Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
• Operettszirup nélkül. Már a kiválasztás jó volt: Suppé zenéje a műfaj nemes hagyománya; a Pajkos diákok jóféle muzsikája nincs is agyonnyúzva. Meséje odébb az átlagnál, és szerencsére kilép a közhelyes hercegi operettbudoárokból. Seregi László sikerrel küzdött meg a képernyő követelte realitás és az operettstílus ellentmondásaival. Édeskés ízek helyett humort és fiatalos bájt kevert a főzetbe. Ebben segítségére volt a tehetséges fiatal szereplőgárda. A felvétel ismét bizonyította: nem a műfaj avult el, csak a hozzá tapadt rossz beidegződések. Ha ezeket leválasztják, az operett értékei újabb nemzedékek számára is átmenthetők. (f. f.) Elektra útra kel A Nemzeti Színház nagy sikerű műsordarabja, Gyurkó László Szerelmem, Elektra című drámája az 1970/71-es színházi évadban megkezdi pályafutását a nyugati színpadokon. Erre vall a göttingeni színház intendánsának bejelentése a mű bemutatásáról. Lázadó évtized Kabdebó Loránd Szabó Lőrinc lázadó évtizede című kötete jelenik meg a Szépirodalmi Kiadónál. A szerző ebben a munkájában Szabó Lőrinc indulásának éveit, az 1918 és 1928 közötti évtizedet dolgozta fel. Elemzésébe a költő kiadatlan naplójegyzeteit, leveleit és a kortársi emlékezéseket is bekapcsolta. .□ SZABÓ GYÖRGY Napóleon és Napóleon című darabját az idei évadban június 22-én, hétfőn játssza a Vígszínház utoljára. A színmű az új évadban is műsoron marad. FELTÁMAD VITÉZ LÁSZLÓ Gulás Miska, Vérpohár Belépődíj, kalapozás nincs ♦ Néma ábrázolat, kintornával „Lopot lovon nyargal szép Gulás Miska, / S rabolt szerelmesével messzefut; / Csikós Pali rohan, hogy hozza vissza, / De neki már csak a ló farka jut.” Az idézett szöveg az itt látható képhez való, amit ezzel az ékes strófával magyaráz majd a kikiáltó, Gulás Miska és Káposzta Sári érzékeny históriájában. A kép és a többi kép eredetijét a Színháztudományi Intézetben őrzik, s ennek alapján készített Vincze Lajos némileg nagyított másolatokat, amelyeket majd a szentendrei Fő téren kiraknak, méghozzá a Teátrumhoz felállított nézőtér háta mögött. Mint ismeretes, az idén a Szentendrei Teátrum, a tavalyi nagy sikerre való tekintettel, az akkor játszott két darabot, a Comico-Tragédiát és a Jutka Perzsit újítja fel idén is. A szervezők, a művészeti vezető Békés András és a darabokat gondozó Békés István azonban idén is szeretnének újdonsággal szolgálni a nézőknek, ezért a Fő téren, egy órával a rendes előadás kezdete előtt, vásári komédiákat adnak elő. A plakát hirdeti: „Mindenárra járó érdemes közönségnek ingyen előadattatik”, s hogy semmi kétely ne maradjon: „Belépődíj és kalapozás nincs!’ Mulatság a mi portékánk! / Nem tartjuk a kalapunk: / Mindent semmiért adunk! El ne menjen senki innen: / Mókát láthat ingyeningyen!” Az első produkció a már idézett című Gulás Miska históriája lesz, „ékes rigmusokban, eredeti színes ábrázolatok mutogatásával". A rigmusok a ránk maradt rontott, torzított népi szöveg rekonstrukciói. A dallamot — mert a kikiáltó, természetesen, énekel is — az egész produkció zenei gondozója, Baross Gábor karnagy alkalmazta a rigmusokhoz. A képmutogató mellett kis pódium áll majd, itt mutatják be a második számú produkciót, amely ilyen elborzasztó címet visel: „Vérpohár, vagy rangáldozatja”. Ennek az eredetijét is a Színháztudományi Intézetben őrzik, Balogh István „aggszínész”, ahogy magát nevezte, a XIX. századi színigazgató hagyatékában maradt fenn ez a „néma ábrázolat tizenkét jelenésben, kintorna kísérete mellett”. Meg kell jegyezni, hogy a kintornát csak nehézségek árán tudták a produkcióhoz beszerezni az Iparművészeti Múzeumból, s előbb meg kellett javíttatni, hogy szóljon is ... egységbe. A műsor végén sorsolás, amelynek díját csak az utolsó percben