Esti Hírlap, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-02 / 180. szám
• Az Antenna legutóbbi adásában a harmadik rész volt a legérdekesebb. Karinthy Ferenc nem először hallott-olvasott, de megunhatatlan emlékezése apja és társaságának régi nagy barkochba-játékairól, Varga Dénes ötletes-szellemes matematikai barkochbázása, s a közös elemzés arról, miért is vált világszerte ilyen népszerűvé a barkochba, meg a fejtörő játékok minden válfaja, a vetélkedő, a kvíz. * Mennyiben különbözött a Táncdalfesztivál második elődöntője az elsőtől? Nekem akkor is, most is legfeljebb 3—4 dal tetszett. S bár amióta csak kitalálták a Táncdalfesztivált, hangsúlyozzák, hogy tisztelt zsűri és kedves közönség, ne az előadókra, hanem a dalokra tessék pontozni-szavazni, mégis az a helyzet, hogy egy gyenge szám magas pontszámot kap, ha előadója népszerű. A legjobbak szintén nem változnak öt év óta: a K-betűsök — Kovács Kati, Koncz, Korda Koós — mellen Harangozó, Zalatnay. Úgyszólván mindenben a papírforma válik be. Elismerést érdemel a szerkesztés-rendezésnek az a törekvése, hogy igyekszik tágítani a táncdal fogalmát, sanzonok és protest songok, politikai és társadalmi töltésű számok is bekerültek a műsorba, ha a szövegekre jól figyeltünk, más kérdés, hogy melyiknek milyen a színvonala. Kis öröm, hogy túl sok kezdőt engednek a fesztivál pódiumára, még ha akad is köztük ígéretesnek tűnő tehetség, leginkább talán Katona Klári. Az is helyes törekvés, hogy az idén némi humorral, konferansszal is színesítik a fesztivált. Ez az első elődöntőn ugyan nem sikerült, most azonban sokat javult ősz Ferenc formája. Végül érthetetlen, miért engedi a rendező, hogy magyar énekes olyan idegen kiejtéssel énekeljen szöveget, mint a Non-Stop együttes dalnoka. • Vasárnapi vendégségbe invitálta a tv-nézőket Szabó Magda. Műsorának alcíme: Irodalom és muzsika, de ebből az adásból úgyszólván csak a muzsikával találkoztunk. Olyan volt ez a műsor, mint a rádió sikeres Kedves lemezeim sorozata — egyébként ugyanolyan színvonalas is. „Nem tudom, arról fogok-e beszélni végül is, ami önöket érdekli, és úgy-e, ahogy kívánnák” — teszi fel a kérdést az írónő a műsorújságban. Erre minden néző csak a maga ízlése és érzése szerint válaszolhat, jómagam is. Érdekelt volna több irodalmi élmény és emlék. Ami pedig az „ugye” kérdését illeti: ha Szabó Magda előadásmódja valamivel kevésbé feszes és drámai, ha oldottabb, természetesebb és humorral is fűszerezett, közelebb éreztem volna magamhoz. Annyira, mint legjobb regényeiben. (barabás) □ SOMLYÓ GYÖRGY, a XX. század európai és magyar irodalmának jellegzetes képviselőiről és jellemző stílusirányairól írt tanulmányait A költészet évadjai 3. kötetében gyűjtötte össze. A könyv a Magvető kiadványa. □ A NÉMETH LÁSZLÓ MUNKÁI című sorozat, amely a Magvető és a Szépirodalmi közös kiadványa, új kötettel gazdagodott. A könyv a Bűn és az Iszony című regényt tartalmazza. MESTERI TUDÁS Tóték sajtóvisszhangja Sok kérdés, jó válaszok ♦ A gondolat művészete Moszkva, augusztus 2. Az eddig megjelent kritikákból kiderül: Tóték pályafutása a Szovjetunióban a film bemutatása után is töretlen. A folyóiratban megjelent kisregény, a színpadon aratott siker után a film fogadtatása is kedvező volt. A Szovjet Kultúra című lap írja: „Az alkotók arra a feladatra vállalkoztak, hogy egy látványos komédia szatirikus eszközeivel leplezzék le a fasizmust. A film világosan arról beszél, hogy a nyárspolgáriság, a gyávaság és a hatalom — sőt, a hatalom félreérthetetlenül eszelős képviselője — előtti meghunyászkodás miként teszi ezt a hatalmat mindenhatóvá, jóllehet az már magában hordja a saját pusztulását. A film ilyenformán egyaránt kigúnyolja a hóhért és az áldozatot. A film egésze látványos attrakciók láncából épül fel, nem véletlen tehát, hogy Fábri Zoltán a legnevesebb magyar színészeket választotta szereplőjének. Fábri filmjeinek