Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-20 / 168. szám

• Igazán nem panasz­kodhattak szombaton a né­zők. Láthattak egy régi magyar filmet Latabár Kálmánnal, vízilabda-mér­kőzést, kulturális körképet Fejér megyéről, a Stúdió Zéró című énekes műsort, A fekete bikinis lány be­fejező részét, s még a poli­tikai kabaréból, az Urak és elvtársakból is egy részle­tet. • A Körkép ez alkalommal valóban körkép volt, s Fe­jér megye művelődésének múltjából-jelenéből adott ízelí­tőt. Különösen jól sikerült az írók­kal való­­beszélgetés, amely végre nélkülözött minden pro­tokollt, s lám, nem dőlt össze a világ, három író nem akart­­önálló irodalmi életet” ját­szani Fejér megyében, meg­­elég­szenek „csak” azzal, hogy írnak. • Minden bizonnyal az est főműsorává lépett elő a Televízió jelenti, örven­dünk, hogy Vértessy Sán­dornak átadták a képernyőt erre a negyvenöt percre. Az a mód, ahogy közeledtek ehhez a témához, biztosíték rá, hogy a televízió azzá le­gyen, ami — nem művé­szeti vonatkozásban —: a demokratizmus nagy isko­lája. Rendkívül őszintén kerültek itt elő a legsúlyo­sabb érvek és ellenérvek abban a témakörben, hogy öt árvíz sújtotta falut nem engednek visszatelepülni, mert a jövőiben nem tud­nák megóvni ezeket a fal­vakat hasonló katasztrófák­tól. A károsultak őszinte érvelése, az az évszázados paraszti tapasztalat, amely vérévé vált ezeknek az em­bereknek, hogy számukra minden bizonnyal a leghát­rányosabb megoldás szüle­tik — olyan félelmetes erő, amit bizonyára csak a po­zitív tapasztalatok hosszú sora tud majd megváltoz­tatni. Éreztük, hogy az ész­érveknek igazuk van, de azt is éreztük, hogy az ér­zelmeknek is joguk van, s imitt-amott nem is csak érzelmekről van szó. Végül is a kívülálló néző sem tu­dott egyértelműen dönteni, de ez egyáltalán nem baj: hozzá kell szokni, hogy vannak olyan kérdések, amelyek akkor is fájdalma­sak, ha akár az egyik, akár a másik oldalra döntenek. A lényeg az, hogy ilyen őszintén tárgyalják meg az érdekeltekkel és a nyil­vánossággal. • Rendkívüli csalódás volt A fekete bikinis lány. Ilyen megoldatlan nevetségesen pri­mitív, minden logikának hátat fordító befejezést ritkán látni krimiben. • A Stúdió Zéró bizony kegyetlenül elbánt a ma­gyar táncdalénekesekkel, mert melléjük szerkesztette Kalinkát, a belga énekes­nőt, s mindaz, ami előtte volt, ezzel alsóbb osztá­lyokba került. Szerencse, hogy a cigánydalok meg­mentették a nemzeti repu­tációt. A műsor egyébként Hugo Hellemans rendező jóvoltából nagyvonalúan és valóban látványosan került a képernyőre. ■—bel— □ SZÉCHENYI ZSIG­­MOND Alaszkában va­dásztam című könyve a­z Olcsó Könyvtár új kötete, amelyhez Szabó Ede írt utószót. TIZENÖT KILÓT FOGYOTT Rózsa Sándor rokona a főszerepben Beszélgetés a forgatókönyvíróval és a főszereplővel Mint arról hírt adtunk, Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényéből 12 részes filmsorozatot készít a magyar televízió. A mi­nap Algyőn megkezdődött a forgatás. Az előkészületek utolsó napjaiban, Dubrov­­nyikba utazása előtt, talál­koztunk Sípos Tamással, a forgatókönyv írójával. Móriczhoz híven — Több regényből írtam már