Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-20 / 168. szám

Nyári ellenőrzés az üzletekben, vendéglőkben Napoznak a szendvicsek Fokozottabb gondot a bevásárlásra Tanácsok a nyári napokra Nyáron több a fertő­zési veszély, ezért a KÖ­JÁL élelmezésegészség­ügyi szolgálata fokozott fi­gyelemmel ellenőrzi az élelmiszergyárakat, az élel­miszerboltokat, a vendég­lőket, a büféket, az üzemi konyhákat. Miként tartják meg az egészségügyi előírásokat? Erre kerestünk választ, amikor elkísértük napi el­lenőrző körútjára dr. Éne­kes Béláné közegészségügyi felügyelőt. ÜRES A JÉGSZEKRÉNY Nagy a forgalom a Marx téri 685-ös büfében. Sorba­­állnak az üdítő italért, egy kis harapnivalóért. A kis pavilon pultján egymás mellett sorakoznak a szalá­­mis szendvicsek, sajtos ro­lók, fasírozottak. Letaka­­ratlanul, hűtés nélkül „na­poznak” a pulton, s vár­ják a gyanútlan vásárlót. Fokozza a meleget, hogy a helyiségben lángossütő is működik. A büfében talál­ható egyetlen jégszekrény üres, mindössze egy-két bambisüveg árválkodik benne. Amikor a KÖJÁL mun­katársa szóvá teszi, hogy miért nem a gyorsan rom­ló élelmiszereket tárolják a jégszekrényben, a büfé­vezető felcsattan: — Hogy képzeli, ha nem tesszük ki az árut, a vevő nem látja, s meg sem vá­sárolja. Ha meg mutatóba teszünk ki néhányat, ak­kor azt hiszik, az a pár da­rab maradék és nem friss. Ha ilyesmire köteleznek, én itthagyom, kérem, az egészet ... A kis üzletben azonban más higiéniai előírásnak sem tesznek eleget. A jaf­­faszörpöt tároló műanyag tartály piszkos, a kövezet is szennyezett. Az ellenőr megállapítá­saira kifakadnak: „Voltak, kérem, itt már mások is, és nem is akárkik, mégsem találtak kivetnivalót. Per­sze, ha valaki mindenáron hibát keres ...” Majd han­got váltva folytatja az üz­letvezető: „Higgye el, ké­rem, ezután a hűtőszek­rényben tartom a könnyen romló árut, és felmossuk a követ is..S végül azt ké­ri, hogy a büntetés kisza­básánál legyenek méltá­nyosak, hiszen őbenne megvan a jóindulat. FÖLDRE A FAGYLALTOT A Palatínus strand étter­mében is megnézzük a hű­tőszekrényeket, a konyha tisztaságát, s végül a leg­lényegesebbet: mikor ké­szültek a felszolgált ételek. Mindent rendben találunk, csupán a vaníliafagylalt­nál kifogásoljuk: "a fa­gyasztásra kerülő folyé­kony fagylaltot,­­ az elő­írástól eltérően, nem jég­szekrényben tárolták, ha­nem néhány órán át szoba­­hőmérsékleten tartották. Ezt már tilos felhasználni. A szemünk előtt ki kell önteni. A Palatínus strand nyi­tott büféjében „meztele­nül” várják vevőiket a szendvicsek. Hosszú sor áll előttük, mindenki ráköhög­het, beszéd vagy tüsszentés közben beszennyezheti az árut. Kérdésünkre, hallot­tak-e már a büfé vezetői a cseppfertőzésről, kiderül, fogalmuk sincs, mi az. A felvilágosító beszélgetés után szita kerül a szendvi­csek fölé. Az Alkotás utcai önki­­szolgáló étteremben egy kanna fagylaltot a sze­münk láttára semmisítet­tek meg, lejárt az előírás­nak megfelelő tárolási ide­je. * — Rendkívül lényeges, hogy a kánikulában a romlandó ételeket ne tárol­ják hűtőtéren kívül. Foko­zottabban figyelünk, hogy az