tudja meg a közönség, s amit a régi szövegeket megújító, kiegészítő, az összekötő rigmusokat író, „összveszerző” Békés István még a riporternek sem volt hajlandó elárulni. Premier június 27- én. Bernáth László Lopott lovon Gulás Miska . A szentendrei Fő téren A két darabban játszó főiskolai hallgatók mutatják be a vásári komédiákat. Az öltözőből három-négy kikiáltó dobpergés és egyéb ramazuri közepette érkezik majd a térre, hogy a többi között imigyen invitálja az arra járókelőket: „Nincsen iicénk, nincsen vékánk, / „CENTRUM“ LUXUS KIVITELŰ KERÉKPÁR SZÍNES, 26-OS rssssssssssssssssssssssssssssssssss. -------------------------------------------------------férfikerékpár 1690 Ft női kerékpár 1680 Ft Fehér gumival, első, hátsó világítással Elátkozott malom A képmutogatás, s a pantomim pódiuma mellett felállítják az egykori vásárok elmaradhatatlan bábszínházas sátrát is. Kemény Henrik, az Állami Bábszínház tagja, a népművészet mestere, a szentendrei komédia keretébe illesztve adja elő a rá hagyományozott évszázados eredetű magyar bábjátékot: „Az elátkozott malom, vagy hogyan győzte le Vitéz László a gonosz szellemeket és a rusnya ördögöket.” Kemény Henrik maga mozgatja és szólaltatja meg az összes figurákat. Végezetül a negyedik produkció: régi magyar dallamra énekelt csípős dalocska egy 1754-ben megjelent ponyvafüzetből: „A farsangban szerencsét és örömet talált bús és édes leányzóról szóló pajzán ének.” A díj: titok A négy számot kikiáltó szöveg köti össze, s fogja THÁLIA ÚJONCAI Színészszerződtetések Lezárultak a szerződéskötések a fővárosi színházakban. A Nemzeti Színházhoz szerződött Ronyecz Mária és Blaskó Péter. Megvált a társulattól Schweiz András és Gór Nagy Mária. (Utóbbi a Tháliába szerződött.) A Thália Színház új tagja Csikós Gábor is — a múlt évadban a kaposvári színház vendégművészeként ismerhette meg a főváros közönsége. A Madáchtól senki sem távozott: két végzős főiskolást: Piros Ildikót és Papp Jánost szerződtették. Dózsa László a debreceni színházból, Schütz Ila pedig a Mikroszkóp Színpadtól ment a társulathoz. Békéscsabára szerződött a Mikroszkóptól Agárdi Ilona, Szegedre Margittai Ági. Új tagja a Mikroszkóp Színpadnak Pécsi Ildikó. A Vígszínházban kezdi színészi pályafutását a most végzett Detre Annamária és Kern András. A Vígszínháztól megvált Márton Andrást, a következő évadtól a József Attila Színházban láthatjuk. Ide szerződött Gyöngyössy Katalin is. A távozók: Budai István és Ráday Imre. Ráday nyugalomba vonult. MSKOLCTÓL TIHANYIG Orgonaprogram Szép vidéki templomaink kitűnő orgonái idén nyáron is sok hangulatos hangversenyre adnak lehetőséget. 22-én este Miskolcon lép fel Hans Otto (NDK) orgonaművész, Lajos Attila fuvolaművész és a Miskolci Kamarazenekar Lukács Ervin vezényletével. 24-én este a tihanyi apátsági templomban Leholka Gábor orgonái, Réti József és Kovács Lóránt közreműködésével. 27-én ugyancsak ők adnak hangversenyt Békéscsabán. Július és augusztusi hónapban további orgonakoncertek lesznek Tihanyban, Gyulán, Kőröshegyen, Fóton, Szegeden, Kőszegen, az egri székesegyházban, Pannonhalmán és Miskolcon. A koncerteken az orgona legkitűnőbb hazai művészein kívül több külföldi vendégművész is közreműködik. Lammermoori Lucia Donizetti felújítás az Erkel Színházban A felújítás zenei megformálásban általában kielégítette a hallgatókat. Erdélyi Miklós jól mérlegelte Donizetti muzsikájának mai sikertényezőit, engedte csillogni a bravúrhatásokat, ízléssel állította helyükre az érzelmes dallamokat. Jó tempót diktált az előadás folyamatának, ahogy a zenei részformákban is a kitűnő tempóval dominált. A drámai mozzanatokban szenvedélyessé fokozta a hangot, komolyan véve a játékot. Enélkül a (gyakran hiányozó) komolyság nélkül a legnaivabb darabok