Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
Holnap kinevezik az EAK új miniszterelnökét Észak-Jordániában változatlanul folynak a harcok Riad és Golda Meir New York-i nyilatkozatai Kairó, október 19. A kairói Al Ahram mai számának értesülései szerint Anvar Szadat, az EAK új elnöke egy „prominens személyiséget” választott a miniszterelnöki poszt betöltésére. A lap az illető személyt nem nevezi meg, csak annyit közöl, hogy olyan emberről van szó, aki „nagy tekintélynek örvend országos és nemzetközi szinten egyaránt”. Szadat holnap mutatja be jelöltjét az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságában. Ammani jelentések szerint változatlanul tartanak a harcok a kormánycsapatok páncélosegységei és a gerillák között Észak- Jordániában, a szíriai határ közelében. A bagdadi rádió úgy tudja, hogy a harcok átterjedtek a fővárosra is. A Reuter-iroda értesülései szerint a hadsereg hatvan harckocsira növelte az Irbid és Ramtha között fekvő gerillaközpontok ellen bevetett páncélos erőit. Az arabközi békéltető és felügyeleti bizottság tegnap esti közleménye szerint a harci cselekmények „korlátozott” jellegűek, és nem befolyásolják a helyzet normalizálását. A közlemény leszögezi, hogy a bizottság változatlanul megbízik a békekötést aláíró mindkét félben. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter New Yorkban elhangzott tv-interjújában kijelentette: az amerikai hírszerzés által készített fényképek korántsem bizonyítják, hogy az EAK megsértette volna a kilencvennapos tűzszüneti megállapodást. A külügyminiszter szerint a Szuezi-csatorna mentén telepített rakétaállásokat nap mint nap áthelyezik, így a „tegnap készített fényképek ma már semmit sem mondanak”. Golda Meir izraeli miniszterelnök, aki tegnap este érkezett New Yorkba, a Kennedy-repülőtéren tartott sajtóértekezletén hangoztatta, hogy Tel Aviv csak abban az esetben hajlandó folytatni a Jarring vezette tárgyalásokat, ha a közel-keleti térségben helyreállítják a katonai status quó-t A véres testvérháború súlyos helyzetet teremtett Jordániában: a nagyvárosok lakosságának ellátása máig sem zavartalan. A Nemzetközi Vöröskereszt képünkön látható tehergépkocsi-konvoja Ramta város lakóinak szállít élelmiszert és ruhaneműt. BIOLUNA A BIOLUNA használatával az áztatás és a mosás egy műveletben elvégezhető VILÁGSZÍNVONAL! NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZERGYÁRTÓ ORSZÁGOS VÁLLALAT 9 r.Tgif A BIOLUNA enzimes, fehérítő mosópor. Egyesíti a legjobb mosószerek minden előnyös tulajdonságát. A mosott ruha lágy fogású, a fehérnemű fehérebb lesz, a színes kelme csillogóbb. Szovjet űrhajósok az USA-ban New York, október 19. Andrian Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajósok tegnap este tíznapos látogatásra az Egyesült Államokba érkeztek. A New York-i Kennedy-repülőtéren a szovjet űrhajóspilótákat amerikai kollegáik, Neil Armstrong és Edwin Aldrin fogadták. Munkanélküliség Ottawa, október 19. A statisztikai hivatal adatai szerint Kanadában ez év szeptemberében 398 000 fő volt munka nélkül, vagyis 119 000 személlyel több, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Kanada munkaképes lakosságának 6,9 százaléka szeptemberben munkanélkül volt. Washington—Athén-tengely Olyannyira kiszámítottan földközi-tengeri jellegű volt Richard Nixon legutóbbi európai körútja, hogy még az amerikai sajtó is inkább mediterráninak nevezte, mint európainak. Az útvonal két legérdekesebb pontja Madrid és Athén volt, mármint Spanyolország, ahová elment és Görögország, ahová nem ment el az Egyesült Államok elnöke. HOL JÁRT - HOL NEM JÁRT Évtizedek óta nagy taktikus hírében áll a republikánusok vezetője, s taktikai érzéke abban is megnyilvánult, hogy mit hagyott ki és mit iktatott be útvonalába. Valószínű, hogy Madridon is el kellett gondolkodnia egy darabig. Pozitív döntése alkalmasint annak tudható be, hogy Franco fasizmusa immár harmincegy éve van uralmon, félig-meddig szalonképessé és befogadottá vált a nyugati világban, nem is annyira militáns már a kissé megöregedett falangista rezsim, mint hajdanában. Amellett nemrég újították meg Spanyolország és az Egyesült Államok között a támaszpontszerződést. Talán, vélhette Nixon, ezt a madridi utat valahogy „beveszik” mind saját pártja, a republikánusok, mind a demokrata párt liberálisai és a liberális érzelmű választópolgárok is. Hiszen — végül is — ez volt az egész út lényege — szavazatokat, s megint csak szavazatokat kell szereznie a kongreszszusi választások napján, november harmadikén. A görög junta, a fasizmusba hajló athéni katonai rezsim viszont még túl fiatal. Puccs útján való uralomra kerülése óta mindössze három és fél év telt el, sokan ma is ideiglenesnek tartják létét, az Európa Tanács kirekesztette soraiból Görögországot a rezsim börtöneiben és koncentrációs táboraiban dúló, eltitkolhatatlan és világszerte ismertté vált kegyetlenkedések miatt. Egy athéni Nixon-utat tehát, vélhette az elnök, már sokkal nehezebben emésztene meg mind az amerikai, mind a vele szövetséges európai országok