Esti Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-16 / 13. szám

­ Egy műsor magára ta­lál : ezt éreztük tegnap a Tv Galéria adása alatt. Saját hibáin okulva mindinkább fejlődik ez a sorozat. Meg­tanulták beosztani a ren­delkezésre álló 40 percet, nem akarják már minden­ki véleményét és hozzászó­lását belesűríteni, de aki szót kap, az kibeszélheti magát. Ami pedig a tartal­mi részt illeti, okosan ada­­golva és alkalomszerűen- de bevezet a sorozat a nézni­­tudás birodalmába, a be­mutatott művészek kivá­lasztásában pedig a sokol­dalúság, a művészet ezernyi lehetősége villan fel. • Minden milyen isme­­rős! Az éhező művész a padlásszobában, a romanti­kus szerelem, a kortársak­­értetlensége, s a lélek vi­hara, amelyet kötelezően időjárási vihar is kísér, ki­csapván az ablakot, meg lo­bogtatván a függönyt, mi­közben a komponista lázas szívében és kottapapírján megszületik élete főműve; későn jött siker, megszaka­dó szívek... És mégis: örömmel néztük végig a Fantasztikus szimfónia cí­mű Berlioz-életrajzfilmet. Talán mert a francia film­művészet három évtized előtti korszakát idézte fel, talán mert a múlt szá­zadi francia romantika hangulatához illett ez a stí­lus, s talán mert magával ragadott Jean-Louis Bar­rault lobogása, Bernard Blier embersége, s az egész film szívet melengető nai­vitása. (fencsik) Odette Odilia: Lakatos Gabriella Az Erkel Színház holnap esti Hattyúk­­tava előadásán ismét Lakatos Gabriella Kossuth-dí­jas , érdemes mű­vész táncolja a főszerepet. Az előadást nagy érdeklő­dés előzi meg, ugyanis a közönség ebben a színházi évadban most láthatja elő­ször — reméljük, nem utol­jára — a magyar balettmű­vészet nagy egyéniségét. □ MODERN OLASZ SZOBRÁSZAT címmel nyílt kiállítás ma délelőtt a Mű­csarnokban. □ A SZEGEDI NEMZE­TI SZÍNHÁZ január 23-án este mutatja be G. B. Shaw Candida című vígjá­tékot. □ KORTÁRS­ MATINÉ lesz holnap délelőtt a Kossuth Klubban. Simon István főszerkesztő mond bevezetőt. Benjámin László, Cseres Tibor, Demény Ot­tó, Dobozy Imre, Féja Géza és Kamondy László olvas fel műveiből. Közreműkö­dik: Jancsó Adrienne, Tom­pa László és Juhász Jácint. □ SZAUDER JÓZSEF akadémiai levelező tag hét­főn délután tartja székfog­laló előadását a Magyar Tudományos Akadémia fel­olvasótermében. □ SÁGI SÁNDOR fes­tőművész gyűjteményes kiállítását ma délelőtt nyi­tották meg a Belügymi­nisztérium központi klub­jának­ kiállítótermében. A kiállítás megtekinthető ja­nuár 16-tól 31-ig. □ KONCZ ZSUZSA ön­álló műsort ad­ holnap dél­után az Egyetemi Színpa­don. Közreműködik a Ber­­gendy- és a Tolcsvay­­együ­ttes. □ KAHÁNA MÓZES Szélhordta magyarok című novelláskötete jelenik meg a Magvető Kiadónál. □ A _ SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐIS­KOLA stúdiószínháza Ten­nessee Williams Üvegfigu­­rák című színművét mutat­ja be január 23-án és 29- én este, illetve január 24- én délután. Rendező: Félix László. Rendezőtanár: Bé­kés András. □ BILL COSBY néger színész az amerikai televí­ziónézők kedvencei közé tartozik. Legutóbb „Tenisz­ütő és ágyúk” című műso­rával aratott