Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-21 / 221. szám

VEZETÉKBEN, PALACKBAN illeszkedik a gáz A háztartások kezdték ♦ Mesterséges és természetes ♦ Fontos program A lakosságnak végzett szolgáltatások fejlesztése a negyedik ötéves terv egyik fontos célja. Ezek kö­zé tartozik a gázenergia, s mindenekelőtt a szénhidro­génfelhasználás jelentős növelése. Egycsapásra A fordulatot 1960 hozta. Ekkor kezdődött a gáz­szolgáltatás ugrásszerű fejlődése. A gázellátás ad­dig főleg Budapestre s né­hány vidéki városra korlá­tozódott. Az ipar csak alig használt gázenergiát. A szénből készülő mestersé­ges gáz szinte egyedural­kodó volt, s a természetes gázokat — a földgázt, il­letve a propán-bután gázt , — csak minimális mérték­ben alkalmazták. A ház­tartásokban is elsősorban csak főztek, s csak elvét­ve fűtöttek vele. 1960-tól szinte egy csapásra a ter­mészetes gázok vették át a vezető szerepet, s a szinte mérhetetlen műszaki és gazdasági előnyökkel ren­delkező gáz fokozatosan teret hódított az energia­felhasználásban. A földgáz részaránya az ország energiamérlegé­ben az idén már megha­ladja a 15 százalékot, s több mint 3,2 milliárd köb­méter földgázt, s 165 ezer tonna propán-bután gázt értékesítenek. A gázener­gia-felhasználás a gazda­ságilag viszonylag előnyö­sebb fogyasztóknál, a ház­tartásokban érte el a leg­nagyobb fejlődést. Míg 1960-ban a vezetékes és a palackos gázzal ellátott háztartások aránya a 10 százalékot sem érte el, 1970-ben már 53 százalék, s 1975-ben még ennél is több: 65 százalék lesz. ban használtak vezetékes gázt, 130 ezerben palackost. 1970 végére az előbbiek száma 520 ezerre, utób­biaké pedig 1,3 millióra nőtt, s ezzel az összes gáz­­fogyasztók száma megha­ladja az 1,8 milliót. A ház­tartások 1900-ban 17 mil­lió köbméter földgázt, 153 millió köbméter városi gázt, s 13 ezer tonna pro­pán-bután gázt fogyasztot­tak, ezzel szemben az idén 100 millió köbméter föld­gázt, 340 millió köbméter városi gázt és 140 ezer ton­na propán-butánt. A magyar gázipar nem­rég jóváhagyott negyedik ötéves terve további jelen­tős fejlődést ír elő. A terv­időszak végéig a vezetékes háztartási gázt fogyasztók számát 700 ezerre, a pa­lackos gázt fogyasztókét pedig 1,6 millióra — az összes háztartási fogyasz­tók számát tehát 2,3 mil­lióra — kívánják növelni. 1975-ben mintegy 240 mil­lió köbméter földgázt, 5— 600 millió köbméter vá­rosi gázt, s 180 ezer tonna propán-bután gázt kap a lakosság. rés végrehajtásával hazánk jelentősen megközelíti a fejlett országok kommuná­lis gázellátottságának szín­vonalát. Halmai György További fejlődés Tíz évvel ezelőtt a veze­tékes gázt használó háztar­tásoknak mindössze 2,6 százalékában fűtöttek gáz­zal, az idén ez az arány 30, 1975-ben pedig már több mint 40 százalék. Tíz évvel ezelőtt 300 ezer háztartás­ Korlátlanul A mennyiségi fejlődésen kívül a háztartások gázfel­használásában — hason­lóan az egész ország ener­giastruktúrájához — alap­vető minőségi változás megy végbe: mindinkább növekszik a szénhidrogé­nek —■ a földgáz és a pro­pán-bután — felhasználá­sa a mesterségesen előál­lított gázenergiával szem­ben. 1975-ben már csak Budapesten és több vidéki városban szolgáltatnak városi gázt, s az összes többi helyen az országos távvezetékrendszeren ke­resztül bevezetik a tiszta földgázellátást. Ez lehetővé teszi, hogy — szemben a mesterséges gáztüzelésű helyekkel, ahol a kapaci­tás, illetve a gazdasági problémák miatt ezt nem tudják megoldani — a földgázzal ellátott terüle­teken a lakosságot korlát­lanul elláthassák gázzal. A negyedik ötéves terv siker MEGÁLL AZ ESZ ■ay-­omolya­n mondom, ha megáll az ember esze. Megyek az utcán, aztán hirtelen érzem, ott van a kezemben a két bőrönd. Tessék elhinni nekem, nyo­mozó elvtárs, hogy én ezt a két vulkánsikert sohasem láttam. Nekem még nem volt bőröndöm. Mondta is az anyám, mikor vándorút­ra indultam a Vértes lejtő­in, sose búsulj, fiam, azért még rendes ember lehetsz, mert