Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
AMIRŐL AZ EMBEREK BESZÉLNEK Négy év a naptárban Vélemények, gondolatok a kongresszusi irányelvekről Az ország politikai életének fontos színhelyei ezekben a napokban az ilzemi, vállalati, hivatali pártszervezetek: most tanácskoznak a taggyűlések a kongresszusi irányelvekről, a szervezeti szabályzat módosításának terveiről, s most döntenek arról is, kik kerüljenek a pártalapszervezetek új vezetőségébe. Milyen kérdések vetődnek fel leggyakrabban a kongresszusi irányelvek vitájában, hogyan vélekednek a felszólalók az ország helyzetéről, az előttünk álló feladatokról, a jövő terveiről, elképzeléseiről? Erről beszélgettünk dr. Péter Jánossal, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetőjével. — Eddig a főváros mintegy kétezerötszáz pártalapszervezetében zajlottak le a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat módosításáról is tárgyaló vezetőségválasztó taggyűlések — mondja az osztályvezető. — Az a tapasztalatunk, hogy szinte mindenütt igen eleven vita bontakozik ki ezeken a taggyűléseken, amelyek a vártnál is élénkebbek, általában a párttagság egyharmada felszólal a vitában. Nyugodt, bizakodó légkör jellemzi ezeket a tanácskozásokat, amelyek vonzó szókimondással érzékeltetik nemcsak a szocialista építő munka eredményeit, hanem a további haladás gondjait is. A hozzászólók világosnak, érthetőnek tartják az irányelveket, elfogadják, reálisnak tartják az utóbbi négy év munkájáról adott értékelést, s helyeslik, hogy a párt az eredmények mellett őszintén beszél a problémákról is. Sokan állapították meg: az irányelvekből is látható, hogy a Központi Bizottság ismeri az élet által felvetett gondokat, s napirenden tartja azok megoldását. Az egyetértő, helyeslő megjegyzések mellett sok kritikai megjegyzés, rengeteg hasznos javaslat, számtalan új gondolat is elhangzik ezeken a taggyűlé-seken. Szinte mindenütt igen élénken vitatják a munkaerőhelyzet és a munkafegyelem alakulását. A közgazdasági szabályozók hatékonyságának fokozásán kívül egyéb intézkedéseket is várnak például a káros munkaerővándorlás csökkentésére. Több nagyüzemi pártszervezetben tették szóvá, hogy a ktsz-ek és a termelőszövetkezetek elszippantják a jó munkásokat az üzemektől, állami vállalatoktól. Szóvátették azt is, hogy a gyárak nem rendelkeznek elegendő beruházási eszközökkel ahhoz, hogy a létszámigényt jelentősen csökkentő műszaki fejlesztést valósíthassanak meg. Sok taggyűlésen vetették fel: a gazdasági vezetésnek határozottabbnak kell lennie a munkafegyelem megszilárdításában, hatékonyabb intézkedéseket kell hoznia a termelékenység további fejlesztéséért, az anyagi érdekeltség fokozásáért, a munka szervezettségének és műszaki színvonalának magasabb szintre emeléséért. — Sok kritikát kapott a felszólalásokban az építőanyagipar lassú fejlődése. Félő — fogalmazták meg többen —, hogy ez gátolja majd a lakásprogram megvalósítását. A közgazdasági kérdésekben járatos értelmiségiek körében a vidéki ipartelepítés fonákságait tették szóvá sokan: miközben vidéken új, modern üzemek épülnek, Budapesten sok gondot okoz az iparvállalatok korszerűtlensége, elavultsága. Szinte minden taggyűlésen hangot kaptak az életszínvonal alakulásának problémái is. Az eddig hozott intézkedéseket helyesléssel, elismeréssel fogadják, széles körben igénylik azonban a többgyermekes családok fokozottabb támogatását, az alacsony nyugdíjak felemelését, az egészségügyi ellátás további javítását. Kórházi, rendelőintézeti pártszervezetekben szóvá teszik, hogy nagyobb anyagi eszközöket kellene fordítani az egészségügy fejlesztésére. Nagyon sok helyen beszélnek a felszólalók arról, hogy határozottabban kell fellépni az önzés, a harácsolás jelenségeivel szemben. A tudatformálás mellett adminisztratív intézkedéseket is sürgetnek a kirívó esetek ellen. Azt is