Esti Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
Megszüntetik az ellentmondást Kiváló termék, elavult műhelyek Gépek a könnyűiparnak Külföldi partnerek Különös ellentmondás: világszínvonalú termékek — elavult munkakörülmények. Már régóta ez a helyzet a most születésnapját ünneplő Könnyűipari Gépgyártó Vállalatnál. Jogelődjét húsz évvel ezelőtt hívták életre, hogy a háborúban megrongált, tönkrement könnyűipari gépparkot üzemképes állapotba hozza és megfelelő alkatrészgyártással segítse a folyamatos termelést. Deviza nélkül Ma az üzem — alkatrészeken kívül — korszerű gépeket is gyárt. Telephelyeik nagy része azonban siralmas állapotban van és ez mindinkább tarthatatlan, különösen ha eleget akarnak tenni, a következő években rájuk váró feladatoknak. A könnyűipar tervezett rekonstrukciójában ugyanis igen fontos részük van: berendezéseikre számít — egyebek közt — a szövő-, a textilkikészítő-, a fonó-, a konfekció-, a cipő-, és a nyomdaipar. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat termelése az utóbbi esztendőkben fokozatosan nőtt, értéke ma már meghaladja az évi 840 millió forintot. Mind több a külföldi vásárló is; legrégibb Lengyelország, Csehszlovákia, az NSZK, Egyiptom, Irán. A világszínvonalú termékek előállítását sok eredményes gyártási kooperáció is segíti : több rangos céggel, egyebek közt az NSZK-beli neves textilgépgyártókkal tartanak kapcsolatot. Az együttműködés azzal az előnnyel is jár, hogy cserébe a magyar ipar egy része deviza igénybevétele nélkül kapja a legkorszerűbb technológiának megfelelő gépeket és berendezéseket. A SIESS-ÜGY (5.) Az utolsó fogoly Hitler a világnyilvánosság előtt reagál az angliai sajtó- és rádióhírekre. Elrendeli: tartóztassák le volt helyettese legközelebbi munkatársait, őt magát „kitaszítja a pártból”, megfosztja valamennyi állami- és pártfunkciójától. Állítólag kijelenti: ha Hess visszatérne Németországba, csak két lehetősége marad: az agyonlövetés, vagy az őrültek háza ... Volt azonban egy harmadik is: a vádlottak padja. 1945. november 20-án Hess ismét Németországban, Nürnbergben van, a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt. Mint négy évvel korábban Angliába, Nürnbergboe is szenzációval érkezik: azt játssza (s ezt csak később vallja be), hogy amnéziában szenved, semmire nem emlékszik. (A magával hozott személyes ingóságai között sok apró élelmiszer csomagocska van, cédulákkal ellátva és lepecsételve: egy ideig csak ezekből hajlandó enni, mert attól retteg, hogy megmérgezik.) Szembesítik Göringgel és Papennel, egyiket sem ismeri meg, náci filmeket forgatnak le előtte, amelyeken ő maga is látható, értetlenül néz. Naphosszat közönyösen üldögél cellájában, még arra sem reagál, amikor angliai repülőútját említik neki. A tárgyalás előtt jogászok, pszichiáterek, elme- és idegorvosok vizsgálják, és arra a következtetésre jutnak, hogy jogilag nem tekinthető beszámíthatatlannak. .. emlékezetvesztése nem az agy betegségének a következménye, hanem hisztérikus emlékezetzavar, amelynek alapja a tudat alatti törekvés az önvédelemre ... emlékezetzavara elmúlhat, mihelyt a bíróság elé áll...” S Hessnek helyet kell foglalnia a vádlottak padján, Göring és Ribbentrop között. A tárgyalás egyik hivatalos résztvevője így írja le: „Szürke öltönyben van. Ritkás, fekete haját, amelyen nyoma sincs deresedésnek, hátra fésüli. Csontos arc, nagy, elálló fül. Sűrű, fekete szemöldöke alatt két mély gödör. Innen, a mélyből pislákol elő az apró szem, amely soha semmin nem állapodik meg. Néha úgy érzi az ember, hogy Hess csak néz, de nem lát. Időnként összegörnyed, mintha szörnyű fájdalom kínozná; az a hír járja, hogy gyomorrákja van . Gilbert doktor, a börtön amerikai pszichiátere, valamennyi vádlottat megkéri: írják rá véleményüket a vádiratra. Hess angol nyelvű írásos megjegyzése: „nem emlékszem”. A tárgyaláson keresztbefont karral ül, a terem mennyezetét bámulja, vagy könyvet olvas, de csak nyolc napon át. A kilencedik