Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-23 / 119. szám
IRÁNY: A SZABADSÁG TÉR Metróépítők a Bazilika alatt MEGÁLLAPODÁS A DEÁK TÉRRŐL Megállapodást kötött a Fővárosi Tanács és a KÉV Metró vezérigazgatója: az észak-déli földalatti vonal építésekor nem érintik a Deák tér közepét. Helyette a már meglevő aknából 100 méteres munkaalagutat építenek, s abból kezdik meg az észak—déli vonal Deák téri mélyállomásának munkálatait a tér közepe alatt. Az itt épülő újabb metróállomás csaknem az autóbuszpályaudvar alá kerül, s összekötik a kelet—nyugati és a Városliget—Vörösmarty tér között közlekedő földalatti állomásával. Az odavezető alagút építése elég költséges, ám a többletkiadások megtérülnek, mert a jelenlegi autóparkolót nem kell megszüntetni, megtakarítják a felvonulás költségeit, s az új aknasüllyesztést. Az észak-déli vonal Deák téri állomásának munkálatai a mostani megegyezés alapján jóval korábban, már az idén megkezdődhetnek a munkaalagút fúrásával. A Bazilika alatt április elején elindult fúrópajzs eddig már több mint ötven métert haladt a Szabadság tér irányába. Ez a Deák tértől az Arany János utcáig vezető másfél kilométeres úgynevezett köralagút köti majd össze a két metróvonalat, a kelet—nyugatit és az észak —délit. A Szabadság téren megkezdődött az észak— déli vonal aknájának a süllyesztése. A Kun Béla téren júniusban kezdődik a munka: 110 négyzetméter alapterületű vasbetonszekrényt süllyesztenek le. Ebből indul majd el a Ganz-MÁVAG-ban most készülő első két magyar gyártmányú fúrópajzs az Üllői út alatt a Kálvin tér felé. A kelet—nyugati metró Deák tér—Déli pályaudvar közötti második szakaszából már csak 250 méter hosszú alagútszakasz van hátra. Kész a Vérmező—Moszkva tér, a Deák tér—Kossuth tér—Batthyány tér közötti alagút. A Duna és a Batthyány tér alatt áthaladt két fúrópajzs jelenleg a Kapás utca alatt dolgozik, az egyes számú szeptember 30-án, a kettes számú november 15-én „fut,, be a Moszkva térre, s ezzel szerkezetileg végig kész a kelet—nyugati metró alagútja. Ezt a két szovjet fúrópajzsot ezután átszállítják az Arany János utca és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződéséhez. Onnan kezdik meg — a Felszabadulás tér felé haladva — az észak—déli vonal fúrását. A két irányból haladó fúrópajzsok a Kálvin tér alatt találkoznak majd. Tőke Péter FILLÉREKBE KERÜL Kék fény, lézerrel HANGOLHATÓ ♦ SZÍNTETSZÉS SZERINT Folyadéklézer működik — az országban először — a szegedi József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében. — Az eddig ismert szilárdtest- vagy gázlézerek csak meghatározott hullámhosszúságú, tehát bizonyos színű fény kibocsátására alkalmasak — mondja dr. Ketskeméty István, a fizikai tudományok doktora, az intézet tudományos csoportvezetője. — A folyadéklézer azonban „hangolható”, csak a fénykibocsátó folyadék anyagát vagy töménységét kell megváltoztatni, hogy tetszés szerinti hullámhosszú, illetve színű sugarakat kapjunk. Ez pedig sokszorosan növeli a lézer felhasználhatóságát. Vannak például kémiai fényképkísérletek, amelyekhez kék fényre van szükség, s erre csak a folyadéklézer ad lehetőséget. A lézersugarak megfelelő fajtái egyébként sok mindenre használhatók: fémmegmunkálásra, furatok készítésére, vezeték nélküli energiaátvitelre, biológiai vizsgálatokra, sőt, szemműtétekhez is alkalmazták már. A lézersugárral egy sejt kis részét úgy lehet kiégetni, hogy közben a sejtfal nem károsodik. A hagyományos szilárdtestlézerhez használt legkisebb rubinrúd is százezer forintba kerül. A Szegeden most „házilag” elkészített folyadéklézer „lelke”, a fénykibocsátó folyadék fillérekért előállítható. A szegediek eredményének jelentőségét növeli, hogy a kutatók alig néhány évvel a nemzetközi publikációk után szerkesztették meg ezt a tudományos műszert. Munkájukhoz sok segítséget adott a Szovjetunió Minszki Tudományos Akadémiája, amely a felszereléshez alkatrészeket is küldött. A folyadéklézerhez egyebek között olyan különleges