stílusa egyszerű és szigorú, nyoma sincs bennük a divat utánzásának. Az ő rendezői művészete , a gondolat művészete, a színészek játékában testet öltő gondolaté.” Az Izvesztyija Joszif Rajevszkij színházi rendező, a Szovjetunió népművésze cikkét közli: „Szerintem Fábri nagyon jól vitte filmre Örkény darabját. Különösen az tetszett, hogy Sinkovits, Latinovits és a többiek milyen komolyan játszottak, s ezzel kiemelték a szerzői elképzelés szatirikus jellegét. Fábri Zoltán színészvezetése a legmagasabb színvonalat érte el.” A fesztiválújság kritikusának összegezése: „Fábri mesteri tudással keveri a nevetségest a komollyal, ebben olyan nagyszerű színészek segítik, mint Latinovits és Sinkovits.” Mindehhez még azt is, hogy a magyar film sikerült sajtókonferenciájáról írta az ezekben a kérdésekben feltétlenül a legjobban értesült fesztiválhíradó: „Fábri Zoltáné a pálma, az újságírók hozzá intézett kérdéseinek számát illetően.” Sajtókonferenciák. Hozzá tartoznak a fesztiválhoz, s amit a nagyon ingadozó színvonalú filmekből nem egyszer nehéz kihámozni, arról, ezek a találkozók némi adalékkal szolgálnak. Az egyik vezető francia filmszakember elmondta, hogy a francia film nehézségei egyrészt anyagi jellegűek, s a televízió konkurrenciájából is fakadnak. Vannak, akik ezt a nagyszabású, látványos, a televíziónak túlságosan drága, szupersztárokat felvonultató filmek készítésével próbálják kivédeni, míg mások az új témák, új formák, új nézők keresésével. Ezt az utóbbi utat a fiatalok választják. Az olasz sajtókonferencián, a nagyszerű Algíri csata rendezője, Pontecorvo megfogalmazta: az olasz film radikális változás előtt áll. A fiatal filmesek munkáikban a kiélezett polémiára, a fontos szociális problémák feltárására törekszenek. Az angol filmgyártás az elhangzottak alapján ugyancsak a most felnövő fiatal filmes nemzedék munkáitól várja az utóbbi évek filmkrízisének végét. Az NSZK-ban ma a film katasztrofális jelenség — mondta a nyugatnémet versenyfilm rendezője. A szindikátusba tömörült fiatal rendezők a jelentős szociális kérdések képi megfogalmazásával szándékoznak megújítani a nemzeti filmgyártást. A szenegáli film rendezője elmondta: fekete Afrika mozijait elözönlik a nyugati gengszter- és krimifilmek, míg évente nem több mint három hazai film készül, s ahhoz is rendkívüli nehézségekkel gyűjtik össze a pénzt. Nemrég megalakították az afrikai filmművészek területi egyesületét, s ettől sokat várnak. Bársony Éva Újszerű technikával festi dekoratív hatású kerámiáit Barth Lídia. A keramikusművész — akiről tihanyi műtermében készült fotóriport — a balatonfelvidéki és a habán fazekasság hagyományait fejleszti tovább. (MTI-fotó: Jászai Csaba felv.) Folkbeat A rádió stúdióiban a folkbeat hazai képviselőivel nemrég több új felvétel készült, amely sorozatban hangzik majd el a Petőfi vagy a Kossuth adó műsorán. Az ősz folyamán nagyszabású, nyilvános hangversenyen is bemutatják a műfaj legsikeresebb magyar darabjait. A folkbeat — a modern beatzene ritmusvilágát egyezteti a népzene, a cigánydal, illetve a hagyományos műzene sajátosságaival. □ SALAMON LÁSZLÓ, a Kolozsvárott élő költő és publicista nyolcvanéves. A romániai sajtó a költőt születésnapja alkalmából cikkekben méltatja. PÓTVIZSGÁK augusztus utolsó hetében A javító és osztályozó vizsgákat az általános és a középiskolákban — az előző évek gyakorlatának megfelelően — az idén is augusztus utolsó hetében bonyolítják le. Ezek pontos idejét az igazgatók határozzák meg, s az iskola hirdetőtábláján is közzé teszik. A vizsga idejéről, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról az iskolák értesítik a tanulók szüleit. Az a diák, aki a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja. A javítóvizsgákat követően, a tanévnyitó ünnepség előtti munkanapon — augusztus 31-én — lesznek a pótbeírások. Ez azokat a tanulókat érdekli, akik júniusban valamilyen