Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-23 / 45. szám

A Költők albuma című sorozat legutóbbi adásá­ban tizenöt percre Deve­­cseri Gáboré volt a mikro­fon. Néhány szépen fogal­mazott, tömör mondatban felidézte indulását, első kö­tetének történetét, s az utóbbi esztendők termésé­nek egyik legszebb darab­ját, a Bikasiratót. Bár a negyedórás műsoridő rend­kívül rövid volt, a bemu­tatott verseken túl na­gyon fontos gondolatra si­került felhívnia a hallga­tók figyelmét. Arra — mint mondotta —, hogy tizenöt éves korában írt versében lényegében már benne volt későbbi költé­szetének lehetősége és út­ja, talán még az ókori gö­rögség művészetével való intenzív ismerkedése, sze­relme is. A megszólalta­tott versek, versrészletek a költő válogatása szerinti, legjobb összeállításban, kitűnően éreztették egy al­kotó érését, gondolatainak kibontakozását, eszmei­­érzelmi alapállását és azt a fő törekvését, hogy köl­tészetében — mert élni csak így érdemes — a mindenséget ölelje. ★ Fő-, másod-, harmad- és félállásokban dolgozó fia­tal házasok gondjaival, la­kásszerzési törekvéseivel, nyugodtan leírhatjuk — kínjaival ismertetett meg bennünket Szél Júlia mű­sora, a Jelenidőben. S bár ma különböző megközelí­tésben, többféle fajta mű­sor hangzik el a lakáshely­zetről, ezt azért éreztük különösképp sikerültnek, mert nem nagy elvi össze­foglalókat, hanem konkrét esetek sorát adta, jól elké­szített, hangulatos ripor­tokban. A műsor tele volt ötlettel, már maga az ösz­­szefoglaló keret is ezek kö­zül való: a riporter egy ké­ső este, másodállásban vo­­lánozó fiatal taxis mellé szegődött. S bár a jelen­időben munkatársai több­nyire érdekes eseteket dol­goztak fel, ezekben meg­találták a jellemzőt, s így riportalanyaik megnyer­ték a hallgató szimpátiá­ját. Hasznos, jó műsor volt. Érdemes lenne foly­tatni, választ keresve és választ adva a felvetett problémákon túl arra is, hogyan, miként lehetne jó és olcsó lakásokat építe­ni. Mert erre haladéktala­nul szükségük van a fiata­loknak, ha lehetne, har­­madállás-vállalások nél­kül. (harangozó) □ A MAGYAR NEMZE­TI MÚZEUM és a József­városi Művelődési Klub két hangversenyt rendez a Ma­gyar Történeti Kiállítás III. termében. Holnap este fél 7-kor a Musica Antiqua Hungarica együttes, Olasz­ország reneszánsz zenéjé­ből ad ízelítőt, 27-én pe­dig a Camerata Hungarica együttes tart reneszánsz es­tet. □ ABODY BÉLA szerzői estjét február 26-án, dél­után 5 órakor rendezi a Csepeli Munkásotthon Ifjú­sági Klubjában. □ A KÖNYVMŰVÉSZET időszerű kérdései címmel tart előadást Albert Kapr, a lipcsei Grafikai és Könyv­­művészeti Főiskola tanára február 26-án délután 3 órakor a Technika Házá­ban. □ A KPVDSZ Karinthy Frigyes Irodalmi Színpada február 26-án 18 órától meghallgatást rendez vers- és prózamondók számára a VI., Eötvös utca 25/a. alatt. 