnek A tanfolyam az őszi-tavaszi időszakban lesz, heten­ként két alkalommal, az esti órákban. A tandíj kb. 400—450 Ft A jelentkezéseket — életrajzzal és 2 db 4x6-os fény­képpel együtt — július 1-ig, kizárólag postai úton, az alábbi címre kérjük beküldeni: IBUSZ RT, Személyzeti Osztály, Bp. V., Felszabadulás tér 5. A felvételi vizsgáról a jelentkezőket értesítjük Közművelődésről a tanácskozás után Ezer lakás - száz négyzetméter kultúra Beszélgetés Hantos Jánossal Az iskolán kívüli közmű­velődés jelenlegi helyze­tét összegező, s további út­ját, lehetőségeit taglaló, a közelmúltban lezajlott kon­ferencia után beszélget­tünk Hantos Jánossal, a Fővárosi Tanács VB elnök­­helyettesével. , — Az ön megítélése sze­rint mi lehet a tanácsko­zás haszna? • — Elsősorban az, hogy a művelődés e fontos ágára irányította a társadalom figyelmét, s kimondta, hogy a közművelődés nem tud­ta betölteni a művelődés­politikán belül önálló funkcióját. Ennek felisme­rése olyan intézkedéseket hozhat magával, amelyek majd biztosítják, hogy a közművelődés — akár anyagi támogatásában, akár minősítésében — egyenran­gú lehessen a művelődés­­politika egyéb ágazataival. És ez egyaránt vonatkozik a közművelődés intézmény­­hálózatának fejlesztésére, az ott tevékenykedő nép­művelők erkölcsi, anyagi megbecsülésére és a köz­művelődésnek a nemzeti jövedelemből való arányo­sabb részesedésére. Elmaradt peremkerületek — Tudomásom szerint a budapesti közművelés, le­hetőségeit tekintve, még nehezebb helyzetben van, mint sok vidéki város. — A konferencia beveze­tő előadásában, a minisz­terhelyettes beszámolójá­ban hangzott el: a főváros­ban nem kielégítő a köz­művelődési intézményháló­zat. Nekem is ez a vélemé­nyem. Sajnálatos módon, éppen a munkás lakta, il­letve a peremkerületek hiányos kulturális ellátott­sága igazolja ezt. Kivált­képp Újpesten, Kőbányán és a VIII. kerületben prob­lematikus a helyzet. Első­rendű feladatunk tehát, hogy a fővárosban — min­denekelőtt a munkás lak­ta kerületekben — úgy te­remtsük meg a kulturáló­­dás feltételeit, hogy a munkahelyi közművelés mellett a lakóhelyhez kö­zel is megtalálják az em­berek џг igényeiknek meg­felelő hasznos időtöltés le­hetőségét. A Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága olyan fejlesztési programot dolgozott ki a negyedik öt­éves tervben, amely némi­képp módosíthatja a ked­vezőtlen képet. A lakásépí­tési program részeként, a lakásépítéshez kapcsolódó beruházások közé, olyan művelődési otthonok épí­tését is felvette, amelyek­ben könyvtár, mozi műkö­dik, különböző szakköri te­vékenység bontakozhat ki, és szórakozást is találnak az emberek. Ezek a műve­lődést szolgáló épületek egy-egy újonnan felépülő városrész kultúrcentrumá­­vá nőhetnek. Minden ezer lakás után száz négyzet­­méternyi alapterületet a művelődésnek kell szen­telni. Kelenföldön, az Örs vezér téren, s az újpalotai lakótelepen lesznek új mű­velődési házak. Az ellátott­ságot szolgálja majd a SZOT kezdeményezésére indult akció is: Újpest, Kő­bánya és a Józsefváros mű­velődési központjának fel­építése. Mindennek az ad különleges jelentőséget, hogy a beruházások felét az érintett kerületek üze­mei biztosítják, a további 50 százalékot a Művelő­désügyi Minisztérium, a SZOT és a Fővárosi Tanács közösen adja. Ebben tehát már a rendelkezésre álló anyagi erők koordinált, ésszerű felhasználása is kifejeződik. Új forma — a tv — Arról már sokat hal­lottunk, hogy a népműve­lés fogalma és régi formái elavultak. Az új fogalom­nak megfelelően milyen új formák lehetségesek a kor­szerű műveltség korszerű átadására? — Az egyik lehetőség a televízió keltette