Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

• Láthatatlan építők címmel riportfilmet készí­tett a televízió Tatabányán azokról a bányászokról, akik az elmúlt években há­zat építettek. A film arról akarta meggyőzni a néző­ket, hogy milyen nagy haszna van a társadalomnak abból, ha a jobban keresők vállalkoznak a lakásépítés­re, de valójában ennél töb­bet is sikerült mondania: szemünk előtt vált látható­vá az életformák változá­sának nehéz, de biztatóan előrevezető útja. • Jól időzített a televízió: a könyvhéten most jelent, meg Palotai Boris Pokróc az abla­kon című novelláskötete, s ugyanezzel a címmel láthattuk az írónő szerzői estjét tegnap este a televízióban. Nehéz do­log a négy részből álló műsor egészéről valami egységes vé­leményt kialakítani. A Hölgy­válasz fanyar befejezése elle­nére végül is a nézőben majd­nem hasonló érzéseket szült, mint az áldozatul kiszemelt öregúrban. Egy rossz tréfa be­mutatásának ízetlenségénél nem sokkal többet tudott mon­dani. A Hűség és a Szerelem nem volt több, mint egy-egy kedves ötlet, amit a színészek, Demján Edit, Huszti Péter, Ko­vács Károly és Fónay Márta kedvesen eljátszottak. Vitatha­tatlanul a legnagyobb igényű vállalkozás irodalmilag is és a tv-produkció szempontjából is a Pokróc az ablakon című kis tv-játék volt. Itt­­már Marci fi­gurájában felsejlett valami egy érdekes emberi karakter kör­vonalaiból­­, amiben nem kis része volt az ilyen típusú sze­repekre, úgy látszik, eleve nagyszerűen alkalmas Madaras Józsefnek —, és egy furcsa konfliktus lehetősége is. Jó volt, hiteles az üzem atmoszfé­rája, különösen, ahogyan a ka­tonaságtól hazatérő fiút fogad­ják. Egyéni ízei voltak annak a kapcsolatnak is, amit a mun­­kásfiú és osztályvezető felesé­ge között érzékeltetett író­ és Zsurzs Éva rendezőnő. A vége azonban, mintha egy kabaré­tréfa színvonalára süllyesztette volna az egészet, túlságosan ol­csó, egyszerűsítő volt, s ez még visszafelé is rontott a hatáson. — bel­s Ábrahám Pál tv-film Ábrahám Pál életéről egyórás televíziós film ké­szül a német televízióban. A komponista élettörténe­tét Gerhard Bronner írta meg. Az adás keretében részleteket adnak elő Áb­rahám operettjeiből. A be­mutatót novemberre terve­zik. □ HOTEL SZERELEM címmel Bedő—Tamássy művét mutatja be június 5-én a Békés megyei Jókai Színház. C TELEVÍZIÓ ) SZERDÁN: 17.58: Hírek. — 18.05: Mester­fokon. Az I. budapesti nemzet­közi sportfilm fesztivál díj­nyertes tévéfilmje. — 18.35: Show-hivatal... A könnyűmű­faj rivaldája. — 19.20: Esti me­se. .— 19.25: „Mit tud már a baba?” Nők félórája... — 20.00: Tv-Híradó. — 20.20: Ho­gyan lettem vezérigazgató? Ma­gyarul beszélő francia film. — 21.45: Arcképek, találkozások. Barcsay Jenő. — 22.15: Tv-Hír­adó — 2. kiadás. — 22.35: Gear Gaszparjan énekel. Mozart: Exsultate jubilate — motetta. —■ 22.50: Telesport. Labdarúgó­­világbajnokság. Csehszlovákia —Brazília mérkőzés közvetíté­se Guadalajarából. CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT: 9.00: Iskola-tv. Környezetis­meret (ált. Isk. 1. oszt.). A nyár.. Az évszakok összefogla­lása. — 9.35: Labdarúgó-világ­bajnokság. A Csehszlovákia— Brazília mérkőzés közvetítése, felvételről. — 14.00: Környezet­­ismeret (ism.): Ment a kertbe! (7) — Madách Színház: II. Richárd (7) — Ma­dách Színház Kamaraszínháza: Leni néni (7) — Vígszínház: Szerelem (C-bérl., 5. el., 7) — Pesti Színház: Arzén és leven­dula (7) — Fővárosi Operett­színház: West Side Story (7) — Thália Színház: Én, te, ő (7) — József Attila Színház: Harmó­nia (F-bérl., 6. el., 7) — Kis Színpad: És mi lesz holnap? (fél 8) — Kamara Varieté: Mars a Marsra! (6 és fél 9). C SZÍNHÁZ ) Operaház: Párizs lángjai (B- bérl., 9. el., 7) — Operaház Er­kel Színháza: Lohengrin (Tóth Aladár-bérl., 9. el., fél 7) — Nemzeti Színház: Bánk bán (7) — Katona József Színház: Min- ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1970 Két kötet Hová lett a Tabi-sarok? ♦ Huszonhárom színdarab Szuperválogatás, születésnapra Két tekintélyes kötetben adta ki bőséges humor­ ter­­mése színe-javát Tabi László. Címéül is ezt adta: Színem java. — A Szépirodalmi Kiadó, neszét véve, hogy idén hat­vanéves leszek, fölbíztatott erre a szuperválogatásra. Ez afféle történeti áttekin­tés­ is. A humoristatevé­kenységet az élet természe­tes rendjének engedelmes­­kedve lassan csökkentem és ezt a könyvet lezárásnak is tekintem. Jövőre regényt írok. Szatirikus önéletraj­zot, s a Vígnek egy dara­bot. De humoreszket, ezt a fiatalos műfajt, már csak pöttyentgetve. Pardon, 12 évig — Hová lett a Tabi-sa­rok a vasárnapi Népsza­badság utolsó oldaláról? — A­­Pardon egy percre! rovatot 12 évig csináltam, holott eleve csak körülbe­lül 3 évre szántam. Végül is nagyon hálás vagyok ezeknek a kis írásoknak, hisz jórészt nekik köszön­hetem a népszerűséget, az olvasók szeretetét. A most megjelent könyv első köte­tében ezek „színe-java” is olvasható. De már nem akartam tovább csinálni, nem akartam, hogy saját szintje alá csússzon a soro­zat. Sakkozó barátaimtól megtanultam, hogy akkor kell az asztaltól felállni, amikor még azt mondják: miért hagyta abba? Nem pedig megvárni, amíg azt kérdik: miért nem hagyja már abba? — Azóta viszont gyak­rabban látjuk a tévében — Igen, ez ismét valami más jellegű, csevegő műfaj, s bennem mindig bújkált a „ripacs”... adaptáció. Kettőt közülük kétszáznál többször játszot­tak, négy-öt elérte a száz pesti előadást. — És csak kettő bukott meg. Látja, a színházat nem tudom abbahagyni. Az a nagy mulatság. 1949 óta minden évben írtam leg­alább egy darabot és egy időben igen sok kabaréda­rabot is. Lusta ember va­gyok, de ha dolgozom , könnyen dolgozom. A má­sodik kötet a darabjaim kö­zül is tartalmaz egy tuca­tot. — Nem bánta meg, hogy a könnyű műfajra adta a fejét? — Igaz, humort művelni Magyarországon, Karinthy árnyékában és mércéjével, kockázatos pálya. A kritika is kevésre becsüli, de an­nál jobban szereti a közön­ség. Nekem pedig már hu­szonöt éves koromban az volt a „zászlómra írva”, hogy sok emberhez szóljak. — A tömegízlés megíté­lése körül mindig újra fel­lángol a vita, legutóbb filmügyben. Mi a vélemé­nye róla? Veszett ügy — Igaz, hogy a művészet megelőzheti a tömegízlést, a művész évtizedekkel előt­te járhat korának, de ez a művészetek közül legke­vésbé a filmre és a szín­házra áll. Ez készül ugyan­is a legromlékonyabb anyagból A könyv, a zene­mű, a kép, ha ma nem ér­tik, elővehető ötven év múlva, de az a film és szín­darab, amely a saját korát nem elégíti ki, el­­veszett ügy. Mire „utolérné korát”, már kimegy a divatból. Nem vagyok elméleti em­ber. Nem tudnám megfo­galmazni a darabírás tör­vényeit, de amit írok, azzal mindig a... „dolgozó né­pem szolgálom”. (f. f.) Színház — Ha már itt tartunk, beszéljünk a színházról. Körülmutat főszerkesztői szobája falán. . Mindenütt