Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
KIÁLLÍTÁS AZ ELŐCSARNOKBAN Műteremben nem lehet Lear... Színészportrék • Olaj helyett grafika Egressy, Blaha Lujza, Déryné A budapesti művészeti hetek alkalmából, Magyar színészportrék címmel rendez kiállítást a Színháztudományi Intézet a Víg- és a Nemzeti Színházban. Festmények, grafikák, szobrok; több mint 100 alkotás elmúlt évtizedek kiváló művészeiről, akiknek arcát már csak képekről ismerjük, alkotásaiknak emlékét azonban kritikák, színháztörténeti munkák, s a ma színpadának népszerű művészei őrzik. Színművészek a képzőművészetben — ilyen kiállítást még nem láthattunk, a Színháztudományi Intézet és a Színháztörténeti Múzeum gyűjteményének nagy része együtt most először kerül a közönség elé. Próba közben — A legtöbb kép az anyagban grafika, jóval kevesebb az olajfestmény, különösen olyan, amely szerepben örökíti meg a művészt. A szobrok száma alig néhány, s ezek is portrék — mondja dr. Cenner Mihály, a két kiállítás rendezője. — Sokszor foglalkoztatott a gondolat: a képzőművészek olajfestményen miért nem örökítik meg szívesen szerepükben a művészeket? A színész szerepében él, mozog, beszél, a színészethez hozzátartozik a rivaldafény, a kulissza és a közönség, s ha a művészt kiszakítják ebből a légkörből, a műterem díszlet nélküli némaságában, mozdulatlanságra kárhoztatva már nem lehet olyan, mint a színpadon. Meghal a szerepében, s marad: civil modell. A színész csak a színpadon tud Lear király lenni, a műteremben már nem. A grafika lazább műfaj, készülhet öltözőben vagy a próbák alatt. Ezért az ilyen művek száma igen sok. Rejtőző festmény A XIX. század színművészeiről — Egressy Gábor, Blaha Lujza, Újházi Ede, Dérynél készült alkotásokat a Nemzeti Színház emeleti előcsarnokában állítják ki, s itt kapnak helyet azok a művek is, amelyek olyan színészeket örökítettek meg, akik századunkban éltek, vagy élnek, s művészetük összefonódott az ország első színházával: Ódry Árpád, Gobbi Hilda, Major Tamás. A Vígszínház büfé előtti előcsarnokában XX. századi művészek portréit állítják ki, látható lesz Szigethy István tusrajza Várkonyi Zoltánról, Peti Sándorról és Rakkai Éváról, Barna Elek ceruzarajza Honthy Hannáról és Bulla Elméről. — Tulajdonképpen nehéz kiemelni egy-egy alkotást az anyagból. Nekünk az egyik legkedvesebb az az olajfestményt, amelyet Glatter Gyula készített Gombaszögi Fridáról. Ezt a képet a művésznő végrendeletében múzeumunknak ajándékozta. Medgyaszay Éveimről kevesen tudják, hogy Hegedűs Gyula első felesége volt. Évekig kerestem Boross Gyula róla készült olajfestményét, hiszen a művészettörténészek tudtak ennek létezéséről, a festményt azonban sehol nem leltük fel. Egyszer ellátogattam Máriabesnyőre Hegedűs örököseihez és felkiáltottam örömömben, amikor a képet megláttam. A Nemzeti Színházban mutatjuk be a színész Gellért Lajos Amerikában élő, Imre nevű fivérének 1958-ban Hollywoodban Beregi Oszkárról festett képét. Az olajfestményt a művész hozta magával Amerikából s múzeumunknak ajándékozta. Ugyancsak itt kap majd helyet Izsó Miklós Egressy Gábor-szobrának gipszmásolata. Az eredeti márványszobor a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Szeretnénk a rendkívül értékes miniatúrákat is kiállítani vitrinekben. HALÁSZBÁSTYA KUPOLATEREM ÚJ MŰSOR : HERMES POLIES Vasárnap kivételével minden este 11 órakor 2 részben: KAVALKÁD LÁSZLÓ’S Solveigh László Nagay Kati Koltai-trió Tauz Lajos Koltai Róbert Gátos Iván Tycho Marianne Barát Ibolya DÉLI RITMUSOK Tycho Marianne Payer András Maurer Erika Nagy Margit Tauz Lajos Svéd Judit Barát Ibolya Zene: Soós-trió Nyitva: minden este 8 órától éjjel 2 óráig - Szombaton és ünnep előtti napokon reggel 4 óráig - Meleg- és hidegétel-különlegességek KUPOLA ÉTTEREM Nyitva: 12 órától PINCEBOROZÓ Nyitva: du. 6 órától éjjel 2 óráig ESZPRESSZÓ Nyitva: de: 10 órától este 8 óráig Asztalfoglalás: a 161—533-as és a 354—363-as telefonszámon Hermes Alt Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Kevés