érdeklő­désben és publicitásban rejlik. A közelmúlt té­véprogramjából a kerületi vetélkedőre gondolok pél­dául: új, rendkívüli fejlő­désnek indította a helytör­téneti kutatást. E mozga­lommá terebélyesedett ku­tatásban szenvedélyes ér­deklődéssel vettek részt a főváros fiataljai. Ismere­teik gyarapodásán túl, ér­zelmileg is — mert megis­merték — közelebb kerül­tek kerületükhöz. Hasonló jelentőséget tulajdonítok a Röpülj, páva vetélkedőnek. A legszebben fogalmazott felhívások sem értek volna fel azzal az eredménnyel, amit ez a műsor a népdal­kincs ápolásában elért. A példa arra ösztönöz ben­nünket, budapestieket, hogy a munkáskultú­ra hagyományait, a mos­tani munkásélet legfon­tosabb jellemzőit ápol­juk és megőrizzük. Segít­hetne ebben a munkahelyi népművelés is. A többi között ezt a célt szolgálja a háromévenként tartott Vándor Sándor kórusfesz­tivál. . Segíteni a fiatalokat — Mit tart a budapesti közművelődés legsürgősebb teendőinek? — A megújhodást! S eh­hez az szükséges, hogy akiken ez múlik, a konfe­rencia vitájából és doku­mentumaiból levonják a legfontosabb következte­téseket. A közművelésben részt vevő tömegszerveze­tek, gazdasági vezetők, a helyi tanáccsal együtt mér­jék fel tennivalóikat, és alakítsák ki a közművelő­dés fejlesztésének helyi programját. Munkájukban használják fel mindazokat a lehetőségeket, amelyek a sajtó, a rádió, a televízió közművelési funkciójának gyakorlatából erednek. Rendkívül fontos, hogy se­gítsük — és segítsék! — a budapesti ifjúság művelő­dését, szórakozását. Ehhez természetesen nekünk is meg kell találnunk a mű­velődés és szórakozás bel­ső arányait, és segítenünk kell, hogy ez kialakuljon az emberekben is. A Fővá­rosi Népművelési Tanács is ezeknek a feladatoknak a megoldását tekinti első­rendű kötelességének — fejezte be nyilatkozatát Hantos János, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese. H. M. A Vígszínház ma este mutatja be Barta Lajos Sze­relem című színművét, Kapás Dezső rendezésében. Ké­pünkön, a felújítás főszereplői közül: Pap Éva és Tahi-Tóth László (MTI fotó : Keleti Éva felv.) LEGSZEBB KÖNYVEINK Ma délelőtt — az ünne­pi könyvhét hivatalos meg­nyitója előtt fél órával — a Liszt Ferenc téri Köny­v­klubban nyitották meg A szép magyar könyv 1969 kiállítást. A könyvtárla­ton mintegy 400 kiadvány látható. Külön tárlókban helyezték el a Lenin-cen­­tenárium és külön a ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulójára kiadott köny­veket. Ugyancsak külön he­lyezték el az idei ünnepi könyvhét könyveit. 1969 legszebb könyvei között találjuk az Európa Kiadó Csillag-sorozatát, ugyancsak az Európa Tho­mas Mann-köteteit, Navar­­rai Margit Heptameron cí­mű kiadványát, A játszma vége, Modern egyfelvoná­­sosok című köteteket — mindkettő ugyancsak az Európa terméke — Illyés Gyula Drámák címmel összegyűjtött műveit a Szépirodalmi gondozásá­ban, Győze Imre Orfeo szerelme című versesköny­vét a Magvető kiadásában. Lázár Ervin A nagyravá­gyó feketerigó és Weöres Sándor Zimm-zimm című gyermekkönyveit, mindket­tő a Móra Kiadónál jelent meg. A sok egyéb díj mel­lett idén a Zeneművész Szövetség is különdíjat adott néhány kottára, a Fotóművész Szövetség pe­dig Ginka Devecseri Itha­­ka című könyvét díjazta. A kiállításon bemutatták azokat a köteteket is, ame­lyek az ünnepi könyvhét alatt leszállított áron kap­hatók. Ez a négy könyv: 1945—1970 címmel a 25 év verstermékéből összeállított gyűjtemény, a Szép versek 1969 című kötet, a Hold­tölte című szovjet kisregé­nyekből összeállított válo­gatás és a Körkép ’70 című magyar novellaantológia. A kiállítást Kornis Pál kiadói