Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-19 / 245. szám

Pártértekezletek Budapesten (Folytatás a 6. oldalról) mennek segítségével két 100—100 férőhelyes új óvoda épül, a nagy zsúfolt­ság kényszermegoldásokra készteti a kerület vezetőit. Sok szó esett a pártérte­kezleten arról is, milyen lehetőségük van a fiataloknak szabad ide­jük hasznos eltöltésére. Mint elmondták, az erzsé­betvárosi fiatalság körében mind vonzóbbakká válnak a klubok. A kerület három iskolájának, hat vállalatá­nak és három művelődési otthonának van ifjúsági klubja, s a jövőben tovább bővítik ezek hálózatát. A beszámoló feletti vita után megválasztották a ke­rület 51 tagú új pártbizott­ságát, amelynek első titká­ra ismét dr. Deák Lívia, titkára Dévényi Gyula és Komoróczky Sándorné lett. A végrehajtó bizottság tag­jainak dr. Aibhner Pált, Da­czó Józsefet, Gábor Pált, Jólesz Sándornét, dr.­­ Ko­vács Andrást, Németh Gyulát, Peredi Lajosnét és Turba Sándort választották meg, hiánnyal. Szavaikból ki­tűnt: a vállalatok és az in­tézmények, a létszámgon­dok ellenére is, eredménye­sen dolgoznak, mert műsza­ki fejlesztéssel, termeléke­nyebb munkával, jobb szervezéssel pótolják a lét­számhiányt. Szó esett az ifjúság és a nők helyzetéről is. A Má­jus 1. Ruhagyárban például az utóbbi négy évben szá­mottevő a fejlődés: ma már a vállalat felsőbb vezetésé­ben is szép számmal van­nak nők, csaknem teljesen megszűntek a bérarányta­lanságok, s a dolgozó nők szép számban érettségiz­tek. A kerületi fiatalok többsége — a tapasztalatok szerint — érettségi után üzemben dolgozik, s csak néhány év múlva jelentke­zik főiskolára. Az üzemi gyakorlat álta­lában hasznos: közelebb hozza az élethez a jöven­dő üzem mérnökeit. A VIII. kerületben 55 ta­gú pártbizottságot válasz­tottak. A pártbizottság el­ső titkára ismét Nagy Ri­­chárd. Titkárok: Orosházi Béla, Tihanyi László. A párt-végrehajtó bizottság tagjai: dr. Bozsó László, Hart Jánosné, Kővágó Bé­la, Petrák Ferenc, Pru­­zsinszky József­né, Rac­iát László, dr. Stadinger Ist­ván, dr. Suhajda József, Vértes Ferenc, dr. Zoltán Imre. Mával kapcsolatban elismer­ték a jövedelmek emelkedé­sét és a munkakörülmények bizonyos javulását, de kife­jezésre juttatták, hogy az árak emelkedése negatív hatást gyakorol az alacsony keresetű, nagycsaládos és fixfizetéses dolgozók, vala­mint a nyugdíjasok életkö­rülményeire. Egyértelmű helyeslést váltott ki az államélet és a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésére vonatkozó javaslatok. Fontosnak tartják a ta­nácsok munkájának fej­lesztését, a bürokrácia csökkentését, igénylik a tanácsapparátus nagyobb megértését és több figyelmét az állampolgárok ügyei iránt. Az irányelvek­ben közölt lakásépítési program a X. kerületben is elégedettséget keltett, de többen kifejezték aggályu­kat: nem gátolja-e majd az építés ütemét a szűk építő­ipari kapacitás. Bírálták a lakáselosztás jelenlegi rend­szerének hibáit, s többen javasolták, hogy a lakások kiutalásakor és a pénzbeli hozzájárulás megállapítása­kor a jövőben jobban ve­gyék figyelembe a munkás­családok igényeit, anyagi helyzetét. A társadalmi élet sok fon­tos kérdését érintő vitát kö­vetően — amelyben felszó­lalt Fock­ Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke is — újjává­lasztották a kerület 51 tagú pártbizottságát. A kerületi pártbizottság el­ső titkára ismét Sza­­kali József, titkára Szeles Gábor és Simon József lett. A végrehajtó bizottság tag­jául Ádám Istvánnét, Nagy Lászlót, Pellach Kornélt, dr. Hermann Antalt, dr. Orsai Jánost, Teke Lászlót, Ver­bal lajosnét és Francsics Ottónét választották meg. választotta a kerület új, 55 tagú pártbizottságát, mely­nek első ülésén 13 tagú végrehajtó bizottságot