Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-23 / 45. szám
A Költők albuma című sorozat legutóbbi adásában tizenöt percre Devecseri Gáboré volt a mikrofon. Néhány szépen fogalmazott, tömör mondatban felidézte indulását, első kötetének történetét, s az utóbbi esztendők termésének egyik legszebb darabját, a Bikasiratót. Bár a negyedórás műsoridő rendkívül rövid volt, a bemutatott verseken túl nagyon fontos gondolatra sikerült felhívnia a hallgatók figyelmét. Arra — mint mondotta —, hogy tizenöt éves korában írt versében lényegében már benne volt későbbi költészetének lehetősége és útja, talán még az ókori görögség művészetével való intenzív ismerkedése, szerelme is. A megszólaltatott versek, versrészletek a költő válogatása szerinti, legjobb összeállításban, kitűnően éreztették egy alkotó érését, gondolatainak kibontakozását, eszmeiérzelmi alapállását és azt a fő törekvését, hogy költészetében — mert élni csak így érdemes — a mindenséget ölelje. ★ Fő-, másod-, harmad- és félállásokban dolgozó fiatal házasok gondjaival, lakásszerzési törekvéseivel, nyugodtan leírhatjuk — kínjaival ismertetett meg bennünket Szél Júlia műsora, a Jelenidőben. S bár ma különböző megközelítésben, többféle fajta műsor hangzik el a lakáshelyzetről, ezt azért éreztük különösképp sikerültnek, mert nem nagy elvi összefoglalókat, hanem konkrét esetek sorát adta, jól elkészített, hangulatos riportokban. A műsor tele volt ötlettel, már maga az öszszefoglaló keret is ezek közül való: a riporter egy késő este, másodállásban volánozó fiatal taxis mellé szegődött. S bár a jelenidőben munkatársai többnyire érdekes eseteket dolgoztak fel, ezekben megtalálták a jellemzőt, s így riportalanyaik megnyerték a hallgató szimpátiáját. Hasznos, jó műsor volt. Érdemes lenne folytatni, választ keresve és választ adva a felvetett problémákon túl arra is, hogyan, miként lehetne jó és olcsó lakásokat építeni. Mert erre haladéktalanul szükségük van a fiataloknak, ha lehetne, harmadállás-vállalások nélkül. (harangozó) □ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM és a Józsefvárosi Művelődési Klub két hangversenyt rendez a Magyar Történeti Kiállítás III. termében. Holnap este fél 7-kor a Musica Antiqua Hungarica együttes, Olaszország reneszánsz zenéjéből ad ízelítőt, 27-én pedig a Camerata Hungarica együttes tart reneszánsz estet. □ ABODY BÉLA szerzői estjét február 26-án, délután 5 órakor rendezi a Csepeli Munkásotthon Ifjúsági Klubjában. □ A KÖNYVMŰVÉSZET időszerű kérdései címmel tart előadást Albert Kapr, a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskola tanára február 26-án délután 3 órakor a Technika Házában. □ A KPVDSZ Karinthy Frigyes Irodalmi Színpada február 26-án 18 órától meghallgatást rendez vers- és prózamondók számára a VI., Eötvös utca 25/a. alatt. 100 ÉVE ÁLLAMI TULAJDONBAN Mesterrajzok a Szépművészetiben Az Esterházy-gyűjtemény legszebb festményei után most az Esterházy-rajzgyűjtemény nevezetes lapjait is bemutatták. A Szépművészeti Múzeumban látható emlékkiállításon négy évszázad remekeit, olasz, német, francia és németalföldi mesterek munkáit tekinthetjük meg. A tárlók,ban a többi között Leonardo, Raffaello, Coreggio, Parmigianino, Tintoretto, Veronese, Guercino, Cranach, Dürer, Fragonard és Rembrandt művei sorakoznak. A rajzok egy része nemrég érkezett meg a Szovjetunióból, Moszkva és Leningrad múzeumaiban vendégszerepeltek sikerrel, de válogatott gyűjteményét 1810-ben vásárolták meg, Párizsban. E kollekció egyik rajzának az olasz műgyűjtés és művészettörténetírás atyja, Giorgio Vasari volt a tulajdonosa. A Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményének egyik legbecsesebb lapja Raffaello gyengéd szépségű Vénusza, a nagy angol festő, Reynolds birtokából került Magyarországra. 