színházi plakátok, szám szerint huszonhárom. Ebből tizennyolc Tabi-darab, öt C KÖZLEMÉNYEK ) Angol, intenzív, 10 hetes be­­szédtanfolyam indul kezdő szintről június 22-én a Bu­dapesti Építők SC helyiségé­ben. Órák mindennap 7.30-tól 15.30-ig. A 420 órás tanfolyam díja 16­80 Ft. Beiratkozás jú­nius 6-án 4-ког. V., Alpári Gyula u. 22. (X) A Horizont Tánciskolában modern beat-tánctanfolyam június 9-én, kedden 6 óra. VI., Lenin körút 64. Vezető: R. Ko­vács Edit. Tel.: 423—039. (X) Tanulja meg a modern tán­cokat szabadsága előtt, né­hány órán Harasztiné táncta­nárnál. ХШ., Balzac u. 54. 295 —431, 4—8. (X) Gyerekek: A távbeszélő me­semondó műsora (171—888) jú­nius 3-án, szerdán: A telhetet­len kecske. (Elmondja: Budai István.) Élő arcról — Miért testetlenek a térbe állított figurái? — Azért csináltam tömb­szerű figurákat, hogy ne bontsák meg a felépített tér egészét, határozott irá­nyát. A fej élő arcról ké­szült öntvény, a kéz szintén olyan, mint az eredeti. Cé­lom a kontraszthatás maxi­mális kiaknázása volt. — Miért öntvényeket használt, s miért nem valós portrékat készített? — Nem egy emberről, hanem az emberről akar­tam beszélni. A valaki ar­cáról készült portré min­denki portréja Tehát nem Hijolnaptól a mozikban A kis lovag Tulajdonképpen az Egri csillagokhoz hasonló nagy­szabású romantikus törté­nelmi história ez. Az erede­ti regény írója: Sienkie­­wicz A háromfelé szakított Lengyelország a XVII. szá­zadban állandó harcokat vívott a krími tatárok, a svédek, az orosz cárok és a törökök ellen. E harcok egyik romantikus lengyel hőse Wolodyjowski ezredes, akit Jerzy Hoffman rende­ző a szokásostól eltérően nem egy szálfa termetű da­liás színészre, hanem egy alacsony, majdnem komi­kus hatású, kitűnően játszó művészre, Tadeusz Lom­­nockira osztott ki. A film tartja a hasonló művek szokásait: nagy lovasvág­ták, harcok, szerelem, még egy kis véres borzalom is. A felnőtt néző számára ta­lán egy kicsit sok az erő­szakból és a romantikából, de a fiatalok azért jól szó­rakoznak majd rajta a nyá­ri vakációban. (Képünkön: Tadeusz Lomnicki és Mag­da Zawad­ka a film egyik jelenetében.) KŐHASÁB ÉS KEZEK Schaár Erzsébet kiállításáról A szigorú szerkezetű építmény megdöbbent. Nem hagyja szabadulni a sze­met. Kőből készült kapuk, két hasáb, rajtuk élethű maszk és a kezek. A tér­plasztika címe: Tudósok. Az alkotó, Schaár Erzsébet, a Műcsarnokban állította ki legújabb munkáit. A végtelen tér ilyen szobortárlat még nem volt Budapesten. A látogatók véleménye meg­oszlik. Van, aki megértés­sel, mások gyanakvó érdek­lődéssel szemlélik a bemu­tatott műveket. Az anyag is­ változatos. A kőtől a bronzon át az üvegig, a fes­tett üvegig, a bronzhuzalig, a kőéig, s a könnyű hunga­­rocélig terjed. A szemlélő — lásd: vendégkönyv — nehezen igazodik el. Van, aki számon kéri, hogy a legnemesebb, kitartó mun­kát, újrateremtő türelmet, fáradhatatlan művészi ih­letet, önmagát és az embert látni akaró szobrászattól hogyan és miért jutott el a művésznő ehhez az alkotói módszerhez. — Az új módszerrel való találkozása tartósnak mu­tatkozik. Végleg lemondott a portrészobrászatról? — Az utóbbi négy-öt év­ben a tér érdekel. A tér, a körülöttünk levő, bemo­zogható, látható, végtelen tér. A falak síkja, a belő­lük nyíló ablaktáblák, ajtók és titkokat sejtető rések, a szobák belső tere, a szűk folyosók, az egymásba és egymásra nyíló ajtók mind­­mind a tér