Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-19 / 245. szám

Pártértekezletek Budapesten A Csepel Vas- és Fémművek jövője A Csepel Vas- és Fém­művek pártértekezletén — amelyen részt vett és fel­szólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, s jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára is — az ország legnagyobb iparvállalatához és legna­gyobb ipari pártszervezeté­hez méltó nagy felelősség­gel, szókimondó nyíltsággal, józan realitással vitatták meg az MSZMP IX. kong­resszusa óta végzett munka tapasztalatait, s a következő évek legfontosabb felada­tait. A pártbizottság beszámo­lójában és a vitában is leg­több szó a gondokról, a megoldásra váró problé­mákról esett, noha figye­lemre és tiszteletre méltóak Csepel eredményei is: a főváros nagy múltú ipari központja az utóbbi négy évben egyenletesen, dinamikusan fejlődött, a tervezettnél több és jobb munkát végzett. Az idén befejeződő harmadik ötéves tervben az előirányzott 3,3 százalék helyett várhatóan 4,4 százalék lesz a termelés növekedésének évi átlaga. Az emelkedést a termelé­kenység javításával érték el, mert dolgozóik száma nem nőtt, hanem 31-ről 35 ezerre csökkent 1965 óta. Aktívabb lett külkereske­delmük is: most kétszer annyi árut exportálnak, mint öt évvel ezelőtt. A pártértekezlet elsősor­ban annak tulajdonította a sikereket, hogy javult ter­mékeik minősége, bővült a választék, több új gyárt­mány termelését kezdték meg, s növelték a gazdasá­gosabban előállítható ter­mékek arányát. Az utóbbi évek nagy összegű beruházá­saival megvetették az alap­ját a közúti járműgyártás­ban való részvételnek, a földgáztüzelés bevezeté­sének, a színes­fémkohászat erőteljes fejlesztésének, az öntödei rekonstrukciónak, a csőgyár nagyarányú fej­lesztésének, a számjegyes vezérlésű és nagy pontossá­gú szerszámgépek gyártá­sának, a gyorsabb ütemű vidéki ipartelepítésnek, a szociális, kulturális és egészségügyi ellátás javítá­sának. Az őszinte vitában el­hangzottak a gondok is. A vezetés színvonalának eme­lésével, a műszaki fejlesz­tés hatékonyságának nö­velésével, a jobb gazdasági szervező munkával, a za­vartalan termelési feltéte­lek megteremtésével na­gyobbak is lehettek volna az eredmények — állapí­totta meg a pártértekezlet. Ezért fontos feladatként je­lölték meg, hogy fokozni kell a korszerű vezetési és szervezési módszerek megismerését, gyakorlati alkalmazását. A hatékonyabb munka ér­dekében tovább kell erő­síteni a Csepel Vas- és Fémművek trösztjellegét, a vertikum előnyeinek jobb kihasználására kell töre­kedni. Sok szó esett a munkás­ság helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulásáról. Elis­meréssel fogadták a Köz­ponti Bizottságnak a kong­resszusi irányelvekben is megfogalmazott törekvé­sét, hogy a párt a jövőben is elsősorban a munkás­osztály öntudatára és akti­vitására támaszkodik, de kérték, hogy az eddiginél jobban vonják be a mun­­kásokat az őket érintő dön­tések előkészítésébe, vég­rehajtásába és a végrehaj­tás ellenőrzésébe. Az irányelvek megvitatásakor elhangzott, hogy bár a párt legutóbbi kongresszusa óta jelentősen fejlődött a munkások politikai, szak­mai és általános műveltsé­ge, egyes rétegeknél azonban ez a fejlődés nem kielé­gítő. Országos gond is, amely­nek a Vasműn belüli meg­oldását sürgeti a pártérte­kezlet határozata: a szocia­lista elosztás elvének kö­vetkezetesebb alkalmazá­sával el kell érni, hogy a bérek megállapításánál fo­kozottabban ismerjék el a nagyobb teljesítményt, a felelősebb munkát, a külö­nösen nehéz munkakörül­ményeket. Több