Esti Hírlap, 1970. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-21 / 298. szám

HASONLÓ GONDOK, FELADATOK FEJLŐDNEK A KÉT FŐVÁROS KAPCSOLATAI A prágai polgármester nyilatkozata Prága városának primá­­tora, dr. Zdenek Zuska bu­dapesti tartózkodása köz­ben nyilatkozott lapunk­nak a két baráti főváros kapcsolatainak bővítéséről és Prága új fejlesztési ter­veiről. " Nagyon örülök, hogy aránylag nem sokkal a tisztségembe beiktatás után küldöttségünkkel Buda­pestre látogathattam — mondta a polgármester. — A két főváros történetében sok közös vonás van, és a megoldásra váró feladatok között sok a hasonlóság. Ezért további lehetőségek nyíl­nak a két főváros veze­tőinek, intézményeinek közvetlen együttműködé­sére.­­ A kapcsolatok fejlesz­tését hosszabb időre szóló megállapodás határozza meg. Ezt kétévenként meg­újítják. A szerződés értel­mében évenként 5—5 szak­mai küldöttség tanulmá­nyozza a baráti fővárosok eredményeit, terveit. El­mondhatom, hogy már az eddigi látogatások is ered­­­ményesek voltak, és igyek­szünk a tapasztaltakat a gyakorlatban felhasználni. Hogy mást ne említsek: a prágai kereskedelem veze­tői meggyőződhettek arról, hogy Budapesten milyen jól kiegészíti a kereskede­lem hálózatát a sok piac és vásárcsarnok. Ezért döntés van rá, hogy arány­lag rövid időn belül ná­lunk is nyíljék három újabb piac. Prágában is több boltra, áruházra van szükség. Azt javasoltuk, hogy a következő öt évben há­rom nagyobb, 10—12 ezer négyzetméter területű áruház épüljön a belső negyedekben, de úgy, hogy a központot mentesítsék. Ugyanakkor hat szupermarket is készül majd a peremnegyedekben. Elgondolásunk, hogy az erőket összpontosítsuk, és így gyorsan hozzon számot­tevő változást az építkezés. — Sok hasonlóságot le­het kimutatni a fejlesztési tervek között. Nálunk is gond az ipar zsúfoltsága. Több gyártelepet és tudo­mányos intézetet kívánunk elköltöztetni. Ezzel is eny­híthető a munkaerőhiány. — Azt hiszem, a prágai közlekedés zsúfoltabb, mint a budapesti. Erélyes intéz­kedéseket kell hoznunk. Nagyobb változást a metró megépítésével érhetünk el. De megbízást adtunk, hogy addig is­ dolgozzanak ki tervet a központban a forgalom korlátozására. El­sőséget kell adni a gyalo­gosnak. Utcákat jelölünk ki, ahol csak buszok, villamosok közlekedhetnek majd. — Fontos a lakásépítke­zés gyorsítása, hiszen sok tízezer kérvény fekszik a tanácsoknál. Nálunk első­sorban új negyedek építé­sére van lehetőség. Előbb a város északi szélén, majd a délnyugati és a délkeleti részen lesznek nagyobb építkezések. Húszezer la­kásos új városrészt is ter­vezünk. Befejeződött a vágánykorszerűsítés a Thököly úton. Képünkön­ az utolsó munkálatokat végz­ik a köve­tők. Holnap reggel 7 óra 36 perckor Megérkezik a csillagászati tél Nem túl bíztató előjelek után holnap 22-én, kedden, magyar idő szerint reggel 7 óra 36 perckor megkez­dődik a csillagászati tél. A Nap ilyenkor jut legmé­lyebbre az égi egyenlítő alatt. A LEGRÖVIDEBB NAPPALOK Az elmúlt héten sorakoz­tak az év legrövidebb nap­palai: egy-egy nappal 8 óra 26—27 percig tartott, s a Nap ma is csak 8 óra 26 percig tartózkodik a hori­zont felett. Újév után elér­jük a 8 és fél órás nappalt. A helyzet egyébként igen csalóka, mer­t Szilveszter­kor és újévkor a Nap 7 óra 32 perckor kel­l