főigazgatóhelyettes nyitotta meg._______ ADÁSHIBA JÓ KOMÉDIA A PESTI SZÍNHÁZBAN Szakonyi Károly nem mindennapi ötlettel fog­hatott Adáshiba című ko­médiájának megírásához. Valahol Magyarországon, vagy esetleg valahol a nagyvilágban keresett egy tipikusan kispolgári csalá­dot, s egy estére becsem­pészte hozzájuk lehallgató­készülékét. Mit csinál ez a család? Tévét néz, azután tévét néz, majd ismét tévét néz. Közben fitogtatja kis­­polgáriságát, vagyis meg­jegyzéseket tesz a tévémű­sorra, és a családi szeny­­nyest teregeti. Kispolgár­papa, kispolgár-mama, kispolgár-gyerekek, köztük egy szép elvált asszony, akiről csak az derül ki, hogy nem tudhatunk meg róla semmi közelebbit, ő utálja a családot. Van még egy abszolút pozitív hős, romlatlan, mindenféle kis­­polgáriságot messze eluta­sító, holdraszállás iránt érdeklődő fiatalember. Ez a nagyszerű ötlet a darab kétharmadáig tart. Akkor egy izgalmas kri­miközvetítés közepette nyílik az ajtó. Megjelenik Bódogék albérlője, egy tor­­zonborz hippi, akiről ki­derül, hogy ő a Jézus Krisztus. A famíliáról pe­dig az derül ki, hogy tu­lajdonképpen nem is csak egy kispolgári családról van szó. A kifigurázott családtagok ugyanis az emberiség jelentős hánya­dát képviselik, amelyet a legnemesebb eszmék sem képesek befolyásolni. Itt kezdődnek a darab problé­mái. Szakonyi Károly a szívós és mindent túlélő kispolgáriság baktériumá­val viaskodik. S ez nagyon jó, csakhogy az a frázi­sokból összeálló nézőpont, amelyet a Krisztus szere­pében tetszelgő Emberfi képvisel — még ha komi­kus figurának fogjuk is fel — mindenféle hibát és erényt is belemos a kispol­­gáriságba. Az ebből kifelé törekvők — az elvált asz­­szony Vanda és a tizenki­lenc éves Imrus — nem kevésbé antipatikusak, mint maga a kispolgári család. Vagyis az emberi­ség szorgos, de eszmék iránt lelkesedni képtelen része és a jobbra vágyók között nincs igazi különb­ség­. A darab „főszereplője” a televízió, s ez talán már sejteti is, hogy a komédiá­ban az élet mindennapi cívódásait hangszereli az író. A hősök találó karika­túráival nevettetik a né­zőt. Mert kétségtelen: szó­rakoztató a színdarab. Si­kere lesz. Szakonyi Károly tud dialógust írni, tud kel­lemesen szellemes lenni, mindig célba talál, nagy derültséget keltve. A színészek — Páger An­tal, Bulla Elma, Halász Jut­­ka, Ernyei Béla, Béres Ilo­na, Tahi Tóth László, Kiss István és Kozák László — jókedvvel játsszák a kis­polgárt. S el is lehet hinni nekik, hogy akiket alakíta­nak — élő emberek. A jel­lemformálással és a drámai helyzetek felépítésével nem bíbelődnek, mert erre nem is ad nekik lehetőséget a darab. Szórakoztatják a né­zőt és derülnek önmagukon. Várkonyi Zoltán kitű­nően, sok-sok ötlettel ren­dezte a darabot, elhitette és bizonyította, hogy ilyen em­berek és családok­­ van­nak. Hogy ilyen Krisztus is van, azt nem tudtuk elhin­ni. Harangozó Márta Zenés est vendég magyaroknak A Magyarok Világszövet­­sége fogadást adott azoknak az előadóművészeknek a tiszteletére, akik a felsza­badulási ünnepségsorozat keretében magyar diplomá­ciai képviseletek és haladó magyar egyesületek műso­rain felléptek. Kállai Ferenc Párizsban, Zentay Anna Angliában, a Z­áray—Vámosi házaspár Kanadában, Psota Irén, Márkus László, Rátonyi Róbert Bécsben, Bilicsi Ti­vadar Grazban, Turán László, Késmárki Marika Nyugat-Berlinben, Horváth Tivadar Párizsban, Gobbi Hilda, Bárdi György­­Stock­holmban, Alfonzó Jugo­szláviában lépett fel. A világszövetség a ma­gyarok világéve alkalmából hazalátogató vendégek szá­mára július 3—15 között, kilenc alkalommal­ rendez zenés, vidám színházi este­ket az Ódry Színpadon.

Next