Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

OKTÓBERTŐL: VASÁRNAPI ÁRUSÍTÁS ABC-gyűrű a főváros körül Hús, tej, kenyér ♦ Szerződés szá­mlí­tásra Nyissanak új boltokat (Folytatás az 1. oldalról) Az év hátralevő részében továbbra is gond marad a húsellátás. Nehézségeket okoz majd a kenyérellátás is, nem mennyiségi okok­ból, hanem a minőségi pa­naszok és a szállítási kése­delmek miatt. A főosztály­­vezető arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a­­Bel­kereskedelmi, a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Minisztérium tárgyalt a szállítási szerződéskötés bevezetéséről. A megálla­podás ajánlásként szolgál ahhoz, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok — ame­lyeknek az irányítása alá tartoznak mind a kiskeres­kedelmi vállalatok, mind a sütőipari vállalatok — döntéseikkel érvényt sze­rezzenek a zavartalan ke­nyér- és péksütemény-ellá­tás követelményeinek. Szükség esetén akár kötele­ző szerződéskötés elrende­lésével is. A tanácsok ke­reskedelmi és ipari osztá­lyai lépjenek fel a kenyér és a péksütemények kívánt minősége és az­ egyenle­­tes, megkülönböztetés nélküli szállítások meg­teremtéséért. Jó­­ kezdeményezésnek tartják a különféle háztar­tási és vegyiiparcikkek ár­leszállítását és több korsze­rű termék bevezetését. Ki­emelték a TVK és a rákos­­palotai Növényolajipari Vállalat törekvését, amely­nek eredményeként olcsóbb lett a Tomi mosószer és a Biopon.. A főosztályvezető hang­súlyozta : minden területen nagy figyelmet kell fordítani az olcsó árucikkek kíná­­­­latára, arra, hogy ezek ne tűnjenek el egyetlen bolt­ból sem. A vásárlók érdekvédelmé­nek fokozása összefügg a kiskereskedelem szigorúbb minőségi átvétel rendsze­rével. Az üzletvezetők ügyeljenek erre. Jó kezde­ményezés, hogy a kiskeres­kedelem mind nagyobb arányban közvetlenül a gyártóktól szerzi be a ter­métteket, s közös üzleteket nyitnak ipari és kereske­delmi vállalatok. Tíz esztendeje 1300 áru­cikke volt az élelmiszer-, 2500 terméke pedig a vegyi szakmának. Ma 3000 élel­miszercikk kapható az üz­letekben és 7000-féle áru a vegyi boltokban. A nagy­arányú választékbővülés mind nagyobb szakértel­met követel a kereskedelmi dolgozóktól is. Ezért emel­ni kell az oktatás színvo­nalát, s — hogy valameny­­nyi terméket megvásárol­hassanak a fogyasztók — bővíteni a szaküzletek há­lózatát. A negyedik ötéves tervben ezért Budapest kö­ré ABC-gyűrűt kívánnak telepíteni, ahol az áruhá­zakban a legszélesebb vá­laszték várja majd a vá­sárlókat. A fejlesztéshez a minisztérium támoga­tást ad, de elsősorban a vállalatoknak kell elő­teremteniük az építkezé­sekhez szükséges pénzt. Javasolják: a kis vállala­tok társuljanak, esetleg a nagykereskedelemmel és az iparral az új üzletek tele­pítésére. A továbbiakban a főosztályvezető a keres­kedelmi propaganda, az ésszerű reklám és tanács­adó szolgálat fontosságáról szólt, s az október elsején bevezetendő vasárnapi nyitvatartás előkészítéséről (A tanácskozás lanuá­ta­­kor tart.) D. K. A REJTÉLYES AKUPUNKTÚRA Lumbágóra tűszúrás Évezredes gyógymód Az emberi civilizáció kezdetén, mintegy ötezer évvel ezelőtt az ősi Kele­ten már ismerték ezt a gyógymódot, s több ország­ban máig is eredménye­sen alkalmazzák. A tűszú­­rásos gyógymód — az aku­punktúra — híre Európába is eljutott, s nagy vitákat kavart: kuruzslás, avagy komoly tudomány? A bi­zalmatlanság napjainkban sem oszlott el teljesen, de ma már világszerte sok ku­tatóintézet foglalkozik a kérdéssel,­­s igyekeznek megfejteni a rendkívül ér­dekes, s egyes tapasztala­tok szerint hatásos eljárás titkát. KIS