Esti Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-14 / 11. szám

XVI. évfolyam, 11. szám 1971. január 14., csütörtök PODGORNIJ: AZ EAK SZÁMÍTHAT A SZOVJETUNIÓRA A szovjet államfő beszéde Szadat fogadásán Kairó, január 14. Nyikolaj Podgornij, a szovjet Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, aki az asszuáni gátrendszer fel­avatásával kapcsolatos ün­nepségek alkalmából teg­nap az EAK fővárosába ér­kezett, este beszédet mon­dott azon a fogadáson, amelyet Anvar Szadat egyiptomi elnök adott a tiszteletére. Podgornij biztosította az EAK vezetőit arról, hogy politikai irányvonaluk végrehajtása során, „mint korábban, most is támasz­kodhatnak a Szovjetunió­ra”. Izrael kabar­d­erpolitiká­já­­nak folytatódása arra kész­teti az EAK-et, hogy poli­tikai és diplomáciai akti­vitását olyan intézkedések­kel párosítsa, amelyek az ország védelmi képességé­nek további megszilárdítá­sát célozzák. A két ország kapcsola­tairól szólva, a szovjet ál­lamfő hangoztatta a célok azonosságát és az egymás­nak nyújtott támogatás fon­tosságát az imperializmus és a gyarmatosítás, az ag­resszió és a reakció erői el­len vívott harcban. Kijelentette: „A Szovjet­unió és az EAK közötti szé­les skálájú és sokoldalú, kölcsönösen előnyös kap­csolatok, amelyek a teljes egyenjogúságra és a kölcsö­nös tiszteletre épülnek, pél­daképül szolgálhatnak a szocialista és a fejlődő ál­lamok közötti igaz baráti együtt­működésre. Országaink politikai együttműködése szorosan összeforrt a tervszerűen fejlődő gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok­kal, amelyek hosszú le­járatú megállapodásokra épülnek és így nagy táv­latokkal rendelkeznek. Az országaink közötti gaz­dasági együttműködés nagy hatékonyságát és termé­kenységét meggyőzően bi­zonyítja az asszuáni vízi­­erőmű-komplexum.” Ami pedig a katonai együttműködést illeti, a töb­bi területekhez hasonlóan, ezen a területen sincsenek a két országnak semmifé­le rejtett, a béke ügyére nézve veszélyes céljai. Sötétedés után számítanak Bucher szabadon bocsátására A '70 brazil fogoly Chilébe érkezett Az ejtőernyősöket letérdeltették... Rio de Janeiro, január 14. A brazil kormány ma­gyar idő szerint mára vir­radóra , szabadon bocsátotta azt a hetven politikai fog­lyot, akikért cserében a gerillák megígérték Gio­­vannai Bucher svájci nagykövet kiszabadítá­sát. A gép a Rio de Janeiro-i Galeao repülőtér katonai részéről magyar idő sze­rint ma hajnali 3.44 óra­kor szállt fel, fedélzetén a hetven fogollyal. A kor­mány a Varig-légitársaság egyik Boeing–707-es su­gárhajtású repülőgépét ad­ta oda fogolyszállításra. Harmincöt rendőr kíséri a foglyokat. A Chilébe tartó gépet igen nagy biztonsági elő­készületek közepette­­ in­dították három és fél órás útjára. Csak egy marok­nyi újságírót és fotóripor­tert bocsátottak be a re­pülőtér katonai szárnyá­ba. Sergio Leitao, az AP amerikai hírügynökség tu­dósítója a helyszínről azt jelentette, hogy a sápadt és megviselt, de a boldogságtól ragyogó foglyokat, akik frissen vasalt ruhát viseltek, párosával megbilincsel­­ve engedték fel a repü­lőtéri buszra. A foglyok ujjukkal a győ­zelem „V”-jelét mutatták az ablakon át az