Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSUNK KOMMENTÁRJA: SÓLYMOK A VILÁGŰRBEN A világ első éjszaka felbocsá­tott űrhajójának utasai jelenleg alszanak, és előreláthatóan ma este, magyar idő szerint 20 óra tájban fejezik be 32. keringésü­ket. Nyikolajevnek és társának egyik fontos és hasznos felada­ta a különböző kontinensek geológiai és földrajzi objektu­mainak megfigyelése, fényké­pezése. Miért érdekes ez? A vízfelületek megfigyelése meglepő eredményt­ hozhat. Például mindenki ismeri a Ba­laton felületének elszíneződési jelenségét, amelyből viharra vagy más természettudományos jelenségre következtethetnek a part menti halászok és a vizet­­ jól ismerő emberek. Egy óceán már nehezebb „dió”, mint a parányi Balaton. Az Atlanti­vagy az­ Indiai-óceán gyors át­tekintésére egyszerűen nincs és nem is lehet alkalom. Űr­hajóból (200—330 kilométer ma­ga­ssából) nézve azonnal meg­változik a helyzet. Felderíthe­tők nag­y tengeráramlások, vagy akár a halak milliárdjai­­nak vonulási iránya. A geológiai megfigyelések legalább ilyen fontosak és ér­dekesek. Az űrhajó megköze­líthetetlen vidékek felett is el­­vepül, ott, ahol a madár sem jár. Ilyen tájak felderítésére csak rendkívül költséges expe­díciók küldhetők — bizonyta­lan eredménnyel. Nagy magas­ságból viszont fel­fedezhetők is­meretl­en él a­­­mezők, vas- vagy különböző érctartalmú kőzetek vagy külön típusú erdőségek. Nemrégiben volt háromszáz éve, hogy Jean Picard francia csillagász a Párizs—Amiens kö­zötti vidékről elkészítette az első modern térképet. Bármilyen furcsa is, a mai napig sincs az egész Földet bemutató tökéle­tes térképünk. Különösen az óceánok áthidalása rendkívül nehéz, mert a tengereken az is­mert háromszögelési módszer nehézkessé, néha lehetetlenné válik. A francia—szovjet űrku­tatási egyezmény keretében az 1970-es években sor kerül egy hatalmas méretű gömbhárom­szög adatainak megmérésére. Ez a háromszög először hidal át óceánt. Hasonlóan nehéz a helyzet a nagy területű országokban, mint például az USA-ban, Ka­nadában, a Szovjetunióban, Ausztráliában, Kínában sít­. A most keringő Szojuz fedélzetén a két magányos „sólyom” elő­ször kísérli meg a kartográfia új ágának, a világűr-térképé­szetnek az alapjait lerakni. Causer Károly Három csinos modell a Néva partjáról: a leningrádi ruhatervezők nyári ajánlata. EMBERRABLÁSRA VISSZAÁLLÍTJÁK A HALÁLBÜNTETÉST Peronista bejelentés: megölték Aramburit Buenos Aires, június 3. Az a peronista, szélsősé­ges gerillacsoport, amely korábban hírt adott róla, hogy halálra ítélte és golyó által kivégzi az elrabolt Pedro Eugenio Aramburu nyugalmazott altábornagyot, a volt államelnököt, ma­gyar idő szerint mára virradóra bejelen­tette, hogy végrehajtotta „ítéletét”. Két argentin nagyváros napilapjai egyidőben kap­ták meg a következő üze­netet: „Peron visszatér! Négyes számú közlemény, június 1., a nemzethez, a gerillák parancsnoksága közli, hogy Pedro Eugenio Aramburún a halálos ítéle­tet a mai napon, reggel hét órakor végrehajtották. Isten irgalmazzon lelkének. Pe­ron, vagy halál. Éljen a ha­za!” Aláírás: „a gerillák Az argentin kormány szóvivője nem volt haj­landó elismerni a kivég­zés megtörténtét, és hivatalos körökben azt húzzák alá, hogy