tükrökre van szüksége, amelyeken a milliméter százezredrészénél nagyobb eltérés nem lehet a csiszolásban. (p. m.) Szakközépiskolába felvételt nem nyert, műszaki pályára készülő fiatalok! A VILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSTANULÓKAT ISKOLÁZ BE az 1970—71-es tanévre 3 éves, emelt szintű képzés, az ezt követő két év alatt középiskolai érettségi bizonyítvány szerezhető A szakmunkásvizsga után, megfelelő tanulmányi előmenetel esetén, az egyetemi vagy főiskolai jelentkezéseket támogatjuk Tanulmányi szerződéskötésnél a tanulmányi idő alatt havi 250 Ft társadalmi ösztöndíjat fizetünk JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat Budapest VII., Síp u. 23., szakoktatási csoport SZEMLÉLET — Hát érdemes lett volna kimenni az Expóra?! (Szűr Szabó rajzai) A vállalat csalódott a fiában Három évre ítélték az Engels téri rablót A per befejeződött. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: — Szorult helyzetben voltam, úgy érzem, nem volt más választásom ... Pedig rengeteg lehetősége volt, csak elmulasztotta. A kollégák még mindig nem ocsúdtak fel. — Egy rejtély — mondja az osztályvezető és elém tesz egy gépelt papírlapot. — Megpróbáltuk összefoglalni mindazt, amit Sanyiról tudunk.. Az összefoglaló meglehetősen száraz. Egy fiatalember, frissen végzett technikusként, tizennyolc évesen, került a vállalathoz. Jófejű, értelmes, szolgálatkész fiú, hamar megszeretik. Talán túlságosan is. Amikor megalakul a nagyvállalat, Sanyit a központba helyezik. Közgazdasági elemzéseket végez, munkaverseny-statisztikával foglalkozik. Közben megnősül, bekapcsolódik egy társasházépítésbe. — Ha látta volna Sanyit akkoriban — meséli egykori kollégája. — Úgy spórolt, hogy még a cigarettáról, feketéről is lemondott. Sokba került a lakás, mégsem akkor kezdődtek a pénzzavarai. Beszélik, hogy Sanyi nőkre költötte a pénzt. Ami a magánéletét illeti, meglehetősen diszkrét volt. Sok mindent mesélnek. A mesék mögül kirajzolódik egy tíz évvel későbbi fiatalember, aki már korántsem olyan szolgálatkész és szorgalmas, mint annak idején volt. Fölényeskedik, hetvenkedik. Kevesli a fizetését, holott jóval többet keres, mint régebben ott dolgozó munkatársai. Bizonygatja, hogy hamarosan neki lesz a legtöbb keresete az osztályon. Van oka a jóslásra: évek óta közgazdasági egyetemre javasolja a gyár, csak rajta múlik, mikor készül fel becsületesen a felvételire. Ha elvégzi az egyetemet — ígérik —, magasabb beosztásba kerül, talán osztályvezető is lehet. Négy év alatt rájön, hogy a házasság nem neki való. A válópert az asszony adja be, de mindenki tudja: csak azért, mert megunta férje kimaradásait, nőügyeit. Az asszony a lakrészért több mint harmincezer forintot adott Sanyinak. A fiatalember albérletbe megy. Igaz, hétszáz forintot fizetett a szobáért, mégsem érti most senki sem, hová tehette a többi pénzt, s miért kellett neki végül közönséges rablásra vetemednie. Hivatalos pénzt kezelt. A KISZ pénzét. Ritkán néztek a körmére. Bíztak benne még akkor is, amikor már jogos kifogások voltak , a magatartása ellen. Először talán csak száz forintot vett el. Azzal, hogy hamarosan visszateszi. Aztán egy másik százast, harmadikat. És elkövetkezett ’ az idő, amikor hétezer fo■rinttal tartozott. A pénzt , másnap kellett volna befizetnie. " — Úgy éreztem, nem volt más választásom ... . Azon a napon valóban szorult helyzetben volt. De még mindig segített volna az őszinteség, a beismerés. A vállalatnál, ahol a fiatalember szépen induló pályáját egyengették, most ki-ki szemrehányást tesz magának. — Egy kicsit a fiunknak tekintettük — mondja az osztályvezető. — Talán túl elnézőek voltunk... Az utóbbi időben el-elkésett, napközben csavargott. Felelősségre vonták, de nem elég szigorúan. Most végigpergetik az elmúlt esztendőket, elemezni próbálják, hol követték el a hibát. És remélik, hogy a vádlott is ezt teszi. Bősze Sándor huszonnyolc éves közgazdasági technikust, az Engels téri rablót a Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen háromesztendei börtönre ítélte. Bende Ibolya Ш KVÁZI — Mi baj van Uszkve úr? USZKVE — Fáj a fejem. KVÁZI — Frontátvonulás. USZKVE — Fütyülök rá! Emelték a fizetésem, rendkívüli prémiumot kaptam, becsülöm a főnökömet... nálunk nincs frontátvonulás. Egyszerűen fáj a fejem. KVÁZI — Miért nem vesz be egy fájdalomcsillapítót? USZKVE — Mert, amit megszoktam, most éppen kifogyott. KVÁZI — Ne keseredjen el, jövőre lesz. USZKVE — De az én fejem most fáj. KVÁZI — Bírja ki. Nem kell már sokáig várnia. A londoni banktól kapott harmincmillió dolláros hitel hamarosan megoldja gyógyszeriparunk gondjait. USZKVE — Még ez a szerencse. KVÁZI — Mi abban a szerencse, ha hitelt adnak? USZKVE — Az, hogy mi elfogadjuk, így nem fenyegeti őket a csőd és nem fáj a fejük. KVÁZI — A hitelből mi is tőkét kovácsolunk majd. USZKVE — Nono, Kvázi úr, tőkét? KVÁZI — Hát, persze, végre van egy iparágunk, amelyik ennyire hitelképes. USZKVE — Miért van úgy oda, gyógyszeriparunk eddig is dollárhitel nélkül érte el a világszínvonalat! KVÁZI — Ez most jó üzlet. USZKVE — Mi ebben az üzlet? Én ugyanis azt olvastam a napokban, hogy ... „a nyugathoz fűződő kereskedelmi kapcsolatunk sajátosan és kölcsönösen előnytelen.” KVÁZI — A konkurrensek ott is fúrják a hitelezőt! USZKVE — De én ezt itthon olvastam. KVÁZI — Ha így van, akkor miért hozzák ide a pénzüket? USZKVE — Mondtam már, vigyáznak az egészségükre. Csak azt nem értem, miért kellett ezt az ügyet így felfújni. A szerződés a nemzetközi pénzvilág normális ügylete. Mi is adunk hitelt az angoloknak!... KVÁZI — Forintban? USZKVE — Forintban. KVÁZI — És az az összeg mekkora? USZKVE — Két forint. . . KVÁZI — ... Két forint? USZKVE — Kis ország vagyunk. KVÁZI — Szegény barátom, még mindig ennyire zavarja a fejfájás?! USZKVE — Ha elmondom, maga is migrént kap. Ide hallgasson: a Kecskeméti Konzervgyár százszázalékos garanciával zellerpelyhet és morzsolthagymát szállít Angliába ... KVÁZI — Na látja, ez például előnyös üzlet! USZKVE — De mennyire, pláne, ha még némi készpénzt is mellékelnek hozzá. KVÁZI — Készpénzt? USZKVE — A kecskemétiek legutóbbi hagymaszállítmányában például egy kétforintost is találtak az angolok. KVÁZI — És ez miért olyan nagy baj? USZKVE — Először is, ez valutakiaján- ■ lás. Másodszor, ha idegen anyag került a szárított hagyma közé, jön a kártérítés, elúszik a felár. KVÁZI — Szóval maga szerint idegen anyag a forint? USZKVE — Forint között a hagyma is idegen ... Próbálta már, hogyan lehet két forinttal ételt ízesíteni? KVÁZI — Hátha azért küldték, hogy leg-közelebb nagyobb kedvük legyen vásárolni. USZKVE — Fontért forintot? KVÁZI — Maga mondta, ha elúszik a felár, olyan magasra ugrik a forint árfolyama, amilyen még nem volt. USZKVE — Így van, és mégsem kellett nekik, visszaküldték a kettest. KVÁZI — Hogyan küldhetnének vissza Londonból egy kettest? USZKVE — Levélben. „Szeretnénk közölni Önökkel, hogy kárpótlásul mi szívesebben vennénk a szárított vöröshagyma árának leszállítását, mint az ilyen alkalmi pénzadományokat.” KŐLÁZS — Mit gondol, ha nagyobb öszszeg van a hagymában, azt is visszaküldik? USZKVE — Persze hogy visszaküldik, őket a haszon érdekli... NÖVÉNYVÉDELEM: Egy forintra, öt forint A növények védelmére fordított költségek — a legújabb statisztikai adatok szerint — világviszonylatban, átlagosan két-háromszorosan térülnek meg. Ezzel szemben a Somogy megyében végzett vizsgálatok szerint a tsz-ekben és az állami gazdaságokban a növényvédelemre kiadott minden egyes forint 5 forint hasznot hoz a gazdagabb terméssel. Avar kori venyige A Balaton vidékén feltárt régészeti leletek értékes adatokat szolgáltatnak a vidék növényföldrajzi múltjáról. Ezek is bizonyítják, hogy a Dunántúlon már több évezrede foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Az egyik legrégibb emlék az a körte, amelyet egy háromezer éves sírban találtak. Balatonszentgyörgy környékén avar kori sírokból szőlőmagvak és venyigemaradványok kerültek elő.