újságírók­nak. Ezután a buszból ej­tőernyősök kettős sorfala között mentek a gép felé. Hogy a fotoripor­terek fényképezhessenek is, az ejtőernyősök egyik sorát letérdeltették ... Beszélni a foglyokkal nem volt sza­bad. Előzőleg Emilio Garras­­taru Medici államelnök rendeletet írt alá. Ebben egyrészt engedélyezte a foglyok deportálását, másrészt örök időkre száműzte mindegyik volt elítéltet, aki most­ elhagy­ja az or­szágot. (A foglyok közül kettőt — egy olasz és egy francia ál­lampolgárt —, természet­szerűleg nem száműznek, hanem kiutasítanak.) A hetven politikai fo­­­goly kiszabadítása a leg­nagyobb ár, amit ország valaha „fizetett” egy elra­bolt külföldi diploma­táért. A korábbi rekor­dot ugyancsak Brazília tartotta, amely júniusban negyven foglyot adott von Holleben nyugatnémet nagykövet szabadságáért.­ Úgy tudják, hogy Bu­cn­ért a gerillák ma csak sötétedés után engedik szabadon, saját mene­külésük megkönnyíté­sére. Időközben chilei rész­ről közölték, hogy bár Al­géria — amely a múltban a negyven politikai foglyot befogadta — egyelőre nem­ adott ilyen jellegű nyilat­kozatot, Kuba és Olaszor­szág hajlandó befogadni akár mind a hetven fog­lyot, akár néhányat közü­lük. A magyar jószolgálati küldöttség Bejrútban Púja Frigyes külügymi­niszter-helyettes és az álta­la vezetett magyar jószol­gálati küldöttség tegnap es­te kétnapos látogatásra Li­banon fővárosába, Bejrút­ba érkezett. Púja Frigyes a látogatás során megbeszéléseket foly­tat libanoni hivatalos sze­mélyiségekkel a két ország gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak erősítéséről. MAGYAR­CSEHSZLOVÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, a magyar—csehszlo- Víik­v gazdasági és műszaki­­tu­dom­ányos együttműkö­dési vegyes bizottság ma­gyar tagozatának elnöke és Miloslav Hruskovic, a bi­zottság csehszlovák tagoza­tának elnöke, Csehszlová­­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának­­titkára ma délelőtt a Par­lament Gobelin termében aláírta az együttműködési vegyes bizottság Vik­. ülés­szakának jegyzőkönyvét. ­ KERESKEDELEM GONDJA Változatlan a raktárhiány az országban A belkereskedelem egyik legnagyobb gondja a rak­tárhiány, bár az utóbbi idő­ben valamit javult az élel­miszer-, a­­ ruházati és az iparcikk-kereskedelem rak­tárhelyzete, s a szövetke­zeti kereskedelem új, nagy kapacitású hűtőházaikka­l, zöldség- és gyümölcstáro­­lók­kal gyarapodott. Jelen­leg 2,08 millió négyzetméter — 8,4 millió légköbméter — kereskedelmi raktárteret tartanak nyilván. Ez azon­ban korántsem elegendő, már csak azért sem, mert a raktárak többsége régi, elavult, nem rendelteté­sének megfelelően ké­szült, s korszerűsítésükre nincs lehetőség. Ezért változatlanul az egyik legfontosabb tenniva­ló a nagykereskedelmi rak­tárhálózat bővítése, amely­hez a negyedik ötéves terv­időszakban a jelenlegi lehe­tőségek szerint 1—1,2 mil­liárd forint áll rendelkezés­re. Javítani kívánják ezen­kívül a meglevő kapacitás kihasználását, hiszen az öt­éves tervben a forgalom mintegy 50 százalékos nö­vekedésével szemben a rak­tárkapacitás csak 16 száza­lékkal növekszik. A Belkereskedelmi Minisz­térium a következő idő­szakban