ZSIBBADÁS Mi ennek a gyógymód­nak a lényege? — kérdez­zük a szakembert. — Az akupunktúra sze­rint a testet — a­­ modern orvostudományban is is­mert rendszereken kívül — bizonyosan még egy bio­elektromos hálózat szövi át. Egy-egy betegség ese­tén ennek a hálózatnak a pontjait, az úgynevezett meridiánokat — mintegy ezer ilyen pontot ismer a tűszúrásos gyógymód — kezeli tűkkel az orvos. S hogy ezeken a pontokon keresztül miért gyógyít? Ennek a folyamatnak pon­tos magyarázatát még nem derítette fel az orvostudo­mány, csupán sejtjük, hogy a szervezet bioelektromos áramán át kap „utasítást” az idegrendszer. — Milyen mélyre kell szúrni a tűket? — A tűszúrásos gyógy­módban igen fontos a szú­­rópontok helyének megha­tározása. A hagyományos kínai gyógyászatban a ve­zetékek pontjait hüvelyk­kel mérték ki, ez a meg­határozás azonban nem minden esetben pontos, mert az arányok mindenki­nél mások. Ma már a me­ridián rendszer pontjait elektromos ellenállásmé­réssel lehet kimutatni: a meghatározott pontokon ugyanis más és más a test bioelektromos áramának erőssége, lényeges még a megfelelő testhelyzet, vala­mint a tűszúrás iránya, módja és időtartama. A­ tűszúrás fájdalmat nem okoz — általában kis zsib­badást érez a beteg —, vérzés nincs, s csupán né­hány milliméterre kell a bőr alatti kötőszövetbe szúrni. Hatása már egy ke­zelés után is érezhető, el­hanyagolt betegségek ese­tén azonban előfordul, hogy hosszabb kúrára van szükség. MIGRÉNRE IS? —­ Milyen betegségek gyógyíthatók tűszúrásos kezeléssel ? — Leggyakrabban a kü­lönféle idegi eredetű ba­jokra alkalmazzák: migrén, lumbágó, isiász, gyomorpa­naszok, légzőszervi megbe­tegedések, de gyulladások, reuma, vérszegénység, sőt, fertőzéses megbetegedések egyes fajtáinak gyógyításá­ban is értek már el vele eredményt. A hagyomá­nyos orvostudomány mintegy kétszáz betegséget tart számon, amelyre al­kalmazható az­­akupunktú­ra. Egyes szerzők szerint más-más hatást lehet el­érni a különböző minőségű tűkkel. Egyik betegségre ezüst, a másikra arany, acél vagy réz tű alkalmas. Hajdanán kötőtűt hasz­náltak. A Szovjet Tudományos Akadémia kutatóintézeté­ben évek óta foglalkoznak az akupunktúra tudomá­nyos titkának feltárásával. Az eredmények itt is ked­vezők: sok beteget sikerült talpra állítani ezzel a ré­gi gyógymóddal. Tudomá­nyos kutatóintézet tanul­mányozza az akupunktúrát Romániában, Franciaor­szágban és Olaszországban is. Halász Júlia Tánczene Budán! EUROPA ETTEREM (H., Mártírok útja 43—45. Tel.: 158—605) Zene: Szaváry Sándor és szólistái CSILLAGHEGYI STRAND HOTEL ÉTTEREM (ul., Csillaghegy,­­ Pusztakúti u. 3. Tel.: 686—449) Zene: Kemény Kázmér együttese ÚJLAKI ETTEREM (in., Szépvölgyi u. 15. Tel.: 686—262)­­ Zene: Krammer Kornél együttese A népművész A hetvenéves András La­­josné kalocsai népművész a mezőgazdasági kiállítás egyik legnépszerűbb sze­replője. A keze nyomán nyúló virágoknak mindig sok csodálója akad. (Csókás felv.) Bányafa­börze Sikerrel véget ért tegnap a bányászati és erdészeti szakemberek háromnapos börzéje Zánkán. A tárgya­lások és üzletkötések ered­ménye: az erdőgazdaságok, a LIGNIMPEX és az ÉR­DÉRT 35 ezer vagon bá­nyafát szállít a bányáknak, hogy 1971-ben hiánytalanul teljesíthessék a 35 millió tonna szén- és érctermelési tervüket. Több millió fo­rintos költséggel tovább­fejlesztik a tuzséri telepet, hogy a Szovjetunióból ér­kező faárut minél gyorsab­ban feldolgozhassák. A műszakilag jól megszerve­zett termeléssel, mintegy félmillió dollár értékű bányafát takaríthatnak meg majd a jövő évben. KI IS FENYESZTI... Megérett az alma, lerázza