Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
Pártértekezletek Budapesten Őszintén az ismert gondokról (Folytatás a 7. oldalról) A XVIII. kerületben — egyebek közt — a pártmozgalom helyzetéről, fejlődéséről, a pártbizottság irányító munkásságáról, a kerület gazdasági életéről, a lakosság ellátásáról szóltak a küldöttek. Több felszólaló az agitációs és a propagandamunka kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozták: az utóbbi négy évben a kerület pártszervezeteiben fejlődött az eszmei nevelőmunka. Egyetértettek abban, hogy a politikai oktatás bevált formája a marxizmus— leninizmus esti egyetem és középiskola, valamint a helyi gondokra választ adó speciális tanfolyamok és a gazdaságpolitikai továbbképzők. Kamatozó volt a marxizmus—leninizmus esti egyetem kerületi tagozatának létrehozása, s azon jelenleg 245-en tanulják a korszerű marxista elméletet. A csaknem százezer embert számláló kerületben — amelyben fontos iparvállalatok dolgoznak — hangsúlyt kaptak a fiatalok nevelésének problémái is. A pedagógusküldöttek elmondták: a kerület nevelői a múlt négy esztendőben sok segítséget kaptak munkájukhoz a pártbizottságtól. Szóltak azonban az ismert gondokról, egyebek között arról, hogy — amennyire a társadalom gazdasági erejéből telik — feltétlenül javítani kell a pedagógusok életkörülményein. Mert köztudott: a jövő nemzedék felkészítése, nevelése múlik rajtuk. A kerületi pártértekezlet küldöttei negyvenöt tagú pártbizottságot választtottak. A XVIII. kerületi pártbizottság első titkára ismét Újfalusi Sándor lett. Titkárok: Fekete Gáborné és Maróti Imre. A végrehajtó bizottság tagjai: Újfalusi Sándor, Fekete Gáborné, Maróti Imre, dr. Szegedi Gyula, dr. Ambrus Sándor, Csáki Lajos, Sárospataki Zoltán, dr. Veres Imréné, Végh Józsefné, Kiss István, Bognár Jánosné.rületi pártbizottság a múlt négy évben politikai eszközökkel is segítette a dinamikusabb fejlődést, a gazdasági feladatok megoldását. A gazdálkodás általános javulása mellett a múlt években is sok gondot okoztak a kerületben a munkaerőhelyzet feszültségei. Egyes helyeken — mint szóvá tették — nem értették meg, hogy a modern vállalati mechanizmuson belül a munkaerőgazdálkodás kiemelkedően fontos helyet foglal el, tetemesen befolyásolja a gazdasági működést és annak minden eredményét. Szóba kerültek a pártértekezleten a lakásépítkezési problémák is. Megállapították, hogy a lakásépítkezések tempója jelenleg már megközelíti Csepel lélekszámának növekedési ütemét. A kerület fejlesztésének fontos része a városközpont építése. Itt eddig 296 új lakást adtak át, a második építési „lépcsőben” pedig 258 új otthonba költözhetnek be. Bíráló megjegyzések hangzottak el viszont arról, hogy a tervezett további 300 lakás, valamint az iskola, az óvoda, a bölcsőde, az ABC-áruház és a bisztró építése csak mintegy kétéves késéssel fejeződhet be. A pártbizottság beszámolója feletti élénk vita után megválasztották a kerület 47 tagú új pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Ribánszky Róbert, titkára Kovács László és Csóre Károly lett. Rajtuk kívül a végrehajtó bizottság tagjává választották Czinege Antalt, Kardos Vilmost, Manek Gyulát, Pataki Istvánt, Riedl Antalnét, Szabó Ferencet, dr. Szekeres Józsefet és Weisz Győzőnét. Pesterzsébet, a Csili és a műveltség A lakásépítésen, a gazdaságpolitikán és a kommunális témákon túl a XX. kerületi pártértekezleten sok szó esett a Pesterzsébeten élő fiatalok helyzetéről. A kerületben lakó, ott dolgozó, illetve tanuló tízezer fiatal 60 százaléka ifjúmunkás, arányuk a textiliparban és a kereskedelemben a legmagasabb. Megállapították, hogy a fiatalok nagy többségének gondolkodása szocialista eszmeiségű. A