három perccel később, mint ma —■ és mégsem ezek a legrövi­debb nappalok, mert ek­kor már jóval későbben nyugszik le. Ezek a fur­csaságok a Föld sajátos pályaelemeiből és a légkö­ri refrakcióból (sugártörés, fénytörés) adódnak. Hogy valójában melyik a legrö­videbb nappal december 18 és 25 között, az még a lég­kör pillanatnyi állapotától is függ. A hideg idő, s a tél bekö­szön­tével a Nap sugarai igen lapos szögben érik az északi féltekét. Ez olyan döntő tényező, hogy egy másik pályaelem szerencsés alakulása csak elméletben érezteti hatását. Ilyenkor ugyanis már erősen köze­ledünk Nap­ körüli ellipszis pályánk pontja, a perihé­lium (napközel) felé. Ez általában január első két napjának egyikén követke­zik be. Derült időben a jó­szemű emberek — elvileg — észrevehetnék, hogy ilyenkor nagyobbnak lát­szik a Nap korongja, mint július elején (aféliumban, naptávolban) — a való­ságban ez azért megoldha­tatlan, mert júliusban rop­­pant fényesnek látszik a Nap, nem lehet és nem is szabad sokáig beletekinte­ni. A Föld átlagos naptá­volsága 149,6 millió kilo­méter , ennyire vagyunk csillagunktól március és szeptember végén. A peri­­hélium és az afélium között 5 millió kilométer eltérés van. Januárban 147 millió kilométerre, júliusban 152 millió kilométerre járunk a Naptól. ODALENN DÉLEN... A földi élet egyik fontos alapfeltétele az évszakok váltakozása. Északon most kezdődik a tél, délen most jön a nyár. Az előjelek északon és délen is rendha­gyók.­­Egész Európába ala­pos késéssel érkezett a hideg, de akkor hirtelen hidegebb lett, mint a sok­éves átlag. Délen sokáig szeszélyes volt az időjárás, azután hirtelen hőhullám öntötte el Dél-Afrikát és Dél-Amerikát. Sőt, Brazí­liában és más országokban több száz halálos áldozatot követelt a +40, +50 fok közötti hirtelen hőség. Er­re éppúgy nem készülhe­tett fel a déli ember, mint ahogy bennünket is mindig váratlanul ér a hirtelen hi­deghullám (noha tudjuk, hogy jön a tél). Végezetül még egy érde­kesség. Az északi sarkon most jár legmélyebben a Nap: 23 és fél fokra van a horizonttól, s az arktiszi éjszakában csak az expe­díciók lámpásai világíta­nak. Délen viszont takaré­koskodnak az expedíciók: ott most van a Nap legma­gasabban, a látóhatár felett, nem kell lámpa, a Nap egész éjjel világít. Az északi féltekén lakó embert — mint minden tél kezdetén — csak­ egy vi­gasztalja : három hónap múlva itt a napéjegyenlő­ség, újra tavasz lesz. Gauser Károly má­i mod­i­axijcL [modern üd­mlo'■ lapjait és Momusifot T.c. NE_VÁRJON AZ UTOLSÓ" PILLANATIG Már folyó hó elején érte­sültem arról, hogy az idei decemberben is lesz 24-e, amikor családtagok, rokonok, lakótársak, főnö­kök és beosztottak három­napos fegyvernyugvás ré­vén csak a lelkükkel és testrészeik közül a gyom­rukkal foglalkoznak inten­zíven. Eme ünnepet, termé­szetesen, nagy reklámhad­járat előzi meg, ebben nem nyugosznak a fegyverek, minden ágyúcső a pénztár­cákra mered, s az eltalált százforintok holtan per­dülnek az áruházi kasz­­szákba. Innen, a lelátóról, meg­bocsátó derűvel szemlélem a pályán zajló ütközetet, most a Centrum Áruház passzol, egy kétségbeesett rúgás, bumm, a vevő elvit­te a csillárt. A rádió Györ­gyei együttesen sem tudnák megjósolni, ki nyer ma. Meg holnap, meg holnap meg holnapután. Nézem hát a