Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-19 / 245. szám

Pártértekezletek Budapesten Őszintén az ismert gondokról (Folytatás a 7. oldalról) A XVIII. kerületben — egyebek közt — a pártmoz­galom helyzetéről, fejlődé­séről, a pártbizottság irá­nyító munkásságáról, a ke­rület gazdasági életéről, a lakosság ellátásáról szóltak a küldöttek. Több felszó­laló az agitációs és a pro­pagandamunka kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyoz­ták: az utóbbi négy évben a kerület pártszervezetei­ben fejlődött az eszmei neve­lőmunka. Egyetértettek abban, hogy a politikai oktatás bevált formája a marxizmus— leninizmus esti egyetem és középiskola, valamint a he­lyi gondokra választ adó speciális tanfolyam­ok és a gazdaságpolitikai tovább­képzők. Kamatozó volt a marxizmus—leninizmus es­ti egyetem kerületi tagoza­tának létrehozása, s azon jelenleg 245-en tanulják a korszerű marxista elméle­tet. A csaknem százezer em­bert számláló kerületben — amelyben fontos ipar­vállalatok dolgoznak —­ hangsúlyt kaptak a fiata­lok nevelésének problémái is. A pedagógusküldöttek elmondták: a kerület ne­velői a múlt négy eszten­dőben sok segítséget kap­tak munkájukhoz a pártbi­zottságtól. Szóltak azonban az ismert gondokról, egye­bek között arról, hogy — amennyire a társadalom gazdasági erejéből telik — feltétlenül javítani kell a pedagógu­sok életkörülményein. Mert köztudott: a jövő nemzedék felkészítése, ne­velése múlik rajtuk. A kerületi pártértekez­let küldöttei negyvenöt ta­gú pártbizottságot választ­­tottak. A XVIII. kerületi pártbizottság első titkára ismét Újfalusi Sándor lett. Titkárok: Fekete Gáborné és Maróti Imre. A végre­hajtó bizottság tagjai: Új­­falusi Sándor, Fekete Gá­borné, Maróti Imre, dr. Szegedi Gyula, dr. Ambrus Sándor, Csáki Lajos, Sá­rospataki Zoltán, dr. Veres Imréné, Végh Józsefné, Kiss István, Bognár János­­né.­rületi pártbizottság a múlt négy évben politikai eszközökkel is segítette a dinamikusabb fejlődést, a gazdasági feladatok meg­oldását. A gazdálkodás általános javulása mellett a múlt években is sok gondot okoztak a kerületben a munkaerőhelyzet feszült­ségei. Egyes helyeken — mint szóvá tették — nem értették meg, hogy a mo­dern vállalati mechaniz­muson belül a munkaerő­­gazdálkodás kiemelkedően fontos helyet foglal el, te­temesen befolyásolja a gaz­dasági működést és annak minden eredményét. Szóba kerültek a pártér­tekezleten a lakásépítkezé­si problémák is. Megállapí­tották, hogy a lakásépítke­zések tempója jelenleg már megközelíti Csepel lé­lekszámának növekedési ütemét. A kerület fejlesztésének fontos része a városközpont építése. Itt eddig 296 új la­kást adtak át, a második építési „lépcsőben” pedig 258 új otthonba költözhet­nek be. Bíráló megjegyzé­sek hangzottak el viszont arról, hogy a tervezett to­vábbi 300 lakás, valamint az iskola, az óvoda, a böl­csőde, az ABC-áruház és a bisztró építése csak mint­egy kétéves késéssel feje­ződhet be. A pártbizottság beszá­molója feletti élénk vita után megválasztották a ke­rület 47 tagú új pártbizott­ságát, amelynek első titká­ra ismét Ribánszky Róbert, titkára Kovács László és Csóre Károly lett. Rajtuk kívül a végrehajtó bizott­ság tagjává választották Czinege Antalt, Kardos Vilmost, Manek Gyulát, Pa­taki Istvánt, Riedl Antal­­nét, Szabó Ferencet, dr. Szekeres Józsefet és Weisz Győzőnét. Pesterzsébet, a Csili és a műveltség A lakásépítésen, a gaz­daságpolitikán és a kommu­nális témákon túl a XX. kerületi pártértekezleten sok szó esett a Pesterzsébe­ten élő fiatalok helyzetéről. A kerületben lakó, ott dol­gozó, illetve tanuló tízezer fiatal 60 százaléka ifjúmunkás, arányuk a textiliparban és a kereskedelemben a leg­magasabb. Megállapították, hogy a fia­talok nagy többségének gondolkodása szocialista eszmeiségű. A