forgatókönyvet, de ilyen nehéz munkám még nem volt. Állandóan úgy éreztem, hogy csak ügyet­lenkedem Móricz árnyéká­ban — mondotta Sípos Ta­más. — Amikor Szinetár Miklós rendezővel és Szűcs Andor dramaturggal elő­ször ültünk le beszélgetni a filmről, már akkor eldőlt, hogy a mat­iczi anyaghoz ragaszkodva építjük fel a cselekmény melleiét. Az alkotói hármas úgy döntött, hogy csak a Ró­zsa Sándor a lovát ugratja című részt viszi filmre, s a Rózsa Sándor összevonja szemöldökét című kötetből csak néhány epizódot hasz­nálnak fel. A téma látvá­nyos produkcióra csábít­hat, és ilyen típusú filmre enged következtetni a for­gatás néhány számszerű adata is: " előreláthatólag 12 ezer ember, 400 ló és 25 idomított kutya szerepel majd a sorozatban. mű szépségeit nem szeret­nénk eladni a látványossá­gért. Csizmákat készített A filmsorozat főszere­pét Oszter Sándor negyed­éves főiskolai hallgatóra bízta Szinetár Miklós. Nagy lehetőség ez egy fia­tal színésznek. Az bizo­nyos, hogy a könyvet ol­vasva, ilyennek képzelhet­tük Rózsa Sándort: zömök, izmos, szigorú arcú. Életko­ra is éppen huszonhárom év, s ennyi volt a legen­dás hírű betyár Móricz regényében is. Budaörs határában egy sátorban ta­láltunk rá. Ide költözött ki a forgatókönyvvel és a lo­vagláshoz szükséges fel­szereléssel, hogy a nap minden óráját felhasznál­va a lovaglás tudományá­val ismerkedjék. — Győrből jöttem a fő­iskolára. Anyám szerint rokona is vagyok Rózsa Sándornak, anyám ugyan­is röszkei lány, s ott va­lahogy mindenki rokona volt mindenkinek. Üknagy­anyám még találkozott Rózsa Sándorral a szege­di börtönben. Nekem úgy mesélték, ahogy ő beszá­molt róla: töpörödött, ősz hajú ember volt már, csiz­mákat készített. Ötször ol­vastam el most a könyvet, s nem gondolok arra, hogy vajon pontosan így csi­nált-e mindent. Hiszem, hogy így volt. Barátja, főiskolás társa, Cserhalmi György a film­ben Rózsa Sándor barát­ját, Veszelka Imrét ala­kítja. A barát mondja, hogy Oszter a szerep ked­véért 15 kilót lefogyott. Hetekig élt Budaörsön a sátorban, az istálló mellett, ahol a filmbeli lova, Csilla áll. Minden jelenetet dub­lőr nélkül akar megcsinál­ni. Sebes Erzsébet Vagy a hős után — Szó sincs látványos szuperprodukcióról — foly­tatja Sipos Tamás. — Nem akarjuk elkészíteni az an­gol Robin Hood-sorozat magyar változatát, nem is szólva egy Angyalhoz ha­sonló krimisorozatról. Ugyanakkor egy, a Sze­génylegényekhez hasonló filmet sem tervezünk, mert azt Jancsó Miklós már ki­tűnően elkészítette. Móricz művét számtalanszor újra­olvasva is csodálatosnak tartja az ember. Finom lí­rája, játékos iróniája, mo­dern dramaturgiai tömör­sége, a nép ismerete és sze­­retete megható, megdöb­bentő. Olyannak írta le Ró­zsa Sándort, ahogyan fel­tehetően a nép képzeleté­ben élt, mert nyomorúsá­gukban, elkeseredésükben szükségük volt arra, hogy higgyenek benne. Lehet, hogy Rózsa Sándor valójá­ban nem ilyen volt, ennek tisztázása a történészek feladata. Ám az bizonyos, hogy a világirodalomban kevés író akad, aki ilyen szépen, igazán tudta volna felmutatni azt a vágyat, ami egy népben él az őt vé­delmező hős után. Mi meg­próbálunk