vá­lasztottak. A pártbizottság első titkára Kovács Ká­roly, titkára Hordási József és Regős Gábor lett. A vb tagjai: Benedek Árpád, Grossmann József, Hegyi Gyula, Igali Gyula, Kislé­­ghy Imre, dr. Móró István­né, Németh Lászlóné, Rabi Béláné, Szarka Gyula, Szi­lágyi Sándor. A hírközlés centruma A VIII. kerületi pártér­tekezleten a beszámoló és a vita egyaránt terjedelme­sen foglalkozott a szolgál­tatásokkal. Szolgáltató vál­lalatok egész sora van a ke­rületben, köztük olyan je­lentős üzemek, mint a Fő­városi Gázművek, a Buda­pesti és Helyközi Távbeszé­lő Főigazgatóság, vagy a Budapesti MÁV Igazgató­ság. A kerület a főváros és az ország hírközlő centru­ma is: itt vannak a legna­gyobb központi postahiva­talok. A kerületben levő postai intézmények csak­nem tízezer alkalmazottat fogl­al­koztatnak, a Józsefvárosban dolgo­­zik minden ötödik buda­pesti postás. A lakosság érdekei­t te­kintve a múlt négy évben — a műszalki­ fejlesztés ha­tására — javultak a közle­kedési és a hírközlési szol­gáltatások. Ugyanakkor azonban kedvezőtlenül ha­tott ezekre a szervekre az iparban bevezetett rövi­­debb munkaidő. A vasúttól és a postától ugyanis — a három műszakos vagy a folyamatos munkarend elől — sokan más munkaterü­letre mennek, s ez nem válik hasznára a szolgálta­tások színvonalának. Sok felszólaló foglalko­zott a meglevő munkaerő­ Az új Ferencváros közlekedése A Soroksári úton, az esz­tergagépgyár nagytermé­ben az egyik legnagyobb budapesti munkáskerület­ről, a Ferencvárosról volt szó. A kerület üzemeiben évente hat-hét százalékkal nőtt a termelés, a boltok­ban jelentősen gazdagodott a hús- és a konzerváruk választéka, mert a IX. ke­rületi húsipari üzemekben húsz, a konzervgyárakban ötven százalékkal emelke­dett a múlt négy esztendő­ben a termelés. Természetesen, a pártér­tekezleten felszólalók — túl az eredmények ismer­tetésén — figyelmüket a gondoknak szentelték. Nem kielégítő a terme­lékenység fejlődésének üteme, akadály a munka­erőhiány, a beruházások elhúzódása. Az is bizonyos, hogy jobb szociális és munkakörülmé­nyekre lenne szükség, el­sősorban az oly sok nőt foglalkoztató élelmiszer­­iparban. A Húsipari Vál­lalat üzemeiben „a munka javát fokról fokra asszo­nyok vállalják át, s a vál­lalat vezetőit dicséri, hogy mind több intézkedés tör­ténik a nők helyzetének javításáért. Érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, s legutóbb nők kerültek fontos vezető­posztokra. Két igazgató — Poros Tamás, a Budapesti Vegyi­művek és Kovács László, a Konzervipari Trösztt vezér­­igazgatója — fontos gazda­sági kérdésekről beszélt. Mindketten hangsúlyoz­ták: nagyon jó a vállalati önállóság, de néhány do­logban erőteljesebben kellene érvényesülnie a központi akaratnak. Poros Tamás szóvá tette az építőipar visszásságait. A Konzervipari Tröszt vezér­­igazgatója a munkaerő­gondok megoldására köz­ponti intézkedéseket sürge­tett. Az ország — mondta — munkaerőgondokkal küzd, s ilyen körülmények között helyes-e a nyugdí­jas munkavállalók lehető­ségeinek adminisztratív korlátozása. A kerület és a tudomány kapcsolata igen sokoldalú. A pártértekezleten Friss István, a Központi Bizott­ság tagja, az Akadémia Közgazdaságtudományi In­tézetének igazgatója a gaz­dasági szabályozók hatását elemezte. A tudomány és a gyakorlat kapcsolata érző­dött dr. Szabó Kálmánnak, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem rek­torának felszólalásából. Elmondta: az egyetem har­minc tagú kutatócsoportja működik közre sok válla­lat elektronikus számító­gép-rendszerének szerve­zésében, segíti a piackutató csoportok működését. Dr. Bakács Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet fő­igazgatója három kerület­beli intézmény közreműkö­dését