Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
OKTÓBERTŐL: VASÁRNAPI ÁRUSÍTÁS ABC-gyűrű a főváros körül Hús, tej, kenyér ♦ Szerződés számlításra Nyissanak új boltokat (Folytatás az 1. oldalról) Az év hátralevő részében továbbra is gond marad a húsellátás. Nehézségeket okoz majd a kenyérellátás is, nem mennyiségi okokból, hanem a minőségi panaszok és a szállítási késedelmek miatt. A főosztályvezető arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy aBelkereskedelmi, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium tárgyalt a szállítási szerződéskötés bevezetéséről. A megállapodás ajánlásként szolgál ahhoz, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok — amelyeknek az irányítása alá tartoznak mind a kiskereskedelmi vállalatok, mind a sütőipari vállalatok — döntéseikkel érvényt szerezzenek a zavartalan kenyér- és péksütemény-ellátás követelményeinek. Szükség esetén akár kötelező szerződéskötés elrendelésével is. A tanácsok kereskedelmi és ipari osztályai lépjenek fel a kenyér és a péksütemények kívánt minősége és az egyenletes, megkülönböztetés nélküli szállítások megteremtéséért. Jó kezdeményezésnek tartják a különféle háztartási és vegyiiparcikkek árleszállítását és több korszerű termék bevezetését. Kiemelték a TVK és a rákospalotai Növényolajipari Vállalat törekvését, amelynek eredményeként olcsóbb lett a Tomi mosószer és a Biopon.. A főosztályvezető hangsúlyozta : minden területen nagy figyelmet kell fordítani az olcsó árucikkek kínálatára, arra, hogy ezek ne tűnjenek el egyetlen boltból sem. A vásárlók érdekvédelmének fokozása összefügg a kiskereskedelem szigorúbb minőségi átvétel rendszerével. Az üzletvezetők ügyeljenek erre. Jó kezdeményezés, hogy a kiskereskedelem mind nagyobb arányban közvetlenül a gyártóktól szerzi be a termétteket, s közös üzleteket nyitnak ipari és kereskedelmi vállalatok. Tíz esztendeje 1300 árucikke volt az élelmiszer-, 2500 terméke pedig a vegyi szakmának. Ma 3000 élelmiszercikk kapható az üzletekben és 7000-féle áru a vegyi boltokban. A nagyarányú választékbővülés mind nagyobb szakértelmet követel a kereskedelmi dolgozóktól is. Ezért emelni kell az oktatás színvonalát, s — hogy valamenynyi terméket megvásárolhassanak a fogyasztók — bővíteni a szaküzletek hálózatát. A negyedik ötéves tervben ezért Budapest köré ABC-gyűrűt kívánnak telepíteni, ahol az áruházakban a legszélesebb választék várja majd a vásárlókat. A fejlesztéshez a minisztérium támogatást ad, de elsősorban a vállalatoknak kell előteremteniük az építkezésekhez szükséges pénzt. Javasolják: a kis vállalatok társuljanak, esetleg a nagykereskedelemmel és az iparral az új üzletek telepítésére. A továbbiakban a főosztályvezető a kereskedelmi propaganda, az ésszerű reklám és tanácsadó szolgálat fontosságáról szólt, s az október elsején bevezetendő vasárnapi nyitvatartás előkészítéséről (A tanácskozás lanuátakor tart.) D. K. A REJTÉLYES AKUPUNKTÚRA Lumbágóra tűszúrás Évezredes gyógymód Az emberi civilizáció kezdetén, mintegy ötezer évvel ezelőtt az ősi Keleten már ismerték ezt a gyógymódot, s több országban máig is eredményesen alkalmazzák. A tűszúrásos gyógymód — az akupunktúra — híre Európába is eljutott, s nagy vitákat kavart: kuruzslás, avagy komoly tudomány? A bizalmatlanság napjainkban sem oszlott el teljesen, de ma már világszerte sok kutatóintézet foglalkozik a kérdéssel,s igyekeznek megfejteni a rendkívül érdekes, s egyes tapasztalatok szerint hatásos eljárás titkát. KIS ZSIBBADÁS Mi ennek a