üzletekben a földdel szennyezett áru ne kerül­jön más élelmiszer mellé. A háziasszonyok figyelmét is felhívjuk: vásárláskor külön tasakot vigyenek a zöldségnek, a gyümölcsnek, egy másikat a húsárunak, megint mást a tejtermé­keknek, kenyérnek és a pékárunak. — Az éttermekben és a bisztrókban — mondja vé­gül dr. Kulin László főor­vos — csökkenteni kell a kész ételek mennyiségét. Jav­asoljuk: inkább fris­­sensülteket készítsenek. A gombából, a belsőségekből készült ételeket, a főtt tész­tát eltenni és újra felszol­gálni nem szabad. Ahol nem helyben készült ételt fogyasztanak, a tálalás előtt az adagot minden esetben fel kell forralni, il­letve át kell sütni. Csak helyeselhetjük a KÖJÁL szakembereinek gondosságát, körültekintő, ellenőrző munkáját. A nyári ételmérgezések meg­előzése érdekében azonban szükséges­, hogy a vállala­tok belső apparátusa is szigorítsa az ellenőrzést. Halász Júlia INKÁBB FRISSEN­­SÜLTEKET — A nyári hőségben fő­leg a gyorsan romló élel­miszerek, mint például a tej és tejtermékek, a hen­tesárufélék, a hidegkony­hai és cukrászké­szítmé­­nyek, a fagylaltok előállí­tásának, szállításának, árusításának ellenőrzése fontos — mondja dr. Kulin László, a KÖJÁL élelmezés-egészségügyi szolgálatának vezető főor­vosa. — Szigorúan vesszük a fagylaltrendelet és a fagylaltszabvány megtar­tását, a gyártás és az áru­sítás higiéniáját. MEGNYÍLT Budapesten, a VII., Garay u. 20. sz. alatt (a Garay utca és Bethlen Gábor utca sarkán) TEKINTSE MEG ÖN IS EGYEDI GYÁRTÁSÚ BÚTORAINKAT A mintateremben minta után árusítunk is ! EGY HÉT MÚLVA parkavatás Eötvös Loránd születés­napján, július 27-én avat­ják fel a XVIII. kerületben létesített Eötvös-parkot. A fizikai kutatások első hazai nagy művelője a kerület­ben szerkesztette meg a vi­lághírűvé vált Eötvös-ingát. A park a Hársfa utca és a Tölgyfa utca által hatá­rolt csaknem ezer négyzet­­méternyi területen van, azon a részen, ahol a nagy fizikus kísérleteit folytatta. A parkot, több mint egy méter magas Eötvös-mell­­szobor — Borics Pál művé­szi alkotása — díszíti majd. Süllyed a társasház ÁRVÍZ VAGY CSŐTÖRÉS? • A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE Az Árpád fejedelem útja 49/­a/b számú, negyvenla­kásos társasház lakói egy nap megdöbbenve látták, hogy a falakon repedések keletkeztek. Szakértők megállapították: a ház süllyedni kezd. Hamarosan az is kiderült, hogy az épület előtt, az úttest alatt levő vízvezeték nyomócsöve eltörött, a ház alá hirtelen nagy­­mennyiségű víz került, s valószínűleg ez okozta a fenyegető bajt. A javítási munkálatokat elvégezték, majd az Országos Taka­rékpénztár, mint az örök­lakás-tulajdonosok enged­ményese, kártérítési pert indított a Fővárosi Vízmű­vek ellen, amelyet a csőtö­rés következményeiért fe­lelőssé tett. A Vízművek azzal védekezett, hogy a társasház már előbb kez­dett süllyedni, mint amikor a törés történt, tehát nem csőből kiáramló víz okoz­ta a kárt. A fővárosi bíróság igaz­ságügyi szakértőt hallgatott meg, majd a Vízműveket 1 millió 178 ezer forint kár­térítés megfizetésére köte­lezte. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely hét szakér­tőt hallgatott meg. A szak­értők azonban két ellenté­tes csoportra oszlottak. Néhányuk szerint a ház süllyedését az 1965 és 1966- os árvíz okozta, a ház még a főnyomócső törése előtt süllyedni kezdett. A má­­sik csoport szerint a kár keletkezésében az alta­lajnak és az épületszerke­zetnek is része volt. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet megvál­toztatta, s a keresetet el­utasította. Ítéletében rámutatott, hogy a Fővárosi Vízműveknek a vízvezetékrendszer fenn­tartását és működését szol­gáló tevékenysége a kör­nyezetre fokozott veszély­­lyel jár, mert a több at­moszféra nyomás alatt ál­ló csövekből esetleg törés folytán, vagy más okból kiáramló nagy mennyiségű víz a talajban romboló ha­tást fejthet ki, építménye­ket megrongálhat, sőt sú­lyosabb esetben­­fennmara­dásukat is veszélyeztetheti, tehát nagy költséggel járó helyreállításukat teszi szükségessé. Ezért a Fővárosi Vízmű­veket veszélyes üzemnek kell tekinteni. Ebben az esetben azonban mégsem terheli kártérítési felelősség, mert az ellenté­tes szakvélemények miatt kétséget kizáró módon nem lehet megállapítani, mi okozta a bajt, mi történt korábban: a süllyedés, vagy a csőtörés? K. E. SZENVEDÉLYE: AZ ÉGBOLT CSILLÁM A SZmíNBEN SÍNEKEN JÁR A TÁVCSŐ ♦ KÉT CSÖVET HOZOTT A POSTÁS A helyiség, mint vala­mi csinos, rendes kis műhely: köröskörül pol­cok, állványok, szerszá­mok, a szoba közepén sín­pár vezet az udvarra.­­ A távcsövet nem le­het állandóan a szabadban tartani. A síneken egy gombnyomásra ki- és be­vihető — mondja Debrece­ni István, a lakatos-csilla­gász. Nappal az építőgép­gyárban dolgozik, munka utáni pihenése, szenvedé­lye az égbolt. Ezért tanult a műegyetemen — nem a diplomáért, a csillagokért. Cinkotai lakásának szu­­terénjét valóságos kis ob­szervatóriummá alakította át. Köröskörül oszcilloszkó­pok, négyszög-generátorok, hanggenerátorok. A 320 milliméter átmérőjű, Cas­­segrain-rendszerű távcső, amelyet mosógépmotor mozgat a sínpáron, s amely­nek 150 milliméteres köve­tője, 80 milliméteres kere­sője és korszerű fotoka­­merája van, hosszú évek munkájával itt készült. Minden kis alkatrészt ma­ga tett a helyére, ő fektet­te a sínpárt, kezemunkája a távcsőhöz tartozó vala­mennyi külön berendezés. Mennyi mindent kellett megtanulnia! — Ezerkötetes szak­­könyvtáram van, annak minden betűjét elolvastam. Járatom a hazai tudomá­nyos folyóiratokat, kül­földiekre is megpróbálok szert tenni. Debreceni István, az or­szág egyik legismertebb „maszek” csillagásza. Ép­pen 15 éve hódol szenve­délyének. — Tagja — vagyok — mondja — a TIT amatőr­csillagász baráti körének, amely mintegy 2000 ta­got számlál. Van közöttük olyan, aki hasonló eszkö­zökkel és szenvedéllyel ke­resi az égbolt titkait, ha nem is ugyanilyen méretű és felépítésű távcsővel. Én sem ezzel kezdtem. Ezt a nagy távcsövet éppen más­fél évtizede kezdtem építe­ni. Lakása valóságos kis tudományos központ: ba­rátai, kollégái, ismerősei, sőt ismeretlenek is gyak­ran jönnek ide, hogy a táv­­csövön át az égbolt csodái­ban gyönyörködjenek, meghallgassák a lakatos