ajánlotta fel az üze­meknek, a vállalatoknak. Sok szó esett a kerület fejlesztéséről. Most kü­lönösen fontosnak az óvodai és a bölcsődei fé­rőhelyek számának gya­rapítását tartják. Már elfogadott terv szerint hatvan férőhelyes bölcső­de épül a belső Ferencvá­rosban és száz férőhelyes óvoda a Hámán Kató úti lakótelep környékén. Elő kívánják segíteni, hogy mi­előbb megépüljön a szak­orvosi rendelőintézet új része, s az év végén meg­kezdi munkáját a kerület­ben egy új szűrőállomás. A Gyáli úti kórházban szak­orvosi rendelőn kívül ge­rontológiai osztályt is lé­tesítenek. Rendbe teszik a külső Gyáli utat. A tanács tárgyalásokat folytat az üzemekkel a társasház-épí­­tési akcióról. Kérik a vál­lalatok közreműködését, gyermekintézmények léte­sítésében is. S végül: egész Budapestet érintik azok az új létesítmények, amelyek világvárosi színvonalra emelik majd a IX. kerüle­tet, rendezik a Boráros te­ret, átépítik a Soroksári utat, gyalogaluljáró-rend­szer lesz az Üllői út és a Ferenc körút sarkán, s földalattit építenek a Kál­vin tér és a Nagyvárad tér között. Gazdag, sokoldalú vita után megválasztották a IX. kerület új pártbizott­ságát és végrehajtó bi­zottságát. A pártbizottság első titká­ra ismét Duschek Lajosné lett, titkárai: Szabados László és Bacsó Béla. A végrehajtó bizottság tag­jai: Horváth Ernő, dr. Ke­­zsei Pálné, dr. Olajos József, Osváth József, Schin Al­bin, Szántai Kálmán, Ter­­nyák Benő és Zala Lajos. Fontos feladat: a tanácsmunka fejlesztése A kőbányai pártértekezlet nagy figyelemmel kísérte a X. pártkongresszus irányel­veinek és a Szervezeti Sza­bályzat módosító javaslatá­nak vitájáról szóló jelentést. A kongresszusi okmányokat több mint 400 taggyűlésen és 19 üzemi pártértekezleten vi­tatták meg. Az életszínvonal alakulás Munkaerővándorlás, túlóra A XI. kerület pártérte­kezletének beszámolójában megkülönböztetett figyel­met fordítottak a gazdasági építőmunkára. S ez érthető, hiszen a kerületben levő vállalatok nemcsak a fővá­ros iparában foglalnak el fontos helyet, hanem a nép­gazdaság egészében is. Itt működik egyebek között a Magyar Kábelművek, a Be­loiannisz Gyár, a Kismotor- és Gépgyár, az Építőgép­gyártó Vállalat, a 43-as Épí­tőipari Vállalat és több más jelentős üzem. Ezek a vál­lalatok évente több mint 24 milliárd forint értékű terméket produkálnak, a vidéki telephelyeikkel együtt 103 ezer embert foglalkoztatnak. A termelés növekedésé­nek üteme a beszámolási időszak minden évében ál­talában kedvezően alakult. A vállalatok értékesítési te­vékenysége és exportmun­kája kielégítő volt. A fejlő­dés mellett azonban a ter­melést gátló jelenségek is tapasztalhatók. A pártérte­kezlet bírálta például az anyagellátás, a munka- és üzemszervezés hibáit, azt, hogy a termelés és az érté­kesítés üteméhez mérten meglassult a termelékeny­ség növekedésének üteme. A pártértekezlet megállapí­totta, hogy a következő idő­szakban a kerületben nagy gondot kell fordítani a gazdasá­gi hatékonyság javítására, a termelékenység növelé­sére, a termelés és a vállalati belső mechanizmus korsze­rűsítésére, a munka szerin­ti elosztás, a differenciált ösztönzés megteremtésére, a dolgozók ellátásának javí­tására. Az igen sokoldalú, hasz­nos eszmecsere után a párt­értekezlet megválasztotta a kerület 51 tagú új pártbi­zottságát. Első titkárnak is­mét Pataki Jánost, titká­roknak Ambrus Károlyt és Leimeter Józsefet, a végre­hajtó bizottság tagjainak Burányi Imrét, Berger An­­talnét, dr. Betler Sándort, Bozsik Józsefet, dr. Dani Jánost, Derecskei Sándor­nét, Román Istvánt és Thernesz Vilmost választot­ták meg. Exportálta: Angyalföld kommunis­táinak pártértekezlete el­ismeréssel állapította meg, hogy a harmadik ötéves tervben