gyógymódnak a lényege? — kérdezzük a szakembert. — Az akupunktúra szerint a testet — a modern orvostudományban is ismert rendszereken kívül — bizonyosan még egy bioelektromos hálózat szövi át. Egy-egy betegség esetén ennek a hálózatnak a pontjait, az úgynevezett meridiánokat — mintegy ezer ilyen pontot ismer a tűszúrásos gyógymód — kezeli tűkkel az orvos. S hogy ezeken a pontokon keresztül miért gyógyít? Ennek a folyamatnak pontos magyarázatát még nem derítette fel az orvostudomány, csupán sejtjük, hogy a szervezet bioelektromos áramán át kap „utasítást” az idegrendszer. — Milyen mélyre kell szúrni a tűket? — A tűszúrásos gyógymódban igen fontos a szúrópontok helyének meghatározása. A hagyományos kínai gyógyászatban a vezetékek pontjait hüvelykkel mérték ki, ez a meghatározás azonban nem minden esetben pontos, mert az arányok mindenkinél mások. Ma már a meridián rendszer pontjait elektromos ellenállásméréssel lehet kimutatni: a meghatározott pontokon ugyanis más és más a test bioelektromos áramának erőssége, lényeges még a megfelelő testhelyzet, valamint a tűszúrás iránya, módja és időtartama. A tűszúrás fájdalmat nem okoz — általában kis zsibbadást érez a beteg —, vérzés nincs, s csupán néhány milliméterre kell a bőr alatti kötőszövetbe szúrni. Hatása már egy kezelés után is érezhető, elhanyagolt betegségek esetén azonban előfordul, hogy hosszabb kúrára van szükség. MIGRÉNRE IS? — Milyen betegségek gyógyíthatók tűszúrásos kezeléssel ? — Leggyakrabban a különféle idegi eredetű bajokra alkalmazzák: migrén, lumbágó, isiász, gyomorpanaszok, légzőszervi megbetegedések, de gyulladások, reuma, vérszegénység, sőt, fertőzéses megbetegedések egyes fajtáinak gyógyításában is értek már el vele eredményt. A hagyományos orvostudomány mintegy kétszáz betegséget tart számon, amelyre alkalmazható azakupunktúra. Egyes szerzők szerint más-más hatást lehet elérni a különböző minőségű tűkkel. Egyik betegségre ezüst, a másikra arany, acél vagy réz tű alkalmas. Hajdanán kötőtűt használtak. A Szovjet Tudományos Akadémia kutatóintézetében évek óta foglalkoznak az akupunktúra tudományos titkának feltárásával. Az eredmények itt is kedvezők: sok beteget sikerült talpra állítani ezzel a régi gyógymóddal. Tudományos kutatóintézet tanulmányozza az akupunktúrát Romániában, Franciaországban és Olaszországban is. Halász Júlia Tánczene Budán! EUROPA ETTEREM (H., Mártírok útja 43—45. Tel.: 158—605) Zene: Szaváry Sándor és szólistái CSILLAGHEGYI STRAND HOTEL ÉTTEREM (ul., Csillaghegy, Pusztakúti u. 3. Tel.: 686—449) Zene: Kemény Kázmér együttese ÚJLAKI ETTEREM (in., Szépvölgyi u. 15. Tel.: 686—262) Zene: Krammer Kornél együttese A népművész A hetvenéves András Lajosné kalocsai népművész a mezőgazdasági kiállítás egyik legnépszerűbb szereplője. A keze nyomán nyúló virágoknak mindig sok csodálója akad. (Csókás felv.) Bányafabörze Sikerrel véget ért tegnap a bányászati és erdészeti szakemberek háromnapos börzéje Zánkán. A tárgyalások és üzletkötések eredménye: az erdőgazdaságok, a LIGNIMPEX és az ÉRDÉRT 35 ezer vagon bányafát szállít a bányáknak, hogy 1971-ben hiánytalanul teljesíthessék a 35 millió tonna szén- és érctermelési tervüket. Több millió forintos költséggel továbbfejlesztik a tuzséri telepet, hogy a Szovjetunióból érkező faárut minél gyorsabban feldolgozhassák. A műszakilag jól megszervezett termeléssel, mintegy félmillió dollár értékű bányafát takaríthatnak meg majd a jövő évben. KI IS FENYESZTI... Megérett az alma, lerázza a gép RÓZSÁK ALUFÓLIÁBAN • ŐSZTŐL TAVASZIG CSOMAGOLNAK • TRAKTOR UTÁN VITORLÁS Egy zacskó rózsatő. Olyan zacskó, mint amibe a teát, a jobb kávét mérik, ezüstpapirosos, alufóliás. (Másképp csomagolják azonban a rózsatövet, mint a , teát: tőzeg van alul, arra jön a rózsa.) A zacskókon a színes címke, a bordó, a teasárga rózsák képe, mint amilyen a kis tőből lesz, ha elültetik. MADE IN ÓBUDA Exportcsomagolás. A Mezőgazdasági Kiállításon a virágok üvegház-palotájában az Óbuda Tsz mutatja be: így szállítunk, így exportálunk. Van áruházi csomagolása is és van nagykereskedői is. Virágáruházaknak is szállítanak majd — két-három szál szegfűt, kis zölddel, csokorba kötve, celofánba csomagolva, előre csomagolt áruként, mint a félkilós kockacukor — mert a megrendelők közt svájci, nyugatnémet virágáruházak is vannak. Az Óbuda Tsz csak most lesz igazán nagy exportőr. 116 millió forintért exportüzemet építettek, 45 ezer négyzetméteres üvegháztelepet. Az első exportnapot is kitűzték: 24-én, csütörtökön szedik a pünkösdfürdői telepről a szegfűket, ugyanezen a napon emelkedik majd a gép szegfűterhével a magasba, s indul Ausztriába, s az NSZK-ba. Csütörtöktől aztán folyamatosan májusig, a szezon végéig. Csaknem másfél millió szál szegfűt, rózsát, ad majd ez az exportüzem. Májusban kezdték az üvegházak felállítását — Belgiumból érkeztek , s ahogy elkészült egy-egy rész, úgy telepítettek, ültettek belé. S most, őszre, virágba borult a pünkösdfürdői virággyár: tavaszig csomagolják a lányok kartondobozokba, alufóliás zacskókba, celofánba a rózsát, a szegfűt. LYUKSZALAGOS OSZTÁLYOZÓ A virágkedvelő külföld, a bővülő exportpiacok mellett a mi virágszeretetünkről is valamit: a belföldi virágforgalom 1950-ben 128 millió forint volt. 1960-ban 186 millió, s most — szívünk, vagy pénztárcánk lett nagyobb? — 422 millió forintot költünk egy évben virágra. A kiállításon megszoktuk már a gyár kifejezést. Csirkegyár, tojásgyár... S most itt a Monosmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár aranyéremmel kitüntetett traktoros farázójára, a Hungária Rekord elnevezésű almafeldolgozójára, mit mondjunk? Almagyár? Már gép, nagyüzem válogatja, készíti asztalunkra, a boltokba a tárolt almát. (A szatmári almásokra, a szilvásokra gondolok, a tavasszal vizekben fuldokló gyümölcsösökre: mikor járhat majd köztük a gazdag termés miatt a gépcsoda?) A farázó gép után egy vitorlás úszik: 30 négyzetméteres, kifeszített, erős, fehér vitorlásponyva, ledöntve, keretekre feszítve, amit — szerencsés névadás, az új eszköznek — gyűjtőernyőnek neveznek. Megy a traktor a farázóval, utána ez a kifeszített fehér vitorlásernyő. De ez csak a szedés. Innét szállítópályákon egy olyan óriási válogató-elosztó szalagrendszerre kerül a gyümölcs, amely 5—7 tonnát tud feldolgozni, de úgy, hogy első munkaműveleteként kevés tisztítógépe ki is t '-'"e síti nekünk a gyü’■mölcsöt, majd hengerein megforgatja, hogy a válogató minden kis hibát, ütést észrevegyen a leendő exportárun, s csak aztán kerül az öt milliméterenként növekvő lyukszalagos osztályozóba. INKÁBB KÜLFÖLDRE Harmincöt-negyven lány dolgozik egy-egy ilyen szalagsor-válogató gép mellett. Egy gépsor mellett harmincöt-negyven munkáskéz, akárcsak egy üzem szalagján. Túlzás a kifejezés: almagyár? (De zárójelben: dolgozik Szabolcsban ilyen gép? Úgy tudják — mondják a mosonmagyaróváriak — Zalaszentmihályban van egy ilyen, de inkább külföldre szállítanak. A farázóból az NDK-ba exportálunk. Pedig, hát Szabolcsban mégis több és jobb az alma ...). (kőbányai)