Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
Pártértekezletek Budapesten (Folytatás a 6. oldalról) mennek segítségével két 100—100 férőhelyes új óvoda épül, a nagy zsúfoltság kényszermegoldásokra készteti a kerület vezetőit. Sok szó esett a pártértekezleten arról is, milyen lehetőségük van a fiataloknak szabad idejük hasznos eltöltésére. Mint elmondták, az erzsébetvárosi fiatalság körében mind vonzóbbakká válnak a klubok. A kerület három iskolájának, hat vállalatának és három művelődési otthonának van ifjúsági klubja, s a jövőben tovább bővítik ezek hálózatát. A beszámoló feletti vita után megválasztották a kerület 51 tagú új pártbizottságát, amelynek első titkára ismét dr. Deák Lívia, titkára Dévényi Gyula és Komoróczky Sándorné lett. A végrehajtó bizottság tagjainak dr. Aibhner Pált, Daczó Józsefet, Gábor Pált, Jólesz Sándornét, dr. Kovács Andrást, Németh Gyulát, Peredi Lajosnét és Turba Sándort választották meg, hiánnyal. Szavaikból kitűnt: a vállalatok és az intézmények, a létszámgondok ellenére is, eredményesen dolgoznak, mert műszaki fejlesztéssel, termelékenyebb munkával, jobb szervezéssel pótolják a létszámhiányt. Szó esett az ifjúság és a nők helyzetéről is. A Május 1. Ruhagyárban például az utóbbi négy évben számottevő a fejlődés: ma már a vállalat felsőbb vezetésében is szép számmal vannak nők, csaknem teljesen megszűntek a béraránytalanságok, s a dolgozó nők szép számban érettségiztek. A kerületi fiatalok többsége — a tapasztalatok szerint — érettségi után üzemben dolgozik, s csak néhány év múlva jelentkezik főiskolára. Az üzemi gyakorlat általában hasznos: közelebb hozza az élethez a jövendő üzem mérnökeit. A VIII. kerületben 55 tagú pártbizottságot választottak. A pártbizottság első titkára ismét Nagy Richárd. Titkárok: Orosházi Béla, Tihanyi László. A párt-végrehajtó bizottság tagjai: dr. Bozsó László, Hart Jánosné, Kővágó Béla, Petrák Ferenc, Pruzsinszky Józsefné, Raciát László, dr. Stadinger István, dr. Suhajda József, Vértes Ferenc, dr. Zoltán Imre. Mával kapcsolatban elismerték a jövedelmek emelkedését és a munkakörülmények bizonyos javulását, de kifejezésre juttatták, hogy az árak emelkedése negatív hatást gyakorol az alacsony keresetű, nagycsaládos és fixfizetéses dolgozók, valamint a nyugdíjasok életkörülményeire. Egyértelmű helyeslést váltott ki az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok. Fontosnak tartják a tanácsok munkájának fejlesztését, a bürokrácia csökkentését, igénylik a tanácsapparátus nagyobb megértését és több figyelmét az állampolgárok ügyei iránt. Az irányelvekben közölt lakásépítési program a X. kerületben is elégedettséget keltett, de többen kifejezték aggályukat: nem gátolja-e majd az építés ütemét a szűk építőipari kapacitás. Bírálták a lakáselosztás jelenlegi rendszerének hibáit, s többen javasolták, hogy a lakások kiutalásakor és a pénzbeli hozzájárulás megállapításakor a jövőben jobban vegyék figyelembe a munkáscsaládok igényeit, anyagi helyzetét. A társadalmi élet sok fontos kérdését érintő vitát követően — amelyben felszólalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is — újjáválasztották a kerület 51 tagú pártbizottságát. A kerületi pártbizottság első titkára ismét Szakali József, titkára Szeles Gábor és Simon József lett. A végrehajtó bizottság tagjául Ádám Istvánnét, Nagy Lászlót, Pellach Kornélt, dr. Hermann Antalt, dr. Orsai Jánost, Teke Lászlót, Verbal lajosnét és Francsics Ottónét választották meg. választotta a kerület új, 55 tagú pártbizottságát, melynek első ülésén 13 tagú végrehajtó bizottságot választottak. A pártbizottság első