közvéleményének jórésze. Kár ennyit kockáztatni — választások előttben — embargószünetet sem tartva — 168 millió (!) dollár értékű katonai segélyt nyújtott a juntának anélkül, hogy ezt különösebben nagydobra verte volna. Igaza lehet William Fulbright szenátornak, a szenátus külügyi bizottsága elnökének, aki — mostani albizottsági jelentés cenzúrázott részeire utalva — kijelentette: „A legkisebb kétségem sincs az iránt, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket is tart Görögországban”. NATO-FELVONULÁSI TERÜLET Mint ismeretes, a görögországi amerikai fegyverszállítások felújítása körüli huzavona régen tart. Egy ideig Washington legalább a látszatra adott fennhangon mindig azt mondta, adjon a Papadopulosz-kormány biztosítékokat, hogy „demokratizálódni” fog, hogy „szabad választásokat” rendez, hogy tulajdonképpen „jó fiú”. Akkor majd feloldják a fegyverszállítási embargót. Most végre kiderült: az embargót valójában soha nem tartották meg. Mint ahogy az sem fontos igazán Washingtonnak — csak propagandaszólamként volt jó —, hogy a juntarezsim megváltozzék. Ahogy a TASZSZ tudósítója legutóbb írta: „Washington szavakban sajnálkozik afölött, hogy ,nem demokratikus’ ez az athéni rendszer, gyakorlatilag azonban minden eszközzel támogatja, mert Görögországot NATO-felvonulási területként akarja felhasználni a Földközi-tenger medencéjében". Végképp kiderült Laird látogatásakor, hogy ez mennyire igaz. A Pentagon ura Athénben kijelentette: a NATO szempontjából szükség van a görög fegyveres erők modernizálására. Máris 56 millió dolláros fegyverkezési segélyt ígért érzékeltetve: a NATO-hadügyminiszterek decemberi brüsszeli értekezletén további szállítmányokat javasol majd. És mindezt semmilyen feltételhez nem kötötte. Hivatalosan is megerősödött tehát újra a Washington—Athén-tengely. Nixon látogatása sem kellett hozzá. Barabás Tamás RÉSZVÉTTÁVIRATOK AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉRŐL A megölt stewardesst gyászolja Szuhumi Moszkva, október 19. Fájdalmasan gyászol Szuhumi, a máskor vidám délszaki város. Repülőterének egyik épületében ravataloznák fel Nagyezsda Kurcsenkót, az Aeroflot elrabolt utasszállító gépének hősi halált halt stewardessét. A végeláthatatlan sorokban vonuló, sötét ruhás gyászolók megindultan helyezik el virágaikat és koszorúikat a koporsónál, amelyen, orosz szokás szerint, ott látható a meggyilkolt fiatal lány fekete keretes fényképe. Ezrek és ezrek nyilvánítják részvétüket Genrietta Kurcsenkónak, a légikalózok által megölt Nagyezsda anyjának, aki lánya vőlegényével, Vlagyimir Bozskóval együtt áll a ravatal mellett. A szuhumi postahivatalba a Szovjetunió minden tájáról szüntelenül érkeznek a részvéttáviratok, amelyek a gyász mellett kifejezik a szovjet embereknek a gyilkosok gaztette fölötti felháborodását is. LUGAS A TŐKE KÖRÜL Szőlőmatuzsálem Moszkva, október 19. Adriano Guerra telefonjelentése: Csodájára járnak egy kis grúz faluban, Kvemobodkában egy 135 esztendős szőlőtőkének. A szőlőmatuzsálem lugassá terebélyesedett, s alatta akár háromszáz ember is kényelmesen elfér, ötletes módon hangulatos kerthelyiséget alakítottak ki a tőke körül. Tizenöt éve még másfél tonna szőlőt szüreteltek róla, napjainkban azonban már csak néhány kilogramm mézédes fekete szőlőt termett. NUKLEÁRIS FEGYVEREK IS Nixon feltehetően ezért ment el tehát Madridba — és ezért nem ment el Athénbe. Ám a Görögországgal való kapcsolatokat, pontosabban szólva: Görögország szerepét a NATO-ban, az Egyesült Államok földközi-tengeri egész katonai stratégiájában túlságosan fontosnak tartotta ahhoz, semhogy Athén egész egyszerűen kimaradjon a látogatásokból. Elküldte hát a görög fővárosba Melvin Lairdet, a Pentagon első számú urát. Taktikailag talán jó fogás volt, hogy Nixon nem ment Athénba, csak Laird utazott, mégsem lehetett eltitkolni, vagy akár csak elkenni, hogy ennek milyen komoly politikai jelentősége van. Időközben ugyanis egy szenátusi albizottság, Stuart Symington elnökletével, azt vizsgálta, milyen katonai kötelezettségei vannak az USA-nak Görögországban és Törökországban, s az erről szóló jelentést éppen Laird athéni utazásának előestéjén hozták nyilvánosságra. Noha a jelentést erősen cenzúrázták (kihagyták belőle az atomfegyverekre vonatkozó részeket), mégis kiderült: bár Washington a Papadopulosz-féle junta 1967 áprilisi puccsa után azt ígérte, beszünteti görögországi fegyverszállításait, mert maga is antidemokratikusnak tartja az új athéni rezsimet — alig egy évvel később felújította a szállításokat. Tavaly 28 millió dollár értékű fegyver került az USA-ból Görögországba, idén szeptemberben pedig hivatalosan is bejelentették, hogy ismét megkezdik a fegyverszállításokat. (Amikor már régen folytatták!) Sőt, az AP hírügynökség tudni véli: az USA az elmúlt három év AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZ típusváltoztatás miatt MEGVÉTELRE AJÁNLJA ÜZLETI BERENDEZÉSEIT: pultokat, fali állványokat, vitrineket, gondolákat stb. Érdeklődni lehet a 180—993-as telefonszámon, az áruház gondnokságán, 8-tól 17 óráig