sikert. Cosby most bejelentette: vissza­vonul a művészi pályától, diplomát szerez, hogy a gettókban élő néger gyer­mekeket oktathassa. BEMUTATÓ ELŐTT Melinda hallotta Szását Csehov Amerikában­­ és Magyarországon Péntek este a Nemzeti Színházban a Bánk bánt játszották. Ottó elcsábítot­ta Melindát, s Melinda — Moór Marianne — máris szaladt a főrendezői szo­bába, ahol egy magneto­fonról végighallgathatta — Csehov Szása nevű hős­nőjének a dialógusát Iva­­novval. Marton Endre magnószalagon rögzítette a délelőtti próbát,­­mivel a közös visszahallgatás felér a legjobb rendezői inst­rukcióval." A színész maga hallhatja, hol, mit csi­nált. Csehov unokatestvére Marton Endrétől először azt kérdeztük: minek tu­lajdonítja a világszerte ki­bontakozó Csehov-kul­­tuszt, amiről amerikai jegyzeteiben ő is beszá­molt. — Amerikában megle­pett az intenzív Csehov­os Sztan­yiszlavszkij-kul­tusz. Az előzménye mind­ennek az 1920-as évek eleje óta tapasztalható nagy érdeklődés, amikor a Moszkvai Művész Szín­ház többször vendégszere­pelt Amerikában. Ezek az előadások rendkívül nagy sikert arattak. Nagyköve­tei voltak Amerikában Csehovnak és Sztanyisz­­lavszkijnak olyan tudó­sok, akik ott telepedtek le és az amerikai színhá­zaknak megfelelően ki­alakították Sztanyiszlavsz­­kij amerikai változatát. Példának említhetem Mi­chael Csehovot — az író unokaöccsét —, aki rende­ző volt s aki sikeresen kép­viselte Sztanyiszlavszkijt és Csehovot. Ugyanezt el­mondhatom Richard Bo­­leslavskijról. De mutatha­tok könyveket is, például ezt a tanulmánykötetet, amely a Sztanyiszlavszkij és Amerika címet viseli. Olyan írásokat közöl, ame­lyek a módszer hatását ve­szik számba az amerikai színházi életben. — Ezek a szűkebben vett művészeti okai annak, hogy Csehovot ma sok he­lyen játsszák Amerikában. De talán más okai is le­hetnek, hogy a közönség ilyen szívesen fogadja? — Természetesen. Sok egyéb mellett az amerikai ember idegállapota nagyon egybevág Csehov figurái­nak lelkiállapotával. Szép­­ ágyak jellemzik ezeket a hősöket, de olyan vágyak, amiket nehezen tudnak megfogalmazni, ugyanak­kor lélektelen, kisszerű élet veszi körül a hősöket. Az amerikai társadalmi at­moszféra nagyon kedvez Csehovnak. Bizonyára ez az alapoka, hogy az együt­tesek, rendezők, színészek akkor tudnak világszínvo­nalon produkálni, amikor kapcsolatokat keresnek Csehovval és Sztanyisz­­lavszki­jjal. — Miért választotta Mar­ton Endre itthon Cseho­vot, ráadásul ezt a kevéssé ismert művét? Jó formában — Az egyik ok éppen az: mindössze egyszer ját­szották, a húszas években, a Vígszínházban. Aktuális hát, hogy­ bemutassuk. Amikor " Amerikából haza­jöttem és kérdeztek ter­veimről, beszéltem az Iva­­novról. Kiderült, hogy so­kan még a szakemberek körében sem ismerik. Most szerencsés időpont­ban sikerült elővenni, mert úgy érzem, a színház művészei a legjobb formá­ban vannak. gúnyosságában bekövetke­zik a társadalomtól való teljes elidegenedése. Ebben a darabban a legtisztáb­ban mutatható fel ennek a magatartásnak minden ol­dala. S talán éppen az kü­lönbözteti meg a többi