Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-23 / 119. szám
• Benedek István előadássorozata fél évig szünetelni fog. Sajnáljuk, mert kellemes perceket köszönhetünk előadói stílusának, gazdag ismereteinek. Az orvosi gondolkodás történetéről tartott előadásai mindig egy kicsivel többet adtak a címben vállalt feladatnál — kultúrtörténetet, tapasztalati bölcsességgel. • „ ... Csak azok kapcsolják be a készüléküket, akik rokonszenveznek velünk, fiatalokkal. Ne nézzék, akik nem vesznek bennünket sehol se komolyan . . . Ne nézzék az éveiktől okosak, a hivatalból bölcsek és a lexikonfejűek sem. Cselekvő vetélkedőre készülünk!” A rádióújságból olvastuk ki ezt a harcos hangú előzetest, s némi önvizsgálat után bátran nyitottuk ki a készüléket, úgy vélvén, hogy megfelelünk a szigorú feltételeknek. A műsort nézve azonban már elbizonytalanodtunk. Azt sem sikerült megtudnunk, voltaképp miben vetélkedtek, s mit pontoztak a zsűri tagjai. Már a föltett kérdések is — például egy elképzelt ifjú ember karrierjének feltételei — félrevitték a „játékot”. A törvényjavaslat-vita viszont érdekes volt. r . MA ESTE, SORON KÍVÜL: Tv-film az árvízről Ma este a TV-jelenti műsorában vetítik le azt a riportfilmet, amelyet Huszonnégy óra címmel készítettek a tévé filmriporterei az árvízről. A 35 perces dokumentumfilm rendezője Kígyós Sándor, szerkesztő riportere Brády Zoltán, operatőre pedig Halász Mihály. Szeptember végén A budapesti általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak az új tanévben is szerveznek ifjúsági színházi előadásokat. A Bartók Gyermekszínház Lovászi Márton és Róna Tibor: Robin Hood című színművét, továbbá Móra Ferenc és Benedek András: A rab ember fiai című színművét mutatja be a Fővárosi Operettszínházban. Az első bemutató szeptember 29-én lesz. A Déryné Színház ifjúsági előadásain Verne Gyula és Komlós Róbert: Sándor Mátyás című színművét, továbbá Kertész Erzsébet és Pápa Relli: Szeptember végén című színművét mutatja be. A színház előadásait külső kerületekben a művelődési otthonok látják vendégül. □ HOLLANDIÁBAN, a groningeni egyetemen magyar kiállítás nyílt meg, amelyet Tuula Niskanen, az egyetem finn lektora, rendezett. Tuula Niskanen elmúlt években két ízben részt vett a debreceni nyári egyetemen. Megtanult magyarul és a Magyarország iránt érdeklődő egyetemi hallgatók kedvéért rendezte a kiállítást. Szókimondó barátság A nemzetközi költőparlament sikere Dobozy Imre nyilatkozata A Művelődésügyi Minisztérium azzal a tervvel foglalkozik, hogy négy év múlva ismét megrendezi a nemzetközi költőtalálkozót Magyarországon. A most lezajlott konferencia mérlegét megvonva, Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára elmondotta : " Nyílt, szókimondó és egyértelmű volt a balatonfüredi tanácskozás állásfoglalása. Európa valamennyi tájékát képviselő költők kötelezték el magukat a békéért, felszabadulásukért, az emberibb életért küzdő népek mellett. Többen élesen elítélték az amerikai imperializmus vietnami agresszióját, a kambodzsai eszkalációt. Figyelemre méltó a vélemények ilyen alakulása annál is inkább, hiszen húsz országból jött 80 külföldi vendég közül negyvenen a nyugati államokból érkeztek. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a költők konferenciáján szocialistaellenes megnyilvánulás nem történt. Minden alapvető politikai kérdésben egyetértettek a delegátusok, s a viták műhelyproblémák körül zajlottak . Megállapíthatjuk azt is: a költőtalálkozó kulturális életünket gazdagító esemény volt. A költészet hazai barátai — különösen a tévében és a rádióban programba vett tartalmas lírai műsorok, irodalmi riportok révén, meg azáltal, hogy az irodalmi lapok, a folyóiratok tág teret nyitottak a lírának — gazdag választékot kaptak a mai európai költészet friss terméséből. A magyar költészet külföldi megismertetéséhez, propagálásához, fordításához is ösztönzést adott a szocialista és a nyugati országokból érkezett költők és magyar pályatársaik eszmecseréje. Örömmel fogadtuk és nagyra értékeljük azt a rokonszenvet, amelyet a különböző nézetű és érdeklődésű