reklámokat, mint említettem, megbo­csátó derűvel. Szabad le­gyen megjegyeznem, hogy a derű nem azonos a röhej­­jel, a kedves olvasó is eh­hez tartja magát. Itt van például egy szö­veges hirdetés, óriási cím­mel, amelyből kiderül, hogy „A FŐBUHA a télapó”. Eleinte arra gyanakodtam, hogy a kettős nevelés mellé A FŐBUHA a télapó harmadik is csatlakozott, a Mikulás nem Szent Miklós, a Mikulás nem Télapó, az egyetlen Télapó, amely nem a képzelet, mitológia stb. szülötte, az nem más, mint maga a FŐBUHA. Nem ALBUHA, nem valami sze­rény, beosztott BUHA, ha­nem kizárólag a FŐBUHA. Tehát nem az a fő, hogy BUHA legyen, hanem FŐ­BUHA, mint a FÖSPED vagy FÖTEFU. Fővárosi bútor­ból, hangszerből állt össze, de azért a bányászok ne szólítsák úgy, hogy: FOTE, mert az egészen más, és még megsértődik. Summa summárum, tudjuk már, ki a télapó, a FŐRUHA jön december 24-én, de akkor ki járt a fiamnál december 6-án? Majd még utánané­zek. K­­önyvcsoportok hirdeté­sét is olvasom, misze­rint ezekből „Ne egyet vá­lasszon ki, olvassa el mind­egyiket.­”. 5—6 könyv, ösz­­szesen kb. 2200—2500 ol­dal. Csak azt nem tudom, hogyha én gyerek vagyok, megértem-e a szocialista­­ realizmusról szóló 900 ol­\\­dalas tanulmánykötet írd­­á­sait, ha pedig felnőtt, el-­­ olvasom-e az iskolásoknak­­ szánt biológiakönyvet? Pe-­­ dig el kellene olvasnom,­ ideje már, hogy benőjön a­ fejem lágya. Valamikor­­ csak eltűnnek a gyerek és­ a felnőtt közötti különbsé-i­gek, a propos. Látom, hogy­ JY. „Nincs karácsony Cor-­­ vin nélkül’’. Ebben lehet va­­­­lami. Csak azt nem tudom, hogy lakásomra hívjam-e a­­ Corvint december 24-én,­ vagy esetleg én menjek oda­­ családostul, mikor, már be-­­ zárt? Úgy gondolom, jobban­­ járunk, ha mi megyünk­, oda, és minden családtag­­ máris kicserélheti azt, amit­­ kiválasztott, hiszen az ün-­ nepek után bizonyosan lel-­ tár miatt bezárnak. Ha pedig szeretteimet­­ igazán szeretem, igénybe­­ vehetem a MALÉV hirdeté-­­ sét, s elküldhetem őket.­­ Mert: „Legszebb karácso­nyi ajándék a repülőjegy. Stop. Lepje meg vele hoz­zátartozóját. Stop.’’ Éppen ők szán­janak, mint az angyalkák? Nem! Ellenségeimnek veszek repülőjegyet. Sajnos, vissza­útra már nem lesz elég a pénzem. De ez még így is szép ajándék... Marthy Barna EGYENES VONALBAN Míg tíz nap van az év végéig, de már 1971 köszönt ránk a vasárnapi lapok hasábjairól, amelye­ken a népgazdaság jövő esztendei tervét olvashat­juk, s az országgyűlés pén­teki ülésén is 1971-ről be­széltek az új költségvetést törvénybe foglaló képvise­lők. Mi van a költségvetés és a forintjaiból megvalósuló terv számsorai mögött? Új szakaszt nyitó, ötéves tervet kezdő év az 1971-es, tervében, költségvetésében ezért látszanak azok a táv­latok is, amelyeket ötéves tervünk ad, s amelyeket a X. kongresszus vázolt fel: dinamikus, de nem erőlte­tett ütemben fejlődik a népgazdaság, javul a mun­ka hatékonysága, tovább erősödik a fogyasztói piac egyensúlya. Az új esztendő terve egyebek között a nemzeti jövedelem 7, az ipari termelés 6, a mező­­gazdasági termelés 8, az egy keresőre jutó reálbér 2,5— 3, az egy főre jutó reáljö­vedelem 5—5,5 százalékos emelkedését írja elő. A külkereskedelmi forgalom növekedése az idei gyors ütemhez képest valame­lyest mérséklődik, a belső árukínálat viszont bővül: élelmiszerekből az