szóvá teszik ezzel kapcsolatban, hogy fokozni kell a szocializmus híveinek, a társadalmi haladást aktívan segítők, a köz javára fáradhatatlanul tevékenykedők megbecsülését. Mint a Budapesti Pártbizottsághoz eddig beérkezett jelzésekből kitűnik, néhány helyen bizonyos egyoldalúság is tapasztalható a taggyűlési vitákban: sok szó esik a saját jogokról, és mások portájáról, s kevesebb a kötelességekről, a saját tennivalókról. Általános és jellemző azonban, hogy megfelelő politikai érettséggel, , a további haladás előmozdításának szándékával szólnak a vitázók a párt, az ország egész népe előtt álló feladatokról. A pártszervezetekben gondosan feljegyezték a kongresszusi tézisek vitája során elhangzott észrevételeket, javaslatokat, s máris megkezdték a pártbizottságokon azok elemzését, hogy a további munkában értékesíthessék, felhasználhassák az okos gondolatokat. Sz. G. TANULNAK A TANÍTÓK „Ha tilos volna, akkor is..." Az inasból, a „nasiból” előbb ipari tanuló, később szakmunkástanuló lett —, az elnevezés változása is jelzi, hogy a társadalom fokozottabban törődik , a munkásutánpótlással megadja a szakma becsületét. A Budapesti Közlekedési Vállalat tanműhelyeiben egy év óta elmélyültebb figyelemmel foglalkoznak a fiatalokkal. Az okot nemcsak abban kell keresni, hogy lassan egyéves a szakmunkásképzésről hozott új törvény. NEM ELÉG A SZAKTUDÁS — A munkaerő-vándorlás legjobb ellenszere a pedagógiailag megalapozott szakmunkásképzés — mondja Vogel László, az oktatási osztály munkatársa. — Harmincöt függetlenített oktató közül tavaly huszonöten kezdték el a Munkaügyi Minisztérium hároméves pedagógiai tanfolyamát, ahol bevezetik őket a fejlődéslélektan rejtelmeibe is. Ma már nem elég a „mesterek” szaktudása — a gyerekekkel jó pszichológiai érzékű pedagógusoknak kell foglalkozniuk. A tanfolyam hasznát az oktatók is elismerik. Az első évi minisztériumi vizsga után egy szaki azt mondta: „Akkor is elvégezném a másik két évet, ha tilos volna!” Ők maguk is látják: képzett szakemberek, villamosjárműszerelők, forgácsolók, villanyszerelők kerülnek ki a kezük alól — nem mindegy, hogyan nevel az a kéz, mikor simogat, mikor fényit. Olajkályha-sorakozó. A Szellőző Művek hajdúnánási gyáregységében, a szerelők az utolsó simításokat végzik a nagy teljesítményű olajkályhákon (MTI fotó : Balogh felv.) Közhírré tétetett: permeteznek... Mérget ettek a méhek Ilyen is van: méhmérgezés. Az ügyet legtöbbször a méhész és a növényvédő, vagy a növénytermesztő egymás közt elintézi. Ha nem tudnak megegyezni, a bírósághoz fordulnak. A bíróság pedig, ha nem kielégítő a szakértők elemzése, az Állatorvostudományi Egyetemtől kér „felülvéleményt”. Az utóbbi években mindössze négy ilyen eset volt. Közülük három. A községben megszólalt a hangosbeszélő: vegyszeres gyomirtás lesz. A méhészeket levélben is értesítették a növényvédelmi munkáról. A gyümölcsöst Tinoxszal, a gabonatáblákat Dikonirttal permetezték. Néhány nap múlva több méhcsalád elpusztult. A tulajdonos méhész kártérítésért a bírósághoz fordult, s perelt, akit tudott: a tsz-t, a községi tanácsot, a megyei növényvédő állomást. A méhész azonban több hibát vétett. Fölöslegesen perelte a községi tanácsot, mert kiderült: időben értesítették a permetezésről. A gabonatábláról nem vett mintát, ezért a növényvédő állomást is hiába hívta perbe, a Dikonirt ártalmasságát nem tudta igazolni. A tsz pedig azzal védekezett, hogy elháríthatatlan ok miatt permetezett a gyümölcsösében, s a felperesnek a legalkalmasabb napszakban — éjszaka — alkalma lett volna méheit bezárni. A bíróság a méhész kártérítési igényét elutasította, sőt, a perköltség megfizetésére kötelezte. A tanyai méhésznek hatvan méhcsaládja volt. Egy reggel arra lett figyelmes, hogy a tsz közelben levő kukoricaföldjét permetezik. A virágzó vadrepcén éppen gyűjtögettek a szorgalmas méhecskék. Megkérte