Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-20 / 168. szám
Nyári ellenőrzés az üzletekben, vendéglőkben Napoznak a szendvicsek Fokozottabb gondot a bevásárlásra Tanácsok a nyári napokra Nyáron több a fertőzési veszély, ezért a KÖJÁL élelmezésegészségügyi szolgálata fokozott figyelemmel ellenőrzi az élelmiszergyárakat, az élelmiszerboltokat, a vendéglőket, a büféket, az üzemi konyhákat. Miként tartják meg az egészségügyi előírásokat? Erre kerestünk választ, amikor elkísértük napi ellenőrző körútjára dr. Énekes Béláné közegészségügyi felügyelőt. ÜRES A JÉGSZEKRÉNY Nagy a forgalom a Marx téri 685-ös büfében. Sorbaállnak az üdítő italért, egy kis harapnivalóért. A kis pavilon pultján egymás mellett sorakoznak a szalámis szendvicsek, sajtos rolók, fasírozottak. Letakaratlanul, hűtés nélkül „napoznak” a pulton, s várják a gyanútlan vásárlót. Fokozza a meleget, hogy a helyiségben lángossütő is működik. A büfében található egyetlen jégszekrény üres, mindössze egy-két bambisüveg árválkodik benne. Amikor a KÖJÁL munkatársa szóvá teszi, hogy miért nem a gyorsan romló élelmiszereket tárolják a jégszekrényben, a büfévezető felcsattan: — Hogy képzeli, ha nem tesszük ki az árut, a vevő nem látja, s meg sem vásárolja. Ha meg mutatóba teszünk ki néhányat, akkor azt hiszik, az a pár darab maradék és nem friss. Ha ilyesmire köteleznek, én itthagyom, kérem, az egészet ... A kis üzletben azonban más higiéniai előírásnak sem tesznek eleget. A jaffaszörpöt tároló műanyag tartály piszkos, a kövezet is szennyezett. Az ellenőr megállapításaira kifakadnak: „Voltak, kérem, itt már mások is, és nem is akárkik, mégsem találtak kivetnivalót. Persze, ha valaki mindenáron hibát keres ...” Majd hangot váltva folytatja az üzletvezető: „Higgye el, kérem, ezután a hűtőszekrényben tartom a könnyen romló árut, és felmossuk a követ is..S végül azt kéri, hogy a büntetés kiszabásánál legyenek méltányosak, hiszen őbenne megvan a jóindulat. FÖLDRE A FAGYLALTOT A Palatínus strand éttermében is megnézzük a hűtőszekrényeket, a konyha tisztaságát, s végül a leglényegesebbet: mikor készültek a felszolgált ételek. Mindent rendben találunk, csupán a vaníliafagylaltnál kifogásoljuk: "a fagyasztásra kerülő folyékony fagylaltot, az előírástól eltérően, nem jégszekrényben tárolták, hanem néhány órán át szobahőmérsékleten tartották. Ezt már tilos felhasználni. A szemünk előtt ki kell önteni. A Palatínus strand nyitott büféjében „meztelenül” várják vevőiket a szendvicsek. Hosszú sor áll előttük, mindenki ráköhöghet, beszéd vagy tüsszentés közben beszennyezheti az árut. Kérdésünkre, hallottak-e már a büfé vezetői a cseppfertőzésről, kiderül, fogalmuk sincs, mi az. A felvilágosító beszélgetés után szita kerül a szendvicsek fölé. Az Alkotás utcai önkiszolgáló étteremben egy kanna fagylaltot a szemünk láttára semmisítettek meg, lejárt az előírásnak megfelelő tárolási ideje. * — Rendkívül lényeges, hogy a kánikulában a romlandó ételeket ne tárolják hűtőtéren kívül. Fokozottabban figyelünk, hogy az üzletekben a földdel szennyezett áru ne kerüljön más élelmiszer mellé. A háziasszonyok figyelmét is felhívjuk: vásárláskor külön tasakot vigyenek a zöldségnek, a gyümölcsnek, egy másikat a húsárunak, megint mást a tejtermékeknek, kenyérnek és a pékárunak. — Az éttermekben és a bisztrókban — mondja végül dr. Kulin László főorvos — csökkenteni kell a kész ételek mennyiségét. Javasoljuk: inkább frissensülteket készítsenek. A gombából, a belsőségekből készült ételeket, a főtt tésztát eltenni és újra felszolgálni nem szabad. Ahol nem helyben készült ételt fogyasztanak, a tálalás előtt az adagot minden esetben fel kell forralni, illetve át kell sütni. Csak helyeselhetjük a KÖJÁL szakembereinek gondosságát, körültekintő, ellenőrző munkáját. A nyári ételmérgezések megelőzése érdekében azonban szükséges, hogy a vállalatok belső apparátusa is szigorítsa az ellenőrzést. Halász Júlia INKÁBB FRISSENSÜLTEKET — A nyári hőségben főleg a gyorsan romló élelmiszerek, mint például a tej és