a XIII. kerület üze­meinek termelése az országosan várható fejlődésnél nagyobb arányban — előrelátha­tóan mintegy 37 száza­lékkal — növekszik. A nehézipari vállalatok 39, s a szövetkezetek 88 száza­lékos fejlődés­é mellett a könnyűipari vállalatok ter­melésének emelkedése las­súbb. Ennek elsősorban a munkaerőgond, valamint az értékesítés és az anyagel­látás ingadozása az oka. Az angyalfödi üzemek, válla­latok a termelés átlagos növelésénél gyorsabb ütem-­­ben — 51 százalékkal — fokozták exportjukat. Ez magasabb az export emel­kedésének várható népgaz­dasági átlagánál. Például a Medicor háromszorosára,­­az Autóvillamossági Válla­lat két és félszeresére nö­velte exportját. A terme­lékenység alakulása azon­ban — állapította meg a Angyalföld pártértekezlet — általában nem kielégítő. Angyalföld munkásai ha­gyományaikhoz méltóan vesznek részt a termelésit segítő mozgalmakban. Je­lenleg az üzemek dolgozóinak mintegy 60—65 százaléka szocialista, vagy ezért a címért versenyző brigá­dok tagja. Az árvízkárok csökkenté­sét célzó felajánlásokhoz a kerület vállalatai kivétel nélkül csatlakoztak. An­gyalföld vállalatai 1S0 mil­lió forinttal járulnak hoz­zá a károk pótlásához. A kerület szociális, kom­munális helyzetéről el­mondták: a kerületi tanács 1,3 milliárd forintot fordí­tott Angyalföld fejlesztésé­re a harmadik ötéves terv során. Ez idő alatt egyebek közt 1785 lakás épült. Az új lakások 70 száza­lékát a termelésben köz­vetlenül részt vevők, 20 százalékát pedig fiatal házasok kapták. A beszámoló feletti vita után a pártértekezlet meg­ Első helyen: a gazdaság­­politika A XIV. kerület pártérte­kezletén központi helyet kaptak a gazdaságpolitikai kérdések. A múlt négy év­ben a kerület vállalatainak teljes termelése folyamato­san emelkedett. Az ipar­ágak közül a legnagyobb — 32,3 százalékos — fejlődést az építőipar érte el. A leg­kisebb — 3,6 százalékos —, a fejlődés a könnyűipari vállalatoknál. A zuglói vállalatok he­lyesen éltek az új gazdasá­gi reform lehetőségeivel: a korábbinál jóval nagyobb összege­ket költöttek a termelés fejlesztésére. A Gép­kocsijavító Vállalat például a gépekre fordított beruházást több mint öt­szörösére növelte a múlt évben. A Telefongyár a sa­ját forrásain kívül igénybe vett beruházási hitellel együtt 126 százalékos fej­lesztést ért el. A Finomkö­töttárugyár a beruházások 53 százalékát a választék bővítésére és korszerű gépi berendezésekre fordította. A pártértekezlet részle­tesen tárgyalta a termelé­kenység növelésének prob­lémáit. A termelékenység — állapították meg — 1966 és 1969 között a könnyű­ipar kivételével tíz száza­lék felett növekedett a ke­rületben iparáganként. Legjobb az eredmény a gépipari vállalatoknál: 17,5 százalék. Közülük is kiemelkedik a Danuvia 26 és az Alumíniumáru­­gyár 24,6 százalékával. A pártbizottság beszámo­lója és a vita feltárta, hogy a máig sem megfelelő létszámgazdálkodás, a sok túlóra és a nagyarányú munkaerőmozgás rosszul hat a termelékenységre. Az utóbbi években a vál­lalatok ösztönzőbb bérgaz­dálkodással és bérpolitiká­val élnek. A bérfejlesztés összegének mintegy 60—80 százalékát használják a bé­rek emelésére, 20—40 szá­zalékát pedig célprémium­ként fizetik ki. A kereset­tebb szakmákban pedig kénytelenek az átlagosnál is jobban emelni a béreket. A pártbizottság első tit­kárának vitazárója után 51 tagú pártbizottságot vá­lasztottak. A pártbizottság első titkára ismét Schumer János lett, a pártbizottság titkára: Dzsimák István és Tömpe János. A párt-vég­rehajtó bizottság tagjainak Bejczi Gézánét, Csapó Pált, Kikillai Sándort, Rózsavöl­gyi Józsefet, Seregély La­­josnét, Szávó Bélát, Virág Istvánt és Vitéz Lórándnét választották. (Folytatás a 8. oldalon)

Next