vendégek a magyar irodalom, de azon túl a mai magyar valóság iránt tanúsítottak. Bizonyosra vehető, hogy a poéták találkozása, a személyes, ismerkedés, az álláspontok egyeztetése, nem utolsósorban pedig egymás költészetének megismerése nyomot hagy majd a konferencián részt vettek munkásságában is. — Meggyőzhet bennünket erről, ha csupán néhány gondolatot visszapergetünk a balatonfüredi vitából. A szovjet Kirszanov arról beszélt: a mai háborús félelem világában a költészet a békét és az emberiség életét védelmezi. Az NSZK-beli Enzensberger kijelentése: a társadalom struktúrája Nyugaton affelé tolódik el, hogy egyre kevesebben termelnek javakat és egyre többen élősködnek az értéktöbbletből. „Nekünk, költőknek — mondta az olasz Gianni Toti —, a kétkezi munkát végzőkhöz kell szólnunk, a tömegekhez kell eljuttatnunk nemes eszméinket.” Senki sem zárkózhat el a világtól napjainkban — jelentette ki a francia Jean Rousselot —, mert a háború elleni harcnak mindenki szívügyének kell lennie. A kanadai Kenneth McRobbie arra hívta fel a figyelmet: Amerika szerepe a nyugati világban is életveszélyes, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy két Amerika van — a hivatalos és a „föld alatti” Amerika; a fiatalság a föld alatti Amerikát képviseli, a jövőt. Sztárparádé címmel a Magyar Televízió eddigi legnagyobb szabású revüműsorát állítja kamerák elé Hugo Hollinans, a Belga Televízió főrendezője. Az Eurovíziós műsorban a magyar sztárok mellett több világhírű művésszel is megismerkedhet a közönség. A képen: Kalinka a belga származású, világhírű énekesnő. A könnyű műfaj képviselői nemigen szeretik a „hakni” szót, melyet leginkább elmarasztaló előjellel használnak egyesek, művészeink vendégszerepléseivel kapcsolatban. A most következő történet hősei, az igen sokat „haknizó” Kibédy Ervin és Hlatky László, ennek ellenére derűsen mesélték, hogy a múlt héten, mikor kiléptek a Rádió kapuján, szembejött velük iskolásgyerekek népes csoportja, akik már messziről megismerték kedvenceiket. Az egyik gyerek el is kiáltotta magát: — Nézzétek!... Ott jön a Kibédy meg a Hakni!... * Vámosi János és Záray Márta a napokban érkeztek haza amerikai turnéjukról. New Yorkban rengeteg meghívást kaptak ismerősöktől és ismeretlenektől egyaránt. Az egyik előadás után elegáns hölgy lépett Vámosihoz. — Nem ismer meg, Jánoskám! ... Valamikor sokat tapsoltam magának Pesten, de hát, múlik az idő ... Szeretném, ha vasárnap este nálunk vacsorázna ... Sok szép asszony lesz nálunk!... Vámosi szerényen mosolygott. — De asszonyom, én nem a szép hölgyek... én az ön kedvéért jövök! Vidám történetek Drámai színházunkat évek óta ostromolja egy amatőr író ötfelvonásos tragédiájával. A dramaturgok hasztalanul hívták fel a figyelmet a darab gyengéire, az író nem vette tudomásul. A színház igazgatójának a szájából akarta hallani, mi a véleménye a darabról A „drámai” párbeszéd így hangzott el: IGAZGATÓ: Nézze kérem, vissza kell utasítanom a darabot, mert ha előadom, nagy tolongás lenne miatta ... SZERZŐ: De kérem, ez csak jó ... IGAZGATÓ: Engedje, hogy befejezzem... Nagy tolongás lenne miatta, de nem előadás előtt a pénztárnál, hanem előadás közben a ruhatárnál! ★" A népszerű öveges professzor, mint a nagy tudósok általában, kissé szórakozott. Egyik nap átvágva a Szabadság téren, sebbellobbal igyekezett a Televízió épülete felé, amikor Takács Marika megállította. — Professzor úr, ne haragudjon, hogy megállítom, de fordítva van a fején a kalap!... öveges kedvesen nézett szemüvege fölött Marikára. — Nem baj, kedvesem!... Nemsokára úgyis visszafelé jövök!..." Az Operaház János vitéz előadásán történt. Az első felvonás végefelé az első sorban egy négy év körüli kislány elkezdett sivalkodni. — Anyu, hol van a boszorkány? ... Anyu, hol a boszorkány ? ... A mama, akit nyilván megzavart csemetéje az előadás élvezetében, szórakozottságában kicsit dühösen, de elég hangosan válaszolt: — Maradj csendben, kislányom!. Itt vagyok!... " Egyik művelődési klubunk felkérte az ismert esztétát, hogy tartson előadást a humorról. Az előadást kis műsor követte, melyben