Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-30 / 125. szám
• A 2x1 sem Mándy Iván, sem Csurka István ttévéminiatűrjében nemlett kettő. Fiatal hőseikkel nem történt csoda: találkozásuk nem oldotta fel magányukat. Mándy történetét ködfinomságú szomorúság, borongós hangulat szövi át, amelyben a szerelem reménye és boldogsága már a felvillanás pillanatában szertefoszlik. Csurka fiataljai nem élik át olyan mélyen csalódásukat, játékosabbak, fanyarabbak. A két jó novellát jól vitte filmre Bán Róbert rendező, Kenyeres Gábor kamerája segítségével. Pálos Zsuzsa, Tordy Géza, Szendrei Ilona, Pethes Sándor, Monori Lili és Harsányi Gábor játéka tetszett. (bársony) □ IRODALMI MÚZEUMOT alapítanak Szabadszálláson, amelyben elsősorban Petőfi- és József Attila-emlékeket helyeznek el. Emellett összegyűjtik és kiállítják Szász Károly történetíró és műfordító, Végh Vörösmarty, Sámuel és Zaharidász György görög származású szabadsághős munkáit, akik életük egy részét Szabadszálláson töltötték el. □ ÁBRAHÁM PÁL életéről egyórás film készül a német televízióban. A produkció bemutatóját novemberre tervezik. □ A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ művészei egynapi fizetésüket, a színház igazgatósága pedig egy előadás teljes bevételét ajánlotta fel az árvízkárosultak megsegítésére. □ A MAGYAR RÁDIÓ zenei főosztálya 1971. március 29. és április 10. között dalversenyt rendez. A háromfordulós versenyre 1939. január 1. után született énekesek jelentkezhetnek. □ AZ EÖTVÖS EGYETEM amatőrfilm klubjában idén mintegy 25 film készült, s ezek közül több díjat kapott a különböző amatőrfilm-fesztiválokon. Június 5-én bemutatót tartanak a legjobb filmekből, s a vetítés közben tartott beszélgetésen részt vesznek az azóta főiskolát végzett egykori klubtagok is. I AZ IBUSZ RT FELVÉTELT HIRDET az 1970 őszén kezdődő IDEGENVEZETŐI TANFOLYAMRA FELVÉTELI FELTÉTELEK: — Érettségi vagy annak megfelelő általános műveltség — Megfelelő fizikai erőnlét és egészségi állapot — Évente legalább 2 hónap szabad idő, lehetőleg nem az iskolai szünet időszakában — Egy idegen nyelv tudása társalgási fokon. Az alábbi nyelveket tudók előnyben részesülnek: cseh, szlovák, román, bolgár, svéd, dán, holland, spanyol, olasz, török, finn és japán — Csak Budapesten bejelentettek jelentkezhetnek A tanfolyam az őszi-tavaszi időszakban lesz, hetenként két alkalommal, az esti órákban. A tandíj kb. 400—450 Ft A jelentkezéseket — életrajzzal és 2 db 4x6-os fényképpel együtt — július 1-ig, kizárólag postai úton, az alábbi címre kérjük beküldeni: IBUSZ RT, Személyzeti Osztály, Bp. V., Felszabadulás tér 5. A felvételi vizsgáról a jelentkezőket értesítjük Közművelődésről a tanácskozás után Ezer lakás - száz négyzetméter kultúra Beszélgetés Hantos Jánossal Az iskolán kívüli közművelődés jelenlegi helyzetét összegező, s további útját, lehetőségeit taglaló, a közelmúltban lezajlott konferencia után beszélgettünk Hantos Jánossal, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettesével. , — Az ön megítélése szerint mi lehet a tanácskozás haszna? • — Elsősorban az, hogy a művelődés e fontos ágára irányította a társadalom figyelmét, s kimondta, hogy a közművelődés nem tudta betölteni a művelődéspolitikán belül önálló funkcióját. Ennek felismerése olyan intézkedéseket hozhat magával, amelyek majd biztosítják, hogy a közművelődés — akár anyagi támogatásában, akár minősítésében — egyenrangú lehessen a művelődéspolitika egyéb ágazataival. És ez egyaránt vonatkozik a közművelődés intézményhálózatának fejlesztésére, az ott tevékenykedő népművelők erkölcsi, anyagi megbecsülésére és a közművelődésnek a nemzeti jövedelemből való arányosabb részesedésére. Elmaradt peremkerületek — Tudomásom szerint a budapesti közművelés, lehetőségeit tekintve, még nehezebb helyzetben van, mint sok vidéki város. — A konferencia bevezető előadásában, a miniszterhelyettes beszámolójában hangzott el: a fővárosban nem kielégítő a közművelődési intézményhálózat. Nekem is ez a véleményem. Sajnálatos módon, éppen a munkás lakta, illetve a peremkerületek hiányos kulturális ellátottsága igazolja ezt. Kiváltképp Újpesten, Kőbányán és a VIII. kerületben problematikus a helyzet. Elsőrendű feladatunk tehát, hogy a fővárosban — mindenekelőtt a munkás lakta kerületekben — úgy teremtsük meg a kulturálódás feltételeit, hogy a munkahelyi közművelés mellett a lakóhelyhez közel is megtalálják az emberek џг igényeiknek megfelelő hasznos időtöltés lehetőségét. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága olyan fejlesztési programot dolgozott ki a negyedik ötéves tervben, amely némiképp módosíthatja a kedvezőtlen képet. A lakásépítési program részeként, a lakásépítéshez kapcsolódó beruházások közé, olyan művelődési otthonok építését is felvette, amelyekben könyvtár, mozi működik, különböző szakköri tevékenység bontakozhat ki, és szórakozást is találnak az emberek. Ezek a művelődést szolgáló épületek egy-egy újonnan felépülő városrész kultúrcentrumává nőhetnek. Minden ezer lakás után száz négyzetméternyi alapterületet a művelődésnek kell szentelni. Kelenföldön, az Örs vezér téren, s az újpalotai lakótelepen lesznek új művelődési házak. Az ellátottságot szolgálja majd a SZOT kezdeményezésére indult akció is: Újpest, Kőbánya és a Józsefváros művelődési központjának felépítése. Mindennek az ad különleges jelentőséget, hogy a beruházások felét az érintett kerületek üzemei biztosítják, a további 50 százalékot a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT és a Fővárosi Tanács közösen adja. Ebben tehát már a rendelkezésre álló anyagi erők koordinált, ésszerű felhasználása is kifejeződik. Új forma — a tv — Arról már sokat hallottunk, hogy a népművelés fogalma és régi formái elavultak. Az új fogalomnak megfelelően milyen új formák lehetségesek a korszerű műveltség korszerű átadására? — Az egyik lehetőség a televízió keltette érdeklődésben és publicitásban rejlik. A közelmúlt tévéprogramjából a kerületi vetélkedőre gondolok például: új, rendkívüli fejlődésnek indította a helytörténeti kutatást. E mozgalommá terebélyesedett kutatásban szenvedélyes érdeklődéssel vettek részt a főváros fiataljai. Ismereteik gyarapodásán túl, érzelmileg is — mert megismerték — közelebb kerültek kerületükhöz. Hasonló jelentőséget tulajdonítok a Röpülj, páva vetélkedőnek. A legszebben fogalmazott felhívások sem értek volna fel azzal az eredménnyel, amit ez a műsor a népdalkincs ápolásában elért. A példa arra ösztönöz bennünket, budapestieket, hogy a munkáskultúra hagyományait, a mostani munkásélet legfontosabb jellemzőit ápoljuk és megőrizzük. Segíthetne ebben a munkahelyi népművelés is. A többi között ezt a célt szolgálja a háromévenként tartott Vándor Sándor kórusfesztivál. . Segíteni a fiatalokat — Mit tart a budapesti közművelődés legsürgősebb teendőinek? — A megújhodást! S ehhez az szükséges, hogy akiken ez múlik, a konferencia vitájából és dokumentumaiból levonják a legfontosabb következtetéseket. A közművelésben részt vevő tömegszervezetek, gazdasági vezetők, a helyi tanáccsal együtt mérjék fel tennivalóikat, és alakítsák ki a közművelődés fejlesztésének helyi programját. Munkájukban használják fel mindazokat a lehetőségeket, amelyek a sajtó, a rádió, a televízió közművelési funkciójának gyakorlatából erednek. Rendkívül fontos, hogy segítsük — és segítsék! — a budapesti ifjúság művelődését, szórakozását. Ehhez természetesen nekünk is meg kell találnunk a művelődés és szórakozás belső arányait, és segítenünk kell, hogy ez kialakuljon az emberekben is. A Fővárosi Népművelési Tanács is ezeknek a feladatoknak a megoldását tekinti elsőrendű kötelességének — fejezte be nyilatkozatát Hantos János, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese. H. M. A Vígszínház ma este mutatja be Barta Lajos Szerelem című színművét, Kapás Dezső rendezésében. Képünkön, a felújítás főszereplői közül: Pap Éva és Tahi-Tóth László (MTI fotó : Keleti Éva felv.) LEGSZEBB KÖNYVEINK Ma délelőtt — az ünnepi könyvhét hivatalos megnyitója előtt fél órával — a Liszt Ferenc téri Könyvklubban nyitották meg A szép magyar könyv 1969 kiállítást. A könyvtárlaton mintegy 400 kiadvány látható. Külön tárlókban helyezték el a Lenin-centenárium és külön a hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára kiadott könyveket. Ugyancsak külön helyezték el az idei ünnepi könyvhét könyveit. 