tejtermékek, a hentesárufélék, a hidegkonyhai és cukrászkészítmények, a fagylaltok előállításának, szállításának, árusításának ellenőrzése fontos — mondja dr. Kulin László, a KÖJÁL élelmezés-egészségügyi szolgálatának vezető főorvosa. — Szigorúan vesszük a fagylaltrendelet és a fagylaltszabvány megtartását, a gyártás és az árusítás higiéniáját. MEGNYÍLT Budapesten, a VII., Garay u. 20. sz. alatt (a Garay utca és Bethlen Gábor utca sarkán) TEKINTSE MEG ÖN IS EGYEDI GYÁRTÁSÚ BÚTORAINKAT A mintateremben minta után árusítunk is ! EGY HÉT MÚLVA parkavatás Eötvös Loránd születésnapján, július 27-én avatják fel a XVIII. kerületben létesített Eötvös-parkot. A fizikai kutatások első hazai nagy művelője a kerületben szerkesztette meg a világhírűvé vált Eötvös-ingát. A park a Hársfa utca és a Tölgyfa utca által határolt csaknem ezer négyzetméternyi területen van, azon a részen, ahol a nagy fizikus kísérleteit folytatta. A parkot, több mint egy méter magas Eötvös-mellszobor — Borics Pál művészi alkotása — díszíti majd. Süllyed a társasház ÁRVÍZ VAGY CSŐTÖRÉS? • A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE Az Árpád fejedelem útja 49/a/b számú, negyvenlakásos társasház lakói egy nap megdöbbenve látták, hogy a falakon repedések keletkeztek. Szakértők megállapították: a ház süllyedni kezd. Hamarosan az is kiderült, hogy az épület előtt, az úttest alatt levő vízvezeték nyomócsöve eltörött, a ház alá hirtelen nagymennyiségű víz került, s valószínűleg ez okozta a fenyegető bajt. A javítási munkálatokat elvégezték, majd az Országos Takarékpénztár, mint az öröklakás-tulajdonosok engedményese, kártérítési pert indított a Fővárosi Vízművek ellen, amelyet a csőtörés következményeiért felelőssé tett. A Vízművek azzal védekezett, hogy a társasház már előbb kezdett süllyedni, mint amikor a törés történt, tehát nem csőből kiáramló víz okozta a kárt. A fővárosi bíróság igazságügyi szakértőt hallgatott meg, majd a Vízműveket 1 millió 178 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely hét szakértőt hallgatott meg. A szakértők azonban két ellentétes csoportra oszlottak. Néhányuk szerint a ház süllyedését az 1965 és 1966- os árvíz okozta, a ház még a főnyomócső törése előtt süllyedni kezdett. A másik csoport szerint a kár keletkezésében az altalajnak és az épületszerkezetnek is része volt. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, s a keresetet elutasította. Ítéletében rámutatott, hogy a Fővárosi Vízműveknek a vízvezetékrendszer fenntartását és működését szolgáló tevékenysége a környezetre fokozott veszélylyel jár, mert a több atmoszféra nyomás alatt álló csövekből esetleg törés folytán, vagy más okból kiáramló nagy mennyiségű víz a talajban romboló hatást fejthet ki, építményeket megrongálhat, sőt súlyosabb esetbenfennmaradásukat is veszélyeztetheti, tehát nagy költséggel járó helyreállításukat teszi szükségessé. Ezért a Fővárosi Vízműveket veszélyes üzemnek kell tekinteni. Ebben az esetben azonban mégsem terheli kártérítési felelősség, mert az ellentétes szakvélemények miatt kétséget kizáró módon nem lehet megállapítani, mi okozta a bajt, mi történt korábban: a süllyedés, vagy a csőtörés? K. E. SZENVEDÉLYE: AZ ÉGBOLT CSILLÁM A SZmíNBEN SÍNEKEN JÁR A TÁVCSŐ ♦ KÉT CSÖVET HOZOTT A POSTÁS A helyiség, mint valami csinos, rendes kis műhely: köröskörül polcok, állványok, szerszámok, a szoba közepén sínpár vezet az udvarra. A távcsövet nem lehet állandóan a szabadban tartani. A síneken egy gombnyomásra ki- és bevihető — mondja Debreceni István, a lakatos-csillagász. Nappal az építőgépgyárban dolgozik, munka utáni pihenése, szenvedélye az égbolt. Ezért tanult a műegyetemen — nem a diplomáért, a csillagokért. Cinkotai lakásának szuterénjét valóságos kis obszervatóriummá alakította át. Köröskörül oszcilloszkópok, négyszög-generátorok, hanggenerátorok. A 320 milliméter átmérőjű, Cassegrain-rendszerű távcső, amelyet mosógépmotor mozgat a sínpáron, s amelynek 150 milliméteres követője, 80 milliméteres keresője és korszerű