Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
MA MÉG VILLAMOSOZIK A SZERELŐ Jön az URH-s liftszerviz A legtöbb javításra szorul ♦ Alkatrészhiány miatt áll ♦ Napokig rossz: fizetnek a karbantartók A Liget fái és egy „szabadtéri” — kiállítási — lift alatt szólítom meg a felvonók egyik professzorát, a Fővárosi Felvonójavító Vállalat főmérnökét, Mészáros Istvánt: vajon ez a kiállított mintapéldány mennyi ideig jár? Örök téma A főmérnök, a KGM MTTI rendezte nemzetközi épületgépészeti kiállításon előadást tart, előadásának címe: az üzembiztos felvonók. Vagyis az örök témáról, a pesti liftekről érdeklődik. Csak egy-két tájékoztató adat: az országban levő 11 ezer felvonó és lift közül Budapesten 8200 van. Tehát épp ezért helyes, ha a „pesti” liftekről beszélünk. Ezekből körülbelül négyezer lakóházi. A legutóbbi felmérés szerint: ennek az állománynak csak 7 százaléka van rendben, 44 százaléka javításra szorul, 49 százaléka pedig felújításra, korszerűsítésre. Beszélhetnék most még a zsúfoltságról, a kihasználtságról, amit össze sem lehet hasonlítani a háború előttiével, amikor még igen sok bérházban kiakasztották a „Hátsó lépcső” táblát, vagyis nem mindenki járhatott lifttel. Talán ennyi is elég magyarázat a rossz pesti liftekre. Ezek az öreg liftek nagyobb karbantartásra szorulnak, ugyanakkor azt is tudni kell: a karbantartó apparátus csökkent. Liftbetegség ez is: sok száz dolgozónk hiányzik, a liftszerelő munkája igen nehéz, sokszor szabadban dolgozik, ugyanakkor szinte két mesterséget is ismernie kell: a villanyszerelőét és a lakatosét. Az idén 35 ipari tanulót szerettünk volna felvenni, ötöt sikerült. Kulcskérdés a munkaerőellátottság: a modern automatikákkal dolgozó lifteken a hibák nagy része fél óra alatt is kijavítható — ha van szerelő, régi, pesti liftek, akkor azok is megállnak. Ha egy Patek órát vagy egy olcsó órát leejtünk, vagy homokot szórunk a szerkezetébe — mindkettő egyformán elromlik. — Mi jóval tud biztatni? — A mi gyárunk a Lehel úton valamikor istálló volt, ahol a gépműhely van, még megtalálható a szénapadlás. Aztán tintagyár lett, majd felvonójavító. Igen rossz körülmények között dolgozunk. A Fővárosi Tanács elhatározta, hogy a vállalatot fejleszti. Harmincmilliós beruházással korszerűsödik majd ez a Lehel úti telep, és Újpesten, a Megyeri út végén 100 millió forintos beruházással alkatrészgyártásra alkalmas bázist építünk. Mert azt is tudnunk kell: a pesti liftek hosszú állásának egyik oka az alkatrészhiány. Felkészülünk a pesti felvonók alkatrészellátására, új gyártelep épül. Ezek már nem olyan messzi tervek, a tervdokumentáció elkészült, s a Lehel úton még novemberben megkezdődik az építkezés. A födémcsere után itt rendezik be a központi irodákat. 200 fős öltöző, mosdó is épül. A Megyeri úti új gyártelepépítkezés a jövő év közepén kezdődik. A nagy beruházással együtt szervizhálózatot építenek ki. URH-s rádióval öt gépkocsit már megvásároltak, s még öt ilyen szervizgépkocsit kapnak az idén... Szerződés kötbérre Az új lifteken ha a szerelő ott van, legtöbb esetben fél órán belül a hiba kijavítható. De most? A szerelő sokszor villamosozik, hátán a szerszámosládával, hóban, fagyban utazgat egyik háztól a másikig, jó, ha egy nap kéthárom javítást elvégez. — A szervizhálózat kiépítésével — a terv ez — átvesszük a felvonók teljes karbantartását. Egyelőre két-háromszáz olyan pesti liftről van szó, amelyet az utóbbi időben felújítottunk. Az IKV-val szerződést kötünk: ha három napnál hosszabb ideig állna a felvonó, kötbért kell fizetnünk. S bizonyos hoszszabb állás után pedig egész egyszerűen nem kapnánk meg a havi díjunkat, sőt, utána még mi fizetnénk, mert időn túl állt a lift. Az új lakótelepi liftekre az ilyen szerződés nem vonatkozna, csak a régi