Cse­­hov-hőstől, hogy Ivanovot a dráma indításának pilla­natában, még közvetlenül a vágyak és tervek buká­sának pillanataiban ismer­hetjük:» meg, s a társadalmi közeget is, amely közreját­szik abban, hogy elbukjék. A kettős bekerítettség jellemzi: először bekeríti saját magát, majd őt a kör­nyezete. Felismeri a kettős gyűrűt, de nincs meg a kulcsa, amelynek segítségé­vel helyzetén változtathat­na. A már egészséges Besse­nyei Ferenccel a címsze­repben a feleséget játszó Váradi Hédi, a Szását ala­kító Moór Marianne, Rajz János, Agárdi Gábor, Csernus Mariann, Szersén Gyula, Zolnay Zsuzsa, Ver­senyi László, Avar István, Máthé Erzsi közreműködé­sével január 21-én tartják az Ivanov premierjét. Bernáth László Kettős gyűrű . A másik ok, azt hi­szem, hogy valamennyi Csehov-dráma között ép­pen ez a legaktuálisabb. Ivanov természetesen nem­csak önmagát jelenti, mint drámai figura; egyfajta magatartást, gondolkodás­típust képvisel, azt a ko­moly embert, aki életcélja ki­küzdésében, végrehajtá­sában lépést téveszt, döntő pillanatokban nem ismeri fel a helyzetét. Kétségbe­esésében visszahúzódik az élettől és saját legfonto­sabb problémáitól is, las­san elszigetelődik, s ma­* Sláger a Szerelmesfilm A GYORSMÉRLEG ADATAI Gyorsmérleget készítet­tek a MOKÉP-nél az el­múlt évi nézőszám alaku­lásáról, a legjelentősebb filmsikerekről. Tavaly 79 millió 571 ezren váltot­tak jegyet a filmszínhá­zakba. A csökkenés az elő­ző esztendőkhöz képest 2 millió 695 ezer. A szakem­berek véleménye szerint némileg lelassult a mozi­látogatottság visszaesése. ÍGY JÖTTEM örvendetes jelenség, hogy a művészileg értékes hazai és külföldi alkotások iránt megnőtt az érdeklő­dés. Szabó István Szerel­­mesfilmje az év egyik slá­gere lett, pedig csak az esztendő vége felé tűzték műsorra. Várkonyi—Dobo­zy alkotása, a Szemtől szembe kilenc hónap alatt hatszázezer mozinézőt von­zott. Az október végén be­mutatott, magyar—szovjet koprodukcióban készült Szerelmi álmokhoz — amely Keleti Márton film­je — "két hónap alatt több mint hatszázezer jegyet váltottak. Csaknem félmil­lióan tekintették meg Jan­csó Miklós így jöttem cí­mű alkotását, amelyet ta­valy februárban újítottak fel­ hozzá —, valamint a Nagy­korúság című, mai témájú üzbég film. Az elmúlt év­ben jelentősen emelkedett a szovjet filmalkotások iránti érdeklődés. A mozi­nézők csaknem tíz száza­léka szovjet produkciókhoz váltott jegyet. Kedvezően alakult a többi baráti szo­cialista ország alkotásai­nak nézőszáma­­is: az első összegezések szerint majd­nem tizennégymillióan te­kintették meg tavaly film­jeiket. A baráti országok az ifjúság körében nép­szerű alkotásokat mutattak be. Az 1970-es esztendő egyik külföldi filmslágere a Ha című angol alkotás, amely egy év alatt csak­nem 800 000 nézőt vonzott, valamint a Z, avagy egy politikai gyilkosság anató­miája című művészi fran­cia—algériai produkció­t csaknem hétszázezres né­zőtáborral. A dokumen­tumfilmek sorában a nép­szerűségi listá­t tavaly a Vietnam amerikai szem­mel című produkció, került az első helyre. NAGYKORÚSÁG Kiemelkedő esemény