ragaszkodni Mó­­riczhoz, s bár lesznek lát­ványos jelenetek is, de a Az iskolakerülés ára Hányszor kellett szabály­sértési eljárást indítani az elmúlt tanévben igazolatlan iskolai mulasztás miatt­­ a szülők ellen? Erről ké­szített statisztikát a VI. ke­rületi Tanács. A terézváro­si tanintézetek 24 alkalom­mal tettek feljelentést olyan szülők ellen, akik hosszabb ideig nem járatták gyerme­küket iskolába. Az iskola­kerülő diákok átlagosan 50 órát hiányoztak, de volt rá példa, hogy egy tanuló "ki­­sebb-nagyobb megszakítá­sokkal 70 napig volt távol az iskolából. Az utóbbi eset­nél a gondviselőnek 1000 forintjába került gyermeke „szabadságoltatása”. Heten 100-tól 600 forintig terjedő bírságot, összesen több mint háromezer forintot fizettek. A tanács a következő tan­évben rendszeresen ellen­őrzi a gyerekek iskolába já­rását. □ KASS JÁNOS készí­tett illusztrációkat Homé­rosz Iliászának angol ki­adásához, amely W. H. D. Rouse fordításában jelent meg a londoni Heron ki­adónál. 1 1 D VASARELY-MÚZEUM nyílt a dél-franciaországi Gordes-ban. A városi ta­nács a volt kastélyt aján­lotta fel a művésznek er­re a célra. □ ÉVEK ÉS ÉLETEK címmel tíz jugoszláviai magyar regényről számol be Bori Imre az újvidéki Híd című folyóirat leg­utóbbi számában.­­ GALGÓCZI ERZSÉ­BET Nádtetős szocializ­mus címmel gyűjtötte ösz­­sze válogatott riportjait és tanulmányait. A kötetet a Szépirodalmi Kiadó je­lenteti meg. RÖVID VAKÁCIÓ A POSTÁS SZIMFONIKUSOK SIKEREI Elégedetten zárta az éva­dot a Postás Szimfonikus Zenekar. Sok szép kon­certjük volt zsúfolt néző­terekkel, nagyrészt postás törzsközönséggel, akik év­ről évre több bérletet vál­tanak a zeneakadémiai es­tekre. Jártak külföldön is, részt vettek a bécsi ünne­pi hetek műsorain, közre­működtek a párizsi balett­fesztiválon. — Rövid vakációnk lesz — mondja dr. Vasady Ba­logh Lajos, a zenekar ve­zetője és karnagya —, ősz­szel újból külföldre készü­lünk. A milánói Operaház együttesével adjuk elő a Bohéméletet Finnország­ban, Dániában, Svédor­szágban. Tavaly már sze­repeltünk hasonló előadás­­sorozaton és szerénytelen­ség nélkül mondhatom, nagy sikerrel. A novemberig tartó tur­né után nagy feladatok várják itthon a postás szimfonikusokat. „Remek­művek” sorozatukban elő­adják Verdi: Requiem­­jét, Beethoven 200. születé­si évfordulója alkalmából ünnepi estet tartanak, Bar­tók születésének 90. évfor­dulója alkalmából pedig kamaraelőadásban mutat­ják be A kékszakállú her­ceg várát. Több magyar szerző bemutatójára is sor kerül. (b. i.) Vasárnap este — a didergő nézők előtt — mutatkozott be a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera- és Balett­színház együttese a szegedi Dóm téren. Csajkovszkij Csipkerózsika című háromfelvonásos balettjét mutatták be, K. M. Szergejev koreográfiájában és rendezésében. Képünkön a balett egyik jelenete. Diplomások országa karral, 80 ezer hallgató­val. A népgazdaság társadalmi igényeinek megfelelően gyökeresen változott a fel­sőoktatás szerkezeti össze­tétele. Jelenleg a műszaki képzés aránya körülbelül 40 százalék, az agrár--, a közgazdász- és orvosképzés 10—10 százalék, a pedagó­gusképzés pedig