4* Április közepéig A mostani kiállításon 148 lapot mutatnak be: a több ezerből 56 olasz, 47 német, 10 francia és 35 németalföldi rajzot. A művek többségével máskor is találkozhattak már a nézők, de a tény, hogy a gyűjtemény 100 éve került állami tulajdonba, különleges élménnyé avatja ezt a kiállítást. A tárlat április közepéig tekinthető meg. (h. m.) Egy kép a gyűjteményből: Rembrandt: Asszony, síró gyermekkel és kutyával című lapja. Vasari tulajdona volt Legnagyobb közgyűjteményünk rajzanyagát a neves műpártoló család gyűjtőtevékenysége alapozta meg, s emelte európai színvonalra. „Fényes” Miklós unokája, Esterházy Miklós, a gyűjtemény igazi megalapozója 1796-tól 3500 rajzot és 50 ezer metszetet vásárolt. A bécsi Pálffy s a prágai Nowohhradsky— Kollowrot gyűjtemény megszerzése után a nürnbergi Praun rajzkollekció is az Esterházyak birtokába jutott. Antonio Cesare da Poggi olasz műkereske A bűvös erdők Pécsről Jó szórakozást, maradandó élményt ígérő vidéki színházi közvetítések szerepelnek a tévé tavaszi műsorán. Közülük is kiemelkedik az a majdnem kétórás adás, amelyet április 8-án este sugároznak a 75 éves Pécsi Nemzeti Színház életéről. Ugyancsak Pécsről közvetítik majd Szamuil Marsak A bűvös erdő című mesejátékát. A Szegedi Nemzeti Színház műsorából Németh László drámája Az írás ördöge kerül a tévé közönsége elé. Hauptmann Naplemente előtt című színműve szintén a szegedi színészek előadásában kerül képernyőre, Ajtai Andorral a főszerepben. A Miskolci Nemzeti Színház a Varsói Melódia szerzőjének Leonyid Zorinnak újabb művével, a Nagy karrierrel jelentkezik. A CSEHSZLOVÁKMAGYAR kulturális államközi egyezmény aláírásinak 10. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Kultúra baráti találkozót rendez a Népköztársaság útja 21. szám alatti helyiségében ma este 7 órakor. A vitával egybekötött találkozón E. Fehér Pál, a Népszabadság főmunkatársa tart beszámolót az elmúlt tíz év együttműködésének eredményeiről. □ A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ február 26-án mutatja be Dreiser- Piscator Amerikai tragédia című drámáját. Az azonos című regény színpadi változatát Orosz György rendezte. Botpárbaj a sötétben Kettéfűrészelt Vitéz László Pávaszem királykisaszszony szobájának falán egy gitár, a falra ragasztva több hanglemez borítója, színészfotók: Latinovits Zoltán, Somogyvári Rudolf, Nagy Attila, Keres Emil és egy nagy, hatalmas képen Kozák András. Lévén, hogy ő a holdbéli csónakos, aki után Pávaszemű királynő epekedik — holdbéli csónakos és táncdalénekes — elfeledvén, hogy körülnézzen maga körül és észrevegye, ki érdemes a szerelmére. Weöres Sándor harminc évvel ezelőtt bábszínpadra írta a világ mesekincs motívumaiból összeszőtt történetet, a kérői elől menekülő, s a holdbéli csónakos után vágyakozó Pávaszem királykisasszonyról (Venczel Vera alakítja majd a Thália Színházban). Az író most maga segített Kazimir Károlynak a színpadra állításban, és abban is, hogy a darab kiegészüljön sok ismert és népszerű Weöresverssel. ga-számot énekel. Vitéz Lászlót meg a színpadon bűvészládában szabályosan kettéfűrészelik, levágott csizmás lábai, rajta a fél ládával, önállóan sétálnak ki a színről. KABUKI ELEMEK Kazimir Károlynél a játékstílusról érdeklődünk: miként lehet e sokféle elemet egységben tartani. — Rendkívül nagy öröm színésznek, rendezőnek ilyen költővel találkozni a színpadon, mint Weöres Sándor — válaszolja Kazimir Károly. Szeretnénk érzékeltetni, hogy a boldogságkeresésnek ez a bűbájos meséje korántsem gyermekhistória, s éppen napjaink története is lehet a maga szimbolikus értelmében. A sokféle játékot a bűvészprodukcióktól a verselés csengettyűin át, a japán kabuki-színház elemeiig, nem önállóan szeretnénk hangsúlyozni, hanem oly módon, hogy mindig csak annyi helyet kapjanak a darabban, amennyit az egésznek a játékossága megkíván. Ennek megvalósítása természetesen rendkívül sokoldalú feladatokat rótt a színészekre, s ezért az átlagosnál hosszabb próbaidővel készülünk a bemutatóra. (A japán párbajt például külön szakember, Pólyák József tanította be Harsányi Gábornak és a jelenetben részt vevő többi színésznek.) Szombaton premier: reméljük, hogy a közönséggel való találkozás igazolja várakozásainkat. —bel— SÉTÁL A LÁDA A játék tele tréfával és