a fenti közlemény tartalma telje­sen ellenőrizhetetlen. Ezzel szemben a lapokhoz eljut­tatott sorokat ugyanazzal az írógéppel írták, mint a ko­rábbi értesítéseket Aram­buru elfogásáról. Ennél fogva rohamosan csökken a remény, hogy Aramburat ■— aki egyébként az Onga­­nia-kormány szókismondó ellenfele is volt — valaha is életben találják. Ongania elnök tegnap es­te rádióbeszédet mondott. Nem derült ki, hitelt ad-e a közleménynek, de érző­dött szavain, hogy komo­lyan veszi a hírt. Bejelentette egyébként,­ hogy a kongresszus által negyvenkilenc esztendővel ezelőtt eltörölt halálbünte­tést visszaállítják azokra a bűnözőkre, akiket ember­­rabláson érnek. A száműzött volt diktá­tor, az Aramburu-ügytől magát korábban elhatároló Juan Perón argentínai kép­viselője, Jorge Paladino, tegnap este megbélyegezte Aramburu elrablását. Sajtóértekezletén olyan kitételek között, mint „a haza a polgárháború kü­szöbén van”, Paladino felszólította az ország kü­lönböző politikai erőit az egyesülésre, a nemzeti megbékélésre. Az Aramburu-üggyel kiélező­dött feszültség egyébként tegnap még csak fokozó­dott, amikor Cordobában hatezer autóipari munkás elfoglalt öt gyártelepet. Cordoba a kormányellenes érzelmek gyújtópontja Ar­gentínában. ÚJABB KÍSÉRLET a közvélemény meggyőzésére... Ma este Nixon-beszéd Kambodzsáról Washington, június 3. Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Nixon elnök ma este, kö­zép-európai idő szerint holnap kora hajnalban mondja el újabb beszámo­lóját a kambodzsai helyzet­ről. Az elnök „időközi be­számolója” a jelek szerint nem tartalmaz majd nagy horderejű bejelen­téseket s inkább arra szolgál, hogy ismét meg­kísérelje az invázió iga­zolását az amerikai köz­vélemény előtt. A Fehér Ház ma beje­lentette, hogy Nixon külön vizsgálóbizottságot küld Kambodzsába, az elnök munkatársaiból, szenáto­rokból, képviselőkből és kormányzókból, „a helyzet felderítésére és a vietnami­­zálási program helyzeté­nek megvizsgálására”. J. William Fulbright, a sze­nátus külügyi bizottságá­nak elnök­e nyomban meg­állapította, hogy az elnöki különbizottság­tól vajmi kevéssé várha­tó a tények ferdítése, annál kevésbé, mert infor­mációikat a katonai ható­ságoktól kapják majd. Cedenbal Bulgáriában Szófiába ma mongol párt­és kormányküldöttség ér­kezik, hogy a BKP közpon­ti bizottságának és Bulgária kormányának meghívására, hivatalos, baráti látogatást tegyen a Bolgár­ Népköztár­saságban. A delegációt Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottságának első titkára a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnö­ke vezeti. Rá-rádió a Ráktérítőről Thor Heyerdahl háncs­hajója, a Rá II. elérte a Ráktérítőt. Az idő kelle­mes, de a szél nem kedvező — jelentette rádión a nor­vég kutató és nemzetközi személyzete. ÖN IS TEKINTSE MEG E KÁRPITOZOTT GARNITÚRA BEMUTATÓJÁT Csepel centrumában, a CENTRUM CSEPEL ÁRUHÁZBAN XXI., Áruház tér 2. Nyitva: hétköznap 9-től 18 óráig, szombaton 9-től 15 óráig. Rákospalotán, a SWMW- ban XV., Sípos Dénes u. 9—11. