Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-29 / 150. szám

• A rossz kriminél csak egy rosszabb van: az érzel­mes krimi. Szombaton eb­ből láttunk egy amerikai példányt. A szerzők nem elégedtek meg azzal, hogy csak izgalomba hozzák a nézőt, még meg is akarták hatni valamiféle ósdi cse­lédromantikával. A Lépé­sek a ködben avíttságát nem is a felvételek régisé­ge juttatta minduntalan eszünkbe, hanem a hamis pszichologizálás, a bűnügy izgalma helyett tálalt mesterséges hatáskeltés. • Rég láttunk ilyen mesteri eszközökkel mulattató filmet, mint a montreaux-i fesztivál Arany Rózsa-díjas csehszlo­vák produkcióját, a Hat szöke­vényt. Az alkotók és a szerep­lők a némafilmek stílusát ele­venítették fel a mulatságos szi­tuációkban; a régi filmeszközö­ket biztos stílusérzékkel itatták át a modern kor sajátos szem­léletmódjával, a fekete humor­ral. Ez a fű­nt példa rá, hogy a művészet valamennyi vívmá­nya közkincs, szabadon lehet visszanyúlni az időben, ha egyéniséggel és tehetséggel te­szik, így sohasem silányul is­métléssé, hanem friss, egyéni alkotás lesz az eredmény. • Elbert János estjén, a Világirodalmi Magazin új adásában, szó esett a fordí­tó műhelyéről is. Ezek a rövid kis vallomások, mi tagadás, érdekesebbek vol­tak, mint a műhelymunka képernyőn megjelenő ered­ményeinek többsége. A no­vellák valahogy nem adták meg magukat ennek a másfajta műfajnak. Mind­untalan éreztették velünk, hogy nem televízióra szü­lettek. Leginkább a két len­gyel novella tűnt erőltetett­­nek és okoskodónak. És nem véletlen, hogy az est legjobb darabja az utolsó produkció, Stoppard A pontos idő című, eredetileg hangjátéknak írt műve volt. Az adaptáció kitűnően si­került, a kép, a látvány nem pusztán illusztráció, hanem tartalom is lett. Várkonyi Zoltán rendezői erényei, ötletei ebben a részben érvényesültek leg­jobban. (bársony) Dürrenmatt, művészeti tanácsadó Felkérték Friedrich Dür­­­renmattot: a zürichi Schauspielhaus új igazga­tója, Harry Buckwitz mel­lett vállalja el a művészeti tanácsadó feladatát. Az író a kérésnek eleget tett, de kívánságára hivatalos tiszt­séget nem tölt be a színház vezetőségében. VÁZLATKIÁLLÍTÁS A hajdúszoboszlói műve­lődési központban július 4- én vázlatkiállítás nyílik. A műhelymunkákkal bemu­tatkozó művészek sorában van többek között Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Búza Barna, Hincz Gyula, Kádár György, Kurucz D. István, Reich Károly, Szabó Iván, Szántó Piroska és mások. Ábrahám zseblámpája Harangszó távirányítással ♦ Főszerepben a palacsintasütő Ábrahám zseblámpát kap a kezébe az ügyelőtől, hogy baj nélkül feljusson a szentendrei görögkeleti templom erkélyére. Ábra­hámnak jelenése van az er­kélyen, Lázárral együtt. Onnan perlekedik a Gazdag emberrel, akit éppen Belze­bub hadai kínoznak. A zseblámpa átadása az egyik feladat a sok közül, amely a Szentendrei Teátrum ügyelőjére hárul a másod­ízben rendezett szabadtéri játékok előadásai alatt. Nem valami könnyű do­log például a harangozás indítása sem. Nemrég hoz­ták rendbe a dombtetőn álló nagytemplom harang­ját, amit egy „harangozó­nő” elektromos úton mű­ködtet. A toronnyal most katonai telefon tartja az összeköttetést, mert mielőtt Básti Lajos