Esti Hírlap, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-02 / 180. szám

• Az Antenna legutóbbi adásában a harmadik rész volt a legérdekesebb. Ka­rinthy Ferenc nem először hallott-olvasott, de megun­hatatlan emlékezése apja és társaságának régi nagy barkochba-játékairól, Var­ga Dénes ötletes-szellemes matematikai barkochbázá­­sa, s a közös elemzés arról, miért is vált világszerte ilyen népszerűvé a barkoch­­ba, meg a fejtörő játékok minden válfaja, a vetélke­dő, a kvíz. * Mennyiben különbözött a Táncdalfesztivál második elő­döntője az elsőtől? Nekem ak­kor is, most is legfeljebb 3—4 dal tetszett. S bár amióta csak kitalálták a Táncdalfesztivált, hangsúlyozzák, hogy tisztelt zsűri és kedves közönség, ne az előadókra, hanem a dalokra tessék pontozni-szavazni, még­is az a helyzet, hogy egy gyen­ge szám magas pontszámot kap, ha előadója népszerű. A legjobbak szintén nem változ­nak öt év óta: a K-betűsök — Kovács Kati, Koncz, Korda Koós — mellen Harangozó, Za­­latnay. Úgyszólván mindenben a papírforma válik be. Elisme­rést érdemel a szerkesztés-ren­dezésnek az a törekvése, hog­y igyekszik tágítani a táncdal fo­­galmát, sanzonok és protest songok, politikai és társadalmi töltésű számok is bekerültek a műsorba, ha a szövegekre jól figyeltünk, más kérdés, hogy melyiknek milyen a szín­vonala. Kis öröm, hogy túl sok kezdőt engednek a fesztivál pódiumára, még ha akad is köztük ígéretesnek tűnő tehet­ség, leginkább talán Katona Klári. Az is helyes törekvés, hogy az idén némi humorral, konferansszal is színesítik a fesztivált. Ez az első elődöntőn ugyan nem sikerült, most azonban sokat javult ősz Fe­renc formája. Végül érthetet­len, miért engedi a rendező, hogy magyar énekes olyan idegen kiejtéssel énekeljen szöveget, mint a Non-Stop együttes dalnoka. • Vasárnapi vendégség­be invitálta a tv-nézőket Szabó Magda. Műsorának alcíme: Irodalom és muzsi­ka, de ebből az adásból úgyszólván csak a muzsiká­val találkoztunk. Olyan volt ez a műsor, mint a rádió sikeres Kedves le­mezeim sorozata — egyéb­ként ugyanolyan színvona­las is. „Nem tudom, arról fogok-e beszélni végül is, ami önöket érdekli, és úgy-e, ahogy kívánnák” — teszi fel a kérdést az írónő a műsorújságban. Erre min­den néző csak a maga ízlé­se és érzése szerint vála­szolhat, jómagam is. Érde­kelt volna több irodalmi él­mény és emlék. Ami pedig az „ugy­e” kérdését illeti: ha Szabó Magda előadás­módja valamivel kevésbé feszes és drámai, ha oldot­tabb, természetesebb és hu­morral is fűszerezett, köze­lebb éreztem volna magam­hoz. Annyira, mint legjobb regényeiben. (barabás) □ SOMLYÓ GYÖRGY, a XX. század európai és ma­gyar irodalmának jelleg­zetes képviselőiről és jel­lemző stílusirányairól írt tanulmányait A költészet évadjai 3. kötetében gyűj­tötte össze. A könyv a Magvető kiadványa. □ A NÉMETH LÁSZLÓ MUNKÁI című sorozat, amely a Magvető és a Szépirodalmi közös kiad­ványa, új kötettel gazdago­dott. A könyv a Bűn és az Iszony című regényt tartal­mazza. MESTERI TUDÁS Tóték sajtóvisszhangja Sok kérdés, jó válaszok ♦ A gondolat művészete Moszkva, augusztus 2. Az eddig megjelent kri­tikákból kiderül: Tóték pá­lyafutása a Szovjetunióban a film bemutatása után is töretlen. A folyóiratban megjelent kisregény, a szín­padon aratott siker után a film fogadtatása is kedvező volt. A Szovjet Kultúra cí­mű lap írja: „Az alkotók arra a feladatra vállalkoz­tak, hogy egy látványos komédia szatirikus eszkö­zeivel leplezzék le a fasiz­must. A film világosan ar­ról beszél, hogy a nyárspol­­gáriság, a gyávaság és a hatalom — sőt, a hatalom félreérthetetlenül eszelős képviselője — előtti meg­­hunyászkodás miként teszi ezt a hatalmat mindenha­tóvá, jóllehet az már ma­gában hordja a saját pusz­tulását. A film ilyenformán egyaránt kigúnyolja a hó­hért és az áldozatot. A film egésze látványos attrak­ciók láncából épül fel, nem véletlen tehát,­ hogy Fábri Zoltán a legnevesebb ma­gyar színészeket választot­ta szereplőjének. Fábri filmjeinek stílusa