volt az ősszel megrende­zett szovjet kultúra napjai. Ennek során a már koráb­ban említett Szerelmi ál­mok mellett szép sikert ért el Kulidzsanov filmje, a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij-adaptáció — két hónap alatt mintegy 400 000 jegyet váltottak Verekszik a Halhatatlan légió. Somló Tamás rendező és Bánok Tibor operatőr Rejtő Jenő légiós regényeiből ké­szít filmet. Az egyik jelenetet, egy kocsmai verekedést, öttusázók, dzsúdózók közreműködésével rendezték, a filmgyár műtermében. A megegyezés ELIA KAZÁN ÚJ MŰVE Elia Kazan nevét a ma­gyar nézők többsége ön­­életrajzjellegű Amerika, Amerika című filmjéből ismerte meg. Most A meg­egyezés címmel regényt írt, majd új filmet forga­tott belőle. E filmjének, illetve regényének főhőse görög emigráns családban töltötte gyermekkorát, s a történet bizonyos értelem­ben folytatása az Ameri­ka, Amerikának. A Les Lettres Francaises-ben megjelent interjúban Ka­zan elmondotta: a Filmem bírálat tár­gyává teszi a pénz hatal­mát az amerikai társada­lomban. A főhős azt az amerikai típust képviseli, aki tiszteletben tartja a környező társadalom ér­tékrendjét, de ugyanakkor új értékek után áhítozik. Amerika ma már nem az, ami volt, s ezt nap nap után rengetegen felfedezik. ~ — Nixon „csendes több­ségről” beszél — folytatta nyilatkozatát Kazan. — Szerintem ezek az embe­rek azért hallgatnak, mert félnek. Nem hinném, hogy hallgatásuk egyetértést je­lentene. Eddie Anderson hosszú, ideig egy szót sem szól a filmen. Hallgatása ezt a kényszerű csendet jelképezi. VÁSZONRÓL A SZÍNPADRA KATZELMACHER Katzelmacher a gúnyne­ve Nyugat-Németországban a külföldi vendégmunká­soknak. Életükről,, sorsuk­ról, kivetettségükről Fass­binder nyugatnémet film­rendező nagy sikerű filmet készített. Most azután olyan szokatlan jelenségnek lehe­tünk tanúi, hogy nem szín­darab nyomán születik film, hanem a film alapján szín­darab. A Katzelmachert Wuppertal egyik színházá­ban mutatták be, főhőse Jorgos, a görög vendégmun­­kás. A kritika azonban — a filmmel ellentétben — nem valami nagy lelkese­déssel fogadta a darabot; úgy tartják, Jürgen Bosse, a színpadi rendező csupán a felszínt hangsúlyozta, el­veszett a dialógusok ereje, a "helyzetek pontos elemzé­se. Szegedi írók művei bolgár nyelven Szeged bulgáriai testvér­­városának Plovdivnak iro­dalmi folyóirata a Trákia legutóbbi számában bő ter­jedelmű összeállítást közöl a Tiszatáj munkatársainak alkotásából. Papp Lajos, Ve­ress Miklós, Ratkó József verseit, Péter László, Sz. Si­mon István, Mocsár Gábor prózai munkáit Gencso Hrisztofov fordításában ad­ták közre. Műmellékletként Veres Mihály, Zombori László, Pintér József és Dér István festményeinek re­produkcióit is tartalmazza a plovdivi folyóirat. (MTI) Minden 60 literes Lehel-hűtőgéphez egy 156 Ft értékű borotvakészüléket, a 125, 150, 175, és 230 literes hűtőker­ékhez egy-egy 440 Ft-os villanyborotvát ajándékozunk vá­sárlóinknak. 10% előleggel OTP-re is kapható MRI A hűtőgépeket díjtalanul hazaszállítjuk AJÁNLATUNK­Budapest VII., Rákóczi út 36. A metrótól 1 percre

Next