nincs bőröndöd. — Megjegyeztem a ma­ma vigaszát. Immár tizen­négy éve, hogy a Vértes lejtőin elindultam szomorú utamra bőrönd nélkül. Az­óta követem a lejtőt. Ez a két bőrönd csak úgy hoz­zámcsapódott. Higgye el, ezredes elvtárs, ez így igaz. Azt tetszik mondani, hogy csak főhadnagy? Nem baj. Egy főhadnagy is beláthat­ja, milyen nagy az én sze­rencsétlenségem. — A múltkor, amikor szintén itt tetszett vendé­gül látni, akkor is megígér­tem, hogy soha többé nem kerülök ide. Láthatja, ben­nem megvan a jóindulat. S ne üsse meg az embert a guta? Két rozoga bőrtáska miatt megint találkoznunk kellett, százados elvtárs. Hát ki a hibás? Csak úgy otthagyják a bőröndöt. Fe­lelőtlenül, gondatlanul. Ilyen emberek vannak, ké­rem. Én meg arra járok, lá­tom, olyan egyedül vannak a bőröndök, mint az ujjam, felkapom. Mentsük, ami menthető. — A tulajdonos, az a bű­nös, drága jó őrnagy elv­társ. Azt tetszik mondani, mert gazdátlan két bőrönd, még nem kell elvinni? Jó. Lehet, hogy igaza van. És ha megázik? Erre nem tet­szett gondolni? Ezek a mai bőröndök nem bírják az esőt. Szétmállnak, mint a kenőmájas. Tetszett már enni kenőmájast? "lágyon finom. Emlékszem, hatéves lehettem, mikor karácsony szent estéjén kenőmájast adott nekem a mama. Csak úgy habzsoltam. Ilyen volt az én gyerekkorom, kapi­tány elvtárs. Egy zsebken­dőt, ha lenne szíves adni. Csak letörlöm a könnyei­met. Köszönöm. — Ja, hogy miért vittem el? Mondom, az eső meg a sok folyadék. Reggel az én Pali barátommal kortyol­gattunk a Két féldeci ivó­ban, s a nyolcadik házmes­ter után elváltunk. Én jobbra mentem, ő meg bal­ra eldőlt. Pontosan az asz­tal alá. Aztán kóboroltam,­­kószáltam. Mert kószálni csak szabad?! Most meg itt vagyok. Nagy igazság, ne kószáljon az ember, ha nem szükséges. — Hát, ennyi az én szo­morú bőröndtörténetem. Legyen belátással. Viszont­látásra. — Mit tetszik mondani, hol a zsebkendője? Nem adtam talán tússzá? Na nézd csak, itt van a zse­bemben. Hogy kerülhetett ez ide? Komolyan mondom, megáll az ember esze. Horváth István CUKRÁSZ-VILÁGKONGRESSZUS HA ÉPÍTENI TILOS... Ki kaphat cseretelket A feltételek ♦ Mérlegelik az öregek, az egyedülállók helyzetét Budapesten sok ezer olyan telek van, amelyet építési tilalom terhel, mert a helyén néhány év múlva lakótelepet, ipartelepet vagy közintézményt építe­nek. Ez a tilalom sokszor méltánytalan, hiszen a te­lektulajdonos nem építkez­het, s el sem adhatja a tel­két emiatt. A kisajátítási rendelet módosításaként nemrég megjelent új jog­szabály — azoknak, akik cseretelekre jogosultak — lehetőséget ad az ilyen in­gatlanok kisajátítására. Az eljárás megindítását a telektulajdonosnak kell kérnie. A Városházán tájékoztattak róla: milyen feltételek ese­tén van lehetőség a kisa­játítási eljárás megindítá­sára. Az első, hogy a beépí­tetlen telket öt évnél hosz­­szabb idő óta építési tila­lom terhelje. További fel­tétel: a tulajdonos jogosult legyen cseretelekre. Ezt rendelet határozza meg. Cseretelekre jogosult, • akinek a telkén az építési tilalom elrendelése előtt családi házat lehetett volna építeni; • ha a tulajdonos vagy egyenesági rokona kötele­zettséget vállal, hogy a cse­retelken a birtokba adástól számított 6 hónapon belül megkezdi, s két éven belül befejezi lakóházának fel­építését; • az építési kötelezett­ség-vállalással egyidejűleg hozzájárul, hogy a cserébe kapott telekre vonatkozóan a telekkönyvbe az építési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalmat je­gyezzenek be; • ha a tulajdonos az építési tilalommal terhelt teleknek már a tilalom el­rendelése előtt is tulajdono­sa volt, vagy a telket ilyen személytől örökölte; • ha a tulajdonosnak abban a városban, ahol épí­tési tilalommal terhelt tel­ke van, más, építésre alkal­mas telke nincs, illetve nem tulajdonosa olyan családi háznak, amelyben benne lakik, s ezt hitelt érdemlő­en igazolja. A kisajátítási eljárás megindítása némelykor ak­kor is lehetséges, ha a tu­lajdonos