titkára Kovács Károly, titkára Hordási József és Regős Gábor lett. A vb tagjai: Benedek Árpád, Grossmann József, Hegyi Gyula, Igali Gyula, Kisléghy Imre, dr. Móró Istvánné, Németh Lászlóné, Rabi Béláné, Szarka Gyula, Szilágyi Sándor. A hírközlés centruma A VIII. kerületi pártértekezleten a beszámoló és a vita egyaránt terjedelmesen foglalkozott a szolgáltatásokkal. Szolgáltató vállalatok egész sora van a kerületben, köztük olyan jelentős üzemek, mint a Fővárosi Gázművek, a Budapesti és Helyközi Távbeszélő Főigazgatóság, vagy a Budapesti MÁV Igazgatóság. A kerület a főváros és az ország hírközlő centruma is: itt vannak a legnagyobb központi postahivatalok. A kerületben levő postai intézmények csaknem tízezer alkalmazottat foglalkoztatnak, a Józsefvárosban dolgozik minden ötödik budapesti postás. A lakosság érdekeit tekintve a múlt négy évben — a műszalki fejlesztés hatására — javultak a közlekedési és a hírközlési szolgáltatások. Ugyanakkor azonban kedvezőtlenül hatott ezekre a szervekre az iparban bevezetett rövidebb munkaidő. A vasúttól és a postától ugyanis — a három műszakos vagy a folyamatos munkarend elől — sokan más munkaterületre mennek, s ez nem válik hasznára a szolgáltatások színvonalának. Sok felszólaló foglalkozott a meglevő munkaerő Az új Ferencváros közlekedése A Soroksári úton, az esztergagépgyár nagytermében az egyik legnagyobb budapesti munkáskerületről, a Ferencvárosról volt szó. A kerület üzemeiben évente hat-hét százalékkal nőtt a termelés, a boltokban jelentősen gazdagodott a hús- és a konzerváruk választéka, mert a IX. kerületi húsipari üzemekben húsz, a konzervgyárakban ötven százalékkal emelkedett a múlt négy esztendőben a termelés. Természetesen, a pártértekezleten felszólalók — túl az eredmények ismertetésén — figyelmüket a gondoknak szentelték. Nem kielégítő a termelékenység fejlődésének üteme, akadály a munkaerőhiány, a beruházások elhúzódása. Az is bizonyos, hogy jobb szociális és munkakörülményekre lenne szükség, elsősorban az oly sok nőt foglalkoztató élelmiszeriparban. A Húsipari Vállalat üzemeiben „a munka javát fokról fokra asszonyok vállalják át, s a vállalat vezetőit dicséri, hogy mind több intézkedés történik a nők helyzetének javításáért. Érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, s legutóbb nők kerültek fontos vezetőposztokra. Két igazgató — Poros Tamás, a Budapesti Vegyiművek és Kovács László, a Konzervipari Trösztt vezérigazgatója — fontos gazdasági kérdésekről beszélt. Mindketten hangsúlyozták: nagyon jó a vállalati önállóság, de néhány dologban erőteljesebben kellene érvényesülnie a központi akaratnak. Poros Tamás szóvá tette az építőipar visszásságait. A Konzervipari Tröszt vezérigazgatója a munkaerőgondok megoldására központi intézkedéseket sürgetett. Az ország — mondta — munkaerőgondokkal küzd, s ilyen körülmények között helyes-e a nyugdíjas munkavállalók lehetőségeinek adminisztratív korlátozása. A kerület és a tudomány kapcsolata igen sokoldalú. A pártértekezleten Friss István, a Központi Bizottság tagja, az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója a gazdasági szabályozók hatását elemezte. A tudomány és a gyakorlat kapcsolata érződött dr. Szabó Kálmánnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorának felszólalásából. Elmondta: az egyetem harminc tagú kutatócsoportja működik közre sok vállalat elektronikus számítógép-rendszerének szervezésében, segíti a piackutató csoportok működését. Dr. Bakács Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója három kerületbeli intézmény közreműködését ajánlotta fel az üzemeknek, a