a hely Sajnos a hely mindkét színházban nagyon kevés, ezért a kiállítás nem lehet teljes. Jó lenne egyszer együtt látni az anyagot, kiegészítve a magángyűjteményekben és a közintézmények tulajdonában levő alkotásokkal, talán valamelyik múzeumban. A Vígszínházban egyébként október 19-én, a Nemzetiben pedig október 25-én nyílik meg a Magyar színészportrék című kiállítás. (sebes) Hurrá, jótett! ÚJ KISFILMEK Lakatos Vince befejezte Kalocsa című filmjét, amely a Duna menti népek néprajzi jellegzetességeit megörökítő hosszabb sorozat része. Budapestről készített filmet Kollányi Ágoston Kossuthdíjas rendező. Kis József Vámbéry Árminról készülő műve bejárja Vámbéry egykori keleti útjait. Comenius Ámos János halálának 300. évfordulójára készíti tiszteletadásul filmjét Kelemen Ferenc. EMBERFARAGÓK Emberfaragók címmel a katonai parancsnokok nevelőmunkájáról forgatott filmet Korompay Márton. Helytállás a címe Glósz Róbert kisfilmjének, amely honvédeink árvízi csatájának állít emléket. Lestar János új filmjét Sziklai Sándor emlékének szenteli. Lestar János másik, egész estét betöltő alkotása Sallai Imre és Fürst Sándor életéről, harcáról szól. Ifj. Schiffer Pál Skandinávia és Japán után most a Szovjetunió nagyvárosaiba kíséri el a magyar divat hírnökeit, és erről készíti el filmbeszámolóját. STUX ÚR KARRIERJE A Pannónia Filmstúdióban elkészült Dargay Attila, „A farkas és a gida” című epizódja, a La Fontainesorozatból. Nepp József új alkotásának címe: Yetti dala. Cseh, András folytatja „Hurrá”-sorozatát, új epizódjának címe: „Hurrá, jótett!” Nemsokára a filmszínházakba kerül Macskássy Gyula Jó embere, Kovásznái György Fény és árnyékja, Vajda Béla Feleslegképzése, valamint Gémes József: Temetés című alkotása. Folytatják a stúdióban a Kukori és Kotkoda-sorozatot, amelyet Mata János rendez, s ebben készül a Tojásfesztivál, valamint a Hattyú és a végtelen giliszta, Imre István új filmjének címe pedig: Stux úr karriert csinál. Macskássy Gyula Segítség és Öngyilkosok, Nepp József Ezért, Ternovszky Béla Edzésmódszerek címmel forgatja egy-egy új alkotását. ELŐSZÖR MEG AKARTA OENI Szigetek az áramlatban POSZTUMUSZ HEMINGWAY Október első napjaiban jelent meg New Yorkban egy 466 oldalas regény — a címe: Szigetek az áramlatban. Már előre biztonsággal megállapítható: bestseller lesz, írója ugyanis a század egyik legnagyobb írásművésze, az 1961-ben meghalt Ernest Hemingway. Hagyatékában találták ezt a vaskos, tulajdonképpen három önálló részből álló kéziratot, amelyet a mester 1952 táján fejezett be. Főhőse egy Thomas Hudson nevű amerikai festőművész. A regény első részében Hudson a 30-as években magányosan él a Bimini-szigeteken, s fogadja három fia, Tom, Dave és Andrew (az egyik az első, a másik kettő a második feleségétől) látogatását. A következő rész színhelye Havanna a második világháború idején, amikor a festőművész Tom nevű fia elesik a háborúban. A harmadik részben Hudson halászhajóján egy elsüllyesztett német tengeralattjáró menekülő matrózait üldözi, s az ágyútűzben három golyó találja el a festőt. Mary, az író özvegye, aki nemrég magyarázatokat fűzött a kézirathoz, elmondta: arra beszélte rá férjét, hogy ne „ölje meg” regényhősét, adjon neki esélyt. „Santiagót is először meg akarta ölni. Az öreg halász és a tengerben, én könyörögtem neki. Olyan drága ember ez, hagyd életben! S megkegyelmezett neki” — mondotta Mary Hemingway, majd hozzátette: „Hudsont is kedves jellemnek, aranyos fickónak éreztem, ebben Ernest is egyetértett, bár azt mondta: ha meghal, ez szép és egyszerű módja lenne a regény befejezésének. Mégis hallgatott kérésemre, s a könyvet úgy fejezte be, hogy Hudson sebesült ugyan, de ha megfelelő orvosi kezelést kap, megmenekülhet. Ernest ezt nyitva hagyta...” A kézirat ismerői azt mondják, Thomas Hudson alakjában, sorsában bizonyos önéletrajzi elemeket fedeztek fel. Feleségei hasonlítanak Hemingway feleségeire, gyermekei az író gyermekeire. Hemingway is