Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-21 / 221. szám

Tájékoztató az építési engedélyről Változatlanul sokan épít­keznek engedély nélkül Pestlőrincen. Az illegálisan emelt toldaléképületek, ga­rázsok, hétvégi házak tu­lajdonosainak tekintélyes hányada — mint kiderült —, úgy vélte, hogy az ilyen építkezéshez nem kell en­gedély. Ezért a XVIII. ke­rületi Tanács tájékoztató füzetet készített, amely megmagyarázza az érde­kelteknek, hogy mihez kell engedély, s hogy a kére­lemhez milyen melléklete­ket kell csatolni. A tanácsi félfogadások alkalmával valamennyi ügyfél meg­kapja a hasznos kis füze­tet. (MTI) ÉRDEKLŐDÉS MEGKÉRDEZTÜK A VÁLLALATTÓL, miért drága a papír Sokba kerül a csomagolás • A cellulóz magas ára Miért drágábbak a papír­termékek, mint korábban voltak? — ezt kérdezi az utóbbi hónapokban mind több olvasónk. Akihez a kérdéseket továbbítottuk: Gabányi András, a Papír­ipari Vállalat értékesítési főosztályának vezetője. — A vásárlók többsége azt kifogásolja, hogy a ko­rábban forgalomba hozott cikkek, amelyeket most po­lietilén fóliába vagy mutatós zacskóba csomagolnak, jó­va­l drágábbak, mint erede­tileg voltak. Mi az ön véle­ménye erről? — A kis csomagos forma jelentősen drágítja az árat — mondja a főosztályveze­tő. — A csomagolásra for­dított munka és a felhasz­nált anyag pénzbe kerül. A tárgyilagossághoz tartozik, s erről a vásárlók általá­ban megfeledkeznek: a korszerű életforma, a modern üzlethálózat meg­követeli az újfajta cso­magolást. Mind több az önkiszolgáló bolt és áruház, s hogy cso­magolópapírért, géppapírért ne kelljen messzire menni, hogy a sarki ABC áruház­ban, a KÖZÉRT-ben, a tra­fikban kapható legyen, cso­magolnunk kell. A Papír­ipari Vállalat csaknem két­ezer terméke közül mint­egy 20—25 féle papír kerül az üzletekbe kis csomagok­ban. De aki az olcsóbbat, a hagyományosat akarja, vál­tozatlanul megvásárolhatja­­ a papír- és írószerboltok­­­­ban. 2 — A csomagolás költsé-­­ gein kívül az is drágítja a papíráru­kat, hogy jelentősen emel­­­­kedett a cellulóz világ­piaci ára­­ . A világpiaci árak csupán az­­ utóbbi két évben 25 száza­­­­lékkal emelkedtek. A papír-­ ipari termékek többsége­­ szabadáras. A Papíripari­­ Vállalat az új gazdálkodási­­ rendszer bevezetése óta ár­stabilitásra törekedett, s ezt dolgozói érdekeltségének­­ terhére is megvalósította. De az emelkedés ma már évente csaknem 100 millió forint a korábbi árakhoz képest. 1970 januárjától­­ kénytelenek voltunk átla­­­­gosan 4 százalékkal emelni árainkat. Kizárólag így vált lehetővé,, hogy a legfonto­­­­sabb közhasználatú papíro­kat — az általános iskolai füzeteket, az egészségügyi papírokat — ne kelljen drá­gábban adni, vagy csak mi­­­­nimális legyen az árkülönb­ség.­­ A Papíripari Vállalat , évente csaknem 50—60 ezer tonna import alananyagú terméket készít. Ehhez pél­dául az író-nyomó papírok alapanyagát 39—35 száza­lékkal, a csomagolópapí­rokét 30—40 százalékkal drágábban kapják, mint korábban. Ebből az árkülönbözetből jelenleg is több millió fo­rintot fedez a vállalat, hogy a világpiaci ár tetemes nö­vekedését a vásárlók csak minimálisan érezzék. A magasabb költségeket a termelékenység növelésével és előnyösebb piacok meg­szerzésével igyekeznek el­lensúlyozni. A KGST-or­­szágokból például kedve­zőbb feltételekkel vásárol­hatnak. A hullámdobozok nyersanyagának egy részét a jövőben is a Szovjetunió­tól veszik a tőkés áraknál 30—40 százalékkal olcsób­ban. A termékcsere-forga­lom keretében az NDK-ból zacskófélék érkeznek be­vont dobozokért, Csehszlo­vákiától celofánt