vállalatoknak. Sok szó esett a kerület fejlesztéséről. Most különösen fontosnak az óvodai és a bölcsődei férőhelyek számának gyarapítását tartják. Már elfogadott terv szerint hatvan férőhelyes bölcsőde épül a belső Ferencvárosban és száz férőhelyes óvoda a Hámán Kató úti lakótelep környékén. Elő kívánják segíteni, hogy mielőbb megépüljön a szakorvosi rendelőintézet új része, s az év végén megkezdi munkáját a kerületben egy új szűrőállomás. A Gyáli úti kórházban szakorvosi rendelőn kívül gerontológiai osztályt is létesítenek. Rendbe teszik a külső Gyáli utat. A tanács tárgyalásokat folytat az üzemekkel a társasház-építési akcióról. Kérik a vállalatok közreműködését, gyermekintézmények létesítésében is. S végül: egész Budapestet érintik azok az új létesítmények, amelyek világvárosi színvonalra emelik majd a IX. kerületet, rendezik a Boráros teret, átépítik a Soroksári utat, gyalogaluljáró-rendszer lesz az Üllői út és a Ferenc körút sarkán, s földalattit építenek a Kálvin tér és a Nagyvárad tér között. Gazdag, sokoldalú vita után megválasztották a IX. kerület új pártbizottságát és végrehajtó bizottságát. A pártbizottság első titkára ismét Duschek Lajosné lett, titkárai: Szabados László és Bacsó Béla. A végrehajtó bizottság tagjai: Horváth Ernő, dr. Kezsei Pálné, dr. Olajos József, Osváth József, Schin Albin, Szántai Kálmán, Ternyák Benő és Zala Lajos. Fontos feladat: a tanácsmunka fejlesztése A kőbányai pártértekezlet nagy figyelemmel kísérte a X. pártkongresszus irányelveinek és a Szervezeti Szabályzat módosító javaslatának vitájáról szóló jelentést. A kongresszusi okmányokat több mint 400 taggyűlésen és 19 üzemi pártértekezleten vitatták meg. Az életszínvonal alakulás Munkaerővándorlás, túlóra A XI. kerület pártértekezletének beszámolójában megkülönböztetett figyelmet fordítottak a gazdasági építőmunkára. S ez érthető, hiszen a kerületben levő vállalatok nemcsak a főváros iparában foglalnak el fontos helyet, hanem a népgazdaság egészében is. Itt működik egyebek között a Magyar Kábelművek, a Beloiannisz Gyár, a Kismotor- és Gépgyár, az Építőgépgyártó Vállalat, a 43-as Építőipari Vállalat és több más jelentős üzem. Ezek a vállalatok évente több mint 24 milliárd forint értékű terméket produkálnak, a vidéki telephelyeikkel együtt 103 ezer embert foglalkoztatnak. A termelés növekedésének üteme a beszámolási időszak minden évében általában kedvezően alakult. A vállalatok értékesítési tevékenysége és exportmunkája kielégítő volt. A fejlődés mellett azonban a termelést gátló jelenségek is tapasztalhatók. A pártértekezlet bírálta például az anyagellátás, a munka- és üzemszervezés hibáit, azt, hogy a termelés és az értékesítés üteméhez mérten meglassult a termelékenység növekedésének üteme. A pártértekezlet megállapította, hogy a következő időszakban a kerületben nagy gondot kell fordítani a gazdasági hatékonyság javítására, a termelékenység növelésére, a termelés és a vállalati belső mechanizmus korszerűsítésére, a munka szerinti elosztás, a differenciált ösztönzés megteremtésére, a dolgozók ellátásának javítására. Az igen sokoldalú, hasznos eszmecsere után a pártértekezlet megválasztotta a kerület 51 tagú új pártbizottságát. Első titkárnak ismét Pataki Jánost, titkároknak Ambrus Károlyt és Leimeter Józsefet, a végrehajtó bizottság tagjainak Burányi Imrét, Berger Antalnét, dr. Betler Sándort, Bozsik Józsefet, dr. Dani Jánost, Derecskei Sándornét, Román Istvánt és Thernesz Vilmost választották meg. Exportálta: Angyalföld kommunistáinak pártértekezlete elismeréssel állapította meg, hogy a harmadik ötéves tervben a XIII. kerület