Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-21 / 221. szám
VEZETÉKBEN, PALACKBAN illeszkedik a gáz A háztartások kezdték ♦ Mesterséges és természetes ♦ Fontos program A lakosságnak végzett szolgáltatások fejlesztése a negyedik ötéves terv egyik fontos célja. Ezek közé tartozik a gázenergia, s mindenekelőtt a szénhidrogénfelhasználás jelentős növelése. Egycsapásra A fordulatot 1960 hozta. Ekkor kezdődött a gázszolgáltatás ugrásszerű fejlődése. A gázellátás addig főleg Budapestre s néhány vidéki városra korlátozódott. Az ipar csak alig használt gázenergiát. A szénből készülő mesterséges gáz szinte egyeduralkodó volt, s a természetes gázokat — a földgázt, illetve a propán-bután gázt , — csak minimális mértékben alkalmazták. A háztartásokban is elsősorban csak főztek, s csak elvétve fűtöttek vele. 1960-tól szinte egy csapásra a természetes gázok vették át a vezető szerepet, s a szinte mérhetetlen műszaki és gazdasági előnyökkel rendelkező gáz fokozatosan teret hódított az energiafelhasználásban. A földgáz részaránya az ország energiamérlegében az idén már meghaladja a 15 százalékot, s több mint 3,2 milliárd köbméter földgázt, s 165 ezer tonna propán-bután gázt értékesítenek. A gázenergia-felhasználás a gazdaságilag viszonylag előnyösebb fogyasztóknál, a háztartásokban érte el a legnagyobb fejlődést. Míg 1960-ban a vezetékes és a palackos gázzal ellátott háztartások aránya a 10 százalékot sem érte el, 1970-ben már 53 százalék, s 1975-ben még ennél is több: 65 százalék lesz. ban használtak vezetékes gázt, 130 ezerben palackost. 1970 végére az előbbiek száma 520 ezerre, utóbbiaké pedig 1,3 millióra nőtt, s ezzel az összes gázfogyasztók száma meghaladja az 1,8 milliót. A háztartások 1900-ban 17 millió köbméter földgázt, 153 millió köbméter városi gázt, s 13 ezer tonna propán-bután gázt fogyasztottak, ezzel szemben az idén 100 millió köbméter földgázt, 340 millió köbméter városi gázt és 140 ezer tonna propán-butánt. A magyar gázipar nemrég jóváhagyott negyedik ötéves terve további jelentős fejlődést ír elő. A tervidőszak végéig a vezetékes háztartási gázt fogyasztók számát 700 ezerre, a palackos gázt fogyasztókét pedig 1,6 millióra — az összes háztartási fogyasztók számát tehát 2,3 millióra — kívánják növelni. 1975-ben mintegy 240 millió köbméter földgázt, 5— 600 millió köbméter városi gázt, s 180 ezer tonna propán-bután gázt kap a lakosság. rés végrehajtásával hazánk jelentősen megközelíti a fejlett országok kommunális gázellátottságának színvonalát. Halmai György További fejlődés Tíz évvel ezelőtt a vezetékes gázt használó háztartásoknak mindössze 2,6 százalékában fűtöttek gázzal, az idén ez az arány 30, 1975-ben pedig már több mint 40 százalék. Tíz évvel ezelőtt 300 ezer háztartás Korlátlanul A mennyiségi fejlődésen kívül a háztartások gázfelhasználásában — hasonlóan az egész ország energiastruktúrájához — alapvető minőségi változás megy végbe: mindinkább növekszik a szénhidrogének —■ a földgáz és a propán-bután — felhasználása a mesterségesen előállított gázenergiával szemben. 1975-ben már csak Budapesten és több vidéki városban szolgáltatnak városi gázt, s az összes többi helyen az országos távvezetékrendszeren keresztül bevezetik a tiszta földgázellátást. Ez lehetővé teszi, hogy — szemben a mesterséges gáztüzelésű helyekkel, ahol a kapacitás, illetve a gazdasági problémák miatt ezt nem tudják megoldani — a földgázzal ellátott területeken a lakosságot korlátlanul elláthassák gázzal. A negyedik ötéves terv siker MEGÁLL AZ ESZ ■ay-omolyan mondom, ha megáll az ember esze. Megyek az utcán, aztán hirtelen érzem, ott van a kezemben a két bőrönd. Tessék elhinni nekem, nyomozó elvtárs, hogy én ezt a két vulkánsikert sohasem láttam. Nekem még nem volt bőröndöm. Mondta is az anyám, mikor vándorútra indultam a Vértes lejtőin, sose búsulj, fiam, azért még rendes ember lehetsz, mert