mintegy 25 százalék. Egyetemi, főiskolai szín­vonalon tanulhat a hall­gatók kétharmada, egy­­harmaduk pedig felsőfo­kú technikumokba, szak­­középiskolákba jár. A hallgatóknak több mint hatvan százaléka tanul nappali tagozaton, 25 szá­zaléka levelezőn, 13 száza­léka pedig esti oktatásban vesz részt. Számottevően megnöve­kedett a külföldön tanuló ösztöndíjasok száma is. 1958—59-ben még csak 263 egyetemistánk tanulhatott határainkon kívül, ez a szám a most befejeződött tanévben már 1512 volt. Ugyanakkor kétszeresére nőtt a ná­lunk tanuló külföldi diá­kok száma, elsősorban ázsiaiak, afri­kaiak és a baráti európai országok fiataljai végzik tanulmányaikat Magyaror­szágon. A lakosság számához vi­szonyítva mind magasabb a felsőfokú végzettségűek, a diplomások aránya: 1941- ben ez a szám még 1,6 szá­zalék volt, 1949-ig egy ti­zed százalékkal emelkedett, de 1960-ban már 2,7 száza­lék, és 1966-ban pedig 3,3 százalék volt. Ma felsőoktatásunk a fej­lettebb ipari országok között a közép­szint fö­lött helyezkedik el. A felsőfokú végzettségűek aránya például a felnőtt lakosságon belül a Szovjet­unióban mintegy hat száza­lék, az NDK-ban körülbe­lül 4,5 százalék — nálunk 3,3 százalék. Felsőoktatásunkban tehát a gyors mennyiségi növe­kedést követően most el­sősorban a minőségi fej­lesztés van napirenden, de bizonyos fontos értelmiségi felsőoktatási ágazatokban — mérnök, közgazdász — változatlanul fontos a to­vábbi mennyiségi bővítés. A felsőoktatás fejlődésé­nek néhány fontos kérdé­séről tájékoztatták a Mű­velődésügyi Minisztérium­ban az MTI munkatársát. Míg 1937—38-ban 16 fel­sőoktatási intézményben 36 karon 11700 hallgató ta­nult, ma 87 felsőoktatási in­tézmény működik 110 Szuper-show Lágymányoson A Constantin Tanase ne­vét viselő híres román re­­vüszínház 80 tagú társulata július 30-án mutatkozik be először a magyar főváros közönsége előtt a Budai Parkszínpadon. Augusztus 9-ig összesen tíz esten mu­tatják be Szuper-show Bu­karest című látványos re­­vüműsorukat. A moszkvai, a berlini, a londoni, a müncheni és a legutóbbi párizsi vendég­szereplés nemzetközi hírne­vet adott az együttesnek, amelynek budapesti műso­rában a revüjelenetek mel­lett sanzonok és táncdalok is szerepelnek, kedves fi­gyelmességként magyar nyelvű előadásban. A Bécsi Jégrevü­ (Wiener Eisrevue) A MAISSTA­­PIO.Xt­.AIX JÚLIVS 22-TŐL CSAK 12 ELŐADÁS A bécsi jégrevü sztárjai: EMMERICH DANZER REGINA HEITZER MILENA RONNIE MCKENZIE PAUL SIBLEY ES A JEGHOKIZÓ CSIMPÁNZOK) Zene: Robert Stolz Rendező: Will Petter MINDEN ESTE FÉL 9 ORAKOR 100 tagú együttesi Világattrakciós Káprázatos kosztümök ! A szünetben a Fővárosi Ruházati Bolt divatbemutatót tart PIQUE DAME termékeiből. Jegyek válthatók: a Magyar Cirkusz és Varieté Jegyirodájában (VI., Népköztársaság útja 61., tel.: 420-349 és 225-643), a Kamara Varieté elővételi pénztárában (VI., Lenin krt.­ 106., tel.: 120-430), az IBUSZ-nál és Idegenforgalmi kirendeltsé­geknél, a Volán Irodákban, a Színházak Központi Jegyirodájában, az üzemi közönségszervezőknél. Csoportos jegyigénylés: a Magyar Cirkusz és Varieté Jegyirodájában. (VI., Népköztársaság útja 61).

Next