üzemeinek termelése az országosan várható fejlődésnél nagyobb arányban — előreláthatóan mintegy 37 százalékkal — növekszik. A nehézipari vállalatok 39, s a szövetkezetek 88 százalékos fejlődésé mellett a könnyűipari vállalatok termelésének emelkedése lassúbb. Ennek elsősorban a munkaerőgond, valamint az értékesítés és az anyagellátás ingadozása az oka. Az angyalfödi üzemek, vállalatok a termelés átlagos növelésénél gyorsabb ütem-ben — 51 százalékkal — fokozták exportjukat. Ez magasabb az export emelkedésének várható népgazdasági átlagánál. Például a Medicor háromszorosára,az Autóvillamossági Vállalat két és félszeresére növelte exportját. A termelékenység alakulása azonban — állapította meg a Angyalföld pártértekezlet — általában nem kielégítő. Angyalföld munkásai hagyományaikhoz méltóan vesznek részt a termelésit segítő mozgalmakban. Jelenleg az üzemek dolgozóinak mintegy 60—65 százaléka szocialista, vagy ezért a címért versenyző brigádok tagja. Az árvízkárok csökkentését célzó felajánlásokhoz a kerület vállalatai kivétel nélkül csatlakoztak. Angyalföld vállalatai 1S0 millió forinttal járulnak hozzá a károk pótlásához. A kerület szociális, kommunális helyzetéről elmondták: a kerületi tanács 1,3 milliárd forintot fordított Angyalföld fejlesztésére a harmadik ötéves terv során. Ez idő alatt egyebek közt 1785 lakás épült. Az új lakások 70 százalékát a termelésben közvetlenül részt vevők, 20 százalékát pedig fiatal házasok kapták. A beszámoló feletti vita után a pártértekezlet meg Első helyen: a gazdaságpolitika A XIV. kerület pártértekezletén központi helyet kaptak a gazdaságpolitikai kérdések. A múlt négy évben a kerület vállalatainak teljes termelése folyamatosan emelkedett. Az iparágak közül a legnagyobb — 32,3 százalékos — fejlődést az építőipar érte el. A legkisebb — 3,6 százalékos —, a fejlődés a könnyűipari vállalatoknál. A zuglói vállalatok helyesen éltek az új gazdasági reform lehetőségeivel: a korábbinál jóval nagyobb összegeket költöttek a termelés fejlesztésére. A Gépkocsijavító Vállalat például a gépekre fordított beruházást több mint ötszörösére növelte a múlt évben. A Telefongyár a saját forrásain kívül igénybe vett beruházási hitellel együtt 126 százalékos fejlesztést ért el. A Finomkötöttárugyár a beruházások 53 százalékát a választék bővítésére és korszerű gépi berendezésekre fordította. A pártértekezlet részletesen tárgyalta a termelékenység növelésének problémáit. A termelékenység — állapították meg — 1966 és 1969 között a könnyűipar kivételével tíz százalék felett növekedett a kerületben iparáganként. Legjobb az eredmény a gépipari vállalatoknál: 17,5 százalék. Közülük is kiemelkedik a Danuvia 26 és az Alumíniumárugyár 24,6 százalékával. A pártbizottság beszámolója és a vita feltárta, hogy a máig sem megfelelő létszámgazdálkodás, a sok túlóra és a nagyarányú munkaerőmozgás rosszul hat a termelékenységre. Az utóbbi években a vállalatok ösztönzőbb bérgazdálkodással és bérpolitikával élnek. A bérfejlesztés összegének mintegy 60—80 százalékát használják a bérek emelésére, 20—40 százalékát pedig célprémiumként fizetik ki. A keresettebb szakmákban pedig kénytelenek az átlagosnál is jobban emelni a béreket. A pártbizottság első titkárának vitazárója után 51 tagú pártbizottságot választottak. A pártbizottság első titkára ismét Schumer János lett, a pártbizottság titkára: Dzsimák István és Tömpe János. A párt-végrehajtó bizottság tagjainak Bejczi Gézánét, Csapó Pált, Kikillai Sándort, Rózsavölgyi Józsefet, Seregély Lajosnét, Szávó Bélát, Virág Istvánt és Vitéz Lórándnét választották. (Folytatás a 8. oldalon)