nincs bőröndöd. — Megjegyeztem a mama vigaszát. Immár tizennégy éve, hogy a Vértes lejtőin elindultam szomorú utamra bőrönd nélkül. Azóta követem a lejtőt. Ez a két bőrönd csak úgy hozzámcsapódott. Higgye el, ezredes elvtárs, ez így igaz. Azt tetszik mondani, hogy csak főhadnagy? Nem baj. Egy főhadnagy is beláthatja, milyen nagy az én szerencsétlenségem. — A múltkor, amikor szintén itt tetszett vendégül látni, akkor is megígértem, hogy soha többé nem kerülök ide. Láthatja, bennem megvan a jóindulat. S ne üsse meg az embert a guta? Két rozoga bőrtáska miatt megint találkoznunk kellett, százados elvtárs. Hát ki a hibás? Csak úgy otthagyják a bőröndöt. Felelőtlenül, gondatlanul. Ilyen emberek vannak, kérem. Én meg arra járok, látom, olyan egyedül vannak a bőröndök, mint az ujjam, felkapom. Mentsük, ami menthető. — A tulajdonos, az a bűnös, drága jó őrnagy elvtárs. Azt tetszik mondani, mert gazdátlan két bőrönd, még nem kell elvinni? Jó. Lehet, hogy igaza van. És ha megázik? Erre nem tetszett gondolni? Ezek a mai bőröndök nem bírják az esőt. Szétmállnak, mint a kenőmájas. Tetszett már enni kenőmájast? "lágyon finom. Emlékszem, hatéves lehettem, mikor karácsony szent estéjén kenőmájast adott nekem a mama. Csak úgy habzsoltam. Ilyen volt az én gyerekkorom, kapitány elvtárs. Egy zsebkendőt, ha lenne szíves adni. Csak letörlöm a könnyeimet. Köszönöm. — Ja, hogy miért vittem el? Mondom, az eső meg a sok folyadék. Reggel az én Pali barátommal kortyolgattunk a Két féldeci ivóban, s a nyolcadik házmester után elváltunk. Én jobbra mentem, ő meg balra eldőlt. Pontosan az asztal alá. Aztán kóboroltam,kószáltam. Mert kószálni csak szabad?! Most meg itt vagyok. Nagy igazság, ne kószáljon az ember, ha nem szükséges. — Hát, ennyi az én szomorú bőröndtörténetem. Legyen belátással. Viszontlátásra. — Mit tetszik mondani, hol a zsebkendője? Nem adtam talán tússzá? Na nézd csak, itt van a zsebemben. Hogy kerülhetett ez ide? Komolyan mondom, megáll az ember esze. Horváth István CUKRÁSZ-VILÁGKONGRESSZUS HA ÉPÍTENI TILOS... Ki kaphat cseretelket A feltételek ♦ Mérlegelik az öregek, az egyedülállók helyzetét Budapesten sok ezer olyan telek van, amelyet építési tilalom terhel, mert a helyén néhány év múlva lakótelepet, ipartelepet vagy közintézményt építenek. Ez a tilalom sokszor méltánytalan, hiszen a telektulajdonos nem építkezhet, s el sem adhatja a telkét emiatt. A kisajátítási rendelet módosításaként nemrég megjelent új jogszabály — azoknak, akik cseretelekre jogosultak — lehetőséget ad az ilyen ingatlanok kisajátítására. Az eljárás megindítását a telektulajdonosnak kell kérnie. A Városházán tájékoztattak róla: milyen feltételek esetén van lehetőség a kisajátítási eljárás megindítására. Az első, hogy a beépítetlen telket öt évnél hoszszabb idő óta építési tilalom terhelje. További feltétel: a tulajdonos jogosult legyen cseretelekre. Ezt rendelet határozza meg. Cseretelekre jogosult, • akinek a telkén az építési tilalom elrendelése előtt családi házat lehetett volna építeni; • ha a tulajdonos vagy egyenesági rokona kötelezettséget vállal, hogy a cseretelken a birtokba adástól számított 6 hónapon belül megkezdi, s két éven belül befejezi lakóházának felépítését; • az építési kötelezettség-vállalással egyidejűleg hozzájárul, hogy a cserébe kapott telekre vonatkozóan a telekkönyvbe az építési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalmat jegyezzenek be; • ha a tulajdonos az építési tilalommal terhelt teleknek már a tilalom elrendelése előtt is tulajdonosa volt, vagy a telket ilyen személytől örökölte; • ha a tulajdonosnak abban a városban, ahol építési tilalommal terhelt telke van, más, építésre alkalmas telke nincs, illetve nem tulajdonosa olyan családi háznak, amelyben benne lakik, s ezt hitelt érdemlően igazolja. A kisajátítási eljárás megindítása némelykor akkor is lehetséges, ha a