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Nemzeti gyász Peruhast Huarás városban, ahol k­­étszázötven ember pusz­tult el­­és a házak 95 szá­zaléka összedőlt, tegnap este harminc elit ejtőer­nyős ereszkedett alá, kö­zöttük Enrique Flores Cor­­zo alezredes, akit a kor­mány a katasztrófa pusztí­totta körzet katonai és po­litikai biztosának nevezett Huarás romjai között egy halomban találták meg száz iskolás kislány és tanítóik holttestét, a földrengés előtt istentisz­teletre gyűltek össze. Peru más területein a földmozgások keltette ára­dások okoznak problémát. Az egészségügyi miniszté­rium szerint súlyos nehéz­séget jelent az is, hogy az életben maradottak ezrei — közöttük sebesültek — fedél nélkül vészelik át a fagypont alatti éjszaká­kat, s alig van többjük, mint a rajtuk levő ruha. Az útviszonyok is kuszák. A felpúposodott, vagy mé­lyedések szabdalta ország­utakon gépkocsik százai vesztegelnek. Limában, egyébként be­jelentették, hogy a földren­gés áldozatainak emlékére nyolcnapos nemzeti gyászt rendeltek el, anélkül azon­ban, hogy munkaszünetet is tartanának. A perui kormány tudva­levőleg nem riad vissza az anyagi áldozatoktól, hogy labdarúgó nemzeti váloga­tottját a katasztrófa elle­nére is elindíthassa a mexi­kói labdarúgó-világbajnok­ságon. A jelek szerint van­nak, akik nem sokat tö­rődnek a perui futballisták helyzetével.­ A mexikói Leonból, a perui csapat szálláshelyéről jelentették, hogy ismeretlen tetteseik — akiket ma reggel a mexikói sajtó a világbajnokság hié­náinak nevez — kirabolták a perui spor­tolókat. Szállásukról, a Mitla szál­lodából, több ezer dollár értékű vagyontárgyat lop­tak el. A FÉLELEM FŐVÁROSA (I.) Miért mondják le az elnök partyját? — Nincs nálam pénz! — tiltakozott kétségbeesetten a csinos, fiatal Virginia Edens az USA fővárosának, Washingtonnak Texas Avenue-ján, amikor­­ az útonálló rászegezte piszto­lyát. Ám, a rabló nem hitt neki. Revolverével fejbe vágta a lányt, aztán elvette a retiküljét, amelyben — csakugyan — mindössze né­hány dollár lapult, meg egy könnygázpisztoly. EGY PÉNTEK ESTE KRÓNIKÁJA Ezen a péntek estén, ti­zenkilenc utcai rablótáma­dás történt Washington ut­cáin. Ezért jelentette ki Sam Wallace rendőrhad­nagy, a négyezer főnyi fő­városi rendőrség egyik tisztje, hogy ez szokatlanul nyugodt péntek este. Az ut­cai rablótámadások napi átlaga ugyanis 30 és 40 kö­zött van, péntekenként né­ha a nyolcvanat is eléri. Wallace hadnagy nem foglalkozott Virginia Edens ügyével, mi­ként azzal az egy órával később történt esettel sem, amikor a Park Road fe a 14. utca sarkán, hárman megtámadták George Lambertet, vasrúd­dal fejbe verték, majd el­vették a pénztárcáját. A washingtoni bűnügyi rend­őrség hatáskörébe, most már csak a fegyveres rabló­­támadások tartoznak — géppisztoly, revolver, kés —, a vasdorong nem. (S a revolver is csa­k akkor, ha elsütik — Virginia Edenset „csupán” fejbe verték vele.) A szóban forgó péntek estén a Spiegel washing­toni tudósítója elkísérte Sam Wallace rendőrhadna­gyot, amikor az mégiscsak riadóautójába szállt. A 14. utca és a Girard Street sar­kán álltak meg egy kopott, szennyes, öreg bérház előtt. Egy kis második emeleti lakásban szúrták le a 36 éves Ernest L. Millst. Ugyanazon az estén, a Nelson téren a 66 éves Marie H. Campbellt ágyá­ban­ találták holtan — le­szúrták. A 26 éves Eva M. Blakeneyt a North­ Capitol Streeten lőtték agyon. „Mindössze” ezt a három gyilkosságot kellett felderí­tenie a rendőrségnek ezen az estén ... HARMINC ÓRÁNKÉNT GYILKOSSÁG : 1. Már a statisztika tár­gyilagosan hűvös számai is félelmetesek. Washington 850 ezer lakosa közül, min­den 30 órában megölnek egy embert, s minden 40. percben rablótámadás áldo­zata lesz valaki. Tíz eszten­dővel ezelőtt még­ csak öt napra esett egy gyilkosság, és 12 óránként követtek el rablótámadást. 