napon, a délutáni ülés kezdetén a bíróság zárt tárgyalást rendel el, hogy megvizsgálják: Hess képes-e ellátni saját védelmét? Hess védőügyvédje, dr. Vorscheidt azzal érvel, hogy az emlékezethiány miatt nem, a vád pedig azzal, hogy igen, mert az elmeorvosok nem találták elmebetegnek. Hess ekkor bejelenti: nyilatkozatot akar tenni. Megvárja, amíg elé teszik a mikrofont és közli: taktikai jellegű okok miatt csak színlelte az emlékezetvesztést. „Kijelentem, hogy e perctől fogim emlékezőtehetségem ismét rendelkezésükre áll...” Néhány napig valóban részt vesz a tárgyalás menetében, majd ismét semmire sem hajlandó figyelni. Még az ítéletre sem: 1916. október elsején délután, közvetlenül az ítélethirdetés után, amikor Gilbert doktor Hesst is felkeresi cellájában és megkérdi: mi volt az ítélet, Hess azt válaszolja: nem tudja, mert oda sem figyelt, nem is törődik vele... Az ítélet (bár a per angol főügyésze vádbeszédében megállapította: Hess angliai útja nem emberéletek megkímélése, hanem kizárólag annak érdekében történt, hogy Németországnak módot adjon a kétfrontos harc elkerülésére, a szovjet bíró pedig, azzal, amit Hess angliai útja előtt elkövetett, háromszor is rászolgált a halálbüntetésre) : életfogytiglani börtön. 1947. július 18-án Rudolf Hess és hat társa (Funk és Raeder büntetése ugyancsak életfogytiglan, Schirach és Sneer 20—20, Neurath 15, Dönitz 10 évi börtön) bevonul a spandaui várbörtönbe. Az elítéltek a börtönben számot kapnak: Hess az utolsó, a hetes számot. Megalakul a négyhatalmi igazgatás: szovjet, amerikai, angol és francia őrség havonta váltja egymást. Hessnek gyakran vannak gyomorfájdalmai, az orvosok ilyenkor steril vizet fecskendeznek belé, Hess viszont azt hiszi, morfiumot és gyorsan elalszik . . Néhány évvel később felesége Anglia— Nürnberg—Spandau címmel könyvet ír Hessről. A könyv szerint Hess — küldetése kudarca ellenére — jól érezte magát Angliában, ahol „gondozója, békeidőben hivatásos művész, Mozartot játszott” neki. A zene egyébként mindig meghatja Hesst. Spandauból küldött egyik levelében ezt írja: ..Ablakomon beáradnak a Parsifal hangjai. Funk harmóniumozik ... Játszott Bachot is, pompás Mozart és Schubert hangversenyt állított össze. Bűbájos zene ..” Mindezt az az ember írja, aki az utolsó szó jogán Nürnbergben kijelentette: megtette kötelességét mint német, mint nemzetiszocialista, mint a Führer hűséges híve, s nem bánt meg semmit... * Rudolf Hess ma egyetlen foglya a spandaui börtönnek; volt rabtársai — korábban későbben — kiszabadultak. Egyes nyugati körök csaknem évente interveniálnak szabadonbocsátásáért, pedig csak harminc éve, hogy Hess repülőre ült a náci világuralomért . .. Balogh László Fejlesztés, bővítés A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat — figyelembe véve a közeljövő mindinkább fokozódó feladatait — saját erőből és bankhitelből jelentős beruházásokat tervez. A következő években 150—200 millió forintot költ üzemei fejlesztésére, korszerűsítésére, bővítésére. Új telepet is létrehoz Mezőtúron: itt fémtömegcikkeket gyártanak 1972-től. A beruházások eredményeként a negyedik ötéves terv utolsó évében a vállalat termelési értéke várhatóan eléri majd az egymilliárd forintot. (cs. b. j.) Egyetemi hallgatók konferenciája Ma reggel megkezdődött a KISZ Budapesti Bizottsága rendezésében az egyetemi és főiskolai hallgatók V. budapesti konferenciája. Dr. Alföldy Árpád, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára tartott beszámolót „A budapesti felsőoktatási KISZ-szervezetek 1970—71. évi munkájának tapasztalatai, az 1970 —71-es tanév legfontosabb feladatai” címmel. (MTI) Szivottyűk, víztornyok KIÁLLÍTÁS SZENTENDRÉN Ma délelőtt Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője felavatta Szentendrén az ország egyetlen, állandó vízügyi kiállítását. A Duna-parti 15 holdas területen látható valamennyi gép és berendezés, amelyet a magyar vízügy használ, vagy készít. Szivattyúk, víztornyok, földmunkagépek, előre