prológusa in­dulna, meg kell szólalniok a harangoknak, s akkor kell elhallgatatok, amikor Básti felér a színpadra. Az ügyelő azt is kiszámította, hogy mikor ő a telefonban megállj­t parancsol, körül­belül még ötöt kondul a harang. Básti Lajos is tud­ja ezt,­S ha netalán előbb ér fel, vár még öt kondu­­lást. Básti Lajosnak egyébként még egy szerepe van a Comico Tragoediában, ő a kaszás Halál. Itt meg az a komplikáció, hogy jobbra megy el egy szűk kis siká­torban és íjairól jön visz­­sza a Görög kancsó neve­zetű vendéglő felől, ugyan­csak egy szűk sikátorból, a színpadra. Házakon, s a múzeumon keresztül vezet az útja, ami kosztümben és kaszával, az éjszaka sötét­jében elég kör­ülményes. A Görög kancsó az idén „személyesen” is részt vesz a játékokban. Ebben az év­ben ugyanis — mint már hírt adtunk róla, a vásári komédiázás csábítja telje­sen ingyen a szórakozni vágyó nagyérdeműt a néző­tér háta mögé. Ott állítot­ták fel a kikiáltónak, pan­­tomimnak való pódiumot és ott állította fel Kemény Henrik bábos, a népművé­szek mestere híres báb­játékának, a Vitéz Lász­lónak a díszleteit. A díszle­tek egyike pedig a neveze­tes Görög kancsó, onnan jön elő Vitéz László, hogy palacsintasütőjével koba­kon verdesse a malombeli ördögöket. Munkájának idén bére is van: Vitéz László azért csepüli Luci­fert és a többi ördögöt, mert ha megőrli a három zsák gabonát, jegyet kap a Szentendrei Teátrumba. Előadás előtt beszélget­tünk Kemény Henrikkel, aki egymaga tizenkét bábot mozgat, s elmondta, hogy a Vitéz László időtartama mindig a közönségtől függ, mert előttük alakul, válto­zik a játék. Ha kell, a szö­veg is, ha kell, a bábok pantomim­ja. Elpanaszolta, hogy még mindig nem rendeződött a népligeti épület, illetve a berendezés sorsa. Családja — és másik bábos család — bábanyagából most a szent­endrei múzeumban rendez­tek kiállítást. A múzeumban este a szí­nészek egy része öltözik. A másik része Szabó néninél, így hívja mindenki, pedig még nem nagyon illik rá a néni szó. Háza ott van ép­pen a felállított színpad há­ta mögött, előszobájában a szünetben éppen Basilides Zoltán, a Tatár Áhám húzza magára copfos kopasz­ paró­káját, és az előbb még az Erény Asszonyságként je­leskedő Szabó Gyula válto­zik át Csukliivá, a gyáva hadvezérré. Szabó néni a belső szobában feketével, limonádéval, ha kell, finom szén­tend­rei borral kínálja vendégeit, s természetesen a televízió is nyitva: Jutka Perzsi, azaz Psota Irén már készen áll, így mód nyílik arra, hogy a képernyőn lát­ható krimibe is belenézzen, s még a poénokat is előre bemondja. Sokáig azért nincs idő a szünetben, Bé­kés András, a rendező még egy utolsó eligazítást tart,­­ kezdődik a második rész. Bernáth László A sárga tengeralattjáró MÉRSÉKELT ÉGÖV ♦ BOSSZÚÁLLÓK ÚJABB KALANDJAI Az üdülési főszezonban az idén is folytatják a ko­rábbi gyakorlatot: a Bala­ton melletti mozik jelentős részében premier előtti ve­títéseket tartanak. A koráb­bi évekhez képest lényege­sen gazdagabb választékot ígér a MOKÉP programja: tíz filmet premier előtt ve­títenek, emellett számos ko­rábbi, nagy sikerű alkotást újítanak fel. A bőséges vá­laszték, természetszerűen, igazodik a nyári üdülési szezonhoz. Művészfilmek mellett számos