idei vi­szonylag gyengébb termés ellenére továbbra is ki­egyensúlyozott, az iparcik­kek többségéből pedig érez­hetően javuló ellátás vár­ható. A lakásgondokat 71 200 új otthon enyhíti. „A feladatok nehezek, de lelkesítők” — mondta a pénzügyminiszteri expozé után az egyik képviselő Vá­­lyi Péternek. Valóban, nem ígérkezik könnyűnek — a parlamenti vitában egyér­telműen reálisnak ítélt — terv teljesítése. Elsősorban azért, mert nehéz volt az esztendő, amelyet most ma­gunk mögött hagyunk: a kései kitavaszodás, a súlyos árvíz és belvíz, majd a nyári szárazság miatt a mezőgazdaság kevesebbet adott, mint amire számítot­tunk, a pusztító víz 8 mil­­liárdot vett f­i a zsebünk­ből. Mindennek hatására az idei költségvetés a terve­zettnél nagyobb, mintegy 3,5 milliárd forintos hiány­nyal zárul: az állam a ter­mészeti csapások következ­ményeit nagy részben ma­gára vállalta, nem engedte, hogy azok a közvetlenül nem sújtott lakosságot is érintsék. Gazdaságunk ere­jét bizonyítja, hogy — amint az országgyűlés is el­ismerte — eredményesen megbirkóztunk a nehézsé­gekkel, nem kellett év köz­ben módosítani eredeti ter­veinken, gazdaságilag sike­resnek mondhatjuk az esz­tendőt. Ezért 1971 többet vár tő­lünk: az ötéves terv egy­­egy évére az eredetileg megszabott aránynál erő­teljesebben kell növel­nünk a nemzeti jövedel­met — 5,5—6 százalék he­lyett 7 százalékkal —, hogy a költségvetés egyen­súlyát néhány év alatt fokozatosan újra megte­remthessük. Nehéz, de reális, meg­valósítható feladat, ez. Megoldásához minden ed­diginél nagyobb szükség van a gazdálkodás haté­konyságának további ja­vítására, a már elkezdett számítástechnikai program töretlen folytatására, a tudományos kutatások eredményeinek a­­gyakor­latban való jobb alkal­mazására, és — minden szinten, a minisztériumok szobáiban és a satupad­nál egyformán — a mun­kafegyelem, a vállalt fel­adat iránti személyes fe­lelősség erősítésére. Ez az eddiginél magasabb szin­tű munka szükséges ah­hoz, hogy a X. kongresz­­szus egész népünk egyet­értésével fogadott határo­zatainál? szellemében ma­gasabb szinten folytathas­suk a szocializmus építé­sét. S igaz az is, hogy lel­kesítők az új esztendő fel­adatai. Nem kell félnünk a szó kimondásától, mert nem a régi­­ hullámhosszon rezdül ez az érzés, nem szépen hangzó, üres sza­­­vak, hanem munkánk megfogható eredményei lelkesítenek bennünket: a népgazdaság új, felfelé ívelő szakaszában va­gyunk, mind jobban érez­hetők a hatékonyabb gaz­dálkodás, az előnyösebb és arányosabb gazdasági szerkezet jelei. Ahogy vi­tazáró beszédében a pénz­ügyminiszter megfogal­mazta: a régebbi idők gazdasági hullámzásai az utóbbi években kezdenek lecsillapulni, s most, a hullámzás helyett többé­­kevésbé egyenes vonalban vagyunk, rendelkezünk a biztonságos haladáshoz, a nem várt hatások ellen­­súlyozásához szükséges­­ tartalékokkal. Az országgyűlés alelnö­­ke kellemes ünnepe­­n két és boldog új esztendőt­­ ígérő költségvetésnek ne­­­­vezte a törvénnyé foga-­­­dott dokumentumot, amely­­ megszabja az ország jövő­­ évi gazdálkodását, az ál­­l­­amkassza kiadásainak és­­ bevételeinek alakulását.­­ Csak rajtunk múlik, két , kezünk munkájától függ,­­ mennyire lesznek kelleme­­­­sek ünnepeink, mennyire­­ lesz boldog az új terv esz­­­­tendeje. Szathmári Gábor

Next