Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
IONYHÁLÓBÓL, MŰANYAGBÓL KÉSZÜL a Park Színpad esernyője Nem lesz viharszünet • Hónak, fagynak ellenáll A Budai Parkszínpad fölé „esernyőt” feszítenek. A váratlan nyári esőzések sokszor félbeszakították az előadásokat, ilyenkor boszszankodott a közönség, a színházat pedig tetemes kár érte. Most elhatározták, hogy a színházat befedik. A tervet már elfogadta a Fővárosi Tervtanács. A Középülettervező Vállalat statikai osztályának vezetője, Horváth Z. Kálmán építészmérnök készítette a konstrukciót. Csak a széleken lesz néhány ponton alátámasztva a tető, s továbbra is látható majd a nézőtérről a Gellérthegy, a szép környezet. Drótkötelekből hálót készítenek, acéloszlopokra erősítik. A müncheni olimpia néhány pavilonja is ilyen tetőt kap majd. A Budai Parkszínpadon azonban egészen újszerű feszítési módot alkalmaznak. Egy négyzetméter területen a háló súlya mindössze 8 kiló lesz. Nem zavarja majd a kilátást oszlop: mindössze nyolc alátámasztási pont tartja a tetőt. Az oszlopok közti távolság 60 méter. A sodronyhálóra áttetsző, egy milliméter vastag műanyag borítás kerül. Előreláthatóan a versenyvitorlásokon jól ismert dacront alkalmazzák; ez igen nagy szilárdságú anyag, ragasztható, hegeszthető, varrható, hosszú élettartamú. A csillogó, átlátszó tetősátor jól tűri a telet, a havat, s előnye az is, hogy nem okoz akusztikai gondot, hangutórezgést nem ad. A drótkötél hazai gyártmányú, a műanyagot importálják. A tervek szerint a tetőhálót a földön szerelik össze, s amikor elkészül, ráemelik a tartóoszlopokra. A Budai Parkszínpad befedésének azért is nagy a jelentősége, mert a margitszigeti színpadot átépítik, s négy-öt évig a Szigeten nem tartanak előadást. A Fővárosi Tervtanács döntése után a kiviteli terv elkészítésére már megbízást adtak a Középülettervező Vállalatnak. Előreláthatóan jövőre a szabadtéri színházi szezon befejezése után, szeptemberben megkezdik az „esernyő” megépítését. Pakots György A tervező berajzolta a képbe a színpad „esernyőjét” Harcias a gyerek , hia várom, hogy a gyererekek álomra hunyják a szemüket. Még megvárom, míg egymás mellett fújják a lóbőrt és imigyen szólok az anyjukhoz: — Azt hiszem, Pali fiad nekiszalad a tenyeremnek. Amikor a villamoson elértük a Keleti pályaudvart, ezt mondta: „Papa, térítsük el az útvonaláról ezt a járgányt.” Szemem-szám elállt. Még magamhoz sem tértem a csodálkozástól, amikor így folytatta: „Mit bámulsz, papa, az óvó néni azt mondta, hogy még repülőket is el lehet téríteni.” — De villamost nem lehet — mondtam én —, elsősorban azért, mert síneken jár, másodszor azért, mert nem benzin hajtja, áramot szopik. Azt hittem, hogy ezzel befejeztük a járműszöktetés ügyét, de az 1-es buszon folytatódott. — Papa — fordult hozzám Pál —, akkor térítsük el útvonaláról ezt a buszt. Hamarabb hazaérünk. — Ennek semmi értelme — beszéltem le. — Azért nincs teteje a dolognak, mert mi szépen átszállunk a huszonöt ipszilon jelzésűre és máris otthon vagyunk. Az eltérítés fölösleges munka. Már ekkor viszketett a tenyerem, fiad megérdemelte volna a nyaklevest, de én nagy csodálója vagyok a modern pedagógiának, amely azt vallja, hogy akit meg akarunk nyerni, egy ujjal se nyúljunk hozzá. Pál lehiggadtan bandukolt mellettem, amikor egy szemétszállító gépkocsi alakjában beköszöntött a végzet. — Ezt faggyúzzuk meg, papa! — kiáltott az ifjú, nekilódult és máris diplomáciai tárgyalásokba bocsátkozott a kuka vezetőjével. Már majdnem megalkudott vele, amikor utolértem. — Csak jöjjön mifelénk is, vezető úr — mondtam, hogy mentsem a helyzetet —, ha felénk jár, szívesen látjuk egy kávéra. — Okvetlen — mondta a vezető —, okvetlenül, ha, ráírják a menetlevelemre. Fiad még egy kicsit csóválta a fejét, hogy