érdekes magyarázatait. So­kan vannak, akik alkat­részekkel, eszközökkel se­gítik. — Nemcsak a kollégák, az ismerősök. Egy rólam készült tv-műsor után két elektroncsövet hozott a posta, egy levélíró pedig felajánlotta, hogy segít az elektronsokszorozó meg­építésében. — Újabb fejlesztésre ké­szül? — Szeretném a távcsövet 500 milliméteresre átsze­relni. Ez a méret nemzet­közileg elfogadott, s ha tervemet megvalósítom, program szerinti kutató­munkát végezhetnék. Saj­nos, alkatrészhiánnyal küz­dök. A 47 éves Debreceni Istvánt üzemében min­denki ezermesterként is­meri. Halk szavú, sze­rény ember. Több tízezer forintot, sok ezer munka­órát áldozott, hogy — mint maga mondta — a világot összefüggéseiben ismerje meg. (h. k.) Új szolgáltatóház A Duna-part ismét gazda­godik. A Hotel Interconti­nental „árnyékában” ha­marosan átadják a közön­ségnek az új szolgáltató­házat, amely a környék egyik legszebb és legkor­szerűbb épülete lesz. A mo­dern üzletházakban idegen­­forgalmi irodák, ajándék­boltok, Konsum-turist üz­let, virágüzlet, s borozók találnak hajlékra. Monológ holnap 4 pu, te pont olyan vagy, akt mint nagyapó, mert egyikőtök sem akarja tu­domásul venni, hogy ma már 1995-öt írunk, és én még mindig mást sem hal­lok tőletek, mint azt, hogy mi volt itt 50 és 25 évvel ezelőtt. Dehogynem tudom, nagy­apó már százszor elmesél­te, hogy mit érzett akkor, amikor először jött fel a pincéből, és te is elmond­­tad már néhányszor, hogy mit éreztél akkor, amikor először vitt le a mozgólép­cső c. metróhoz. Nagy vicc, apukám. Egyszer le kellett szállni a fáról, fel kellett jönni a pincéből és le kel­lett menni a metróhoz. Vi­szont ne feledjétek el, hogy ma már nincsenek fák, csak a rezervátumokban, nincsenek pincék, csak a skanzenekben, és én a met­róra már csak akkor ülök fel, illetve le, ha szerviz­ben van a helikopterem. Hiába, a technika fejlődik, nagyapó még zakatolt, te már tefejeztél, de én már csak a zenélő masszírozó­gépet kapcsolom be, mégis tíz perc alatt jobban fel­frissülök, mint ti négy­órás zakatolás vagy tvisz­­telés után. Nagyapó arra volt büszke, hogy 45-ben zsákban adták a kukori­cát, de arra, hogy 70-ben papírban adták a kenyeret, de én már szelencében ka­pom a fehérjét, és kehely­­ben az aminosavat. És ha elrontom a gyomromat, már nem kell lemennem sem az OTI-ba, sem az SZTK-ba, hanem a tüne­teket betáplálom házi kom­puterembe, és tíz másod­­­perc múlva megkapom azt a receptet, amire öt perc múlva csőpostán felküldik a kellemes ízű, jó hatásfo­kú gyógyszereket. Persze, hogy könnyű ne­kem. Azt is tudom, hogy ti nehezebb körülmények kö­zött éltetek, de ne feledd el, hogy az alapozás min­dig nehéz volt. A feudaliz­mus és a kapitalizmus alapjait is nehezen rakták le, miért lett volna pont a szocializmusé könnyebb. De az a fontos, hogy le­raktátok, és hogy ma már minden másképp van, mint régen, gépek és kompute­rek dolgoznak helyettünk. Csak a szerelem, az vál­tozatlan. Hála, az égnek, pont olyan, mint 25, 50 vagy 5000 évvel ezelőtt volt. Mert szerencsére min­dent nem lehet kompute­rekbe betáplálni. Miklósi Ottó

Next