a színpadi hatáskeltés minden fegyvere szinte össztűzzel fenyegeti a nézőt. Pávaszem hol mesebeli kisasszony, hol mai tinédzser, kérői közül a kínai császár szteppel, a krétai királynak bárja van, a szerecsenkirály meg japán botpárbajt vív a sötétben, a holdbéli csónakos jól sikerült önne LESZAKADT A MENNYEZET Bezárt a színházi könyvtár Ma reggel a színházi szakemberek, kutatók és olvasók hiába mentek az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti osztályába. A Múzeum utca 3. alatti épület kapuján kis cédula hívta fel a figyelmet arra, hogy a második emeleten elhelyezett gyűjtemény legalább március közepéig zárva marad. Látogatásra ugyanis nincs mód. Mi történt? Az egész épületet életveszélyesnek nyilvánították a statikusok mindaddig, amíg a menynyezeteket rendbe nem hozzák. A színháztörténeti osztály emeletén ugyanis nagy darabon hirtelen lezuhant a menynyezet vakolása. A könyvtári tisztviselőket a véletlen mentette meg a balesettől. Sérülés szerencsére nem történt, de minden csupa por és piszok lett, az értékes anyag beszennyeződött. A könyvtárat a tisztviselők segítségével úgy-ahogy rendbehozták, de a kihívott szakemberek megállapították, hogy esetleg további omlással is lehet számolni. A könyvtárosok kénytelenek voltak sürgősen műanyagfóliákat vásárolni, ezekkel takarták le a könyveket, színdarabokat, hírlapokat, szekrényeket, képeket és a berendezési tárgyakat. Pedig e helyiségeket tavaly festették. K. K. Lógok a szer... meznek, a meghallgatását különös izgalommal vártuk. Forog a lemez, és mindjárt harmadiknak a sok kis gyöngyszem között is egyike a legremekebbeknek: a Lógok a szeren. Gábor Miklós előadásában. Utána mindjárt A jótanuló felől következik, Darvas Iván utolérhetetlen tolmácsolásában, s csak ekkor állítottuk le a lemezt, s kezdtük kérdezgetni egymást, hogy mintha a Lógok a szerenből kimaradt volna, ahogy „sikerült Angliát, mint egyszerű gyarmatot, Magyarországhoz csatolni”, meg ahogy „ez a rendkívüli férfi időnként hanyag mozdulattal rúg be harminckét gólt az Estacé vagy Mac kapujába, mely csapatok együttes erővel sem bírnak vele, alá egyedül áll ki ellenük”, meg... Pironkodtunk is kicsit, magunkban véltük keresni először a hibát, biztosan nem figyeltünk eléggé odaadóan, itt-ott beszélgettünk is közben, tán így „maradtak ki” az egyébként rövid remekműnek halhatatlan részei. De valahogy hiányérzetünk támadt a lemez másodszori forgatása után is, és harmadszorra már partitúrával a kezünkben, azaz a Tanár úr kérem szerencsére több példányban meglevő köteteinek megfelelő oldalát fellapozva, hallgattuk végig a Lógok a szerent. És akkor kiderült, hogy nincs káprázat, meg figyelmetlenség. Húzás vám! Legfeljebb annyi maradt meg a Lógok a szerenből, hogy Lógok a szer... és a többit kihúzták! Csaknem a felét. Most már megszámoltuk a sorokat. 56 sor hiányzik a lemezváltozatról (szerkesztette: Bende Miklós, rendezte: Barlay Gusztáv, a felelős kiadó neve nem szerepel a szép, színes borítón, csak annyi, hogy Hungaroton-felvétel, Made in Hungary), nem kevesebb, mint 56 remekmívű sor! És 60 sor az, ami pedig összesen megmaradt. Mielőtt felocsúdtunk volna, még szöveg-összehasonlítást és sorszámlálást végeztünk A jótanuló feleinél is. Ebből „csak” 12 sort húztak, igaz, hogy köztük az utolsó bekezdést — ha úgy tetszik: a poént — is. Miért? Mi célból? Kinek használtak? (—bás) A gombnak majdnem jobban örültünk, mint a kabátnak. A „gomb”, az összeállítás Karinthy Frigyes műveiből című Hungaroton, azaz magyar nagylemez ugyanis előbb volt meg, s utána, minthogy amúgy is éppen születésnap állt be, meg kellett venni a fiúnak a Supraphon lemezjátszót, „kabátként”. Az igazsághoz tartozik, hogy jó néhány lemez gyűlt közben össze, nem is rosszak, sőt, de éppen ennek az egynek, a Karinthy-nagyle- MOST ÉRKEZETT. ÚJBÓL KAPHATÓ KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ HŰTŐGÉP 5 évi fyrtattera A gép 220 literes, mélyhűtőtere 24 liter. Ára: 6900 forint. OTP-hitel 10 százalék előleg Hűtőgépcsere Díjtalan házhoz szállítás