felszólaló is szóvá tette, hogy pél­dául a kohászok a bérará­nyok megváltozásával el­veszítették a nehéz mun­kakörülményeikhez igazo­dó korábbi kiemelt fizeté­süket, s ha ezen a helyze­ten nem változtatnak, ve­szélybe kerül a kohászok és a martinászok utánpót­lása. A pártbizottság beszámo­lója feletti sokoldalú pezs­gő vita után a pártértekez­let újjáválasztotta a Cse­pel Vas- és Fémmű 51 ta­gú pártbizottságát, amely­nek első titkára ismét Bor­bély Sándor, titkára Z­ávo­­ri László és Véghelyi An­dor lett. A párt-végrehajtó bizott­ság tagjai: Csató László, Koltai Endre, Kiss László, Domozi János, Kollár Jó­zsef, Nádasi Lászlóné, Len­gyel Mihályné és Soltész István. Magyarország története tíz kötetben Az I. kerületben több nagy tudományos és terve­zőintézet van. Működésük számottevő helyet kapott a kerületi pártbizottság be­számolójában. A tervezőirodák négy év alatt csaknem 25 milliárd forint értékű beruházások tervét készítették el, és sok munkát vállaltak külföldi megrendelésre. A vita meg­állapította, hogy a terve­zésben nagyobb gondot kell for­dítani a minőségre, és tarthatatlan, hogy a gon­dos és valóban alkotó ter­vezői munkát lényegében ugyanúgy díjazzák, mint a mechanikus, szokványos tevékenységet. Jobban meg kell becsülni és jutalmazni az átlagosnál jobb teljesít­ményt, hiszen a tervek mi­nősége, korszerűsége hosz­­szú időre meghatározza egy-egy új gyár teljesítmé­nyét. A Magyar Tudományos Akadémiának tíz intézete működik a Várban. A tör­ténettudományi kutató­munka a legutóbbi időben sok fontos kérdéssel foglal­kozott. Gyarapodott és tartalmilag elmélyült a második világháborút tárgyaló és a polgári né­zetekkel vitatkozó törté­neti irodalom. Nagyobb számban jelentek meg a munkásmozgalomról szóló tanulmányok. A Tör­ténettudományi Intézet nagyban hozzájárult az új szocialista történeti tudat kialakításához. Magyaror­szág kétkötetes történetének megírása után vállalták a tízkötetes nagy mű meg­írását. Elismeréssel szóltak a pártértekezleten a nép­rajztudomány, a szociológia és a jogtudomány kutatói­nak jelentős eredményei­ről is. A beszámoló feletti vita befejezése után a pártérte­kezlet megválasztotta a ke­rület 41 tagú új pártbi­zottságát. A pártbizottság első titkárának ismét Kada Istvánt, titkárainak Ba­lázs Istvánt és Kovács Ist­vánt, a végrehajtó bizott­ság tagjainak Gárdonyi Évát, Hartmann Rudolfot, Jantner Antalt, dr. Mucsi Ferencet, Ormos Tibort, Privezenczeva Ilonát és Séllei Frigyest választot­ták. Egyesült erővel az új technikáért A budai villamossági gyárak jelentékeny fejlő­déséről számoltak be a II. kerületi pártértekezleten. Az ipar vezetői nagy gon­dot fordítottak a gyártmá­nyok korszerűsítésére, a gyártás gazdaságosságának növelésére. A VBKM-ben az új gyártmányok aránya az idén elérte a 85 száza­lékot. Elismeréssel szóltak a Ganz Villamossági Művek kiváló műszaki színvonalon álló termékeiről is. A fejlesztés kiemelkedő eredménye az óriási transzformátor, s a 2700 lóerős Diesel villamos mozdony. A gazdasági szervező munka színvonalának emel­kedésével megjavult a be­ruházások előkészítése. Az ipar egyik legfontosabb törekvése az erők összefo­gása, hogy minél előbb megkezdhessék a munkát az új üzemrészek, az új gé­pek, s hogy a legújabb technikát alkalmazhassák. Több helyen állítottak fel automata gépeket. A kerü­leti pártbizottság beszámo­lója kiemelte, hogy a gyá­rak vezetői a termelő be­rendezések felújításával egyidőben fejlesztették a szociális létesítményeket is. Szóba került a pártérte­kezleten az is, hogyan