kerület párt- és KISZ-szervezeteire azonban még nagy feladat hárul: vonzóbbá kell tenni a fiataloknak a közösségi életet, a részvételt az ifjúsági mozgalomban. Érvényre kell juttatni a párt művelődéspolitikai irányelveit. Már történtek intézkedések. A középiskolákban kiemelkedő eredményt elért munkásfiataloknak ingyenes egyetemi előkészítőket szerveztek. Ezeken 500—600 fiatalt foglalkoztatnak rendszeresen. A kerületben hat ifjúsági klub működik, mintegy háromszáz taggal. Törekednek a meglevő klubok színvonalasabb vezetésére, növelik az ifjúsági otthonok számát. A kerület dolgozóinak ízlésformálását szolgálja a Thália Színházzal kialakult jó kapcsolat. Elismeréssel állapították meg, hogy az erzsébeti kultúrházak — különösen a Csili — gazdag és változatos programmal, sikeresen vonzzák a lakosság, főleg az ifjúság csoportjait. A beszámoló feletti vita után megválasztották a kerület 45 tagú új pártbizottságát, a pártbizottság első ülésén pedig a 11 tagú végrehajtó bizottságot. Első titkárnak ismét Balogh Istvánt, titkárnak Lukács Mátyást és dr. Tancsik Rudolfot, a végrehajtó bizottság tagjaiul Árgyelán Györgynét, Balázsovits Gusztávot, dr. Burkus Egont, dr. Nagy Ernőt, Mészáros Józsefet, Barsi Máriát, Tomasovszky Attilánét és Vasváry Antalt választották. Épül az új csepeli városközpont A XXI. kerületi pártértekezleten részletesen szóltak a nagy múltú munkáskerület lakosságának eszmei, politikai fejlődéséről. Megállapították, hogy a vállalatok és a gyárak dolgozóinak kiegyensúlyozott közéleti hangulata mindenekelőtt a párt helyes politikájának köszönhető. A csepeli üzemek, vállalatok gazdálkodásának problémáit elemezve a pártértekezlet elismeréssel állapította meg, hogy a ke A vártnál több haszon A XXII kerületi üzemek a gazdasági reform bevezetése óta rohamosan fejlesztették műszaki-technikai feltételeiket. A gyárak nyeresége a tervezettnél is kedvezőbben alakult — állapította meg a pártértekkeziét —, s az év végére csaknem 900 millió forint vállalati hasznot terveznek. Fokozódott az exportmunka is. A műszaki fejlődés alapja a tetemes vállalati beruházás. Ez a fontosabb budafoki üzemekben kiterjed a gyártás- és gyártmányfejlesztésre is. A Hungária Műanyag feldolgozó Vállalat például új pvc-padló típusokat dolgozott ki, s kifejlesztette az építőiparban és a mezőgazdaságban jól hasznosítható műanyag csővezetékeket. A Budacolor festékgyár új festékkészítő üzemrészt épített. Az állami pincegazdaság budafoki üzeme háromszorosára növelte pezsgőüzemének sát. kapacitás A negyedik ötéves tervben — mint a pártértekezleten hangsúlyozták — még nagyobb arányúnak ígérkezik a fejlődés: a kerület iparának fejlesztése 56 százalékkal meghaladja majd a jelenlegi szintet. A lakosságot foglalkoztató gondok közül kiemelték a pártértekezleten a közművesítést és a közlekedést. A megoldás első lépéseként megkezdték Budafokon a vezetékes gázhálózat kiépítését. A beszámoló feletti vita után megválasztották a kerület 43 tagú új pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Kober Ferenc, titkárai: Tettinger István és Forgó Tibor. A végrehajtó bizottság többi tagjául Bérczi Gyulát, Halmai Róbertet, Német Jánosáét, Székely Józsefnét, Soós Ferencet és Szabó Jánosáét választották. A múlt öt évben a Péti Nitrogén Művekben kétmilliárd forintos beruházással bővítették a gyárat. A felvétel esti kivilágításban készült az új karbamid üzemről. HÉT VÁLLALAT INDULT Gépi adatfeldolgozási verseny A KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézet tegnap megrendezte a KGM-üzemek 1970. évi adatfeldolgozási versenyét. A versenyen 7 vállalat gépi adatlyukasztói és ellenőrző lyukasztói vettek részt. Az első helyezést a lyukasztóknál