egyszerű és szigorú, nyoma sincs bennük a divat utánzásá­nak. Az ő rendezői művé­szete , a gondolat művé­szete, a színészek játéká­ban testet öltő gondolaté.” Az Izvesztyija Joszif Rajevszkij színházi rende­ző, a Szovjetunió népmű­vésze cikkét közli: „Sze­rintem Fábri nagyon jól vitte filmre Örkény darab­ját. Különösen az tetszett, hogy Sinkovits, Latinovits és a többiek milyen komo­lyan játszottak, s ezzel ki­emelték a szerzői elképze­lés szatirikus jellegét. Fáb­ri Zoltán színészvezetése a legmagasabb színvonalat érte el.” A fesztiválújság kritikusának összegezése: „Fábri mesteri tudással ke­veri a nevetségest a ko­mollyal, ebben olyan nagy­szerű színészek segítik, mint Latinovits és Sinko­vits.” Mindehhez még azt is, hogy a magyar film si­került sajtókonferenciájá­ról írta az ezekben a kér­désekben feltétlenül a leg­jobban értesült fesztivál­híradó: „Fábri Zoltáné a pálma, az újságírók hozzá intézett kérdéseinek szá­mát illetően.” Sajtókonferenciák. Hoz­zá tartoznak a fesztiválhoz, s amit a nagyon ingadozó színvonalú filmekből nem egyszer nehéz kihámozni, arról, ezek a találkozók né­mi­ adalékkal szolgálnak. Az egyik vezető francia filmszakember elmondta, hogy a francia film nehéz­ségei egyrészt anyagi­­ jel­legűek, s a televízió kon­­kurrenciájából is fakadnak. Vannak, akik ezt a nagy­szabású, látványos, a tele­víziónak túlságosan drága, szupersztárokat felvonulta­tó filmek készítésével pró­bálják kivédeni, míg má­sok az új témák, új for­mák, új nézők keresésével. Ezt az utóbbi utat a fiata­lok választják. Az olasz sajtókonferencián, a nagy­szerű Algíri csata rendező­je, Pontecorvo megfogal­mazta: az olasz film radi­kális változás előtt áll. A fiatal filmesek munkáik­ban a kiélezett polémiára, a fontos szociális problé­mák feltárására töreksze­nek. Az angol filmgyártás az elhangzottak alapján ugyancsak a most felnövő fiatal filmes nemzedék munkáitól várja az utóbbi évek filmkrízisének végét. Az NSZK-ban ma a film katasztrofális jelenség — mondta a nyugatnémet versenyfilm rendezője. A szindikátusba tömörült fia­tal rendezők a jelentős szo­ciális kérdések képi meg­fogalmazásával szándékoz­nak megújítani a nemzeti filmgyártást. A szenegáli film rendezője elmondta: fekete Afrika mozijait el­özönlik a nyugati gengsz­ter- és krimifilmek, míg évente nem több mint há­rom hazai film készül, s ahhoz is rendkívüli nehéz­ségekkel gyűjtik össze a pénzt. Nemrég megalakí­­­­tották az afrikai filmművé­szek területi egyesületét, s ettől sokat várnak. Bársony Éva Újszerű technikával festi dekoratív hatású kerámiáit Barth Lídia. A keramikusművész — akiről tihanyi mű­termében készült fotóriport — a balatonfelvidéki és a habán fazekasság hagyományait fejleszti tovább. (MTI-fotó: Jászai Csaba felv.) Folkbeat A rádió stúdióiban a folk­beat hazai képviselői­vel nemrég több új felvé­tel készült, amely sorozat­ban hangzik majd el a Pe­tőfi vagy a Kossuth adó műsorán. Az ősz folyamán nagyszabású, nyilvános hangversenyen is bemutat­ják a műfaj legsikeresebb magyar darabjait. A folk­beat — a modern beatzene ritmusvilágát egyezteti a népzene, a cigánydal, illet­ve a hagyományos műzene sajátosságaival. □ SALAMON LÁSZLÓ, a Kolozsvárott élő költő és publicista nyolcvanéves. A romániai sajtó a költőt születésnapja alkalmából cikkekben méltatja. PÓTVIZSGÁK augusztus utolsó hetében A javító és osztályozó vizsgákat az általános és a középiskolákban — az elő­ző évek gyakorlatának megfelelően — az idén is augusztus utolsó hetében bonyolítják le. Ezek pontos idejét az igazgatók hatá­rozzák meg, s az iskola hirdetőtábláján is közzé te­szik. A vizsga idejéről, az ezzel kapcsolatos tudniva­lókról az iskolák értesítik a tanulók szüleit. Az a diák, aki a javítóvizsgát indokolatlanul elmulaszt­ja, tanulmányait csak osz­tályismétléssel folytathat­ja. A javítóvizsgákat köve­tően, a tanévnyitó ünnep­ség előtti munkanapon — augusztus 31-én — lesz­nek a pótbeírások. Ez azokat a tanulókat érdekli, akik júniusban valamilyen