100 ÉVE ÁLLAMI TULAJDONBAN Mesterrajzok a Szépművészetiben Az Esterházy-gyűjtemény legszebb festményei után most az Esterházy-rajz­­gyűjtemény nevezetes lap­jait is bemutatták. A Szép­­művészeti Múzeumban lát­ható emlékkiállításon négy évszázad remekeit, olasz, német, francia és németal­földi mesterek munkáit te­kinthetjük meg. A tárlók­,­ban a többi között Leonar­do, Raffaello, Coreggio, Parmigianino, Tintoretto, Veronese, Guercino, Cra­nach, Dürer, Fragonard és Rembrandt művei sorakoz­nak. A rajzok egy része nemrég érkezett meg a Szovjetunióból, Moszkva és Leningrad múzeumaiban vendégszerepeltek sikerrel, de válogatott gyűjteményét 1810-ben vásárolták meg, Párizsban. E kollekció egyik rajzának az olasz műgyűjtés és művészettör­ténetírás atyja, Giorgio Va­sari volt a tulajdonosa. A Szépművészeti Múzeum rajzgyűjteményének egyik legbecsesebb lapja Raf­faello gyengéd szépsé­gű Vénusza, a nagy angol festő, Reynolds birtokából került Magyarországra. 4* Április közepéig A mostani kiállításon 148 lapot mutatnak be: a több ezerből 56 olasz, 47 német, 10 francia és 35 németal­földi rajzot. A művek több­ségével máskor is találkoz­hattak már a nézők, de a tény, hogy a gyűjtemény 100 éve k­erült állami tu­lajdonba, különleges él­ménnyé avatja ezt a kiállí­tást. A tárlat április köze­péig tekinthető meg. (h. m.) Egy kép a gyűjteményből: Rembrandt: Asszony, síró gyermekkel és kutyával című lapja. Vasari tulajdona volt Legnagyobb közgyűjte­ményünk rajzanyagát a ne­ves műpártoló család gyűj­tőtevékenysége alapozta meg, s emelte európai szín­vonalra. „Fényes” Miklós unokája, Esterházy Miklós, a gyűjtemény igazi megala­pozója 1796-tól 3500 rajzot és 50 ezer metszetet vásá­rolt. A bécsi Pálffy s a prágai Nowohhradsky— Kollowrot gyűjtemény megszerzése után a nürn­bergi Praun rajzkollekció is az Esterházyak birtoká­ba jutott. Antonio Cesare da Poggi olasz műkereske­ A bűvös erdő­k Pécsről Jó szórakozást, maradan­dó élményt ígérő vidéki színházi közvetítések sze­repelnek a tévé tavaszi mű­során. Közülük is kiemel­kedik az a majdnem két­órás adás, amelyet április 8-án este sugároznak a 75 éves Pécsi Nemzeti Szín­ház életéről. Ugyancsak Pécsről közvetítik majd Szamuil Marsak A bűvös erdő című mesejátékát. A Szegedi Nemzeti Színház műsorából Németh László drámája Az írás ördöge ke­rül a tévé közönsége elé. Hauptmann Naplemente előtt című színműve szin­tén a szegedi színészek elő­adásában kerül képernyőre, Ajtai Andorral a főszerep­ben. A Miskolci Nemzeti Színház a Varsói Melódia szerzőjének Leonyid Zorin­­nak újabb művével, a Nagy karrierrel jelentkezik. ­ A CSEHSZLOVÁK­­MAGYAR kulturális ál­lamközi egyezmény aláírá­sinak 10. évfordulója alkal­mából a Csehszlovák Kul­túra baráti találkozót ren­dez a Népköztársaság útja 21. szám alatti helyiségé­ben ma este 7 órakor. A vi­tával egybekötött találko­zón E. Fehér Pál, a Nép­­szabadság főmunkatársa tart beszámolót az elmúlt tíz év együttműködésének eredményeiről. □ A MISKOLCI NEM­ZETI SZÍNHÁZ február 26-án mutatja be Dreiser- Piscator Amerikai tragédia című drámáját. Az azonos című regény színpadi vál­tozatát Orosz György ren­dezte. Botpárbaj a sötétben Kettéfűrészelt Vitéz László Pávaszem királykisasz­­szony szobájának falán egy gitár, a falra ragasztva több hanglemez