én is részt vettem. Kicsit későn érkeztem, úgyhogy a felolvasást már nem hallottam, így a klub vezetőjétől érdeklődtem, hogy milyen volt az előadás? A klubvezető megvakarta a fejét. — Hát... én bizony nem tudom... Ő maga nem mondta meg és itt senki sem ismerte őt annyira, hogy megkérdezhette volna tőle!...Rátonyi Róbert A MADÁCH SZÍNHÁZ 4 ELŐADÁSÁRA AZ 1970-1971 ' ' ' évadra és a MADÁCH KAMARA SZÍNHÁZ 2 ELŐADÁSÁRA BÉRLETEK VÁLTHATÓK A MADÁCH SZÍNHÁZ SZERVEZÉSI OSZTÁLYÁN VII., LENIN KRT. 33. TELEFON: 423—747 TALÁLGATÁS A DÍJAKRÓL GYEREKEK FILMET FORGATNAK • KÉSZÜL A MISKOLCI MÉRLEG Miskolc, május 23. Talán nem veszik zokon a hivatásos filmesek, hogy a fesztivál egyik legnagyobb élményeként olyan produkcióról számolok be, amely sötét volt, néha alig lehetett látni képet a vásznon, hangja sem volt a legtökéletesebb — mégis jelzett valamit a film jövőjéből. Ezt a „produkciót” 12 —13 éves gyerekek forgatták Oroszlányban, Kertész Imre tanár vezetésével, mint tananyagot. A környezetismereti óra anyaga maga a város volt. Elmentek együtt a víztoronyhoz, régi falusi utcasorba, öreg nénihez, és filmet készítettek a harmadikosok órájára. Ezt vetítette le Kertész Imre azon a miskolci találkozón, ahol a film és az oktatás volt a téma. Nádasi László kitűnő előadása után lelkes pedagógusok beszélgettek film és iskola kapcsolatának lehetőségeiről. Az is kiderült, nem az oroszlányi az egyetlen ilyen kísérlet. Egy kazincbarcikai igazgató arról számolt be, hogy ipari tvkamerával oktat biológiát. A Miskolcon jelen levő művészek és újságírók között folynak a találgatások a díjakról. Nyolc órakor kerül sor az eredményhirdetésre. A zsűri még csütörtökön döntött, de tud titkot tartani. Miskolci testvérlapunk, a Déli Hírlap azonban rendszeresen meginterjúvolt külföldi és hazai vendégeket: kinek adnák a díjakat. A lapon kívül is mindenki tippel. Az egybeesések mindenesetre adnak alkalmat következtetésekre. A legtöbben Huszárik Zoltán Amerigo Tot című filmjére szavaztak. Valóban kitűnő film ez, amely az Olaszországban élő magyar származású szobrászművészről szól, egyetlen kommentáló szó nélkül. Az operatőr Tóth János, aki ez alkalommal nemcsak nagyszerű képeket fotográfiáit, hanem ő vágta is a filmet, dinamikusan, bravúrosan. A képzőművészeti filmekre egyébként sem lehet panasz. Herskó Anna Vasarelyhez illő látványos módon mutatja be a festőt, budapesti kiállítása alkalmából. György István viszont a Szovjetunióban, templomokban és múzeumokban forgatott nagyszerű képekben idézi fel Andrej Rubljov csodálatos művészetét. A fesztiválon látható érdekesebb dokumentumfilmek nagyobb részéről már beszámoltunk lapunk hasábjain. Például: Lakatos Vince Magányáról, Schiffer Pál Ellenérvek című ugyancsak tanyai témájú filmjéről, Moldován Domokos portréfilmjéről, amit Vankóné Dudás Juli ...parasztfestőasszonyról készített, Szálkai Sándor Huszonhárom év a padláson című produkciójáról. Annak idején beszámoltunk a legjobb televíziós filmekről is, amelyek most két napig — csütörtökön és pénteken — a miskolci galéria boxaiban voltak ismét láthatók, képernyőn. (Kétmillió, Szombattól hétfőig, Közöny vagy félelem, Középkori história, Extázis 7- től 10-ig.) Végül is mi lehet a mérlege az ideiXI. miskolci filmfesztiválnak? Nézőpont kérdése. Kívülről szemlélve: igen gazdag, meglepően sokrétű és jó átlagszínvonalú magyar rövidfilmgyártás. Viszont hiányoztak a jó filmek és kevés volt az igazán jó, népszerű tudományos film is. Örvendetes viszont, hogy a dokumentum műfajban, nem kis részben a televízió jóvoltából, mintha élénkülés mutatkozna, bár kiemelkedően jó, emlékezetesen nagy alkotással az idén nem találkozhattunk, s ugyanez a helyzet a rajzfilmekkel is. Bernáth László „Királyi” gondok Anyagi válsággal küzd a Royal Shakespeare Company. A londoni és a stratfordi táblás házak ellenére sem elegendő a szubvenció. A színház igazgatója szerint a fizetőképességhez olyan összegre lenne szükségük, amennyit a Nemzeti Színház kap. Amennyiben ezt nem kapják meg, kénytelenek lesznek feladni az Aldwych Theatre-t és visszahúzódni Stratfordba.