gyártott gépházak és sok más berendezés tanulmányozható a kiállításon , munka közben. A központi, üvegfalú épület földszintjén tablók és makettek mutatják be a magyar vízügy fejlődését, a 140 személyes teremben pedig szakfilmeket vetítenek. Itt — a terv szerint — műszaki oktatást tartanak majd a vízügyi szakembereknek, akik kéthetes tanfolyamon vesznek részt. A kiállítás anyagának egy részét — a tablókat és a maketteket — meghatározott időszakonként cserélik. A most kiállított tárgyak egy hónapig láthatók. A kiállítás rendezője, az Országos Vízgazdálkodási Tröszt tíz évre szóló szerződést kötött 9 magyar vállalattal, vízigépeik, termékeik szentendrei bemutatására. Helyet adnak a külföldi vállalatoknak is a legkorszerűbb berendezések bemutatására Tervezik, hogy jövőre minta öntözőtelepet építenek Szentendrén, ahol a leggazdaságosabb, legkorszerűbb öntözési elvárásokat ismerhetik meg a szakemberek. Vasváron épül az ország első kör alakú lakóháza. Igye, hogy még az északi fekvésű lakások is a nap bizonyos időszakában napfényhez jutnak. KIÁLLÍTÁS, KÖNYVVÁSÁR Jubilál a Zrínyi-kiadó Ma délelőtt Dedő László ezredes ismertette a 20 éves Zrínyi Katonai Kiadó működésének eredményeit, jubileumi programját. Elmondta: ma délután megnyitják a kiadó 20 éves munkáját ismertető kiállítást a Liszt Ferenc téri könyvklubban. Május 10- én, hétfőn délután, Sátrak melege címmel irodalmi délutánt rendeznek, majd május 11-én délután, ankét lesz a hadtudományi művekről. Május 12-én 14 órakor a magyar néphadsereg folyóiratainak terjesztési feladatairól rendeznek vitát. A ma megnyíló kiállítás ideje alatt könyvvásár is lesz, s minden 100 forinton felüli vásárlás esetén, jutalomkönyvet adnak a vevőnek. MOHÓSÁGA BUKTATTA LE. Grundig-tolvaj ne vitázzék EDDIG HÚSZ ÉVET ÜLT , HOL BEISMER, HOL TAGAD Különös jelenet játszódott le egy napon a Thököly úton. Egy férfi Grundig-típusú táskarádiót kínált eladásra, a készülékért egy alkalmi vevő 1200 forintot ígért. „Kevés — mondta ekkor a rádiót áruló férfi mellett álló alacsony, vézna, sötét hajú másik férfi, nyugodtan megadhatja az ezerötöt..." A jelenet feltűnt egy civil ruhás nyomozónak. Mindkét férfit igazoltatta. Kiderült, hogy az első „eladónak” a „reklamáló” csak alkalmi ismerőse, néhány perccel korábban az utcán megkérte, adja el helyette a rádiót. A szívességért húsz forintot ígért... A mohóság — háromszáz forint különbözet — volt a narancshéj, amelyen Károlyi István 44 éves segédmunkás, egy veszélyes lakásbetörő elcsúszott. (Lopásért, betöréses lopásért már több mint húsz évet töltött börtönben.) Amikor előállították a IX. kerületi Rendőrkapitányságra, azt mondta: az értékes rádiót a Keleti pályaudvaron egy külföldi turistától vette. Ez a rádió azonban a múlt év őszén egy Üllői úti lakásból tűnt el, ahová ismeretlen tettes betört, ékszert, készpénzt, ruhaneműt, s egy táskarádiót vitt el. A Grundigkészüléket, amit Károlyi a „Keleti pályaudvaron vásárolt”, kétséget kizáróan felismerte a betörés áldozata, sőt, az a műszerész is, aki a rádiót nem sokkal a betörés előtt javította. Egy másik — ugyancsak ferencvárosi — lakásbetörés után az ismeretlen tettes ujjlenyomatot hagyott maga után. Az is kiderült, hogy az ujjnyomó — Károlyi ujjlenyomata volt... Károlyinál, illetve a lakásán huszonhat zálogcédulát találtak. Az elzálogosított tárgyak — zömmel ruha- és ágynemű — egy része ugyancsak lakásbetörések idején tűnt el, közöttük a Wesselényi, illetve a Síp utcai lakásbetörések után. Károlyi most egyik pillanatban azt mondja: „Valamennyi, nyitott szellőzőablakon való bemászással elkövetett lakásbetörés az én telkemen szárad ..., majd: „Nem viszek semmilyen balhét, azt sem, amit rám bizonyítanak ...” A IX. kerületi Rendőrkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte, s kéri azokat, akiknek a lakásából a múlt év őszén ruha- és ágynemű tűnt el, jelentkezzenek a kapitányságon személyesen vagy telefonon: 341—560(126-os mellék.b.)