segítették a kerü­ leti gyárak a vidék ipa­rosítását. A Ganz Villamossági Mű­vek Baján és Szolnokon, a VBKM pedig Kaposvárott, Kalocsán és Kunszentmik­­lóson épített új üzemet vagy bővítette a megle­vőt. A pártélet és a közügyek sok fontos kérdésére kitérő vita lezárása után a párt­értekezlet megválasztotta a Az óbudai változásokról, az új tervekről és felada­tokról adott átfogó képet a III. kerületi Pártbizottság beszámolója. Aránylag rö­vid idő alatt megújul a fő­város legrégibb ipari ne­gyede. A Flórián tér kör­nyékén, a régi kis vályog­házak helyén, már állnak a tízemeletes sáv- és torony­házak, s az építkezés gyor­san terjed három irányban. t­öbb mint harmincezer új­ lakás felépítését határozták el a kerületben, vagyis körülbelül százezer em­ber kaphat majd itt új otthont. Az első két szakaszban ti­zenkétezer lakás készül el a központban, de már dolgoz­nak az újlaki, a csillaghe­gyi, a békási nagy építke­zések tervén is. A nagy lakásépítkezés szükségessé teszi, hogy fej­lesszék a közlekedést, a ke­reskedelmet, s az egészség­­ügyi és a művelődésügyi in­tézmények hálózatát is. kerület 49 tagú új pártbi­zottságát, amelynek első titkára ismét Kovács Ottó, titkára Kakuk Józsefné és Szilágyi György lett. A 11 tagú végrehajtó bizottság többi tagjai: Csíkvári Je­nő, dr. Dési Frigyes, dr. Horváth Sándor, dr. Mol­nár István, dr. Nagy Fe­renc, Nyírlaki Jenő, Nyit­­rai Ferencné és Zsednai Pál. Sajnálattal állapította meg az értekezlet, hogy a kap­csolódó beruházások nem a lakásokkal egy időben épül­nek meg, s a tervezett óbu­dai áruház megnyitása is el­húzódik. Nemcsak a lakónegyed arculata változik meg: meg­újulnak a kerület régi üze­mei is. A megnőtt piaci igények mindenütt sürgetik az elavult gépek kicserélé­sét, a legújabb gyártási eljárá­sok bevezetését. A pártbizottság beszámo­lója feletti vita után meg­választották a kerület 47 tagú új pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Bihari László, titkára Jám­bor Árpád és Maróti Gyu­­láné lett. A végrehajtó bi­zottság tagjaiul Benkő Ti­bort, Horváth Istvánt, Hor­váth Károlynét, Horváth Lászlót, Kiss Zoltánt, Maár Tihamért, Oláh Gyulát és Tóth Zoltánt választották é­letben, ezért a pártbizottság beszámolója részletesen szólt a kultúra kérdéseiről. Elhangzott, hogy az írók, művészek többségének munkájával javult a színhá­zak műsorszerkezete, jobb az előadások színvonala, fejlődött a zenei élet, a kép­zőművészet majd minden ága, a művészeti főiskolák oktatómunkája. Mindez — hangsúlyozta a beszámoló — — viták, összeütközések, az alkotóközösségek nö­vekvő aktivitása közben ment végbe. Kiemelték: a kerület művé­szeinek többsége becsülettel szolgálja a haladó kultúra ügyét, a szocialista kultúra terjesztését, erősítését. A kerületi pártértekezlet fontos feladatként jelölte meg, hogy minden illetékes fórum több segítséget, elvi és gyakorlati iránymutatást adjon a bonyolult körülmé­nyek között dolgozó művé­szeti közösségeknek. A ke­rületi pártbizottság teremtsen szorosabb kap­csolatot a kommunista írókkal és művészekkel, ösztönözze őket, hogy a je­lenleginél erősebb támaszai legyenek saját pártszerveze­teiknek, neveljenek az ed­diginél több fiatal művészt a párt tagjává, kommunis­tává. A beszámoló feletti vitát követően — amelyben fel­szólalt Aczél György, az MSZMP KB titkára — a pártértekezlet megválasztot­ta a kerület 51 tagú új párt­­bizottságát. Első titkárnak dr. Móró Istvánt titkárnak Hajnal Györgynét és dr. Jeney Jenőt, a végrehajtó bizottság tagjainak dr. Fü­redi Lászlót, Szűcs Zoltánt, Bajor Tibort, dr. Hollós Ist­vánt, Siklósi Norbertet, Ta­kács Lászlónét, Penczner Bertalannét és Csernyecz Istvánt választották. Százezer új lakó­­ és ami hiányzik Nagyobb választékot olcsó áruból A IV. kerület pártérte­kezlete sokat foglalkozott Újpest fejlesztésének fel­adataival. 