pesti liftekre. Az új lakótelepi liftekért — amelyeket nem mi készítünk — a gyártó vállalat a felelős. K. Gy. Tintagyár volt De tudjuk, nemcsak az öreg liftek állnak, hanem az újak is. A svéd lifttől, a különleges liftektől nem várhatunk csodát, ha nincs hozzá szerelő, a karbantartás nem megfelelő. Sokan megcsodálták a Duna Inter-Continental minden kényelemmel ellátott liftjét, de kevesen tudják, hogy ott a gépházban állandóan két szerelő ül. Ha majd az új svéd licenccel készült liftek is olyan körülmények közt működnek, használódnak, mint most a ELMÉLETBŐL, GYAKORLATBÓL Tanulmányi verseny a tanácsi iskolákban A KISZ és a Fővárosi Tanács Oktatási Főosztálya meghirdette a tanácsi igazgatású szakközépiskolák szakmai tanulmányi versenyét. A verseny célja: a szakközépiskolai tanulók szakmai műveltségének fokozása, szakmai hivatástudatának megteremtése. Részt vehetnek a versenyben a tanácsi irányítás alatt álló egészségügyi szakközépiskolák, a közgazdasági szakközépiskolák általános irányú, továbbá gépgyorsíró általános ügyviteli, valamint idegennyelvi negyedik osztályos tanulói és az ipari szakközépiskolák negyedik osztályos tanulói. Az első fordulóban bonyolítják le az iskolai válogatót, a másodikban a budapesti versenyt. A versenyek két-négy órás gyakorlati és kétórás írásbeli-szóbeli elméleti részből állnak. Kivétel: a gép- és gyorsíróverseny, amelyen csak írásbeli lesz. Az iskolai versenyeket január 11—16-a között tartják, a budapesti versenyeket február 1—6-a között. Kismozdonyok a múzeumban A rudabányai érc- és ásványbányászati múzeum hamarosan új ipartörténeti emlékekkel gazdagodik. Megtalálták azokat a kis gőzmozdonyokat és ércszállító kocsikat, amelyek 1926-ig a községet és a Sajó völgyét összekötő, keskeny nyomtávú vasútvonalon közlekedtek. (MTI) SIMÁN SZALADHAT A Gyöngyös és Mátrafüred között közlekedő népszerű Mátra úttörővasút pályáját felújították. Az útkereszteződéseket kiiktatták azzal, hogy a sínek egy részét új nyomvonalra helyezték. Mintegy 2500 méteres szakaszon új vasúti pályát építettek, így a kisvonat ezentúl végig a műút jobb oldalán haladhat. (MTI) MEGJEGYEZZÜK Enyém — miénk Nem lehet állam az államban, s nem törődhet csak saját érdekeivel egyetlen szövetkezet sem — ez a múlt héten lezajlott budapesti szövetkezeti pártaktíva egyik fontos figyelmeztetése. A tanácskozás hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a szövetkezetekben az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek összhangját. A vitából kitűnt, hogy a szövetkezeti közösségek általában igyekeznek is gátat vetni minden olyan törekvésnek, amely az eredményeket egyéni célokra kívánja fordítani — hiszen saját bőrükön érzik a kárt. De nem ilyen egyértelmű — s ezért lényegesen nehezebb is — az egész társadalom érdekeinek védelme. A Politikai Bizottság szövetkezetpolitikai irányelvei állást foglalnak a szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági egyenjogúsága mellett. A gazdasági reform lehetővé teszi a szövetkezetek vállalatszerű működését és a verseny kibontakoztatását. S éppen ennél a pontnál a legnagyobb a veszély a népgazdaság — s vele együtt a szövetkezet — igazi érdekeinek háttérbe kerülése is. Különös ellentmondás: jól gazdálkodó szövetkezetek és kielégítetlen társadalmi igények — de akadnak ilyen problémák a fővárosban is. Némely szövetkezet például indokolatlanul növeli az alkalmazottak számát, csak a nyereséget hajszolja, és elhanyagolja a lakosság ellátását, sőt, sok helyütt a mai nagyobb haszon kedvéért még a holnap fejlesztéséről is lemondanak. A spekulációval időlegesen nyert forintok újabb — jobb munkával, műszaki fejlesztéssel és szükségletre termeléssel szerzett — forintoktól fosztják meg a tagokat és a közösséget egyaránt. Szövetkezetesíteni