Farkas Istvánná, az ellenőrző lyukasztóknál Tihanyi Istvánná szerezte, mindketten a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézet dolgozói. A X. pártkongresszus tiszteletére megrendezett verseny segítette az országos számítástechnikai program előkészületeit is. (MTI) MAI TANÁCSKOZÁS Tudósok a jó vízért A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ma megkezdődött a II. vízminőségi és víztechnológiai nemzetközi kongresszus, amelyen 4 napon át 250 hazai, valamint 18 országból 126 külföldi szakember tárgyalja meg 4 szekcióban a felszíni és a felszín alatti vizek minőségével, a víz beszerzésével összefüggő fizikai, kémiai problémákat. Megtárgyalják a korszerű ivóvíz kezelésében, a víz szállításában és felhasználásában megvalósítható, újabb technológiai módszereket is. A kongresszust dr. Bogárát János, az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság elnöke, egyetemi tanár nyitotta meg, majd Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Illés György, a Magyar Hidrológiai Társaság ügyvezető elnöke tartott előadást. A kongresszuson megjelent és köszöntötte a tanácskozás részvevőit Koloman Megay, a Nemzetközi Vízellátási Szövetség elnöke. (MTI) A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN Egymilliárd forint a lakosság kényelméért A kisipari szövetkezetek a lakosságnak nyújtott javítások, szolgáltatások fejlesztésére a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 800—1000 millió forint beruházást terveznek. A legdinamikusabban a gépkocsijavítás és -karbantartás növekszik, az új ötéves terv időszakában több mint kétszeresére. A közelmúltban már korszerű autószervizt adtak át, Keszthelyen, Sopronban, Pécsett, Győrött, Mosonmagyaróváron, Csongrádon és Mátészalkán. Jelenleg is több szervizüzem épül, például Baján, Gyöngyösön, Ózdon, Budapesten és a közeljövőben átadják rendeltetésének a szentendrei és szombathelyi szervizüzemet is. Jelentősen, mintegy 80 százalékkal kívánják fejleszteni a háztartási gépjavítást, az elektroakusztikai berendezések javítását pedig másfélszeresére növelik. Felkészülnek a színes televízió-készülékek és az automata mosógépek javítására is. A tervek szerint az első színestévé-javító fiókot 1971-ben nyitják meg Budapesten. Gyors ütemben fejlesztik a mosás- és vegytisztítószolgáltatást, előreláthatólag mintegy 80 százalékkal, így például Budapesten új, 50 mázsa/műszak teljesítményű mosodát építenek. Vidéken pedig Bács, Békés, Hajdú és Komárom megyében épülnek mosodák. Jelentősen bővül a vegytisztító szalonok hálózata, többek között Keszthelyen, Gyulán, Szarvason, Tótkomlóson, Orosházán, Kapuvárott, Salgótarjánban és Tatán nyílik új szalon, így a jelenlegi évi 55 millió forint értékű teljesítményt 1975-re 100 millióra emelik. A korszerűsítés elsősorban a gyorstisztító, önkiszolgáló rendszerek bevezetését és modern automata berendezések beállítását jelentik. Gondolnak a szolgáltatóház-hálózat fejlesztésére is. E téren azonban fokozottabban figyelembe veszik a gazdaságosság szempontjait és csak a várhatóan kielégítő forgalmú helyeken kerül sor ilyen — több szolgáltatófiókot egyesítő beruházásra. SEGÍT a Juvenil hormon A Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriumában dr. Varjas László rovarfiziológus a kártevők elleni védekezés új lehetőségeit kutatja. Hosszabb ideig tanulmányozta, hogy a rovarok ellen hogyan lehet felhasználni azok saját termelésű hormonjait, s miként változtathatják meg a rovarok életjelenségeit. A kísérletek tapasztalatai szerint az úgynevezett juvenil hormon a jövő hatékony növényvédőszere lehet. Előnye csak a kártevők egyes fajait pusztítja el, s megkíméli a hasznos rovarokat, például a méheket. (MTI)