törzsvendég volt a Floridita nevű bárban, Havannában, mint Hudson és Pilar nevű halászhajóján Hemingway is vadászott náci tengeralattjárókra a Karibtengeren, bár sokkal eseménytelenebbül és kevesebb izgalommal, mint regényhőse, Hudson. (bt) Napraforgó Sophia Loren és Marcello Mastroianni játssza a két főszerepet a szovjet—olasz koprodukcióban készült Napraforgó című filmben, amelynek felvételeit is Olaszországban, illetve a Szovjetunióban forgatták. Képünkön: Sophia Loren, férjével, Carlo Pontival, a film producerével és fiúkkal, a kis Carlóval, New Yorkba érkezésük után. A művésznő a Napraforgó című film New York-i bemutatójára utazott az Egyesült Államokba (MTI Külföldi Képszolgálat.) • Film és valóság címmel láttunk összeállítást szombaton. S mivel a televízió általában elhanyagolja a testvérműfajt, külön öröm volt, hogy most a film is helyet kapott a képernyőn. Azt viszont kevéssé értettük, miért volt szükség ehhez olyan nagy lélegzetvételre, hogy kapásból intézze el a műsor a szovjet film fejlődésének egész történetét. • Kitűnő ötlet a Kronovízióé, és dicséretes a módszer, ahogyan a tiszai vegyikombinátot bemutatták, néhány fontos alapelvet magyarázva el az automatizálásról. Legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy a kísérleti eszközök mellett nem segítette néhány sematikus rajz a megértést, így, a technikailag kevesebb fantáziával rendelkezők számára, feltehetően, változatlanul érthetetlen maradt néhány automata működése. • Másodszor jelentkezett A Hét, a televízió hétvégi folyóirata. Ez alkalommal is két fontos és jelentős beszélgetés szem- és fültanúi lehettünk. Kár, hogy ez alkalommal a külpolitika szegényesebb volt, mint az első adásban. Az új ötlet: a hét 7 érdekes embere nyilván sok fáradozást és energiát igényel szerkesztőktől, rendezőktől, riportertől. Talán nem is kellene ragaszkodni a 7-es számhoz, sokkal inkább a héten felbukkant, valóban érdekes nevekkel kellene kísérletezni. Akár eggyel vagy kettővel, de olyanokkal, akiket nem művi úton neveznek ki az adott hétre érdekeseknek. • Németh László Eklézsia-megkövetés című darabját láttuk tegnap este a képernyőn, igen szép előadásban. Ez a kifejezés, hogy „előadásban”, azt is jelzi, hogy Siklós Olga, aki a művet televízióra alkalmazta, és Hajdufy Miklós rendező ízléssel, mértékkel állította a stúdió tévészínpadára a művet. Segítettek, hogy Németh László történelmi vádbeszéde a leghatásosabban szólaljon meg a képernyőn. Érdekes, izgalmas dráma ez, amit a rendezés mellett Horváth Sándor rendkívül meggyőzően elevenített meg. Jó volt Császár Angéla is. Csak azt nem értjük, miért vágták le az utolsó mondatokat a közvetítésből? —bel— □ A 22-ES SZÁMÚ SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR (VII., Kertész utca 20.) október 19-től kazánszerelés miatt bizonytalan ideig zárva lesz. A nyitás időpontjáról az olvasókat a sajtóban tájékoztatják. Vendégművészek A hónap végén sorra kerülő szovjet kultúra hete alkalmából több neves szovjet vendégművész szerepel az Operaház és az Erkel Színház előadásain. Zurab Szotkilava, a tbiliszi opera vezető tenoristája, az 1968-as szófiai nemzetközi énekverseny elsődíjasa, október 25-én a Parasztbecsület Turiddáját énekli. A hazánkban is jól ismert balettművész-pár, Natalja Besszmertnova és Mihail Lavrovszkij két alkalommal lép fel: október 28-án a Giselle, október 31-én pedig A hattyúk tava főszerepeiben. Jevgenyij Nyeszterenko, a leningrádi Kirov Operaház vezető basszistája október 29-én Mephisto szerepét énekli a Faust című operában. Október 30-án az Anyegin előadásán három neves szovjet vendégművész lép fel: Jurij Mazurov, a Moszkvai Nagyszínház baritonistája a címszerepet, Vlagyimir Atlantov Lenszkijt és Tamara Szinyavszkaja, a Moszkvai Nagyszínház fiatal énekesnője, az idei nemzetközi Csajkovszkij énekverseny elsődíjasa Olga szerepét énekli. Vlagyimir Atlantovot még egy este hallhatják az operabarátok, november 3-án a Traviatában Alfréd szerepében lép fel.