a permetezőket: hagyják abba a munkát. Hiába. Másnap a tanácselnököt, a tsz-elnököt és a főagronómust helyszíni szemlére hívta. Mintát vettek, s elküldték a vizsgáló intézethez. Az ügyből per lett, s az elsőfokú bíróság 7600 forint kártérítésre kötelezte a termelőszövetkezetet. Az alperes fellebbezett, de a másodfokú bíróság — a felülvéleményt adó bizottság javaslatára — helybenhagyta az elsőfokú döntést. Az esetből tanulhattak a tsz vezetői: a növényvédelmi munkák előtt értesítsék a környék méhészeit, zárják el a méheket. A következő perben a kártérítés összegéről mondtak véleményt az Állatorvostudományi Egyetemen. A felperes szakértője 26 ezer forint kárt állapított meg, egy másik szakértő ennek csupán a felét. A vizsgálattal mérlegelni kellett, hogy akácvirágzás előtt drágább, „akác után” olcsóbb a méhcsalád ára. Figyelembe vették azt is, hogy a megtermelt mézből a méhek is ettek volna, ha nem pusztulnak el. Mindezek alapján a bíróság úgy döntött, hogy a második szakértő által megállapított kárt fogadja el. (h. i.) ÚJ OTTHONOK A BKV KISZ-szervezete is sokat tesz a munkásfiatalokért. Egyik munkabizottságaként működik a Szakmunkástanulók Tanácsa. A megbecsülés apró, mégis élményt adó. ..emberi jelei: tanévkezdéskor ünnepélyes tanévnyitót rendeznek, mint a gimnáziumokban — idáig nem volt! —, a végzősök számára pedig szakmunkásavatót, ahol a legjobbakat külföldi utazással jutalmazzák. (Legutóbb a Magas-Tátrában járt egy csoport.) Vogel László — ezúttal mint a KISZ-vezetőség tagja — így folytatja: — Két lakásépítési akciót kezdtünk el, a vállalat húszmillió forintos hozzájárulásával. Mindkét helyen 92 lakás épül. A jelentkezőknek az eltöltött időtől függően tizenöt-, húsz-, illetve huszonötezer forintos induló pénzt állapítottunk meg. SÁTRAK GÖDÖN A vállalatvezetőség átgondolt bőkezűségét jelzi, hogy Alsógödön sátoros nyári tábor létesítéséhez telket bocsátott a KISZ rendelkezésére. Némety László AZ ÉVSZÁZAD ÁRVÍZÉNEK TÖRTÉNETE Emlékutjak a Szamosközben A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács végrehajtó bizottsága a szamosközi árvízkatasztrófáról és a negyvenkét község újjáépítéséről dokumentumfilmet készíttet. A társadalmi és tömegszervezetek, valamint a szamosközi lakosság kérésére a segítésnyújtásban élenjáró építőipari vállalatokról utcákat neveznek el, s emlékoszlopot emelnek az ifjúsági táborok helyén. Emlékplaketteket is készítenek, s azokat elhelyezik az újjáépülő középületek alapjaiba. A szatmári árvízről könyvet adnak ki, amely beszámol az árvizes időszaktól a teljes újjáépítésig, a példa nélkül álló, önzetlen segítségnyújtásról. (MTI) Újító erdészek, vízügyi feltalálók Országos tanácskozásra készülnek a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi újítók és feltalálók az újítómozgalom 25 éves évfordulója alkalmából. Az újítómozgalom eredményeiről, s a további feladatokról dr. Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, és Vincze József, az OVH elnökhelyettese tart előadást. Tanácsadás az építtetőknek Meggyorsult az építési engedélyezési eljárás a II. kerületben. Ebben nagy része van az építési és közlekedési osztályon létrehozott úgynevezett tervtanácsnak. A testületben neves építési szakemberek, tervezők kaptak helyet, akik hasznos javaslatokkal, ötletekkel látják el nemcsak a tanácsi szakembereket, hanem az építtetőket, a tervezőket is, az engedélyezési eljárás megkezdése előtt. A tervtanács működése óta az építési és közlekedési osztályon megszűnt az ügyirat-restancia. (MTI) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy az „ALADDIN védjegyű cikkeket, petróleumfőzőket és ezeknek alkatrészeit a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat VL, Szondy u. 46. sz. alatti szaküzlete hozza forgalomba. Az üzlet nyitva: hétköznap 9-től 17 óráig, szombaton 9-től 14 óráig. Telefon: 110—675.