Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Rendkívüli minisztertanács Cipruson Fegyveres álarcosok megtámadták a limaszoli rendőrséget­­ A rendőröket saját celláikba zárták Nicosia, május 23. Jól tájékozott forrásból származó értesülés szerint 80 fegyveres férfi mára virradóan — magyar idő szerint 0.30 és 1.30 óra kö­zött — megtámadta Ciprus má­sodik legnagyobb váro­sa, Limaszol központi rendőrségi épületét, hatalmába kerítette az épü­letben található valameny­­nyi fegyvert és lőszert, s megkötözte a szolgálatban levő rendőröket. Az álar­cos támadók katonai pon­tossággal hajtották végre akciójukat. A támadást megelőzően elvágták a rendőrség tele­fonvonalait, majd őrszeme­ket állítottak az épület va­lamennyi bejáratához. Egyes értesülések szerint több rendőrségi dzsipet is elloptak. A támadók a törvényen kívül helyezett Nemzeti Front tagjainak mondják magukat. A Nemzeti Front az enoziszt, Cip­rusnak Görögországgal való egyesülését követe­li. A támadással összefüg­gésben riasztották Ciprus egész rendőrségét. Hírek érkeztek arról, hogy a támadók otthonából megszöktették Trifolviszt, az egykori EOKA földalat­ti mozgalom egyik vezető személyiségét. A rendőrség egyelőre nem erősítette meg az erről szóló híre­ket. A limaszoli központi rendőrségi épület elleni tá­madás végrehajtói röpla­pokat szórtak szét, ame­lyek figyelmeztetnek min­den rendőrt, „súlyosan megbüntetik őket”, ameny­­nyiben nem engedelmes­kednek a Nemzeti Front utasításainak. A röplapok ezenkívül felszólítják a rendőröket, hogy adják meg magu­kat a frontnak, majd közlik: a Nemzeti Front jelenlegi harcának célja „Ciprus megmentése az anarchiától és a feldara­bolástól”. A legfrissebb hírek sze­rint a 80 támadó több mint 200 fegyvert zsákmányolt. Mintegy 15 rendőr teljesí­tett szolgálatot az épület­ben, valamennyiüket le­fegyverezték és bezárták saját celláikba. Jól tájé­kozott forrásból származó értesülés szerint a ciprusi kormány rendkívüli mi­nisztertanácsot hív össze a helyzet megvizsgálására. SCHEEL SZERINT Szovjet-NSZK érdemi tárgyalások Bonn, május 23. Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszter nem tartja kizártnak, hogy ha­marosan érdemi tárgyalá­sokra kerülhet sor a Szov­jetunióval. Scheel tegnap a bonni sajtó képviselői előtt kijelentette: Bonn­ban és Moszkvában az ed­digi megbeszélések ered­ményei alapján megvizs­gálják, hogy van-e „meg­felelő alap” a tárgyalások­ra. A szovjet kormánnyal folytatandó jövőbeni tár­gyalásokat — mondta Scheel — ezentúl a külügy­minisztérium képviselői ve­zetik majd. Monumentális London, május 23. Wilsont hivatalosan is képviselőjelöltté nyilvání­tották eddigi választókerü­letében a liverpooli Huyton­­ban, ahol kijelentette, re­méli, hogy sikerül gyarapí­tania több mint 20 ezer szavazatnyi többségét. Anthony Barber, a konzer­vatív párt elnöke, annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy Wilson „monu­mentális baklövést” köve­tett el, amikor túlbecsülte 99 pártja választási esélyeit és június 18-ra tűzte ki a sza­vazást. ÖN TUDJA, HOGY MI A CÉLJA, MI TUDJUK, HOGYAN ÉRHETI EL Bízzák meg a Hírlapkiadó Vállalat Reklámszerkesz­­tőségét megtervezzük cégük és termékeik ötletes, igényes, nívós sajtópropagandáját. Önöknek csupán reklámcéljaikat kell megjelölniük és az információ­kat megadniuk. Mi az Önök szolgálatába állítjuk reklámszakembereinket, írógárdánkat, grafikus- és fotóművészeinket. Velük együtt kezeskedünk arról, hogy mindenki megismeri vállalatuk nevét és ter­mékeiket ! A MEGBÍZÁSUK ALAPJÁN NÁLUNK ELKÉSZÍTETT REKLÁM MINDAZOKAT ELVEZETI ÖNÖKHÖZ, AKIKRE SZÁMÍTANAK! Bármikor szívesen látjuk Önöket a BNV-n, a Vajdahunyad­ vár udvarán levő