1971 végére be­fejeződik a Pozsonyi úti la­kónegyed építése, s ezzel egyidőben átrendezik a ke­rület déli kapuját. Az év végéig újabb 192 lakás ké­szül el a Rózsa és az Árpád utcai kísérleti lakótömbben. A negyedik ötéves tervben Újpesten mintegy 3000 la­kás épül állami és szövet­kezeti, s 500 vállalati erő­ből. A pártbizottság beszá­molója a jelentős fejlődés elismerése mellett megálla­pította: Újpest városképe, lakásfejlesztése, kereskedel­mi, szolgáltatási és kom­munális hálózata, valamint művelődési feltételei elmaradnak a főváros át­lagos fejlesztési ütemé­től. A pártértekezleten meg­állapították, hogy a lakos­ság ellátása az elmúlt évek­ben kulturáltabb lett: há­rom ABC-áruház nyílt, több üzletet felújítottak, s­ meg­kezdődött az István téri pi­ac építése. Ezzel szemben az olcsó áruk választéka még hiányos. Ezért szolgál­tatóházat terveznek a Dó­zsa György útra. Az Egye­sült Izzóban és az újpesti könnyűipari üzemekben dolgozó nők magas aránya különösen fontossá teszi a gyermekintézmények fej­lesztését. Ebben az évben két új bölcsőde nyílik, az óvodák zsúfoltságát is két új — már épülő — óvoda enyhíti majd. Aggodalmat okoz azonban — ez hosz­szasan téma volt a pártér­tekezleten —, hogy az új­pesti munkásszülők gyer­mekei nem jutnak el kellő arányban sem a gimnáziu­mokba, sem az egyetemek­re. A pártértekezlet­ intézke­déseket sürgetett a hely­zet javítására. A pártbizottság beszámo­lója és a kongresszusi irány­elvekkel kapcsolatos állás­foglalás feletti vita után a pártértekezlet megválasz­totta a kerület 51 tagú párt­­bizottságát. A pártbizottság első titkárának ismét Somo­gyi Imrét, titkárának Ma­jor Sándort és Scheidl Ró­bertet, a végrehajtó bizott­ság tagjaiul Lajtai Endrét, Máté Andrást, Kozák Ti­­bornét, Filipszki Jánost, Su­gár Györgyöt, Vörös Gyulá­­nét, dr. Pataki Györgyöt és dr. Varga Sándornét vá­lasztották. Viták füzében léptek előre A VI. kerületi Pártbizott­ság beszámolója sokolda­lúan foglalkozott a város­rész életének, munkájának szinte valamennyi fontos kérdéseivel. Tiz­enhat művészeti in­tézmény — közöttük nyolc színház, három művészeti szövetség és két művészeti főiskola — működik a kerü­ Sokoldalúan segítik a munkás­­gyerekeket Az erzsébetvárosiak kül­döttértekezletén sokolda­lúan elemezték a közokta­tás és a kultúra négyéves fejlődését. A közoktatás feladatait 12 általános, 4 közép- 5 szakmunkásképző iskola és 2 felsőoktatási intézmény látja el a VII. kerületben. A harmadik öt­éves terv során jelentős összegeket for­dítottak az oktatási in­tézmények korszerűsíté­sére. Gond azonban, hogy az is­kolák zöme 50—100 éves, s felújításuk igen sokba ke­rül. A pártértekezlet elisme­réssel szólt róla, hogy a ke­rület oktatási intézmé­nyeiben elsőrendű politikai feladatnak tekintik a fizi­kai dolgozók gyermekeivel való törődést. Az állami szervek a napközi- és a ta­nulószobai hálózat bővíté­sével, speciális szakkörök szervezésével támogatják ezt a munkát. A középisko­lai és felsőoktatási intéz­­ményekben a fizikai dolgo­zók jelentkezési aránya az utóbbi években fokozatosan csökkent, de a felvételek aránya voltaképpen nem változott. Évről évre növekszik az óvodáskorú gyermekek szá­ma. Bár a negyedik ötéves terv során a kerület üre­(Folytatás a 7. oldalon)

Next