különleges és végtelenül variálható for­máját adják. — Honnan, miből fak­ad ez az élmény? — Amikor egyszer kinyi­tottam műtermem ablakát, kinéztem, hirtelen megcsa­pott a szomszédos falak ál­tal határolt, megdermedt tér. Az ablak kerete úgy vágódott bele a térbe, mint kés a vajba. S attól füg­gően, hogy mennyire nyi­tottam ki az ablakszárnyat, hasított ki többet, vagy ke­vesebbet a térből, tetszé­sem szerint. Rendkívüli iz­galommal járt e felismerés. Nem tudhatom, meddig va­riálom még ezeket a tér­plasztikákat. Ennek nincs vége, amint a tér is végte­len. Teljesen belefeledkez­tem. Az egyik gondolat, hozza a másikat , beindít­ja és­ tovább viszi a képze­letet. Először bronzban próbáltam megkötni a te­ret. Azután átlátszó anyag­ban megfogni, hogy min­den nézetben láthassam, hogyan alakul, milyen tit­kai vannak. Ezt még tovább lehet variálni színekkel, amely tagolja a teret, fo­kozza a hatást, s az él­ményt tükrökkel is meg­­­kettőzhetem: arra hasonlít, aki az arcát „kölcsönözte”, hanem min­denkire. — Milyen meggondolás vezette a műanyag szobor­rá formálásához? — Igénylem a méretet, amellyel fel lehet idézni, meg lehet láttatni a teret. Egy szobrásznőnek nagy fizikai megerőltetés, ha egyből bronzba önti, vagy kőbe faragja elképzelését. 4 Ady-fej — Említette, az egyik tér­élmény szüli a másikat. Ez azt jelenti, hogy portrémű­vészetétől végleg megvált? — Világért sem. A sze­mélyiség ábrázolása és­ a személyiséggel való kap­csolat fontos meghatározó­ja művészetemnek. Ha portrét csinálok, az" sem hagy szabadulni, látom az arc arányait, a koponya formáját, a szemet — az emberi fej a legformagaz­­dagabb ábrázolási lehető­ség. Hogy mennyire nem mondtam le a portrészob­rászatról, arra egyetlen pél­dát említek csupán: jelen­leg Ady arcát mintázom. Harangozó Márta A bosszúállók újabb kalandjai Keoszajan szovjet ren­dező példátlan, világméretű sikert ért el a Bosszúállók című filmjével. Több ezer kópiában forgalmazták sa­já­t hazájában, s a világ mintegy negyven nemzeté­nek mozijaiban vetítették a négy fiatal gyerek pol­gárháborús kalandjait. Most elkészítette a film folytatását a már kicsit na­gyobbra nőtt gyerekekkel, de változatlan ügyességgel, a feszültségteremtés biztos készségével: mintha egy vadnyugati filmet látnánk, úgy pereg előttünk a legle­hetetlenebb megpróbáltatá­sokból is győzelmesen ki­kerülő négy kamasz histó­riája. A tinédzser korú né­zők bizonyára ezt is ugyan­olyan szívesen fogadják, mint az első részt. (Képün­kön: a film cigányhőse.) Az örök fiatalság birodalma Az eheti moziműsort úgy látszik mindenestől a gye­rekek nyári szünidejének jegyében állították össze. Az örök fiatalság birodal­ma című színes román me­sefilm a 6—10 éves korú gyerekek fantáziájához iga­zodva a népmesék min­den­­ nemzet folklórjá­ban megtalálható örök motívumait, a hármas próbatétel elé kerülő fiút, a szépséges királylányt, a küzdelmet a gonosz ellen­­ eleveníti fel. A gyerekek ismét örülhetnek a mesefil­mek csodálatos trükkjei­­nek, felhők között, szivár­ványon lovagoló hősének, átváltozásoknak, s termé­szetesen a jó győzelmének. A valamivel nagyobb nézők számára talán kicsit lassú a mese szövése. Bernáth László □ A KÉPZŐMŰVÉSZE­TI FŐISKOLA pedagógiai tanszéke ma és holnap tudományos ülésszakot rendez a Fészekben. Meg­nyitót Domanovszki Endre mond. Előadást tart töb­bek között Földes Éva, Pé­ter Rózsa és Halász László.

Next