Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-21 / 221. szám

SZKP-ü­dvözlet A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága üzenetben üdvö­zölte az Uruguayi Kommu­nista Pártot, megalakulásá­nak 50. évfordulója alkal­mából. Tupamaros Az uruguayi Tupamaros­­gerillák tegnap újabb köz­leményt hoztak nyilvános­ságra és csatolták hozzá az 52 napja fogságukban levő Aloysio Dias Gomide brazil konzul személyes levelét is. A földalatti harcosok követelik őhozzá a kormány a sajtó útján nyilvános­ságra ÓCEÁNI LIBEGÉS Egy kalandvágyó ameri­kai házaspár és egy angol fiatalember tegnap lég­gömbön indult útnak Ame­rikából Franciaországba. A léggömb, amelyet hé­liummal töltöttek meg, s átmérője 24 méter, a „Sza­bad élet” nevet kapta. Kö­rülbelül kétezer ember fi­gyelte, amint a ballon, ko­sarában két és fél ezer ki­ló súlyú műszerrel és élel­miszerrel, felemelkedett, hogy a repülés történeté­ben először, átlibegjen az Atlanti-óceán felett. JORDÁNIA: Ellentmondó jelentések (Folytatás az 1. oldalról.) másozó páncélos egységek ma reggel Észak-Jordánia tartományi székhelyére, Ir­­bidbe érkeztek. Elismeréssel szólt ugyan­akkor a Palesztina­iaknak adott szíriai segítségről Kamal Nasszer, a Paleszti­nai ellenállási szervezetek központi bizottságának szóvivője. Nem beszélt a szíriai csapatok beavatko­zásáról, csupán általános­ságban emlegette a segítsé­get, ám szembeállította Szíria „aktív politikáját” Irak „passzív magatartásá­val­’. Az El Fatah szóvivője közölte, hogy Ammantól nyugatra még ma reggel is állt a­ harc a kormány­­csapatok egységei és a Palesztinai gerillaszerve­­zetek között. A Nemzetközi Vöröskereszt bejelentette, hogy — bár az Ammanban uralkodó zűr­zavar miatt első szállít­mánya még mindig nem jutott el rendeltetési helyé­re — második segélyszállít­mánya holnap déltájban érkezik meg majd Alisman­­ba. A kairói Al Ah ram mai számában elismeréssel szólt a palasztinai ellen­állók hősies harcáról, de rámutat: a fegyveres konf­liktus megszüntetésére irá­nyuló egyiptomi politika a pa­lesztinaiak érdekeit szol­gálja. Az újság azzal vá­dolja Irakot, hogy a Bag­dadban működő palesztinai rádióadók útján tovább bo­nyolítja a Jordániában uralkodó zűrzavart. A lap szerint Jasszer Arafat, a Palesztinai ellenállási szer­vezeteik központi bizottsá­gának elnöke elfogadta a tűzszünetet, s ennek meg­felelően rendelkezett is, parancsa azonban a rádió­­állomások hibájából nem jutott el valamennyi har­coló gerillaegységhez. Az Al Ahramnak azt az érte­sülését, amely szerint Ara­fat a tűzszünet elfogadása ellen döntött volna, alap­talannak minősítette Abu Nidal, a palesztinai köz­ponti bizottság damaszku­szi szóvivője. Végül még két hír a leg­frissebbek közül: Aba Eban izraeli külügyminiszter tegnap este New York­ ba érkezett, s kijelentette: Iz­rael nem szándékozik be­avatkozni Jordániában. Az Arab Liga tanácsa pedig, a közel-keleti hírügynökség jelentése szerint, holnap este ül össze rendkívüli ülésre, hogy Jordánia ké­résére megvitassa a szíriai intervenció következtében kialakult helyzetet. SERVAN-SCHREIBER FELAJÁNLJA LEMONDÁSÁT Chaban-Delmas kiütéssel győzött Párizs, szeptember 21. Chaban-Delmas minisz­terelnök fölényesen meg­nyerte a bordeaux-i képvi­selőválasztást, a szavazatok 63 százalékával már az el­ső menetben győzött. „Cha­ban-Delmas knock outtal győzött” — írja ma reggeli főcímében a Paris Jour. A bordeaux-i szorítóban ki­ütött ellenfele, Jean- Jacques Servan-Schreiber keserűen kijelentette: „A választóknak mindig iga­zuk van”, majd az újság­írók kérdéseire válaszolva közölte: holnap benyújtja lemon­dását a Radikális Párt vezetőségének főtitkári tisztjéről, mert hiszen a választási kampány során azt mond­ta, hogy ha nem kapja meg a szavazatoknak legalább harminc százalékát, akkor lemond a Radikális Párt vezetéséről. Nos, Servan­ Schreiber alaposan, elma­radt az általa kitűzött cél­tól, mert csak a szavazatok 16 százalékát szerezte meg. Ám politikai megfigyelők nem gondolják, hogy vég­leg letűnik a politikai szín­ről. Több mint valószínű, hogy a Radikális Párt ve­zetőségében ülő