1969 legszebb könyvei között találjuk az Európa Kiadó Csillag-sorozatát, ugyancsak az Európa Thomas Mann-köteteit, Navarrai Margit Heptameron című kiadványát, A játszma vége, Modern egyfelvonásosok című köteteket — mindkettő ugyancsak az Európa terméke — Illyés Gyula Drámák címmel összegyűjtött műveit a Szépirodalmi gondozásában, Győze Imre Orfeo szerelme című verseskönyvét a Magvető kiadásában. Lázár Ervin A nagyravágyó feketerigó és Weöres Sándor Zimm-zimm című gyermekkönyveit, mindkettő a Móra Kiadónál jelent meg. A sok egyéb díj mellett idén a Zeneművész Szövetség is különdíjat adott néhány kottára, a Fotóművész Szövetség pedig Ginka Devecseri Ithaka című könyvét díjazta. A kiállításon bemutatták azokat a köteteket is, amelyek az ünnepi könyvhét alatt leszállított áron kaphatók. Ez a négy könyv: 1945—1970 címmel a 25 év verstermékéből összeállított gyűjtemény, a Szép versek 1969 című kötet, a Holdtölte című szovjet kisregényekből összeállított válogatás és a Körkép ’70 című magyar novellaantológia. A kiállítást Kornis Pál kiadói főigazgatóhelyettes nyitotta meg._______ ADÁSHIBA JÓ KOMÉDIA A PESTI SZÍNHÁZBAN Szakonyi Károly nem mindennapi ötlettel foghatott Adáshiba című komédiájának megírásához. Valahol Magyarországon, vagy esetleg valahol a nagyvilágban keresett egy tipikusan kispolgári családot, s egy estére becsempészte hozzájuk lehallgatókészülékét. Mit csinál ez a család? Tévét néz, azután tévét néz, majd ismét tévét néz. Közben fitogtatja kispolgáriságát, vagyis megjegyzéseket tesz a tévéműsorra, és a családi szenynyest teregeti. Kispolgárpapa, kispolgár-mama, kispolgár-gyerekek, köztük egy szép elvált asszony, akiről csak az derül ki, hogy nem tudhatunk meg róla semmi közelebbit, ő utálja a családot. Van még egy abszolút pozitív hős, romlatlan, mindenféle kispolgáriságot messze elutasító, holdraszállás iránt érdeklődő fiatalember. Ez a nagyszerű ötlet a darab kétharmadáig tart. Akkor egy izgalmas krimiközvetítés közepette nyílik az ajtó. Megjelenik Bódogék albérlője, egy torzonborz hippi, akiről kiderül, hogy ő a Jézus Krisztus. A famíliáról pedig az derül ki, hogy tulajdonképpen nem is csak egy kispolgári családról van szó. A kifigurázott családtagok ugyanis az emberiség jelentős hányadát képviselik, amelyet a legnemesebb eszmék sem képesek befolyásolni. Itt kezdődnek a darab problémái. Szakonyi Károly a szívós és mindent túlélő kispolgáriság baktériumával viaskodik. S ez nagyon jó, csakhogy az a frázisokból összeálló nézőpont, amelyet a Krisztus szerepében tetszelgő Emberfi képvisel — még ha komikus figurának fogjuk is fel — mindenféle hibát és erényt is belemos a kispolgáriságba. Az ebből kifelé törekvők — az elvált aszszony Vanda és a tizenkilenc éves Imrus — nem kevésbé antipatikusak, mint maga a kispolgári család. Vagyis az emberiség szorgos, de eszmék iránt lelkesedni képtelen része és a jobbra vágyók között nincs igazi különbség. A darab „főszereplője” a televízió, s ez talán már sejteti is, hogy a komédiában az élet mindennapi cívódásait hangszereli az író. A hősök találó karikatúráival nevettetik a nézőt. Mert kétségtelen: szórakoztató a színdarab. Sikere lesz. Szakonyi Károly tud dialógust írni, tud kellemesen szellemes lenni, mindig célba talál, nagy derültséget keltve. A színészek — Páger Antal, Bulla Elma, Halász Jutka, Ernyei Béla, Béres Ilona, Tahi Tóth László, Kiss István és Kozák László — jókedvvel játsszák a kispolgárt. S el is lehet hinni nekik, hogy akiket alakítanak — élő emberek. A jellemformálással és a drámai helyzetek felépítésével nem bíbelődnek, mert erre nem is ad nekik lehetőséget a darab. Szórakoztatják a nézőt és derülnek önmagukon. Várkonyi Zoltán kitűnően, sok-sok ötlettel rendezte a darabot, elhitette és bizonyította, hogy ilyen emberek és családok vannak. Hogy ilyen Krisztus is van, azt nem tudtuk elhinni. Harangozó Márta Zenés est vendég magyaroknak A Magyarok Világszövetsége fogadást adott azoknak az előadóművészeknek a tiszteletére, akik a felszabadulási ünnepségsorozat keretében magyar diplomáciai képviseletek és haladó magyar egyesületek műsorain felléptek. Kállai Ferenc Párizsban, Zentay Anna Angliában, a Záray—Vámosi házaspár Kanadában, Psota Irén, Márkus László, Rátonyi Róbert Bécsben, Bilicsi Tivadar Grazban, Turán László, Késmárki Marika Nyugat-Berlinben, Horváth Tivadar Párizsban, Gobbi Hilda, Bárdi GyörgyStockholmban, Alfonzó Jugoszláviában lépett fel. A világszövetség a magyarok világéve alkalmából hazalátogató vendégek számára július 3—15 között, kilenc alkalommal rendez zenés, vidám színházi esteket az Ódry Színpadon.