borítója, szí­nészfotók: L­atinovits Zol­tán, Somogyvári Rudolf, Nagy Attila, Keres Emil és egy nagy, hatalmas képen Kozák András. Lévén, hogy ő a holdbéli csónakos, aki után Pávaszem­ű királynő epekedik — holdbéli csóna­kos és táncdalénekes — elfeledvén, hogy körülnéz­zen maga körül és észreve­gye, ki érdemes a szerelmé­re. Weöres Sándor harminc évvel ezelőtt bábszínpadra írta a világ mesekincs mo­tívumaiból összeszőtt tör­ténetet, a kérői elől mene­külő, s a holdbéli csónakos után vágyakozó Pávaszem királykisasszonyról (Ven­­czel Vera alakítja majd a Thália Színházban). Az író most maga segített Kazi­mir Károlynak a színpadra állításban, és abban is, hogy a darab kiegészüljön sok ismert és népszerű Weöres­­verssel. ga-számot énekel. Vitéz Lászlót meg a színpadon bűvészládában szabályosan kettéfűrészelik, levágott csizmás lábai, rajta a fél lá­dával, önállóan sétálnak ki a színről. KABUKI ELEMEK Kazimir Károlynél a já­tékstílusról érdeklődünk: miként lehet e sokféle ele­met egységben tartani. — Rendkívül nagy öröm színésznek, rendezőnek ilyen költővel találkozni a színpadon, mint Weöres Sándor — válaszolja Kazi­mir Károly. Szeretnénk ér­zékeltetni, hogy a boldog­ságkeresésnek ez a bűbájos meséje korántsem gyer­mekhistória, s éppen nap­jaink története is lehet a maga szimbolikus értelmé­ben. A sokféle játékot a bűvészprodukcióktól a ver­selés csengettyűin át, a ja­pán kabuki-színház ele­meiig, nem önállóan szeret­nénk hangsúlyozni, hanem oly módon, hogy mindig csak annyi helyet kapjanak a darabban, amennyit az egésznek a játékossága megkíván. Ennek megvaló­sítása természetesen rend­kívül sokoldalú feladatokat rótt a színészekre, s ezért az átlagosnál hosszabb pró­baidővel készülünk a be­mutatóra. (A japán párbajt például külön szakember, Pólyák József tanította be Harsányi Gábornak és a je­lenetben részt vevő többi színésznek.) Szombaton premier: re­méljük, hogy a közönséggel való találkozás igazolja várakozásainkat. —bel— SÉTÁL A LÁDA A játék tele tréfával és a színpadi hatáskeltés min­den fegyvere szinte össz­tűzzel fenyegeti a nézőt. Pávaszem hol mesebeli kis­asszony, hol mai tinédzser, kérői közül a kínai császár szteppel, a krétai királynak bárja van, a szerecsenki­­rály meg japán botpárbajt vív a sötétben, a holdbéli csónakos jól sikerült önne­ LESZAKADT A MENNYEZET Bezárt a színházi könyvtár Ma reggel a színházi szakemberek, kutatók és olvasók hiába mentek az Országos Széchényi Könyv­tár színháztörténeti osz­tályába. A Múzeum utca 3. alatti épület kapuján kis cédu­la hívta fel a figyelmet arra, hogy a második emeleten elhelyezett gyűj­temény legalább március közepéig zárva marad. Látogatásra ugyanis nincs mód. Mi történt? Az egész épületet életveszélyesnek nyilvánították a statikusok mindaddig, amíg a meny­­nyezeteket rendbe nem hozzák. A színháztörténeti osztály emeletén ugyanis nagy darabon hirtelen lezuhant a meny­­nyezet vakolása. A könyvtári tisztviselőket a véletlen mentette meg a balesettől. Sérülés szeren­csére nem történt, de min­den csupa por és piszok