irányítóinak sem szabadna pálcát venniök a kezükbe! A rendező Kenessey Ferenc éppen a legnaivabb operai játéksematizmustól nem tudta megszabadítani a színpadi történést, az összefüggéstelen „marcona” gesztusoktól, a zenének ellentmondó, üres ágáláshoz vezető helyzetfelfogásoktól. A képek kialakításához ideális partnert választott: Varga Mátyást, akinek látványfantáziájára és szakmai tapasztalatára egyformán nagy szükség volt, hogy a rendelkezésre álló szűk teret és a fogyatékos eszközöket jól ki tudják aknázni. Ízléses, kellemes, harmonikus része a látványnak a kosztümök kaleidoszkopikus mozgása, Szeitz Gizella tervei szerint. Mindkét tervező művész igazi színházi szakember: mindig az eleven, mozgó szereplőkre gondolnak, s ez akkor válik feltűnővé, ha a mozgás megtörik, iskolás állóképbe merevedik (mint a hárfaszólós élőképben és az őrülési jelenet előtti pillanatokban). Kevés nyomósabb indok szól a felújítás mellett, mint hogy ismét van operánknak egy kivételes képességű szopránja, aki virtuozitással, melodikus érzékkel és drámai alakító képességgel nemcsak győzi a címszerep nehézségeit, de jelentős egyéni színnel is fel tudja ruházni. Agay Karola Luciája a műfaj nagy alakításai közé tartozik, igézően szép és megrendítően drámai élménypillanatok füzére, a fegyelmezett technika és az önfeledt muzsikálás, a kimunkált játék és a teljes átlényegülés ideális egyensúlya. Színes, fordulatos, hatásos. Az őrülési jelenetig. Ott megszűnik az ellenőrizhetőség, az elemezhetőség. Túllép a szavakkal leírhatom A férfi főszerep jóval kevesebb teátrális igényt támaszt, elsősorban és csaknem kizárólag a szép éneklés lehetősége. Réti József ezt szereti. Muzikálisan, szép tónussal elénekelni szép dallamokat. Ezért egyik legsikeresebb szerepe Edgardo. Jó hallgatni. Jámbor László mostani jó formáját már méltattuk. Lord Ashton szerepe megfelelő súlyt kap nála a darab drámai ellentét feszültségének kialakulásához. Szalma Ferenc, Eszenyi Irma, Turpinszky Béla és Szellő Lajos epizódalakításai jók. A kórus számára rutinfeladat ez a darab, s rutinszínvonalon oldja is meg. Ahogy a zenekartól is csak figyelmet kíván már, ha olyan karmester áll a pulton, mint Erdélyi. Új helyzetbe került viszont Rohmann tanár úr és Lubik Hedvig a hárfaszóló színpadra ültetésével, ami méltó fénybe állítja produkciójukat, de nem használt a szólóhangszer és a zenekar közötti hangzásegyensúlynak. Hangzásélmény dolgában elmarad a premier együttesétől a második szereposztás. Köröndi György minden adottsággal rendelkezik ugyan Edgardo szólamához, csak éppen a szezonvégi fáradtság, egy számára néha ijesztő szériákat hozó szezon jogos kimerültsége érződött rajta. Palócz László is többet tudna nyújtani szerepében, ha egy sor görcsöt és erőszakoltságot feloldana. Albert Miklós hang-alapanyagán kívül semmi reményt keltőt sem tudott felmutatni. Ez pedig, megfelelő bánni tudás nélkül , nagyon kevés. Ütő Endre, Divéky Zsuzsa és Kövecses Béla azonban problémamentesen oldja meg feladatát. Magasan az együttes fölé emelkedik viszont Lehoczky Éva a címszerepben. Elég hányatott művészpályát futott eddig, mely helyenként igen fárasztó lehetett, helyenként viszont olyan tapasztalatokhoz juttatta a muzikális, szép hangú énekesnőt, melyek most kamatoznak. Éneklése könnyed, színes, kellemes. Stílusérzéke biztos és természetes. Színpadi jelenségként is meggyőző, alakítását bájos mozzanatok tarkítják, a III. felvonás nagy jelenetében komoly elhitető erőt sugároz. Az Opera előbb is szerződtethette volna, dehát — jobb későn, mint soha. A második premiert Dőry Dénes vezényelte, a kelleténél valamivel magasabb premierlázban, ez azonban csak rokonszenvesebbé tette kiállását, szakmai felkészültségét, összefogó képességét, tehetségét. Fodor Lajos