kerület párt- és KISZ-szervezeteire azon­ban még nagy feladat há­rul: vonzóbbá kell tenni a fiataloknak a közösségi éle­tet, a részvételt az ifjúsági mozgalomban. Érvényre kell juttatni a párt művelő­déspolitikai irányelveit. Már történtek intézkedések. A középiskolákban kiemel­kedő eredményt elért mun­kásfiataloknak ingyenes egyetemi előkészítőket szer­­veztek. Ezeken 500—600 fia­talt foglalkoztatnak rend­szeresen. A kerületben hat ifjúsági klub működik, mintegy háromszáz taggal. Törekednek a meglevő klu­bok színvonalasabb vezeté­sére, növelik az ifjúsági ott­honok számát. A kerület dolgozóinak íz­lésformálását szolgálja a Thália Színházzal kialakult jó kapcsolat. Elismeréssel állapították meg, hogy az erzsébeti kultúrházak — különösen a Csili — gazdag és változatos programmal, sikeresen vonzzák a lakos­ság, főleg az ifjúság cso­portjait. A beszámoló feletti vita után megválasztották a ke­rület 45 tagú új pártbizott­ságát, a pártbizottság első ülésén pedig a 11 tagú vég­rehajtó bizottságot. Első tit­kárnak ismét Balogh Ist­vánt, titkárnak Lukács Má­tyást és dr. Tancsik Rudol­fot, a végrehajtó bizottság tagjaiul Árgyelán György­­nét, Balázsovits Gusztávot, dr. Burkus Egont, dr. Nagy Ernőt, Mészáros Józsefet, Barsi Máriát, Tomasovszky Attilánét és Vasváry Antalt választották. Épül az új csepeli városközpont A XXI. kerületi pártér­tekezleten részletesen szól­tak a nagy múltú munkás­­kerület lakosságának esz­mei, politikai fejlődéséről. Megállapították, hogy a vállalatok és a gyárak dol­gozóinak kiegyensúlyo­zott közéleti hangulata mindenekelőtt a párt he­lyes politikájának köszön­hető. A csepeli üzemek, válla­latok gazdálkodásának problémáit elemezve a pártértekezlet elismeréssel állapította meg, hogy a ke­ A vártnál több haszon A XXII­ kerületi üzemek a gazdasági reform beve­zetése óta rohamosan fej­lesztették műszaki-techni­kai feltételeiket. A gyárak nyeresége a tervezettnél is kedvezőbben alakult — ál­lapította meg a pártértek­keziét —, s az év végére csaknem 900 millió forint vállalati hasznot terveznek. Fokozódott az exportmun­ka is. A műszaki fejlődés alapja a tetemes vállalati beruházás. Ez a fontosabb budafoki üzemekben kiter­jed a gyártás- és gyárt­mányfejlesztésre is. A Hungária Műanyag feldol­gozó Vállalat például új pvc-padló típusokat dolgo­zott ki, s kifejlesztette az építőiparban és a mezőgaz­daságban jól hasznosítható műanyag csővezetékeket. A Budacolor festékgyár új festékkészítő üzemrészt épített. Az állami pince­­gazdaság budafoki üzeme háromszorosára növelte pezsgőüzemének sát. kapacitás A negyedik ötéves terv­ben —­ mint a pártértekez­leten hangsúlyozták — még nagyobb arányúnak ígérkezik a fejlődés: a kerület iparának fej­lesztése 56 százalékkal meghaladja majd a je­lenlegi szintet. A lakosságot foglalkoz­tató gondok közül kiemel­ték a pártértekezleten a közművesítést és a köz­lekedést. A megoldás első lépéseként megkezd­ték Budafokon a vezetékes gázhálózat kiépítését. A beszámoló feletti vi­ta után megválasztották a kerület 43 tagú új pártbi­zottságát, amelynek első titkára ismét Kober Fe­renc, titkárai: Tettinger István és Forgó Tibor. A végrehajtó bizottság többi tagjául Bérczi Gyulát, Hal­mai Róbertet, Német Já­nosáét, Székely Józsefnét, Soós Ferencet és Szabó Já­nosáét választották. A múlt öt évben a Péti Nitrogén Művekben kétmilliárd forintos beruházással bővítették a gyárat. A felvétel esti kivilágításban készült az új karbamid üzemről. HÉT VÁLLALAT INDULT Gépi adatfeldolgozási verseny A KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástech­nikai Intézet tegnap meg­rendezte a KGM-üzemek 1970. évi adatfeldolgozási versenyét. A versenyen 7 vállalat gépi adatlyukasztói és ellenőrző lyukasztói vet­tek részt. Az első helyezést a lyu­kasztóknál