a gép RÓZSÁK ALUFÓLIÁBAN • ŐSZTŐL TAVASZIG CSOMAGOLNAK • TRAKTOR UTÁN VITORLÁS Egy zacskó rózsatő. Olyan zacskó, mint amibe a teát, a jobb kávét mé­rik, ezüstpapirosos, alu­­fóliás. (Másképp csomagol­ják azonban a rózsatövet, mint a , teát: tőzeg van alul, arra jön a rózsa.) A zacskókon a színes címke, a bordó, a teasárga rózsák képe, mint amilyen a kis tőből lesz, ha elültetik. MADE IN ÓBUDA Exportcsomagolás. A Mezőgazdasági Kiállításon a virágok üvegház-palotá­­jában az Óbuda Tsz mutat­ja be: így szállítunk, így exportálunk. Van áruházi csomagolása is és van nagykereskedői is. Virág­áruházaknak is szállítanak majd — két-három szál szegfűt, kis zölddel, cso­korba kötve, celofánba csomagolva, előre csoma­golt áruként, mint a fél­kilós kockacukor — mert a megrendelők közt svájci, nyugatnémet virágáruhá­zak is vannak. Az Óbuda Tsz csak most lesz igazán nagy exportőr. 116 millió forintért export­üzemet építettek, 45 ezer négyzetméteres üvegház­­telepet. Az első export­napot is kitűzték: 24-én, csütörtökön szedik a pün­kösdfürdői telepről a szeg­fűket, ugyanezen a napon emelkedik majd a gép szegfűterhével a magasba, s indul Ausztriába, s az NSZK-ba. Csütörtöktől az­tán folyamatosan májusig, a szezon végéig.­ Csaknem másfél millió szál szegfűt, rózsát, ad majd ez az ex­­portüzem. Májusban kezdték az üvegházak felállítását — Belgiumból érkeztek , s ahogy elkészült egy-egy rész, úgy telepítettek, ül­tettek belé. S most, őszre, virágba borult a pünkösd­fürdői virággyár: tavaszig csomagolják a lányok kar­tondobozokba, alufóliás zacskókba, celofánba a ró­zsát, a szegfűt. LYUKSZALAGOS OSZTÁLYOZÓ A virágkedvelő külföld, a bővülő exportpiacok mellett a mi virágszerete­­tünkről is valamit: a bel­földi virágforgalom 1950-ben 128 millió forint volt. 1960-ban 186 millió, s most — szívünk, vagy pénztár­cánk lett nagyobb? — 422 millió forintot költünk egy évben virágra. A kiállításon megszoktuk már a gyár kifejezést. Csir­kegyár, tojásgyár... S most itt a Monosmagyar­­óvári Mezőgazdasági Gép­gyár aranyéremmel kitün­tetett traktoros farázójára, a Hungária Rekord elne­vezésű almafeldolgozójára, mit mondjunk? Almagyár?­ Már gép, nagyüzem vá­logatja, készíti asztalunkra, a boltokba a tárolt almát. (A szatmári almásokra, a szilvásokra gondolok, a tavasszal vizekben ful­dokló gyümölcsösökre: mi­kor járhat majd köztük a gazdag termés miatt a gépcsoda?) A farázó gép után egy vitorlás úszik: 30 négyzetméteres, kifeszített, erős, fehér vitorlásponyva, ledöntve, keretekre feszít­ve, amit — szerencsés névadás, az­­ új eszköznek — gyűjtőernyőnek nevez­nek. Megy a traktor a fa­­rázóval, utána ez a kife­szített fehér vitorlásernyő. De ez csak a szedés. Innét szállítópályákon egy olyan óriási válogató-elosztó sza­lagrendszerre kerül a gyü­mölcs, amely 5—7 tonnát tud feldolgozni, de úgy, hogy első munkaművele­teként kevés tisztítógépe ki is t '-'"e síti nekünk a gyü­’■mölcsöt, majd hengerein megforgatja, hogy a vá­logató minden kis hibát, ütést észrevegyen a leendő exportárun, s csak aztán kerül az öt milliméteren­ként növekvő lyukszalagos osztályozóba. INKÁBB KÜLFÖLDRE Harmincöt-negyven lány dolgozik egy-egy ilyen szalagsor-válogató gép mellett. Egy gépsor mel­lett harmincöt-negyven munkáskéz, akárcsak egy üzem szalagján. Túlzás a kifejezés: almagyár? (De zárójelben: dolgozik Sza­bolcsban ilyen gép? Úgy tudják — mondják a mo­sonmagyaróváriak — Zala­­szentmihályban van egy ilyen, de inkább külföldre szállítanak. A farázóból az NDK-ba exportálunk. Pe­dig, hát Szabolcsban mégis több és jobb az alma ...). (kőbányai)

Next