Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-23 / 119. szám

XV. évfolyam, 119. szám 1970. május 23., szombat ELUTAZOTT a bolgár pártküldöttség Elutazott Budapestről a Bolgár Kommunista Párt Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottságának Alek­­szander Todorov elnök­­helyettes vezette küldöttsé­ge, amely az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tevékenységét tanul­mányozta. KŐBÁNYAI GYÖRGY TE T­okajnál a­pad a Tisza A Számos­ közben megkezdődött a romeltakarítás Heves szélben, sűrű eső­ben, a Lónyai-csatorna Ti­­sza-torkolatánál jegyez­hettem fel az árvízvédelmi kormánybiztos helyettesé­nek rövid jelentését: „A gát megerősítése befejező­dött és így a csatorna véd­hető maradt.” A tegnapi kitelepítés óta ezen a szakaszon nem történt rosszabbodás. Még nagyobb erővel folyik itt a buzgárok és a szivár­gások elfojtása. Az eső miatt a Felső-Ti­­sza-szakaszon a lokalizá­ciós gátak építése pillanat­nyilag szünetel: sárba süllyednek a nehéz föld­gépek, vontatók. A szomszédos tábort is meglátogattuk, a borsodia­kat. Tokajon van a főha­diszállásuk. Tokajnál a Tisza már el­öntötte az alsóbb terüle­teket, a sétapadokból csak a piros háttámla látszik ki. Nem kritikus már itt a helyzet: 2 cen­timétert apadt a 852 cen­timéteres tetőzés. A közép-tiszai hadsereg — a debreceniek — Tisza­­dobnál védekeznek a leg­erősebben. A vízből 30 centiméter gátszakasz áll még szárazon. Zalánczi László, a védelemvezető szerint azonban aggodalomra nincs ok, mert a gátak erősek, meg tudják védeni a területei­ket. R­akamaznál hullámverés ellen védekeznek, Tisza­­polgártól északra pedig fa­kadó vizek és buzgárok el­len vetették be a közerőket és a vízügyi műszakiakat. A legnagyobb munka: meg­építeni a második védelmi vonalrendszert. Ugyanis a közép-tiszai szakaszon tartós, nagy vizekre kell számítani. Ez a második védelmi rendszer Tisza­füred, Egyek, Tiszacsege, Úájszentmargit, Polgár, Új­­ti­kos és Tiszavasvár vo­nalán húzódik, hosszúsá­ga körülbelül 103—120 ki­lométer lesz. Egyes szakaszait már meg­építették, most Egyek—Ti­szafüred között folyik a legnagyobb munka. Az elöntött Tisza—Sza­mos közi falvakból lassan lehúzódik már a víz és mind többen visszatérnek falujukba a romeltakarító, újjáépítő munkára. A Szabolcs megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke még nem végleges felmérést és kérést küldött az Építésügyi Miniszté­riumhoz. A veszélyeztetett 44 községben és négy kül­területi településen a lakó­házak újjáépítéséhez — az eddigi felmérések szerint — 130 ezer köbméter termés­kőre, 90 millió kis méretű téglára, 12 millió cserépre, palára, 40 ezer tonna ce­mentre, még igen sok más építőanyagra lesz majd szükség. * Lapzártakor jelentik: bár az esőzés megnehezítette a Tiszánál is az éjszakai munkákat, közvetlen gát­szakadás jelenleg nem fe­nyeget. Tiszafürednél a vízállás fokozatosan köze­ledik a maximumhoz, a töltések itt járhatatlanná váltak. A Tisza mentén most elsősorban a kisebb buzgárok és szivárgások el­len folyik a küzdelem. A szél méteres hullámokat kever, a gátakat műanyag fóliával és rőzsével védik. A Szamos mentén csök­kent az elárasztott terüle­tek nagysága: néhány nap­pal ezelőtt még 90 ezer v­r­d volt víz alatt, ma reg­gelre ez mintegy 30 ezer holdra csökkent. Ma délelőtti jelentés a Marosról Megfékezték a buzgárokat Megfeszített erővel folyt a küzdelem ma éjszaka is a Maros gátjain. Rendkívül megnehezítette a munkát, hogy tegnap délután óta egyfolytában esik az eső és a viharos szél méteres hullámokat ver. A Maros menti buzgáro­kat egyelőre sikerült megfékezni. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a munkát itt befejezték. A tetőzés óta a Maros már 60 centimétert apadt. Miután Makó kitelepí­tése lényegében befejező­dött, az éjszaka újabb nagy­szabású kitelepítésekre a Maros mentén nem ke­rült sor. A helyzet nem könnyű, de stabilizálódott. A rádióból és az újságokból országszerte ismert buzgár: a Maros mentén itt dől el a védekezés sorsa TÁRSADALMI BIZOTTSÁG AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A tiszántúli árvízkárosultak megsegítésének irányí­tására ma délelőtt társadalmi bizottság alakult a fővá­rosban. A bizottság tagjai a Magyar Vöröskereszt, a KISZ, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, az OKISZ, az MTI és az MHSZ képviselői. A Vöröskereszt országos központjában ma délelőtt ülést tartott a társadalmi bizottság, amely elha­tározta, hogy gyűjtőívet ad ki a pénzadományok jegyzésére. I NAGYÜZEM A BNV-N Az első napon: tízmillió dolláros üzletkötés A