Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-19 / 245. szám

I­ONYHÁLÓBÓL, MŰANYAGBÓL KÉSZÜL a Park Színpad esernyője Nem lesz viharszünet • Hónak, fagynak ellenáll A Budai Parkszínpad fö­lé „esernyőt” feszítenek. A váratlan nyári esőzések sokszor félbeszakították az előadásokat, ilyenkor bosz­­szankodott a közönség, a színházat pedig tetemes kár érte. Most elhatározták, hogy a szín­házat befedik. A tervet már elfogadta a Fővárosi Tervtanács. A Középülettervező Vál­lalat statikai osztályának vezetője, Horváth Z. Kál­mán építészmérnök készí­tette a konstrukciót. Csak a széleken lesz néhány pon­ton alátámasztva a tető, s továbbra is látható majd a nézőtérről a Gellérthegy, a szép környezet. Drótköte­lekből hálót készítenek, acéloszlopokra erősítik. A müncheni olimpia néhány pavilonja is ilyen tetőt kap majd. A Budai Parkszínpa­don azonban egészen újsze­rű feszítési módot alkal­maznak. Egy négyzetméter területen a háló súlya mindössze 8 kiló lesz. Nem zavarja majd a ki­látást oszlop: mindössze nyolc alátámasztási pont tartja a tetőt. Az oszlopok közti távolság 60 méter. A sodronyhálóra áttetsző, egy milliméter vastag műanyag borítás ke­rül. Előreláthatóan a ver­senyvitorlásokon jól ismert dacront alkalmazzák; ez igen nagy szilárdságú anyag, ragasztható, he­geszthető, varrható, hosszú élettartamú. A csillogó, átlátszó tető­sátor jól tűri a telet, a ha­vat, s előnye az is, hogy nem okoz akusztikai gon­dot, hangutórezgést nem ad. A drótkötél hazai gyárt­mányú, a műanyagot im­portálják. A tervek szerint a tetőhálót a földön szere­lik össze, s amikor elkészül, ráemelik a tartóoszlopok­ra. A Budai Parkszínpad be­fedésének azért is nagy a jelentősége, mert a margitszigeti színpadot átépítik, s négy-öt évig a Szigeten nem tartanak előadást. A Fővárosi Tervtanács dön­tése után a kiviteli terv el­készítésére már megbízást adtak a Középülettervező Vállalatnak. Előreláthatóan jövőre a szabadtéri színhá­zi szezon befejezése után, szeptemberben megkezdik az „esernyő” megépítését. Pakots György A tervező berajzolta a képbe a színpad „esernyőjét” Harcias a gyerek , hia várom, hogy a gye­­re­­rekek álomra huny­ják a szemüket. Még meg­várom, míg egymás mellett fújják a lóbőrt és imigyen szólok az anyjukhoz: — Azt hiszem, Pali fiad nekiszalad a tenyeremnek. Amikor a villamoson elér­tük a Keleti pályaudvart, ezt mondta: „Papa, térítsük el az útvonaláról ezt a jár­gányt.” Szemem-szám elállt. Még magamhoz sem tértem a csodálkozástól, amikor így folytatta: „Mit bámulsz, papa, az óvó néni azt mondta, hogy még repülő­ket is el lehet téríteni.” — De villamost nem le­het — mondtam én —, el­sősorban azért, mert síne­ken jár, másodszor azért, mert nem benzin hajtja, áramot szopik. Azt hittem, hogy ezzel befejeztük a járműszökte­­tés ügyét, de az 1-es bu­szon folytatódott. — Papa — fordult hoz­zám Pál —, akkor térít­sük el útvonaláról ezt a buszt. Hamarabb haza­érünk. — Ennek semmi értelme — beszéltem le. — Azért nincs teteje a dolognak, mert mi szépen átszállunk a huszonöt ipszilon jelzé­sűre és máris otthon va­gyunk. Az eltérítés fölös­leges munka. Már ekkor viszketett a tenyerem, fiad megérde­melte volna a nyaklevest, de én nagy csodálója va­gyok a modern pedagógiá­nak, amely azt vallja, hogy akit meg akarunk nyerni, egy ujjal se nyúljunk hoz­zá. Pál lehiggadtan bandu­kolt mellettem, amikor egy szemétszállító gépkocsi alakjában beköszöntött a végzet. — Ezt faggyúzzuk meg, papa! — kiáltott az ifjú, nekilódult és máris diplo­máciai tárgyalásokba bo­csátkozott a kuka vezetőjé­vel. Már majdnem megal­kudott vele, amikor utol­értem. — Csak jöjjön mifelénk­ is, vezető úr — mondtam, hogy mentsem a helyzetet —, ha felénk jár, szívesen látjuk egy kávéra. — Okvetlen — mondta a­ vezető —, okvetlenül, ha, ráírják a menetlevelemre. Fiad még egy kicsit csó­válta a fejét, hogy ez