Farkas István­ná, az ellenőrző lyukasz­tóknál Tihanyi Istvánná szerezte, mindketten a KGM Ipargazdasági, Szer­vezési és Számítástechnikai Intézet dolgozói. A X. pártkongresszus tiszteletére megrendezett verseny segítette az or­szágos számítástechnikai program előkészületeit is. (MTI) MAI TANÁCSKOZÁS Tudósok a jó vízért A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ma megkezdődött a II. vízmi­nőségi és víztechnológiai nemzetközi kongresszus, amelyen 4 napon át 250 ha­zai, valamint 18 országból 126 külföldi szakember tár­gyalja meg 4 szekcióban a felszíni és a felszín alat­ti vizek minőségével, a víz beszerzésével összefüg­gő fizikai, kémiai problé­mákat. Megtárgyalják a kor­szerű ivóvíz kezelésében, a víz szállításában és fel­­használásában megvalósít­ható, újabb technológiai módszereket is. A kongresszust dr. Bo­gárát János, az MTA Víz­gazdálkodás-tudományi Bi­zottság elnöke, egyete­mi tanár nyitotta meg, majd Breinich Miklós, az Országos V­ízügyi Hivatal elnökhelyettese és Illés György, a Magyar Hidro­lógiai Társaság ügyvezető elnöke tartott előadást. A kongresszuson megje­lent és köszöntötte a ta­nácskozás részvevőit Kolo­­man Megay, a Nemzetközi Vízellátási Szövetség elnö­ke. (MTI) A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN Egymilliárd forint a lakosság kényelméért A kisipari szövetkezetek a lakosságnak nyújtott javí­tások, szolgáltatások fejlesz­tésére a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 800—1000 millió forint beru­házást terveznek. A legdinamikusabban a gépkocsijavítás és -karban­tartás növekszik, az új öt­éves terv időszakában több mint kétszeresére. A közel­múltban már korszerű autó­szervizt adtak át, Keszthe­lyen, Sopronban,­ Pécsett, Győrött, Mosonmagyaróvá­ron, Csongrádon és Máté­szalkán. Jelenleg is több szervizüzem épül, például Baján, Gyöngyösön, Ózdon, Budapesten és a közeljövő­ben átadják rendeltetésének a szentendrei és szombathe­lyi szervizüzemet is. Jelentősen, mintegy 80 százalékkal kívánják fej­leszteni a háztartási gépja­vítást, az elektroakusztikai berendezések javítását pedig másfélszeresére növelik. Felkészülnek a színes tele­vízió-készülékek és az au­tomata mosógépek javításá­ra is. A tervek szerint az első színestévé-javító fió­kot 1971-ben nyitják meg Budapesten. Gyors ütemben fejlesztik a mosás- és vegytisztító­szolgáltatást, előreláthatólag mintegy 80 százalékkal, így például Budapesten új, 50 mázsa/műszak teljesítményű mosodát építenek. Vidéken pedig Bács, Békés, Hajdú és Komárom megyében épül­nek mosodák. Jelentősen bővül a vegytisztító szalo­nok hálózata, többek között Keszthelyen, Gyulán, Szar­vason, Tótkomlóson, Oros­házán, Kapuvárott, Salgó­tarjánban és Tatán nyílik új szalon, így a jelenlegi évi 55 millió forint értékű teljesítményt 1975-re 100 millióra emelik. A korszerű­sítés elsősorban a gyorstisz­tító, önkiszolgáló rendsze­rek bevezetését és modern automata berendezések be­állítását jelentik. Gondolnak a szolgáltató­ház-hálózat fejlesztésére is. E téren azonban fokozottab­ban figyelembe veszik a gazdaságosság szempontjait és csak a várhatóan kielé­gítő forgalmú helyeken ke­rül sor ilyen — több szol­gáltatófiókot egyesítő­­ beruházásra. SEGÍT a Juvenil hormon A Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi laborató­riumában dr. Varjas László rovarfiziológus a kártevők elleni védekezés új lehető­ségeit kutatja. Hosszabb ideig tanulmányozta, hogy a rovarok ellen hogyan le­het felhasználni azok saját termelésű hormonjait, s mi­ként változtathatják meg a rovarok életjelenségeit. A kísérletek tapasztalatai sze­rint az úgynevezett juvenil hormon a jövő hatékony nö­vényvédőszere lehet. Előnye­ csak a kártevők egyes fajait pusztítja el, s megkíméli a hasznos rovarokat, például a méheket. (MTI)

Next