pavilonunkban Vásári telefonszámunk: 592 HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT REKLÁMSZOLGÁLATA Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. félemelet NSZEP levél Berlin, május 23. Az Indonéz Kommunis­ta Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­ga teljes sikert kívánt az indonéz népnek boldogu­lásáért folytatott harcában. A Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára által aláírt levél erőteljesen el­ítéli az indonéz kommu­nisták gyilkolását és ke­gyetlen üldözését. ART BUCHWALD: NIXON EX „Inkább lennék egy­fordulós elnök, mint kétfordulós annak az árán, hogy közben Amerikát lássam má­sodrendű hatalommá süllyedni.” Nixon el­nöknek a nemzethez intézett 1970. április 30-i beszédéből. J­ó estét, hölgyeim és uraim, Walter Cron­­kite vagyok (az egyik leg­népszerűbb amerikai tv-ri­­porter. — A ford.), és ma, 1973. május 12-én itt ülök a kaliforniai San Clemente­­ben, Richard Nixon volt elnökkel, aki mint tudják, úgy határozott, hogy 1972- ben nem indul másodszor az elnökválasztási küzde­lemben. „Elnök úr, ön most már néhány hónapja távozott a Fehér Házból. Milyen ér­zés?” „Hát Walter, szeretném, ha valami tökéletesen vilá­gos lenne. A Fehér Ház ne­kem éppúgy hiányzik, mint mindenkinek, aki valaha ott élt, de semmit sem saj­nálok. Mint tudja, belép­tem a Nixon—Agnew— Mitchell—Carswell ügyvé­di irodába, és nagyon jól megy az üzletünk.” „Elnök úr, meg tudná pontosan határozni a pilla­natot, amikor elhatározta, hogy másodszorra nem in­dul?” „A pontos időt nem tudom megmondani. Talán akkor történt, amikor John Lindsay legyőzött a New Hampshire-i előválasztáso­kon. Akkor elhatároztam, hogy a békéért fogok dol­gozni, s ennek egyetlen módja volt: ha nem jelöl­tetem magam elnöknek. Amellett Pat­­ sem akarta, hogy újra induljak. (Pat­­ Nixon felesége. Utalás ar­ra, hogy Johnson egyik legutóbbi tv-nyilatkozatá­ban azt a meglepő kijelen­tést tette: 1968-ban a fele­sége nem akarta, hogy új­ra jelöltesse magát elnök­nek. — A ford.) „Elnök úr, azt az elhatá­rozását, hogy be kell avat­koznunk Kambodzsában, sokan úgy interpretálták, mint okát annak, hogy ön nem fog még egy forduló­ban indulni. Egyetért ez­zel?” N­os, szeretném, ha va­lami tökéletesen vilá­gos lenne. Azért döntöttem a kambodzsai behatolás mellett, mert ezt a háború befejezése egyik módjának tartottam. Azonban a kommunisták ezt nem így látták, ezért benyomultak Thaiföld északi részébe, így kénytelen voltam meg­támadni Thaiföldet, hogy megtisztítsam azt a kom­munisták utánpótlási tá­maszpontjaitól. Miután ezt megtettük, a kommunisták még mindig nem óhajtot­tak békéről tárgyalni és Burmából kezdtek el, szál­lítani Észak-Thaiföldre. Nem engedhettük meg ne­kik, hogy Burmát tőrként használják fiaink ellen, te­hát offenzívát indítottunk Burma ellen, remélve, hogy Hanoi most már ész­hez tér. Ehelyett az tör­tént, hogy az észak-vietna­miak elkezdték szállításai­kat Burmába vörös Kínán át, annak érdekében tehát, hogy megvédjük fiainkat, közös támadást dolgoztunk ki a dél-vietnamiakkal vö­rös Kína ellen. Ezt a stra­tégiát az egyesített főpa­rancsnokság jóváhagyta és én csak három elnök: Eisenhower, Kennedy és Johnson politikáját foly­tattam.­­ „Miért gondolja, hogy a kommunista erők soha nem egyeznek bele a békébe?” „Hát, amint tudják, el­köteleztem magam csapa­taink Vietnamból való visszavonására. Mennél több csapatot vontam visz­­sza, annál több katonai ak­ciót hagytam jóvá. Ez nagy megterhelést jelentett fegy­veres erőinknek. Amikor megtámadtuk Kínát, már csak 100 amerikai katonám maradt. Amikor az agresz­­szorok inváziónkra nem­­ kerekasztal mellett vála­szoltak, arra kellett kér­nem az amerikai népet, hogy adjon nekem még egymillió katonát.” „Így volt. Ez történt 1971 őszén. 