ez az] egyszerű járműeltérítési] terv sem sikerült. Nagyon szégyellem, hogy így visel-' kedett, de a te nevelésed. Holnap okvetlen tégy pa, naszt az óvodában, hogy nem ilyesmivel tömjék a gyererek fejét. Az anyai szív azonban, találékony. — Miért tennék panaszt'• — így nejem —, nem et- tem sárkefét! A házmes-, térné hónapok óta nem söpörte le a járdát, a lép-csőház ablakait nem mos-tták le azóta, mióta beköl,töztünk, a folyosók csak a tavasz örömére láttak fel- mosórongyot. Azt mondja, a házmesterné, ha a kukások nem, akkor ő sem.] Egyszer akar az az ebadtag kölyök jót tenni, és akkor, is megakadályozod? Szűts István BUDÁN Szép házak a metró mentén A metró leendő budai állomásainak környékén, a közlekedési csomópontokon, a Batthyány' téren, a Széna téren, a Moszkva téren és a Magyar Jakobinusok terén álló IKV házakat rendbe hozzák. Most bírálják el az épületek sorsát, mert lesz olyan, amelyiket helyreállítás helyett lebontanak. A felújítandó házakban a portálokat is átépítik. Ipar és kereskedelem Aláírták azt a középlejáratú szerződést, amely kötelezi a Hajdúsági Iparműveket, hogy a negyedik ötéves terv éveiben a RAVILL Nagykereskedelmi Vállalatnak 250 ezer mosógépet, 250 ezer centrifugát, 150 ezer porszívót és 110 ezer forróvíz-tárolót szállítson. Ez az első olyan szerződés, amelyet a gyár öt esztendőre kötött kereskedelmi partnerrel. Előbb a kicsi, aztán a kocsi Unokatartásdíjat fizet a nagyapa „Drága szüleim! A címemet ne adják meg senkinek, mert szeretném elkerülni az alkalmatlankodó leveleket...” A disszidens fiú aggálya nem volt alaptalan. Házasságon kívül született gyerekéért — bírói ítélet alapján — két évig fizette a tartásdíjat, s tudta, ha lakhelyét ismerik, a fizetési kötelezettség alól külföldön sem mentesül. A kisgyerek anyja megpróbálta felkutatni az apa címét, de azt a fiú szülei nem árulták el. Az anya kénytelen volt beletörődni, hogy a gyermektartásdíjat elveszítette. Ugyanakkor azonban megndította a pert unokatartásért. AZ ELTITKOLT CÍM A nagyapa alaposan felkészült családjogból. „A törvény megmondja — érvelt a tárgyaláson és a bírósághoz intézett beadványaiban —, mikor lehet unokatartást követelni, csak akkor, ha a gyereknek nincsenek szülei, akik eltarthatnák.” A nagyapa pontosan ismerte a jogszabályokat, a pert mégis elvesztette. Az ítéletből kitűnik, hogy az ügy eldöntése nem mechanikus művelet. Nemcsak a törvényt kell ismerni, hanem azt a konkrét helyzetet is, amelyre alkalmazzák. A családjogi törvény szerint — amint a nagyapa hivatkozott is rá — a gyermeket elsősorban a szülő köteles eltartani. Ez a feladat az anyára hárulna. Az anya azonban 1300 forintot keres. Jövedelme ennél kevesebb, mert gyakran beteg, s ilyenkor csak táppénzt kap. Ugyanakkor a fia címét eltitkoló nagyapának 3500 forintos fizetése van. Ebből csak a feleségét tartja el. A bíróság megítélése szerint nem okoz neki anyagi megterhelést, ha havonta 200 forint unokatartásdíjat fizet. A Fővárosi Bíróság meg£ állapította: az anya nem kötelezhető rá, hogy gyermekét saját megélhetése rovására, egyedül tartsa el, ha a gyereknek tartásra szorítható nagyszülője van, korábbi munkakörét. Ha ugyanis más meggondolás vezette, ha csak a tartásdíj csökkentése volt a célja, akkor — a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint — a tartásdíjat továbbra is 2700 forint után kell számítani, akkor is, ha a fizetés 1800 forintra csökkent. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, meg kell vizsgálni, hogy az apának nem volt-e mellékjövedelme. Az anya állítása szerint ugyanis az apa az utóbbi években lakást, kocsit vásárolt. Maga az apa vallotta: Wartburg személygépkocsijának fenntartása havi 600 forintba kerül. „Ha ez megfelel a valóságnak — mondja a Legfelsőbb Bíróság —, nehezen hihető, hogy az apa keresete 1800 forint.” Az apa egyébként arra sem hivatkozhat, hogy a gépkocsi fenntartási költsége miatt csökkent az az összeg, amelyből a gyermek tartásdíjat fizeti, mert a gépkocsi tartása semmiképp sem előzheti meg a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget. Nem szolgálhat alapul a tartásdíj csökkentésére. A Legfelsőbb Bíróság ezért a járási és a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságokat új eljárásra utasította. Kulcsár Anna TÖRVÉNYESSÉGI • ÓVÁS UTÁN * A Legfelsőbb Bíróság gyermektartási perbenadott iránymutatást. Az apa 550 forintot fizetett havonta. Fizetése lényegesen — 2700 forintról1800 forintra — csökkent, betegsége miatt ugyanis megváltoztatta munkakörét.A járási, majd a megyei bíróság kérésére 400 forinttartásdíjat állapított meg. A legfőbb ügyész az ítéletek ellen törvényességi , óvást jelentett be. A Legfelsőbb Bíróság ezt alapos- s nak találta. Az első- és másodfokú bíróság nem derítette fel a körülménye■ két — mondja a törvényességi határozat —, nem tisztázta, hogy az apa valóban a betegség miatt hagyta-e ott PÓRULJÁRT RAGADOZÓK Mérgezett tojás a madárfészekben TIZEDELIK A KÁRTEVŐKET • KARVALYOK, VADMACSKÁK A ZSÁKMÁNYBAN Azt is mondhatnánk: ez a szelíd tekintetű férfi a ragadozók egyik legnagyobb ellensége. Dr. Győrffy Lajos, a Vadászszövetség főállatorvosa, ugyanis feltalálta a dúvadakat irtó, nagyiparilag előállítható mérgezett tojást. GYORS, OLCSÓ — Fogalmazzunk pontosabban — mondja a szakember. — Nem a dúvadak irtásáról, hanem a kártevők számának csökkentéséről van szó. A ragadozókat nem volna helyes teljesen kiirtani, mert egy részük hasznot hajt, ők végzik például az erdő mező tisztántartását. A hasznos és a kártevő állatok közötti egyensúlyt nem lehet fenntartani, a kevés vadőrrel és a vadászokkal. Ugyanakkor egyetlen ragadozó évente, legalább 4—5 hasznos vadat pusztít el. Egy exportra alkalmas, élő nyúlért pedig 20 dollárt fizetnek ... A főállatorvos módszere szerint keltetésre nem alkalmas, úgynevezett kilámpázott tojásba injekcióstűvel juttatják a mérget. Ezzel a hasznos madarak tojásrablóit irthatják. Előnye — a gyors előállításon és az alacsony költségen kívül —, hogy bizonyos idő után, mire a „hadjárat” befejeződik, a beoltott tojás elveszti méreghatását, s már nem okozhat bajt. Természetesen minden darabon ettől függetlenül is, rajta a figyelmeztető pecsét és felirat: „Mérgezett tojás!” Ilyen tojásokból a múlt évben 200 ezret, az idén pedig már eddig is félmilliót helyeztek el bizonyos erdőrészeken. Az országos kimutatás szerint — egyebek között — 32 ezer szarkát, 30 ezer szürke varjút, kétezer csókát, 861 rókát, 788 kóborkutyát, 387 görényt, 401 menyétet, 217 borzot szedtek össze elhullva a fészkek körül. De volt a „zsákmányban” 55 karvaly, 17 vadmacska is. KANNIBÁL FÁCÁNOK A szakemberek közül egyesek vitatják, hogy a vetési~~varjú a tojásrablók közé tartozik. Kétségtelen, hogy évtizedekkel ezelőtt ez a varjúfajta szedte öszsze a vetésből a kártékony rovarokat. Ám, amióta ezt elvégzik helyettük a vegyszerek, a varjak is rákaptak a hasznos állatok, elsősorban az értékes fácánok tojásaira, sőt a kisnyulakat is elpusztítják. Most a kártevők csökkentése váratlanul, néhány fácán pusztulásával is járt. Ezeknél az állatoknál — a szakemberek szerint —, a baromfiudvarban is tapasztalható átmeneti „kannibalizmus” lépett fel: saját fajtájuk tojásaira vadászva fogyasztották el a mérgezett csalétket... P. M. FOGYASZTÓ KEZELÉS nagy hatású nyugatnémet gépekkel Férfiaknak, nőknek egyaránt ajánljuk, mert egészséges, kényelmes Díjtalan próbakezelés és tanácsadás Speciális kezelések, ideiglenes és végleges szőrtelenítés ERIKA KOZMETIKA II., Mártírok útja 58. III. 1. Telefon: 369—340