az] egyszerű járműeltérítési] terv sem sikerült. Nagyon­ szégyellem, hogy így visel-' kedett, de a te nevelésed. Holnap okvetlen tégy pa­, naszt az óvodában, hogy nem ilyesmivel tömjék a gyere­rek fejét. Az anyai szív azonban, találékony. — Miért tennék panaszt'• — így nejem —, nem et-­ tem sárkefét! A házmes-, térné hónapok óta nem sö­pörte le a járdát, a lép-­­csőház ablakait nem mos-t­ták le azóta, mióta beköl­,­töztünk, a folyosók csak a tavasz örömére láttak fel-­ mosórongyot. Azt mondja, a házmesterné, ha a kuká­sok nem, akkor ő sem.] Egyszer akar az az ebadta­g kölyök jót tenni, és akkor­, is megakadályozod? Szűts István BUDÁN Szép házak a metró mentén A metró leendő budai állomásainak környékén, a közlekedési csomóponto­kon, a Batthyány'­ téren, a Széna téren, a Moszkva té­ren és a Magyar Jakobi­nusok terén álló IKV há­zakat rendbe hozzák. Most bírálják el az épületek sor­sát, mert lesz olyan, ame­lyiket helyreállítás helyett lebontanak. A felújítandó házakban a portálokat is átépítik. Ipar és kereskedelem Aláírták azt a középlejá­ratú szerződést, amely kö­telezi a Hajdúsági Iparmű­veket, hogy a negyedik öt­éves terv éveiben a RA­­VILL Nagykereskedelmi Vállalatnak 250 ezer mosó­gépet, 250 ezer centrifugát, 150 ezer porszívót és 110 ezer forróvíz-tárolót szállít­son. Ez az első olyan szer­ződés, amelyet a gyár öt esztendőre kötött kereske­delmi partnerrel. Előbb a kicsi, aztán a kocsi Unokatartásdíjat fizet a nagyapa „Drága szüleim! A címe­met ne adják meg senki­nek, mert szeretném elke­rülni az alkalmatlankodó leveleket...” A disszidens fiú aggálya nem volt alaptalan. Házas­ságon kívül született gyere­kéért — bírói ítélet alapján — két évig fizette a tartás­díjat, s tudta, ha lakhelyét ismerik, a fizetési kötele­zettség alól külföldön sem mentesül. A kisgyerek any­ja megpróbálta felkutatni az apa címét, de azt a fiú szülei nem árulták el. Az anya kénytelen volt bele­törődni, hogy a gyermek­tartásdíjat elveszítette.­­ Ugyanakkor azonban meg­­­­­ndította a pert unokatar­tásért. AZ ELTITKOLT CÍM A nagyapa alaposan fel­készült családjogból. „A törvény megmondja — ér­velt a tárgyaláson és a bí­rósághoz intézett beadvá­nyaiban —, mikor lehet unokatartást követelni, csak akkor, ha a gyereknek nin­csenek szülei, akik eltart­hatnák.” A nagyapa pontosan is­merte a jogszabályokat, a pert mégis elvesztette. Az ítéletből kitűnik, hogy az ügy eldöntése nem mecha­nikus művelet. Nemcsak a törvényt kell ismerni, ha­nem azt a konkrét helyze­tet is, amelyre alkalmaz­zák. A családjogi törvény szerint — amint a nagyapa hivatkozott is rá — a gyer­meket elsősorban a szülő köteles eltartani. Ez a fel­adat az anyára hárulna. Az anya azonban 1300 forintot keres. Jövedelme ennél­ ke­vesebb, mert gyakran be­teg, s ilyenkor csak táp­pénzt kap. Ugyanakkor a fia címét eltitkoló nagy­apának 3500 forintos fize­tése van. Ebből csak a fe­leségét tartja el. A bíróság megítélése szerint nem­­ okoz neki anyagi megterhe­­­­lést, ha havonta 200 forint­­ unokatartásdíjat fizet.­­ A Fővárosi Bíróság meg­­£ állapította: az anya nem­­ kötelezhető rá, hogy gyer­­­­mekét saját megélhetése ro­­­­vására, egyedül tartsa el, ha­­ a gyereknek tartásra szorít­­­­ható nagyszülője van, korábbi munkakörét. Ha ugyanis más meggondolás vezette, ha csak a tartásdíj csökkentése volt a célja, ak­kor — a Legfelsőbb Bíró­ság álláspontja szerint — a tartásdíjat továbbra is 2700 forint után kell szá­mítani, akkor is, ha a fi­zetés 1800 forintra csök­kent. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, meg kell vizs­gálni, hogy az apának nem volt-e mellékjövedelme. Az anya állítása szerint ugyan­is az apa az utóbbi évek­ben lakást, kocsit vásárolt. Maga az apa vallotta: Wartburg személygépkocsi­jának fenntartása havi 600 forintba kerül. „Ha ez meg­felel a valóságnak — mond­ja a Legfelsőbb Bíróság —, nehezen hihető, hogy az apa keresete 1800 forint.” Az apa egyébként arra sem hivatkozhat, hogy a gépkocsi fenntartási költ­sége miatt csökkent az az összeg, amelyből a gyer­mek tartásdíjat fizeti, mert a gépkocsi tartása semmi­képp sem előzheti meg a gyermektartásdíj-f­izetési kötelezettséget. Nem szol­gálhat alapul a tartásdíj csökkentésére. A Legfelsőbb Bíróság ezért a járási és a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíró­ságokat új eljárásra utasí­totta. Kulcsár Anna ­ TÖRVÉNYESSÉGI • ÓVÁS UTÁN * A Legfelsőbb Bíróság­­ gyermektartási perben­­adott iránymutatást.­­ Az apa 550 forintot fize­­­tett havonta. Fizetése lé­nyegesen — 2700 forintról­­1800 forintra — csökkent,­­ betegsége miatt ugyanis­­ megváltoztatta munkakörét.­­A járási, majd a megyei bí­­­róság kérésére 400 forint­­tartásdíjat állapított meg.­­ A legfőbb ügyész az íté­­­­letek ellen törvényességi , óvást jelentett be. A Leg­­­­felsőbb Bíróság ezt alapos- s nak találta. Az első- és­­ másodfokú bíróság nem de­­­­rí­tette fel a körülménye­­■ két — mondja a törvényes­­­­ségi határozat —, nem tisz­­­­tázta, hogy az apa valóban a betegség miatt hagy­ta-e ott PÓRULJÁRT RAGADOZÓK Mérgezett tojás a madárfészekben TIZEDELIK A KÁRTEVŐKET • KARVALYOK, VADMACSKÁK A ZSÁKMÁNYBAN Azt is mondhatnánk: ez a szelíd tekintetű férfi a ragadozók egyik legna­gyobb ellensége. Dr. Győrf­­fy Lajos, a Vadászszövet­ség főállatorvosa, ugyanis feltalálta a dúvadakat irtó, nagyiparilag előállítható mérgezett tojást. GYORS, OLCSÓ — Fogalmazzunk ponto­sabban — mondja a szak­ember. — Nem a dúvadak irtásáról, hanem a kárte­vők számának csökkenté­séről van szó. A ragadozó­kat nem volna helyes tel­jesen kiirtani, mert egy ré­szük hasznot hajt, ők vég­zik például az erdő­ mező tisztántartását. A hasznos és a kártevő állatok kö­zötti egyensúlyt nem lehet fenntartani, a kevés vad­őrrel és a vadászokkal. Ugyanakkor egyetlen raga­dozó évente, legalább 4—5 hasznos vadat pusztít el. Egy exportra alkalmas, élő nyúlért pedig 20 dollárt fi­zetnek ... A főállatorvos módszere szerint keltetésre nem al­kalmas, úgynevezett kilám­­pázott tojásba injekciós­tűvel juttatják a mérget. Ezzel a hasznos madarak tojásrablóit irthatják. Elő­nye — a gyors előállításon és az alacsony költségen kívül —, hogy bizonyos idő után, mire a „hadjárat” be­fejeződik, a beoltott tojás elveszti méreghatását, s már nem okozhat bajt. Ter­mészetesen minden dara­bon ettől függetlenül is, rajta a figyelmeztető pecsét és felirat: „Mérgezett to­jás!” Ilyen tojásokból a múlt évben 200 ezret, az idén pe­dig már eddig is félmilliót helyeztek el bizonyos erdő­­részeken. Az országos ki­mutatás szerint — egyebek között — 32 ezer szarkát, 30 ezer szürke varjút, két­ezer csókát, 861 rókát, 788 kóborkutyát, 387 görényt, 401 menyétet, 217 borzot szedtek össze elhullva a fészkek körül. De volt a „zsákmányban” 55 karvaly, 17 vadmacska is. KANNIBÁL FÁCÁNOK A szakemberek közül egyesek vitatják, hogy a vetési~~varjú a tojásrablók közé tartozik. Kétségtelen, hogy évtizedekkel ezelőtt ez a varjúfajta szedte ösz­­sze a vetésből a kártékony rovarokat. Ám, amióta ezt elvégzik helyettük a vegy­szerek, a varjak is rákap­tak a hasznos állatok, első­sorban az értékes fácánok tojásaira, sőt a kisnyula­­kat is elpusztítják. Most a kártevők csökkentése vá­ratlanul, néhány fácán pusztulásával is járt. Ezek­nél az állatoknál — a szak­emberek szerint —, a ba­romfiudvarban is tapasz­talható átmeneti „kanni­balizmus” lépett fel: saját fajtájuk tojásaira vadász­va fogyasztották el a mér­gezett csalétket... P. M. FOGYASZTÓ KEZELÉS nagy hatású nyugatnémet gépekkel Férfiaknak, nőknek egyaránt ajánljuk, mert egészséges, kényelmes Díjtalan próbakezelés és tanácsadás Speciális kezelések, ideiglenes és végleges szőrtelenítés ERIKA KOZMETIKA II., Mártírok útja 58. III. 1. Telefon: 369—340

Next