kapnak író-nyomó papírokért, Bul­gáriától hullámdoboz-alap­­anyagot dunaújvárosi of­szetpapírért, Romániától talpas cukroszacskókat, zsá­kokat, fehér nátronpapíro­kat különféle kartonleme­­zekért, hullámpapírért. A Papíripari Vállalat a negyedik ötéves tervben évente átlagosan 4,5 mil­lió rubel értékű termék­csere-forgalomra törek­szik. A KGST vegyipari állandó bizottsága cellulóz- és pa­píripari munkacsoportjá­ban folytatott tárgyalások eredményeként eddig har­minc papírfajta gyártását­­ szakosították, s jelenleg újabbakról tárgyalnak, hogy­­ a tagországok minél gazda-­­­ságosabban termeljenek. Egyelőre azonban a papír­­ mindenképpen igen drága­­ mulatság: évente sok millió­­ devizaforintba kerül. A pa-­­­pírtermelés és felhasználás gyors ütemben növekszik. A­­ Papíripari Vállalat 1970-­­ ben 270 ezer tonna papírt­­ és kartonlemezt gyárt és 156­­ ezer tonnát importál. A pa­­ra­pírfelhasználás — bár ma-­­ gasabbak az árak — felfelé­­ ívelő: az utóbbi 25 évben hatszorosára nőtt az egy la­kosra jutó papírmennyiség. A papírprognózis szerint Magyarországon 1975-re 60, 1980-ra 80, 1985-re pedig 95 kilós fejadaggal számolnak. Ennek megfelelően a következő öt évben csaknem hétmilliárd fo­rintot fordítanak az ipar­ág fejlesztésére. Egyebek között befejezik a lábatlani vékonypapírgyár építését, Nyíregyházán hul­lámdoboz- és papírzsákgyá­rat létesítenek, Dunaújvá­rosban kétszázezer tonna kapacitású üzemet tervez­nek. Cs. Benkő Judit AGYRA KÉT ÉS FÉLMÉTERES SZERELIK A MAMMUTOT HÚSZMILLIÓ ÉVE ÉLT A MÁTRÁBAN Lábra állítják a négy mé­ter magas, két és félmé­teres agyarú mammutot, amely húszmillió éve a mai Mátraderecske táján élt. A mammut csontvázát a rárakódott üledékek év­milliókon át épségben tar­tották: 22 esztendővel ez­előtt csaknem sértetlen ál­lapotban találtak rá. A le­letet kiemelők képzetlen­sége és a szakszerűtlen tá­rolás miatt a szakembe­rek kezébe már csak a csontállomány 40 százaléka került. Az utolsó jégkor­szak tanúját most a buda­pesti Természettudományi Múzeum föld- és őslény­tárában állítják talpra. Hó­napok óta dolgoznak a csontváz összeállításán, a hiányzó csontokat gipszből pótolják. A múzeum laka­tosai már elkészítették a vasállványt, amely a csont­váz terhét hordja. Néhány hét múlva végeznek a mammut „összeállításával”, majd Gyöngyösre szállít­ják, az ottani múzeumba. MÁR MOST VEGYE MEG! PANOFIX BUNDA barna és szürke színben 5900 Ft OCELOT BUNDA 5600 Ft ÍRHABUNDA, több színben £200 Ft CARLIFIX, nyírott báránybunda 4100 Ft SERTÉSVELYR KABÁT 1960 Ft TÉLIKABÁTOK ÉS SZŐR­MEB­UNDÁK nagy választékban kaphatók a DÁMA SZŐRME­­SZAKÜZLETBEN Budapest V., Petőfi Sándor utca 2. a PANNÓNIA Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat fővárosi szaküzlete Pompás látvány a magasból a Mecsek erdőrengetegé­ből az ég felé törő pécsi tévétorony PIROS, SÁRGA, KÉK... Színes házak utcája Festék és hangulat ♦ Világos lakónegyedek Mi tetszett a barokk korban Valaki megáll a tér kö­zepén. Hangulatos, kelle­mes a környék. Máshol pe­dig kicsinek, szűknek, nyo­masztónak találja az ut­cát ... Ez a pszichológiai tér­élmény. TERV A VÁROSNAK A színek — mint isme­retes — befolyásolják a hangulatot. Dr. Nemcsics Antal, a Műszaki Egyetem adjunk­tusa magyarázza: miért ér­zi az ember jól magát az egyik utcában, s miért ked­­vetlenedik el másutt. Az építkezések, a tatarozások idején korábban az építők határozták meg: zöldre, kékre mázolják-e a házat? A kérdést sokszor az dön­tötte el: milyen festéket le­hetett szerezni. Nem csoda, hogy az előnytelen színezés láttán a járókelő