1969-ben az USA fővárosának rendőrsé­ge összesen, csaknem 50 ezer erőszakos bűncselek­ményről nyitott aktát. Minthogy Washington la­kosságának többsége né­ger, a nagy számok törvé­nye szerint, a bűnözők többsége is néger. A faji elkülönítés hívei ezt az adatot alaposan kihasznál­ják propagandájukban. Ar­ról már nem beszélnek, hogy a washingtoni bűnö­zés­­ áldozatai között is a négerek vannak többség­ben, holott ez is a nagy számok­­törvénye szerint való. A bűn metropolisa... — mondják újságírók se poli­tikusok. „Ez, a félelem fő­városa. A félelem végig­szántja az utcákat. Bekú­szik az irodákba, az üzle­tekbe és a lakóházakba” — mondta Mansfield szenátor, a szenátus demokratapárti frakciójának vezetője. Igen, a statisztika önmagában is szörnyű, pedig abból még ki sem világlanak a még borzalmasabb egyéni esetek. Például Octavia McKoy bé­lyegkereskedőnőé (Kenil­worth Avenue), akinek üz­letét 48 óra alatt négyszer, tizenegy hónap alatt össze­sen ЗП-szor rabolták ki­­—, a hölgy most már állandó­an idegcsillapítókat szed. Vagy Sol Katz- vegytisztítóé (Monroe Street), akihez egymásután tízszer törtek be, kilencszer revolverrel, tizedszerre késsel fenyeget­ték. Erejéből csak két fel­jelentésre telt, mert nem hisz, nem bízik már a rend­őrségben. Magántestőrt fo­gadott, havi 700 dollárért, de most ebbe megy tönkre. Ő is teljesen idegbeteg lett, ahogy maga fogalmazza: „belülről teljesen kiégtem”. Nixon elnök mondta a kongresszusban: „A nemzet fővárosa, a világ első váro­sa legyen egy biztonságos város példaképe.” És meg­ígérte a „law and ordert”, a törvényesség fe a rend megvalósítását, a főváros utcáinak megtisztítását a bűnözőktől. Eredmény: Nixon hivatalba lépése óta a washingtoni bűnözés gyorsabban növekedett, mint korábban bármikor, a rablótámadások 50, a gyil­kosságok száma ugyancsak 50 százalékkal emelkedett. A Fehér Ház ura is kény­telen fegyveres őröket előre elküldeni vendégeiért, aki­ket partyra hív magához­­, de még így is akadtak, akik lemondták egy-egy meghívását (az elnök meg­hívását!), őszintén arra hi­vatkozva, hogy sötétedés után autóban sem közle­kednek az utcán, mert nem érzik magukat biztonság­ban. A PAPI PERSELY SINCS BIZTONSÁGBAN Még a szent helyeken sem. A Fehér Ház közelé­ben, egy baptista templom­ban vasárnaponként revol­­veres, kék egyenruhás őr áll a gyűjtőpersely mellett — el ne rabolja illetéktelen, amit a hívek isten házának szántak. A washingtoni autóbuszokon a 32 centes menetdíjat automata per­selybe kell dobni, korábban ezt a buszsofőrök (akik egy­ben kalauzok is) kezelték, de ők most már nem hor­danak maguknál aprópénzt, miután öt hónap alatt 200 fegyveres rablótámadás tör­tént az autóbuszok fő veze­tőik ellen. (A rablók azóta­­ egyenest az utasokat fosztogatják ki a buszokon.) (Következik: Vietnam Washingtonban kezdődik.)

Next