barátai ün­nepélyesen fel fogják kér­ni, vállalja továbbra is a főtitkári tisztet, és az am­biciózus J. J. S. S. nem fog nemet mondani. A választás többi ered­ménye: Francois Riviére, a kommunista jelölt, a szava­zatok 8 százalékát kapta; Gabriel Taix, a Köztársasá­gi Intézmények Konvenció­jának jelöltje a szavazatok 7 százalékát (őt, a polgári baloldal hivatalos jelöltjét érintette legérzékenyebben Servan­ Schreiber bor­deaux-i fellépése), a többi szavazat pedig különféle szélsőjobboldali és szélső­baloldali csoportosulások jelöltjei között oszlott meg. A választás legfeltűnőbb vonása azonban az volt, hogy a szavazásra jogo­sultak mintegy 40 száza­léka inkább kirándulni ment a szép késő nyári időben, s nem tartotta szükséges­nek, hogy az urnákhoz já­ruljon. A választás eredménye ugyanakkor ismét megerő­sítette a francia belpolitika immár alapvető tételének számító igazságát, hogy mindig csúfos kudarcot vall az a politikus, aki — mint a jelen esetben Ser­van-Schreiber — kom­munistaellenes jelsza­vakkal, a kommunisták elszigetelésére törekedve akar „ellenzéki tömböt” kovácsolni a kormánnyal szemben. Servan-Schreiber bevallott célja ugyanis az volt, hogy a kommunisták kizárásával a jobbközéptől a balközé­pig terjedő „ellenzéki” fron­tot alakítson ki. , Dobsa János Nem messze a Szent Bernát-hágó svájci bejáratától, sú­lyos buszkatasztrófa történt. A képünkön látható sváj­ci busz egy kanyarban megcsúszott, és felborult. Uta­sai közül hatan szörnyethaltak. Az indiai elnök a Szovjetunióban A moszkvai diplomáciai naptár esményei nem csu­pán európai, hanem ázsiai vonatkozásban is szovjet külpolitikai aktivitást jelez­nek. A Szovjetunióban ven­dégeskedik Li Kuang-ju singaporei kormányfő, a­­szovjet fővárosba érkezett átutazóban Mohammed Za­­hir Sah, afgán király, ma pedig egy harmadik ázsiai ország, India elnöke, Giri érkezett Taskentba, s indul onnan tovább Moszkvába. Ami Giri hivatalos láto­gatását illeti, az 530 milliós India államelnöke megkü­lönböztetett fogadtatásra számíthat a szovjet fővá­rosban. A moszkvai lapok már érkezése előtt olyan államférfiként jellemezték Girit, aki síkra száll az in­diai—szovjet barátságért, küzd az államok közötti vi­tás kérdések békés megol­dásáért, kiáll a széles kö­rű nemzetközi együttműkö­désért. Moszkvában különleges fontosságot tulajdonítanak az Indiáihoz fűződő jó kapcsolatoknak. Ezt nem­ csupán Indiának a világban betöltött szerepe magyaráz­za, hanem mindenekelőtt az, hogy a békeszerető in­diai kormány a nemzetkö­zi küzdőtéren korunk szá­mos lényeges kérdésében együttesen lép fel a szocia­lista országokkal. A szov­jet fővárosban nagyra ér­tékelik azt, hogy Indira Gandhi kormánya, elhárít­va a belső és külső reakció mesterkedéseit, következe­tesen kitart a Szovjetunió­val fenntartandó jó kap­csolatok továbbépítése mel­lett. Moszkvában azt várják, hogy Giri államelnök láto­gatása előmozdítja a szov­jet—indiai jó kapcsolatok és együttműködés további megszilárdítását. GÉPKOCSI­ÜZEMELTETŐK! Rövid határidőre VÁLLALJUK a Volga és a Warszawa családhoz tartozó gépkocsik motorjainak gépi felújítását A FIT IV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Bpest XIII., Lehel utca 25. - Telefon: 297—607 Részletes felvilágosítás: Varga Miklós Felgyújtotta magát Mindeddig kiderítetlen okból felgyújtotta magát egy 18 éves francia fiú. Tettét tegnap este az észak­­franciaországi Bouque­­maisonban kísérelte meg. Kórházba szállították, ál­lapota igen súlyos. B—52-ESEK LAOSZ FELETT Harcok az O 'Reilly-ház Tizenegy amerikai kato­na vesztette életét tegnap Dél-Vietnamban, amikor a szabadságharcosok lelőttek egy UH—1 típusú helikop­tert Con Thien közelében. A nagyrészt szabadsághar­cos ellenőrzés alatt álló te­rületen a katonákat a heli­kopter őrjáratként akarta letenni. A népi erők tüzér­sége eltalálta a gépet és tűzzel fogadta az ötödik gé­pesített gyalogos hadosztály első dandárjának a térség­be később kivezényelt men­tőalakulatait is. Ebben az övezetben az amerikaiak a múlt héten összesen 14 helikoptert vesztettek. A dél-vietnami hadszín­téren továbbra is az