kalandos, vidám film kerül a mozi­vásznakra. OMBABA Három-négy héttel az or­szágos megjelentetés előtt mutatják be a fürdőhelyek filmszínházaiban az Om­ba­­ba című, egzotikus japán filmet, amelyet Kaneto Shindo, a Kobár sziget cí­mű, nagy sikerű film is­mert alkotója rendezett. Műsorra kerül a Bosszúál­lók újabb kalandjai című szovjet és a Dr. Lyn kettős élete című angol—amerikai filmújdonság is. A sárga tengeralattjáró című ame­rikai filmet is vetítik a ba­latoni kertmozik: a film a grafikai, a zenei és a moz­gókép-elemek montázsa, öt­vözete. A Beatlesek zenéjét mindvégig hallhatjuk a filmben — de csak rajzot láthatunk róla. A balatoni filmszínházak vásznára ke­rül a világhírű Verne-re­gényből, a Dél csillagából hasonló címmel készült, francia—angol, kalandos, színes film is. A Heintje cí­mű nyugatnémet zenés film pedig a világhírű holland teenager-énekes kisfiú éle­tét idézi fel. CSAK EGY TELEFON A számos külföldi újdon­ság mellett a hazai filmter­més legújabb alkotásait is előbb vetítik a Balaton-par­­ton, mint az ország többi részén. Első filmes rendezőt is avatnak Kézdi Kovács Zsolt személyében, akinek Mérsékelt égöv című szer­zői filmjét láthatják az üdülők Törőcsik Mari, Ko­zák András és Somogyvári Rudolf főszereplésével. Víg­játékban sem lesz hiány a magyar tenger partján: itt vetítik először Mamcserov Frigyes,Fehér Klára Csak egy telefon című zenés filmkomédiáját. Születésnap a parkerdő szigetén A homlokát előreszegő, hatalmas fehér mészkőfej komoran figyel a lombok alól. Őt ünnepli a másfél ezernyi szombat esti zarán­dok, a legnagyobb magyar zongoraművésznő játéka, a legjobb magyar karmester vezényletével a legelső kon­certzenekar. Őt ünnepelni jött a parkon át, s a fehér nyírfakorlátos hidacskán keresztül ide, a dzsungelsze­­rűen dús kis szigetre ez a sok ember, maga mögött hagyva hétköznapot és zak­latottságot, a park varázsla­tos szépségétől már eleve átmosott lélekkel. Nincs beszéd, nincs ko­szorúzás — csak muzsika van. Minek a szó — a tóra hajló hársak, fűzek, a víz­tükör csendje, a magányos és páros sétákra oly egy­aránt alkalmas­ sétányok mind Beethovenről beszél­nek. Itt Brunswick élt ven­dégszerető közegében, s ebben a páratlan martonvá­­sári parkerdőben az ő zak­latott idegzete is elsimult, munkára frissült. Muzsika ünnepli hát két­­századik születésnapján — amely egyúttal idén az első martonvásári koncert napja. És micsoda muzsika! Az István király nyitány indít­ja az estet — utána a c­­roll zongoraverseny Fi­scher Annie és a Ferencsik János­ v­ezényelte Állami Hangversenyzenekar elő­adásában. A zongorakoncert zárótételében az ujjongó öröm, amellyel a zenekar a zongorával ölelkezik, átra­gad a közönségre is. Végül a­ VII. Szimfónia a nekisza­badult ünneplés hangulatá­val bocsátja haza a publi­kumot. A koncerthez az est első részében csatlakoznak a park madarai. A lombok közül a zenétől föllelkesült konkurrencia tercel. A má­sodik részben már este bo­rul a parkra, s a madarak helyett a tó békái veszik át a basszuskíséretet. Mindez senkit sem zavar, Beetho­vent sem zavarná. A hát­térben zakatoló három vo­natnál más az eset: a me­netrendnek a partitúrával való bámulatos összehan­goltságáról tanúskodva, a vonat