okból nem iratkoztak be. A pedagógusok nyári szünideje augusztus utolsó hetében ér véget: a tantestületi kollektívák tagjainak augusztus 24-én kell „bevonulniuk” az iskolába, hogy elvégezzék a tanév előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A tanévnyitó értekezletet ugyancsak augusztus utolsó hetében, az igazgató által megjelölt napon tartják, mind az általános, mind a középiskolákban. Tanévnyitó ünnepségek szeptember 1-én lesznek országszerte. ÉVFORDULÓK RANDEVÚJA Olasz Aida a Margitszigeten Száz esztendős az Aida — mégis fiatal. Tegnap este az eszményien szép környezetben, mintha olasz stagioneelőadást hallottunk, s láttunk volna. Mindenki eredetiben, olasz nyelven énekelte szerepét, hazai és vendégművész egyaránt, sőt a kórus is. A nézőtéren viszont — a szünetben — mindenféle nyelven méltatták a közreműködők pompás teljesítményét: angolul éppen úgy, mint németül, vagy svédül. Atmoszférateremtő produkció volt a jubileumi Aida, semmivel sem maradva el akár a veronai aréna színvonalától. Ott azonban nincsenek lombos fák, amelyek között az olyan monumentális díszletek, mint Forrai Gáboré, s a jelmezek (Márk Tivadar) még jobban érvényesülnének. Új Aidát ünnepelhetett a közönség Oriana Santunione személyében. Hangjának drámai ereje,érzelemgazdag, finom árnyalatokkal megformált etióp királylánya nem engedte sejtetni, hogy először alakítja ezt a Verdi-szerepet. Az igazi olasz énekkultúra reprezentánsa, aki áriást szenvedéllyel, minden frázisában pontosan, átéléssel tudja előadni, ugyanakkor az ensemble rászekben is töretlen. Kellemes meglepetés volt Amadeo Zambon bemutatkozása is, aki már kezdeti románcának eléneklésekor megnyerte a nézőtér rokonszenvét. Hangjának igazi erejét, kristályos tenorját a nagy sextettben „kivágott” magas C-je ékesen bizonyította. Mintha Komor Vilmos az egész együttest gondos muzikalitással vezető karmesteri pálcája alatt megtáltosodott volna a magyar gárda — és a MÁV-zenekar — és hangszépségben nem maradt el a vendégek mögött. Vonatkozik ez elsősorban Komlóssy Erzsébet a hanggal cseppet sem takarékoskodó Amnerisére, valamint Radnai György lírai Amonaszojára, Begányi Ferencre (a király), Bódy Józsefre (Ramphis). S kivette a tapsokból a részét Lakatos Gabriella és Fülöp Viktor is a balettkar élén, amelynek a harmadik képben látott csoporttánca azonban inkább a párizsi Lido görljeit idézte, mint a királyi udvar táncosnőit. Mikó András mindent megtett, hogy az operakedvelőknek ne csak a füle, de a szeme is megkapjon mindent. Kristóf Károly Patajikum FÉLEZRES KÖNYVTÁR DUNAPATAJRÓL Páratlanul érdekes könyvtárat gyűjtött tizenöt év alatt Pastyuk István, a dunapataji múzeum vezetője. A tájjellegű múzeumhoz tartozó — Patajikumnak nevezett — könyvgyűjteményben csak olyan művek kaptak helyet, amelyekben a nagy múltú Dunapatajról is szó esik. Évekig tartó nyomozás eredményeként most került a könyvtárba a híres, XVII. századbeli történetíró, Bál Mátyás, tíz magyar megyéről szóló könyvsorozatának harmadik kötete. A hajdani Pest vármegye történeti földrajzát leíró, 644 oldalas könyvritkaság ismerteti Pataj mezővárost is. Ez a félezredik, s egyben az eddigi legértékesebb könyv Patajikumban. (MTI) Szerelmi álmok Keleti Márton a minap érkezett haza Spanyolországból: Szerelmi álmok című Liszt Ferencről szóló filmjének madridi szakmai és kereskedelmi bemutatóján vett részt. A spanyol főváros egyik legnagyobb napilapja, a Madrid című újság feltűnő helyen adott hírt a Szerelmi álmok bemutatásáról. Az ABC című spanyol hetilap pedig — a film spanyolországi premierjének előkészítéseként — kétoldalas, fényképes riportot közölt a budapesti Zeneakadémiáról és a Liszt Ferenc múzeumról. Keleti Márton jelenleg új filmjét készíti elő. Műfaja: mai témájú vígjáték, írója: Kállai István, zeneszerzője: Fényes Szabolcs, főszereplője pedig Pécsi Sándor lesz. versenycsillag-extra áruház