2 390 876 embert kel­lett bebörtönöznünk a be­hívó parancs megtagadása miatt.” „Mint tudják, nem volt elegendő számú börtönünk ahhoz, hogy mindenkit le­csukhassunk, így hát egy rendkívül drága börtönépí­tési programot kellett jó­váhagynom. Ezt a pénzt azonban a katonai kiadá­sokra kellett volna fordí­tani, emiatt fokozódott az infláció, így hát elhatá­roztam, hogy leértékelem a dollárt, ami zavargásokat okozott, ez pedig arra kényszerített engem, hogy katonaságot vezényeljek ki, s nekik, sajnos, nem volt más választásuk, mint­hogy az utcákon tiltakozó amerikaiakra tüzeljenek.” „Elnök úr, véleménye szerint a diákoknak milyen szerepük volt az ön abbeli elhatározásában, hogy nem indul újra az elnökválasz­táson?” (A műsorból kivágták a további részeket, biztonsá­gi okokból, Mr. Nixon ké­résére.) Eddig 20 halott, 40 sebesült Libanon tiltakozott a BT-nél az újabb izraeli támadás miatt New York, május 23. Edouard Chorra, Liba­non ENSZ-nagykövete tegnap este sajtóértekezle­ten jelentette be, hogy a libanoni kormány til­takozott a Biztonsági Ta­nácsnál a dél-libanoni városok és falvak ellen intézett tegnapi izraeli támadások­­miatt. Ghorra elmondta, hogy kormánya megbízásából tiltakozó levelet juttatott el a BT soros elnökéhez, valamint U Thant ENSZ- főtitkárhoz. A tanács össze­hívását nem kérte. Ghorra elmondta, hogy az izraeli támadás következtében ed­dig húsz polgári személy vesztette életét, negyvenen megsebesültek, százötven ház romba dőlt. A libano­ni nagykövet rámutatott, hogy a támadás alig né­hány nappal a Biztonsági Tanács azon határozata után történt, amely elítélte Izraelt a május 12-i dél­libanoni invázió miatt. A tegnapi támadást Ghorra újabb láncszemnek nevez­te Izrael Libanon elleni ag­resszióinak sorában. A dél-libanoni határvi­déket a Vöröskereszt meg­bízottai járják, hogy segít­séget nyújtsanak a tegnapi izraeli támadást túlélő se­besülteknek. A libanoni miniszterta­nács Heleu elnök veze­tésével tegnap délután rendkívüli ülést tartott és utasította a hadsereget, valamint az illetékes ható­ságokat, hogy minden se­gítséget adjanak meg a tá­madás áldozatainak. Thor Heyerdahl papiruszhajója — mint ismeretes — is­mét nekivágott az Atlanti-óceánnak, Dél-Amerika part­jai felé. Képünkön a Ra II. nemzetközi legénysége (bal­ról jobbra): Carlo Mori (olasz), Norman Baker (ameri­kai), Thor Heyerdahl, a norvég parancsnok, Kei Ohara (japán), Santiago Genoves (mexikói), Madani Ait Ouhani (marokkói), Sourial Georges (egyiptomi) és — az elő­térben — Jurij Szenekevics (szovjet) tengerész. WASHINGTON CÁFOL Az amerikai külügymi­nisztérium tegnap cáfolta az Al Ahram című kairói lapnak azt a jelentését, amely szerint az Egyesült Államok 130 Sikorsky típu­sú helikoptert szállít Iz­raelnek. Carl Bartsch, a külügyminisztérium szóvi­vője szerint a kairói lap értesülése nélkülöz min­den alapot. A szóvivő elis­merte azonban, hogy az USA a múltban szállított helikoptereket Izraelnek. PÉNZÜGYEKRŐL TÁRGYAL a „foszfát­­köztársaság“ elnöke London, május 23. Stanley Levinson telefon­jelentése. Londonban tartózkodik a világ legkisebb köztársasá­gának az elnöke. De Ro­­bertról van szó, aki a Csen­des-óceánon levő Nauru sziget­köztársaság állam­fője. A sziget hosszú éve­ken át közös angol—auszt­ráliai gyarmat volt és 1968-ban vált függetlenné. Lakóinak száma mindössze hatezer, kiterjedése pedig alig 20 négyzetkilométer. Egyetlen értéke — de er­ről aztán híres — nagy foszfátkészlete. De Robert, aki életében először utazott külföldre, pénzügyi kérdésekről tár­gyal Londonban, ahonnan Washingtonba utazik to­vább.

Next