lett, az értékes anyag be­szennyeződött. A könyvtá­rat a tisztviselők segítsé­gével úgy-ahogy rendbe­hozták, de a kihívott szakemberek megállapították, hogy esetleg további omlással is lehet számolni. A könyvtárosok kénytele­nek voltak sürgősen mű­anyagfóliákat vásárolni, ezekkel takarták le a köny­veket, színdarabokat, hír­lapokat, szekrényeket, ké­peket és a berendezési tár­gyakat. Pedig e helyisége­ket tavaly festették. K. K. Lógok a szer... meznek, a meghallgatását különös izgalommal vártuk. Forog a lemez, és mind­járt harmadiknak a sok kis gyöngyszem között is egyi­ke a legremekebbeknek: a Lógok a szeren. Gábor Mik­lós előadásában. Utána mindjárt A jótanuló felől következik, Darvas Iván utolérhetetlen tolmácsolá­sában, s csak ekkor állítot­tuk le a lemezt, s kezdtük kérdezgetni egymást, hogy mintha a Lógok a szerenből kimaradt volna, ahogy „si­került Angliát, mint egy­szerű gyarmatot, Magyar­­országhoz csatolni”, meg ahogy „ez a rendkívüli fér­fi időnként hanyag mozdu­lattal rúg be harminckét gólt az Estacé vagy Mac kapujába, mely csapatok együttes erővel sem bír­nak vele, alá egyedül áll ki ellenük”, meg... Pironkodtunk is kicsit, magunkban véltük keresni először a hibát, biztosan nem figyeltünk eléggé oda­­adóan, itt-ott beszélgettünk is közben, tán így „marad­tak ki” az egyébként rövid remekműnek halhatatlan részei. De valahogy hiány­érzetünk támadt a lemez másodszori forgatása után is, és harmadszorra már partitúrával a kezünkben, azaz a Tanár úr kérem sze­rencsére több példányban meglevő köteteinek meg­felelő oldalát fellapozva, hallgattuk végig a Lógok a szerent. És akkor kiderült, hogy nincs káprázat, meg figyel­metlenség. Húzás vám! Leg­feljebb annyi maradt meg a Lógok a szerenből, hogy Lógok a szer... és a többit kihúzták! Csaknem a felét. Most már megszámoltuk a sorokat. 56 sor hiányzik a lemezváltozatról (szerkesz­tette: Bende Miklós, ren­dezte: Barlay Gusztáv, a felelős kiadó neve nem sze­repel a szép, színes borítón, csak annyi, hogy Hungaro­­ton-felvétel, Made in Hun­gary), nem kevesebb, mint 56 remekmívű sor! És 60 sor az, ami pedig összesen megmaradt. Mielőtt felocsúdtunk vol­na, még szöveg-összehason­lítást és sorszámlálást vé­geztünk A jótanuló felei­nél is. Ebből „csak” 12 sort húz­tak, igaz, hogy köztük az utolsó bekezdést — ha úgy tetszik: a poént — is. Miért? Mi célból? Kinek használtak? (—bás) A gombnak majdnem jobban örültünk, mint a kabátnak. A „gomb”, az összeállítás Karinthy Fri­gyes műveiből című Hun­garoton, azaz magyar nagy­lemez ugyanis előbb volt meg, s utána, minthogy amúgy is éppen születésnap állt be, meg kellett venni a fiúnak a Supraphon lemez­játszót,­­ „kabátként”. Az igazsághoz tartozik, hogy jó néhány lemez gyűlt köz­ben össze, nem is rosszak, sőt, de éppen ennek az egy­nek, a Karinthy-nagyle- MOST ÉRKEZETT. ÚJBÓL KAPHATÓ KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ HŰTŐGÉP 5 évi fyrtattera A gép 220 literes, mélyhűtőtere 24 liter. Ára: 6900 forint. OTP-hitel 10 százalék előleg Hűtőgépcsere Díjtalan házhoz szállítás

Next