hűvös, kellemetlen idő­járás ellenére tegnap déltől záróráig mintegy 40 ezer ember kereste fel a Buda­pesti Nemzetközi Vásár pa­vilonjait. A rendezők mára, s főleg holnapra még ennél is több láto­gatót várnak. Ma folytatódott a vásári sajtótájékoztatók dömping­­je. Reggel 9 órakor a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia és a Lampart Zománc­ipari Művek fogadták első­nek az újságírókat. Fél 10- kor a Budapesti Vegyipari és Mű­anyagipari KISZÖV volt a vendéglátó. Tizen­egy órakor megnyitották a nagy érdeklődéssel várt nemzetközi műszaki könyv­kiállítást. Délben a cseh­szlovák nagykövetség ke­reskedelmi tanácsosa adott fogadást a Technika Házá­ban, s egy órakor tartották a TESCO sajtótájékoztató­ját. A nagy kiterjedésű me­zőgazdasági és élelmiszer­­ipari pavilonban hetven­két új ternék látható. A kiállítás az élelmiszeripar és az erdészet, valamint a fagazdaság negyedszázados fejlődését is bemutatja. Dr. Lénárt Lajos miniszterhe­lyettes ma délelőtti sajtótá­jékoztatóján elmondta: az utóbbi tíz esztendőben évente mintegy 6,7 száza­lékkal nőtt az élelmiszer­­ipar termelése. Belföldön a korábbinál hatvan száza­lékkal több árut adtak el az utóbbi tíz évben, s a vi­lág minden tájára eljutó magyar élelmiszerek tavaly 1,2 milliárd devizaforinttal­­javították hazánk nemzet­közi fizetési mérlegét. Még szembetűnőbbek a változások a konzerv-, a hűtő- és a baromfiiparban. A főzelékkonzervekből öt­szörösére, a savanyúságból háromszorosára, a paradi­­csomkonzervekből duplájá­ra nőtt a termelés, vágott baromfiból pedig három­szor annyit termelnek, mint tíz évvel ezelőtt. A vásár megnyitásával úgyszólván egyidőben meg­kezdődött az üzleti tárgya­lások „nagyüzeme” is. Ma­gyar és külföldi szakembe­rek százai keresték fel egy­mást, kereskedelmi, együtt­működési lehetőségeket ku­tatva. Már az első napon — teg­nap késő délután — meg­született az első nagy szerződés: az Irodagép­­ipari Vállalat és a kana­dai Caristrap Corporation kötött tízmillió dolláros üzletet csomagoló- és pántológépek gyártására. A kanadai találmány alap­ján készülő berendezések­hez — amelyeket ma már harmincegy országban vá­sárolnak — a magyar vál­lalat automatákat gyárt. Jelenleg arról tárgyalnak, hogy a megállapodást mi­ként lehetne később közös vállakozássá alakítani. A Lampart Zománcipari Művek fennállása óta legnagyobb kooperációs üzletét kötötte meg a BNV-n két NSZK-beli céggel. A megállapodás értelmében olajkályhákat, elektromos tűzhelyeket és a hidegkony­hák felmelegítését szolgáló úgynevezett toldaléktűzhe­lyeket gyártanak. A koope­rációs megállapodás 1975-ig 50—70 millió márka értéket ér el. SZAKÉRTŐK, PROFESSZOROK, DIÁKOK CSERÉJE ALÁÍRTÁK a MAGYAR-PERUI EGYEZMÉNYT Lima, május 23. Magyarország és Peru tegnap műszaki és tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt kötött. Az egyez­ményt magyar részről Vá­­lyi Péter pénzügyminiszter, perui részről pedig Edgardo Mercado Jarrin külügymi­niszter írta alá. Az egyessé­ny értelmében a két ország közötti együtt­működést a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján folytatják. Magyarország és Peru szakértőket, egyetemi tanárokat, diákokat, továb­bá technikai és tudományos értesüléseket cserél egy­mással, ezen kívül pedig az együttműködés egybehan­golása céljából állandó munkacsoportokat létesít Limában, illetve Budapes­ten. Az egyezmény három év­re szól, utána pedig éven­ként meghosszabítják. Vályi Péter hétfőn Vene­zuelába utazik. „AMILYEN A MUNKA, OLYAN A KERESET“ Új anyagi ösztönzési rendszer Lengyelországban plénuma elfogadta az or­szág népgazdaságának szo­cialista szektorában 1971. január 1-ével bevezetésre kerülő új anyagi ösztönzési és prémiumrendszer irány­elveit. E nagy jelentőségű határozat a lengyel gazda­sági reform szerves része, soron következő láncszeme. Az új rendszer legfőbb vonása, hogy a vállalatok szellemi és fizikai dolgozói­nak anyagi érdekeltségét, következésképpen bérének növekedését nem a tervfel­adatoktól és a béralaptól teszi függővé, hanem a gaz­daság fejlesztésével, a vál­lalati tevékenység haté­konyságának növelésével kapcsolja össze. Vezérelve: „Amilyen a munka, olyan a kereset”. A dolgozók jövedelmének növekedése a jövőben az üzem gazdálkodásától függ. A jövedelememelkedéshez szükséges összegeket a vál­lalatoknak maguknak kell „kigazdálkodniuk”. Lénye­ges tényező, hogy a szelle­mi és fizikai dolgozók ke­resete egyforma arányban növekszik majd. Varsó, május 23. Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A Lengyel Egyesült Mun­káspárt központi bizottsági

Next