tulajdonos a cseretelek beépítésére nem tud kötelezettséget vállalni szociális helyzete miatt. Ezt a körülményt megvizsgálják. Ellenőrzik a kérelmező szociális helyzetét, anyagi körülményei lehetővé teszik-e az építkezést, vagy sem. Nemcsak a tulajdonos, hanem a vele egy háztartásban levők anyagi helyzetét, jövedelmi viszonyait is figyelembe veszik. Méltányolható körülmény, ha a kérelmező idős, egyedülálló vagy beteg, s emiatt a cseretelek beépítésére nem vállalhat kötelezettséget, illetve az építés teher volna számára, s az építmény hosszabb ideig tartó használatára eleve kilátása sincs. A telektulajdonos kérelmét a kerületi igazgatási osztályok megküldik a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztályának, amely nyilatkozik róla, hogy a telek öt évet meghaladó, építési tilalom alatt áll-e, jogosult-e a tulajdonos cseretelekre, tud-e adni a város cseretelket, vállalja-e a tulajdonos a beépítési kötelezettséget, s mely szervek javára rendelték el az építési tilalmat. Ha a feltételeknek eleget tudnak tenni, az ingatlantulajdonosok megkapják a cseretelket. Ha nem, akkor megtörténhet a kisajátítás. Vannak megszorítások is. Nem indokolható például a kérelmező tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva két vagy több telek egyidejű, vagy rövid időközön belüli kisajátítása. Ha két vagy több telek kisajátítását kéri, csak egy telket, a legalacsonyabb értékűt, kell kisajátítani. Pakots György Kamera az utca sarkán Egyelőre kísérleti jelleggel a Komárom megyei Autóközlekedési Tanintézetnél ipari televíziót alkalmaznak a motorkerékpárvezetők vizsgáztatásakor. A vizsgára kijelölt forgalmasabb útkereszteződéseknél, a közlekedés biztonságilag különösen fontos helyeken ipari tv-kamerákat állítanak fel, s ezek „adásait” központi vevőkészüléken nézik a vizsgáztatók. (MTI) Lakótelep épül Szentendrén Az ország egyik legkisebb városában, Szentendrén, lakótelep épül. A HÉV végállomásának szomszédságában, a rózsakertben 132, egyenként kétszobás otthon készül, amelyből 81-be még az idén beköltözhetnek a tulajdonosok. A többi lakást a jövő évben adja át rendeltetésének a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. (MTI) A NYÍLT tengert nem kedvelik Madárországot a Duna vonala Hazánk a költöző madarak őszi repülőjáratainak egyik csomópontja, sok madárfaj ősidőktől megszokott vonulási útja halad át az ország területén. A madárseregek úgy választják meg a repülés útvonalát, hogy minél rövidebb ideig kelljen nyílt tenger felett tartózkodniuk. Az északról költözők a Boszporusz, Olaszország déli csücske, vagy Gibraltár felé veszik útjukat. A tájékozódásban nagy segítség az öregek tapasztalata, de újabban kutatják azt is, milyen hatása van ebben a földmágnességnek, a csillagok és a Nap állásának. A folyók éjszaka is fénylő csíkja szintén segít az eligazodásban. Az egyik legfontosabb madárországút például a Duna vonala. A madarak vonulás idején nagyobb látószöget keresve 2500—3000 méter magasságban repülnek, de pilóták találkoztak már négy kilométer magasságban vonuló darvakkal is. Üveghuta a romokban A Zselicségben fekvő Magyarlukafán régi üveghuta maradványaira bukkantak. A hajdani üveggyártó üzem feltehetően a bőséges tűzifa és olcsó munkaerő miatt települt erre a vidékre. A magyarlukafai üveghuta minden bizonnyal gazdasági válság miatt ment tönkre a XIX. században és hamarosan el is pusztult. A tanács értesítette a leletről a pécsi Janus Pannoniusz Múzeum szakembereit, akik a helyszínen tanulmányozzák az ipartörténeti szempontból érdekes emléket. Ez volt az első ipari üzem a zselici tájon. (MTI) A hazai függönygyárak és a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat legszebb termékeinek árusítással egybekötött bemutatója, szeptember 14-től 38-ig Szaktanácsadás, díjtalan függönyvarrás függöny kiállítás és vásár | A CENTRUM OTTHON ÁRUHÁZBAN I& ÉS A DIVATCSARNOKBAN