gyakran bosz­­szankodott: elcsúfították ezt a szép házat! A színdinamika a jelen­kori városfejlesztésnek is szükséges tartozéka. Nem­zetközileg is elismerik azo­kat a tudományos eredmé­nyeket, amelyeket hazai szakembereink hosszas kísérletezések után értek el. Vaskos iratköteg. A cím­lapon: Szentendre város színdinamikai terve. S aki belelapoz, megtudja: meny­nyi mérlegelés, vizsgálódás kell egy utca, egy tér, egy városrész házainak ízléses színezéséhez. TARKA ÜZLETEK Nagy téren alacsony há­zak. Szétfolyónak tűnik, el­vesz benne az ember. Se­gítenek a tüzes, élénk szí­nek : a sárga, a piros, a na­rancs. Kis utca, magas há­zak. A járókelő szinte úgy érzi, nyomban rádőlnek a falak. A nyomasztó ér­zésen a világos, tört színek enyhítenek. Tört, világos színűek az új lakónegyedek is. Köz­­igazgatási negyedhez az erősebb, komoly színek il­lenek. Az üzletházak moz­galmas, élénk színekkel tarkállanak. Utcák, terek, funkciójuk szerint — hogy az arra járó a színekből is eligazodjék. A változatos városkép­ben a korhűségre is gondol­nak. A gótikus reneszánsz vagy barokk épületeket a korabeli kedvelt színekre festik. Figyelembe veszik: hegyvidéken vagy sík te­rületen fekszik-e a város; igazodnak a jelenkor em­berének ízléséhez is. BÁNATRÓL A LILA Hazánkban hoszas kísér­letezéssel jutottak el odáig, hogy a színeket a városfej­lesztésben hamarosan tu­datosan alkalmazzák. Eh­hez az kellett, hogy az em­berek tízezreit megkérdez­zék: — Milyen szín jut eszé­be az éhségről? — A szürke. — S a jóllakottságról? — Az okker. — A bánatról. — Fekete, lila, sötétbar­na. — Az örömről? — Piros. (horváth) CSAKNEM TRAGÉDIA Töltve volt a talált pisztoly ROZSDÁS FROMMER AZ ERDŐBŐL SZÉTSZEDTE, ÖSSZERAKTA... * Egy szombat reggel pest­lőrinci lakásba hívták a mentőket. Az ágyban ha­lottsápadt fiú feküdt, pizsa­máján átütött a vér, a pad­lón pedig jókora rozsdás revolver hevert. Az orvos megállapította, hogy a go­lyó a fiú bal kulcscsontja alatt hatolt be, szerencsére nem okozott végzetes sérü­lést. Azt már a rendőri vizs­gálat tisztázta, hogyan ke­rült a másodéves ipari ta­nuló, a csendes, szerény fiúnak ismert M. Gábor szobájába a 765-ös From­­mer-pisztoly. És azt is, hogy a gyerekes meggondo­latlanság kis híján tragé­diával végződött. Gábor két hétig feküdt a kórházban, majd a főkapi­tányság fiatal­korú és gyer­mekvédelmi osztályán őszintén elmondta az előz­ményeket. A pisztolyt, pon­tosabban a papírba és rongyba burkolt csomagot kibontotta, látta, hogy fegy­ver van benne. A pisztolyt hazavitte, nem szólt senki­nek, eldugta szobájában, a szekrénybe. Este aztán az ágyban szétszedte, ekkor vette észre, hogy a csőben töltény van. Összerakta a fegyvert, s két napig nem nyúlt hozzá. — Szombaton reggel, amikor felébredtem, eszem­be jutott a pisztoly. Gon­doltam, megint­ szétszedem. Nem féltem, hiszen egyszer már sikerült, összeraktam, s el akartam tenni, amikor valami villant és úgy érez­tem, mintha mellbe vágtak volna ... A fegyverszakértő később megállapította, hogy a rozs­dás Frommer — amelyet nem tudni ki, és mi­kor vitt ki az erdőbe —, bár több alkatrésze hiány­zik, így is emberélet kiol­tására alkalmas lőfegyver volt. Gábor élete néhány centiméteren múlott. Ha a golyó lejjebb éri, a szívén, ha feljebb, a fején találja. — Tudtam, hogy a fegy­vert, nyomban azután, ahogy megtaláltam, jelen­tenem kellett volna. Nem ezt tettem, s most már saj­nálom. De nem akartam semmi rosszat, csak szét­szedni. Látni akartam, mi van benne. M. Gábor ellen — lőfegy­verrel való visszaélés miatt — eljárás indult. (b.)

Next