fotokamerája van, hosszú évek munkájával itt készült. Minden kis alkatrészt maga tett a helyére, ő fektette a sínpárt, kezemunkája a távcsőhöz tartozó valamennyi külön berendezés. Mennyi mindent kellett megtanulnia! — Ezerkötetes szakkönyvtáram van, annak minden betűjét elolvastam. Járatom a hazai tudományos folyóiratokat, külföldiekre is megpróbálok szert tenni. Debreceni István, az ország egyik legismertebb „maszek” csillagásza. Éppen 15 éve hódol szenvedélyének. — Tagja — vagyok — mondja — a TIT amatőrcsillagász baráti körének, amely mintegy 2000 tagot számlál. Van közöttük olyan, aki hasonló eszközökkel és szenvedéllyel keresi az égbolt titkait, ha nem is ugyanilyen méretű és felépítésű távcsővel. Én sem ezzel kezdtem. Ezt a nagy távcsövet éppen másfél évtizede kezdtem építeni. Lakása valóságos kis tudományos központ: barátai, kollégái, ismerősei, sőt ismeretlenek is gyakran jönnek ide, hogy a távcsövön át az égbolt csodáiban gyönyörködjenek, meghallgassák a lakatos érdekes magyarázatait. Sokan vannak, akik alkatrészekkel, eszközökkel segítik. — Nemcsak a kollégák, az ismerősök. Egy rólam készült tv-műsor után két elektroncsövet hozott a posta, egy levélíró pedig felajánlotta, hogy segít az elektronsokszorozó megépítésében. — Újabb fejlesztésre készül? — Szeretném a távcsövet 500 milliméteresre átszerelni. Ez a méret nemzetközileg elfogadott, s ha tervemet megvalósítom, program szerinti kutatómunkát végezhetnék. Sajnos, alkatrészhiánnyal küzdök. A 47 éves Debreceni Istvánt üzemében mindenki ezermesterként ismeri. Halk szavú, szerény ember. Több tízezer forintot, sok ezer munkaórát áldozott, hogy — mint maga mondta — a világot összefüggéseiben ismerje meg. (h. k.) Új szolgáltatóház A Duna-part ismét gazdagodik. A Hotel Intercontinental „árnyékában” hamarosan átadják a közönségnek az új szolgáltatóházat, amely a környék egyik legszebb és legkorszerűbb épülete lesz. A modern üzletházakban idegenforgalmi irodák, ajándékboltok, Konsum-turist üzlet, virágüzlet, s borozók találnak hajlékra. Monológ holnap 4 pu, te pont olyan vagy, akt mint nagyapó, mert egyikőtök sem akarja tudomásul venni, hogy ma már 1995-öt írunk, és én még mindig mást sem hallok tőletek, mint azt, hogy mi volt itt 50 és 25 évvel ezelőtt. Dehogynem tudom, nagyapó már százszor elmesélte, hogy mit érzett akkor, amikor először jött fel a pincéből, és te is elmondtad már néhányszor, hogy mit éreztél akkor, amikor először vitt le a mozgólépcső c. metróhoz. Nagy vicc, apukám. Egyszer le kellett szállni a fáról, fel kellett jönni a pincéből és le kellett menni a metróhoz. Viszont ne feledjétek el, hogy ma már nincsenek fák, csak a rezervátumokban, nincsenek pincék, csak a skanzenekben, és én a metróra már csak akkor ülök fel, illetve le, ha szervizben van a helikopterem. Hiába, a technika fejlődik, nagyapó még zakatolt, te már tefejeztél, de én már csak a zenélő masszírozógépet kapcsolom be, mégis tíz perc alatt jobban felfrissülök, mint ti négyórás zakatolás vagy tvisztelés után. Nagyapó arra volt büszke, hogy 45-ben zsákban adták a kukoricát, de arra, hogy 70-ben papírban adták a kenyeret, de én már szelencében kapom a fehérjét, és kehelyben az aminosavat. És ha elrontom a gyomromat, már nem kell lemennem sem az OTI-ba, sem az SZTK-ba, hanem a tüneteket betáplálom házi komputerembe, és tíz másodperc múlva megkapom azt a receptet, amire öt perc múlva csőpostán felküldik a kellemes ízű, jó hatásfokú gyógyszereket. Persze, hogy könnyű nekem. Azt is tudom, hogy ti nehezebb körülmények között éltetek, de ne feledd el, hogy az alapozás mindig nehéz volt. A feudalizmus és a kapitalizmus alapjait is nehezen rakták le, miért lett volna pont a szocializmusé könnyebb. De az a fontos, hogy leraktátok, és hogy ma már minden másképp van, mint régen, gépek és komputerek dolgoznak helyettünk. Csak a szerelem, az változatlan. Hála, az égnek, pont olyan, mint 25, 50 vagy 5000 évvel ezelőtt volt. Mert szerencsére mindent nem lehet komputerekbe betáplálni. Miklósi Ottó