a szövetkezeteket — erre intett e fontos tanácskozás. A megállapítás azt követeli, hogy csökkentsék a szövetkezetekben az alkalmazottak számát, növeljék a tagság beleszólását a vezetésbe, s a társadalom valóságos igényei szerint gazdálkodjanak, mert csak így szolgálják helyesen az egyén, a közösség érdekeit. Valachi Anna Újpest: új és új házak épülnek a IV. kerületi Árpád út, Rózsa utca és Munkásotthon utca által határolt területen. A képen látható három ház közül kettő még várja lakóit. Fél literrel előre! Lehet, hogy különösen hangzik, de zsenik köztünk, a mi korunkban is vannak. A tv-híradó a minap bemutatott egy spanyol feltalálót, aki rájött, hogyan lehet motort vízzel működtetni. E férfiú, aki a spanyolviasz feltalálása óta talán a legnagyobb dicsőséget szerezheti hazájának, be is mutatta saját tervezésű találmányát. A motort természetesen autóba is be lehet építeni. Érdemes is, hiszen fogyasztása a legszűkmarkúbb autótulajdonosoknak is megéri: száz kilométeren mindössze fél liter vizet fogyaszt. Csoda ez, valóságos csoda. És óriási lehetőség! Az autó ára talán nem változik, de az üzemeltetésük...?! Szinte fillérekbe fog kerülni az egész. Az ember csak egyszerűen odaáll a slaghoz, nyakon önti a motort, s már vígan pöfékeli a tiszta, átlátszó vízgőzt hetedhét határon át. De álljunk meg egy pillanatra: milyen sors vár a benzinkutakra, az olajtársaságokra? Vajon gondolkodott ezen a problémán a feltaláló, vagy spanyol forrófejűséggel elhirtelenkedte a dolgot? Neki csak a motor volt fontos, utána az özönvíz. Persze, az olajtársaságok még csak hagyján, legfeljebb tönkremennek, átéltem már nagyobb katasztrófát is. De mi lesz, ha ezek az autók, különböző motorok elkezdik zabálni a vizet? Gondolkozzunk! Igaz, hogy száz kilométeren csak fél liter vizet fogyasztanak, de hát ebben nincsen megállás, a víz egyre fogy majd, s lévén, hogy benzint mégsem ihatunk, hovatovább a víz legalább olyan drága lesz, mint most az üzemanyag, s akkor ismét ott vagyunk, ahol a part szakad, csak talán még roszszabb helyen. Nem kell idegeskedni, van megoldás: majd jön valaki az utolsó pillanatban, s kitalálja, hogyan lehet a tengervizet felhasználni erre a célra (sőt kicsapatjuk, halakat megszűrjük stb.). Csak hát a tengervíz is véges. Miután a tengereket elpárologtattuk, a XXX. század embere rájön, hogy a levegő a legjobb hajtóanyag, s akkor már csak egy lyukat kell fúrni a motorház tetejére, s már mehetünk is, mint a villám. S ha a levegő is elfogy? Kitalálja valaki a földröggel működő gépkocsit. Egy marék föld a hengerbe, s máris uccu neki, nádi hegedű. S ha a föld is elfogy? Istenem, legfeljebb gyalog járunk. Kell az a kis mozgás ... Perényi Géza Véletlenül sem élhet a szénmonoxid Gáz-méregtelenítő berendezést szerkesztettek Szegeden a dél-magyarországi Gázszolgáltató Vállalat műszaki dolgozói, az egyetemi kutatókkal együttműködve. A berendezés segítségével a földgázból átalakított és a városi hálózatba bocsátott bontott gáznak az emberi szervezetre káros szénmonoxid tartalmát a korábbi 15—16 százalékról 2 százalékra csökkentik. Ez a szénmonoxid természetetesen eddig is csak véletlen gázszivárgás esetén volt veszélyes, gázkészülékben, elégetéskor veszélytelen. Ezentúl ilyen esetben sem kell majd a szénmonoxidtól tartani. (MTI) Olimpiai akácok Debrecenből Münchenbe A müncheni olimpiai játékok jövendő színhelyén nagyarányú parkosításokat végeznek. Az olimpiai sétányokat fasorokkal teszik széppé, mégpedig előnevelt fák ültetésével. Debrecenből hétszáz gömb- és fehér akácfát rendeltek. A debreceni kertészeti vállalat faiskolájából néhány hét múlva különleges csomagolásban szállítják el az előnevelt, átültetésre kerülő fákat, amelyek egy mesterséges tó melletti sétányt díszítenek majd.