minden nyáron a leg­halkabb részleteknél vonul át a színen — most is. De ez minden, ami a vi­lágból idehallik. A való­­színűtlenül szépséges, mar­tonvásári park, amely az évente visszatérő vendéget, mindig éppúgy elbűvöli, mint az először ideérkező hazait vagy külföldit, való­ban ideális terep, természet és emberkéz közös ajándé­ka, a mesternek is, az utód­nak is. Olyan ajándék, amellyel méltóképpen bá­nunk: a park gondosan ápolt, a koncertek jól ren­dezettek és mindig magas színvonalúak; az új úton, most már harminc-negy­ven perc alatt ideér Pestről egy jó járású kocsi, meg a fürge Ikarusok. S a Ba­laton felől is útba esik Martonvásár. Különösebb erőfeszítés vagy külön rá­fordítás nélkül olyat nyúj­tanak itt a honi és a kül­földi vendégnek, amihez ha­sonlóért nyugaton húsz­szor ennyit fizethetne. (Fel is ötlik évről évre — a jó­­előre eladott teltházakat látván —, vajon nem volna érdemes itt háromnál több koncertet is rendezni nya­ranta?) Nyári eleganciába öltö­zött vendégek mellett, far­­mernadrágos fiúk, lányok, kezükben a bukósisak, vájt­­fülű értők mellett a beava­­tatlan laikus boldogok, lel­ki „lábukat’ a zenébe lóga­tok”. „Feldobott” örömmel hömpölygünk vissza a nyá­ri estében a színes fények­kel kivilágított hidacskán, a szemet-szívet, minden ér­zéket és érzést megost­­romló szépséggel megtölte­­kezve, a békesség e való­színűtlen szigetéről. Fencsik Flóra Fischer Annie és Ferencsik János TÁNCOSNAPTÁR A FOLKLÓR FESZTIVÁLJAI Eseményekben gazdag hetek, hónapok várnak a népi táncos együttesekre. Kiemelkedő rendezvénynek ígérkezik a július 9—12. között Pécsett sorra kerü­lő I. magyarországi nem­zetközi néptáncfesztivál, amelyen előreláthatóan húsz magyar és tíz külföl­di együttes lép pódiumra. A táncosok műsorukat Ba­ranya, Somogy, Tolna és Veszprém megyében, a Ba­­laton-part közönségének, s végül Budapesten is bemu­tatják. Július 16—18-a között Szeged, ad otthont a folklór művészeinek, itt tartják a szakszervezeti táncegyütte­sek V. országos fesztivál­ját, amelyet a magyar és külföldi együttesek gálaest­je, valamint a szakmai be­mutatók avatnak látványos eseménnyé. A dunántúli néptáncosok július 25—26- án lépnek közönség elé. A földművesszövetkezeti tánc­­együttesek augusztus 1-én Balatonlellén, augusztus 2- án pedig Siófokon tartják országos találkozójukat. A IX. nemzetiségi tánéfeszti­­vált az idén augusztus 19— 20-án tartják Keszthelyen. A 19-i műsort követően au­­gusztus 20-án a szereplő gárda a környék magyar és nemzetiségi falvaiban ad ünnepi műsort. Ezzel egy időben rendezik meg a II. debreceni néptáncfesztivált. Július 11-én, 18-án, Karmester: Július 12-, 19-én, Karmester: ЈЈ1ЛН€жD­I 11 augusztus 1-én és 8-án KOMOR VILMOS augusztus 2-, 9-, 15-és 16-án BRÓDY TAMÁS -- _ este 8 órakor Rendező: este 8 órakor Rendező: ЧЛАНА1Н MŰ MIKÓ ANDRÁS HORVÁTH ZOLTÁN : VERDI: A főszerepekben: LEHÁR: A főszerepekben: SZÍNPAD, 1970 Margaret Tynes Németh Marika !­ __ Ludovic Spiess * Radnay György Ez. AIDA "SS5“ A mosoly országa BB¥MSr •------------------------------- Komlóssy Erzsébet * Lőte Attila -----■— ------------------- Radnay György "* Lakatos Gabriella Opera 4 felvonásban Body József Nagyoperett 3 felvonásban Kishegyi Árpád

Next