okból nem iratkoztak be. A pedagógusok nyári szün­ideje augusztus utolsó he­tében ér véget: a tantestü­leti kollektívák tagjainak augusztus 24-én kell „be­­vonulniuk” az iskolába, hogy elvégezzék a tanév előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A tanévnyitó értekezletet ugyancsak au­gusztus utolsó hetében, az igazgató által megjelölt na­pon tartják, mind az álta­lános, mind a középiskolák­ban. Tanévnyitó ünnepsé­gek szeptember 1-én lesz­nek országszerte. ÉVFORDULÓK RANDEVÚJA Olasz Aida a Margitszigeten Száz esztendős az Aida — mégis fiatal. Tegnap es­te az eszményien szép kör­nyezetben, mintha olasz stagioneelőadást hallot­tunk, s láttunk volna. Mindenki eredetiben, olasz nyelven énekelte szerepét, hazai és vendégművész egyaránt, sőt a kórus is. A nézőtéren viszont — a szü­netben — mindenféle nyel­ven méltatták a közremű­ködők pompás teljesítmé­nyét: angolul éppen úgy, mint németül, vagy svédül. Atmoszférateremtő pro­dukció volt a jubileumi Aida, semmivel sem ma­radva el akár a veronai aréna színvonalától. Ott azonban nincsenek lombos fák, amelyek között az olyan monumentális díszle­tek, mint Forrai Gáboré, s a jelmezek (Márk Tiva­dar) még jobban érvénye­sülnének. Új Aidát ünnepelhetett a közönség Oriana Santunio­­ne személyében. Hangjá­nak drámai ereje,­érze­lemgazdag, finom árnya­latokkal megformált etióp királylánya nem engedte sejtetni, hogy először ala­kítja ezt a Verdi-szerepet. Az igazi olasz énekkultúra reprezentánsa, aki áriást szenvedéllyel, minden frá­zisában pontosan, átéléssel tudja előadni, ugyanakkor az ensemble rászekben is töretlen. Kellemes megle­petés volt Amadeo Zam­­bon bemutatkozása is, aki már kezdeti románcának eléneklésekor megnyerte a nézőtér rokonszenvét. Hangjának igazi erejét, kristályos tenorját a nagy sextettben „kivágott” ma­gas C-je ékesen bizonyítot­ta. Mintha Komor Vilmos az egész együttest gondos muzikalitással vezető kar­mesteri pálcája alatt meg­táltosodott volna a magyar gárda — és a MÁV-zene­­kar — és hangszépségben nem maradt el a vendégek mögött. Vonatkozik ez el­sősorban Komlóssy Erzsé­bet a hanggal cseppet sem takarékoskodó Amnerisére, valamint Radnai György lírai Amonaszojára, Begá­­nyi Ferencre (a király), Bódy Józsefre (Ramphis). S kivette a tapsokból a részét Lakatos Gabriella és Fü­löp Viktor is a balettkar élén, amelynek a harmadik kép­ben látott csoporttá­nca azonban inkább a párizsi Lido görljeit idézte, mint a királyi udvar táncosnőit. Mikó András mindent megtett, hogy az opera­­kedvelőknek ne csak a fü­le, de a szeme is megkap­jon mindent. Kristóf Károly Patajikum FÉLEZRES KÖNYVTÁR DUNAPATAJRÓL Páratlanul érdekes könyvtárat gyűjtött tizenöt év alatt Pastyuk István, a dunapataji­ múzeum veze­tője. A tájjellegű múzeum­hoz tartozó — Patajikum­­nak nevezett — könyv­­gyűjteményben csak olyan művek kaptak helyet, ame­lyekben a nagy múltú Du­­napatajról is szó esik. Éve­kig tartó nyomozás ered­ményeként most került a könyvtárba a híres, XVII. századbeli történetíró, Bál Mátyás, tíz magyar megyé­ről szóló könyvsorozatának harmadik kötete. A hajda­ni Pest vármegye történeti földrajzát leíró, 644 oldalas könyvritkaság ismerteti Pataj mezővárost is. Ez a félezredik, s egyben az ed­digi legértékesebb könyv Patajikumban. (MTI) Szerelmi álmok Keleti Márton a minap érkezett haza Spanyolor­szágból: Szerelmi álmok című Liszt Ferencről szóló filmjének madridi szakmai és kereskedelmi bemutató­ján vett részt. A spanyol főváros egyik legnagyobb napilapja, a Madrid című újság feltűnő helyen adott hírt a Sze­relmi álmok bemutatásá­ról. Az ABC című spanyol hetilap pedig — a film spanyolországi premierjé­nek előkészítéseként — kétoldalas, fényképes ri­portot közölt a budapesti Zeneakadémiáról és a Liszt Ferenc múzeumról. Keleti Márton jelenleg új filmjét készíti elő. Mű­faja: mai témájú vígjáték, írója: Kállai István, zene­szerzője: Fényes Szabolcs, főszereplője pedig Pécsi Sándor lesz. verseny­­csillag-extra áruház

Next