északi front a legmozgalmasabb. A saigoni és az amerikai csapatok akcióit B-52-es nehézbombázók támogat­ták. A három-hat gépből álló kötelékek összesen hat sző­nyegbombázást hajtottak végre tegnap a térségben, mindenekelőtt az úgyneve­zett O’Reilly támaszpont környékén. A B—52-esek ezenkívül Laosz területét is bombázták — azzal az ürüggyel, hogy a határon húzódik át a felszabadító erők egyik utánpótlási vo­nala. FEJPÉNZ ! United Press International amerikai hírügy­­nökség értesülése szerint a Pentagon úgy dön­tött, hogy a jövőben pénzjutalmat intézményesít a szökött katonák nyomravezetőinek. Az idea tulaj­donképpen nem meglepő, már csak azért sem, mert nem is új. Aki múzeumban, vagy vaskos-érdekes kötetekben látta a klasszikus Amerika plakátjait, tudja, hogy Délen a rabszolgaárverések, Északon pedig a körözött gengszterek elfogóinak ajánlott vérdíjak falragaszai keltették a legnagyobb érdek­lődést. Billy, the Kid, a legendás „Kölyök Billy” fejére dollárezreket tűztek és a dollár akkor még a mai­nál is jobb pénz volt. Igaz, Billy végtére fontosabb, markánsabb szemé­lyiség volt, mint egy húszéves, szökött kiskatona, de — éppen az amerikai jelszó jegyében legyünk csak pénzügyekben aprólékosan pontosak — azért az ak­kori, meg a mai összegek között számomra bántóan nagy a különbség. A Pentagon ugyanis az előzetes tervek szerint tizenöt dollárt fizet annak, aki közli, hol tartózko­dik egy eltávozási engedéllyel nem rendelkező ka­tona, vagyis dezertőr. Az, aki nemcsak a tartózko­dás helyét, hanem magát a katonát prezentálja az MP-nek, a katonai rendőrségnek, nem tizenöt, ha­nem huszonöt dollárt kap. Mit köntörfalazzunk? Nem vagyunk mohók, de keveseljük az összeget. És, nem holmi érzelmi ala­pon, hanem nagyon is racionális megfontolások alapján megpróbáljuk ítéletünket megokolni. Kezd­jük a nyomra vezető tizenöt dollárjával. Az amerikai katonák nem Amerikában dezertál­nak, ott csak elvétve, hanem valamivel odébb. Mindenekelőtt Vietnamban. Ez először is közismert, másodszor is logikus. Namármost. Tizenöt dollár egy átlagos dél-vietnaminak meglehetősen nagy pénz, de korántsem akkora, hogy ezért érdemes lenne magára haragítania a többi dél-vietnamit. Akárhogyan nézzük, maradnak maguk az ameri­kaiak. A katonáknak nem éri meg: tizenöt dollár hamar elmegy egy saigoni bárban, és marad a féle­lem. Félelem attól, hogy a feljelentett esetied « fegyverét is magával vitte és — Vietnamban meg­szokta — könnyen használja is. És félelem attól, hogy hasonló esetben vele is ezt teszik. Szűkül a kör. Már nincs is más, mint az az ame­rikai, aki otthon van. Amerikában. Neki pedig a Pentagon aligha fizeti a sok-sok 15 dollárnyi úti­költséget, azonkívül a helyismeret­­hiánya is nehe­zítené a nyomravezetést, nem is­­ beszélve a szö­kött katona natúr beszolgáltatásáról. Ehhez ugyan­is valószínűleg nem lenne elegendő egy ember, a Pentagon tervezetében pedig szó sincs arról, hogy ilyen esetben több huszonötdolláros csekk utalan­dó ki, vagy pedig — más díjak példájára — egy, megosztva. E­z az út tehát a jelek szerint járhatatlan. Van azonban egy másik lehetőség, amely a kom­puterek szerint is biztos siker. Még dezertálás előtt haza kell vinni a katonákat Vietnamból, és a ren­geteg megtakarított tizenöt meg huszonöt dollár­ból gyönyörű fogadtatást lehetne rendezni nekik. Harmat Endre V._______________________________| Nixon az egyetemekről Washington, szeptember 21. A washingtoni Fehér Ház tegnap nyilvánosságra hozta annak a személyes üzenetnek a szövegét, ame­lyet Nixon elnök intézett, csaknem ezer egyetem és főiskola vezetőihez, han­goztatva felelősségüket. ..a józan ész uralmának meg­valósításában az ország fő­iskoláin”. Az elnöki üzenet szerint „nincsen helye az egyetemeken azoknak, akik az erőszak uralmát akar­ják” ... Tőrbe csalt elöljárók Thaiföldi gerillák tegnap tőrbe csalták és megölték az északi Chiang Rai tarto­mány­ három legmagasabb rangú elöljáróját, a tarto­mányi kormányzót, a rend­őrfőnököt és a harmadik hadseregcsoport­­Vezérka­ri főnökét. A támadást egy harminc főnyi csoport haj­totta végre.

Next