Budapesten, Sze­geden és Győrött támogat­ja korszerű raktárak építé­sét. G­yorshír Santiago, január 14. A hírügynökségek gyors­hírben továbbították azt a jelentést, hogy a Varig-gép magyar idő szerint 8.22 óra­kor leereszkedett a santia­gói repülőtér betonjára. Ez a gyorshír egyben jelzés is a brazíliai gerilláknak, hogy a kormány részéről az alku feltételeit teljesítették. Új kutak, több gáz, távfűtés Hétmilliárdos közműprogram Nagyobb víztartalék * Bővítik a hőerőműveket sokkal több mint a har­madik ötéves tervben volt. A vízszolgáltatás javítá­sára több mint egymilliárd 600 millió forintot fordí­tanak. A Budapestnek jut­tatott víz mennyisége 1975- re várhatóan meghaladja a 300 millió köbmétert, naponta 34 százalékkal több vizet kapnak a fo­gyasztók, mint a harma­dik ötéves tervben. Fejlesztik a Szentendre­­szigeti kútrendszereket, a déli kerületek ellátására a Csepel szigeten újabb ku­takat építenek, s vízműve­ket terveznek a Váccal szemközti partszakaszokra. Az új vízművek össztelje­sítménye meghaladja majd a napi 300 ezer köbmétert. A következő öt esztendő­ben 121 ezer köbméterrel nő a tározókapacitás — csak a tervezett Gellért­hegyi medence 100 ezer köbméteres lesz —, s így az átlagos napi fogyasztás egyharmadát tartalékol­hatják, csökkenthetik az időszakos vízhiányokat. 1975-ig 350 kilométerrel nő a csőhálózat hossza. A gázellátás fejlesztését másfél milliárd forint szol­gálja. Tervezik, hogy 1971 és 1975 között 27,5 százalékkal növelik a vá­rosi gáz termelését, s az átvett földgáz mennyisé­get a maihoz mérten megkétszerezik. A gázhálózatba kapcsolt lakások száma a következő 5 évben 395 ezerre emel­kedik, s a napi csúcsfo­gyasztás a tavalyi 3­0r millió köbméterről 1975-re 4 mil­lió 600 ezer köbméterre nő. A távfűtéssel, melegített lakások száma a jelenlegi 50 ezer helyett a terv vé­gére csaknem 120 ezer lesz. Egyebek között bővítik a Révész utcai, a kőbányai erőműveket és kiépítik az új­ Lipótvárost ellátó veze­tékeket. Kereken 100 kilométer­rel bővül Budapest csa­tornahálózata. A fejlesztést jórészt az új lakótelepek szennyvízelve­zetésének kiépítésére kon­centrálják. Felújítják a 75 évnél idősebb hálózat je­lentős részét, s megterem­tik a félmillió köbméter­nyi szennyvíz biológiai tisztításának előfeltéte­leit. (MTI) A negyedik ötéves terv­ben minden eddiginél töb­bet, kétmilliárd forintot meghaladó összeget költe­nek a főváros közmű- és kommunális ellátásának fejlesztésére. Ez 80 század Nemzetközi széntárgyalás Ma délelőtt V. P. Feda­­novnak, a szovjet szénbá­nyászati miniszter helyet­tesének vezetésével delegá­ció érkezett Budapestre, a Nehézipari Minisztérium, valamint a Szovjet Szén­­bányászati Minisztérium közötti közvetlen műszaki­tudományos együttműkö­dés 1971. évi terveinek egyeztetésére. Tegnap haladt át Okinawa szigetén az a katonai tehergépkocsi-konvoj, amely 13 ezer tonna idegbénító mérgesgázt szállít a tibanai támaszpontról Tengan kikötőjébe. A 11 kilométeres útszakasz mentén kilakoltatták a községeket. Az első, 75 tonnás gázrakománnyal ma indul egy szállítóhajó Johns­ton­ sziget felé. Az életveszélyes szál­lítmány ellen heves tiltakozás robbant ki.

Next