a cseretelek beépí­tésére nem tud kötelezett­séget vállalni szociális helyzete miatt. Ezt a kö­rülményt megvizsgálják. Ellenőrzik a kérelmező szo­ciális helyzetét, anyagi kö­rülményei lehetővé teszik-e az építkezést, vagy sem. Nemcsak a tulajdonos, hanem a vele egy háztar­tásban levők anyagi hely­zetét, jövedelmi viszonya­it is figyelembe veszik. Méltányolható körülmény, ha a kérelmező idős, egye­dülálló vagy beteg, s emi­att a cseretelek beépítésére nem vállalhat kötelezettsé­get, illetve az építés teher volna számára, s az épít­mény hosszabb ideig tartó használatára eleve kilátása sincs. A telektulajdonos kérel­mét a kerületi igazgatási osztályok megküldik a Fő­városi Tanács városrende­zési és építészeti főosztá­lyának, amely nyilatkozik róla, hogy a telek öt évet meghaladó, építési tilalom alatt áll-e, jogosult-e a tu­lajdonos cseretelekre, tud-e adni a város cseretelket, vállalja-e a tulajdonos a beépítési kötelezettséget, s mely szervek javára ren­delték el az építési tilal­mat. Ha a feltételeknek eleget tudnak tenni, az ingat­lantulajdonosok megkap­ják a cseretelket. Ha nem, akkor megtörtén­het a kisajátítás. Vannak megszorítások is. Nem in­dokolható például a kérel­mező tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva két vagy több telek egyidejű, vagy rövid időközön belüli kisajátítása. Ha két vagy több telek kisajátítását ké­ri, csak egy telket, a leg­alacsonyabb értékűt, kell kisajátítani. Pakots György Kamera az utca sarkán Egyelőre kísérleti jelleg­gel a Komárom megyei Au­tóközlekedési Tanintézetnél ipari televíziót alkalmaznak a motorkerékpárvezetők vizsgáztatásakor. A vizsgá­ra kijelölt forgalmasabb út­kereszteződéseknél, a közle­­kedés­ biztonságilag különö­sen fontos helyeken ipari tv-kamerákat állítanak fel, s ezek „adásait” központi vevőkészüléken nézik a vizsgáztatók. (MTI) Lakótelep épül Szentendrén Az ország egyik legki­sebb városában, Szentend­rén, lakótelep épül. A HÉV végállomásának szom­szédságában, a rózsakert­ben 132, egyenként kétszo­bás otthon készül, amely­ből 81-be még az idén be­költözhetnek a tulajdono­sok. A többi lakást a jö­vő évben adja át rendelte­tésének a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. (MTI) A NYÍLT tengert nem kedvelik Madárországot a Duna vonala Hazánk a költöző mada­rak őszi repülőjáratainak egyik csomópontja,­ sok madárfaj ősidőktől megszo­kott vonulási útja halad át az ország területén. A ma­dárseregek úgy választják meg a repülés útvonalát, hogy minél rövidebb ideig kelljen nyílt tenger felett tartózkodniuk. Az északról költözők a Boszporusz, Olaszország déli csücske, vagy Gibraltár felé veszik útjukat. A tájé­kozódásban nagy segítség az öregek tapasztalata, de újabban kutatják azt is, milyen hatása van ebben a földmágnességnek, a csil­lagok és a Nap állásának. A folyók éjszaka is fénylő csíkja szintén segít az el­igazodásban. Az egyik legfontosabb madárországút például a Duna vonala. A madarak vonulás idején nagyobb látószöget keresve 2500—3000 méter magasság­ban repülnek, de pilóták találkoztak már négy kilo­méter magasságban vonuló darvakkal is. Üveghuta a romokban A Zselicségben fekvő Magyarlukafán régi üveg­huta maradványaira buk­kantak. A hajdani üveg­gyártó üzem feltehetően a bőséges tűzifa és olcsó munkaerő miatt települt erre a vidékre. A magyar­­lukafai üveghuta minden bizonnyal gazdasági válság miatt ment tönkre a XIX. században és hamarosan el is pusztult. A tanács ér­tesítette a leletről a pécsi Janus Pannoniusz Múzeum szakembereit, akik a hely­színen tanulmányozzák az ipartörténeti szempontból érdekes emléket. Ez volt az első ipari üzem a zselici tájon. (MTI) A hazai függönygyárak és a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat legszebb termékeinek árusítással egybekötött bemutatója, szeptember 14-től 38-ig Szaktanácsadás, díjtalan függönyvarrás függöny kiállítás­­ és vásár | A CENTRUM OTTHON ÁRUHÁZBAN I&­ ÉS A DIVATCSARNOKBAN

Next