Esti Hírlap, 1971. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-31 / 204. szám
Napirenden: a tanácsmunka javítása • Utánjárás, ügyintézés Panaszok, javaslatok, tervek Zugló fejlődésével együtt gyarapodik a kerületi tanács ügyfélforgalma is : már eléri az évi 150 ezret, de ezenfelül még mintegy hatvanezren fordulnak beadványokkal a tanács szerveihez. Évekkel ezelőtt létrehoztak egy úgynevezett tájékoztató irodát, a megnövekedett félforgalom azonban szükségessé teszi ennek továbbfejlesztését. A kerületi tanács vezetőinek véleménye: ma már nem elég a jogszabályokat és hivatalos rendelkezéseket a hivatalos közlönyökben közzétenni, s aztán arra hivatkozni, hogy a törvény nem tudása nem mentesít a felelősség alól, hanem a törvények, a szabályok megismertetése a társadalom tagjaival: kötelesség. Megvizsgálták, hogy az ügyfelek mit kifogásolnak. A tapasztalatokból megállapítható: általános kifogás, hogy lassú az ügyintézés, az ügyforgalom nagyobb része a sürgetés, hiánypótlási eljárás. Kifogásolták azt is, hogy egyes ügyintézők felkészületlenek, tájékozatlanok, udvariatlanok. A kerületi tanács vezetőinek véleménye szerint, hogy az ügyintézők felkészüljenek félfogadáskor az ügy érdemi intézésére, be kellene vezetni az úgynevezett irányított félfogadást. Ennek lényege: a felvilágosító irodában számozott blokkon időpontot kap az ügyfél, s akkor tárgyalhat az ügy előadójával. Az irányított félfogadás az egészségügyi szakrendelőkben már bevált, a tanácsban viszont nem akarják mindenben általánossá tenni, tehát az ügyfélirányítást nem tennék túlságosan kötötté. A felvilágosító iroda az elképzelések szerint a jövőben nemcsak felvilágosítással szolgálna, hanem bizonyos ügyfajtákban érdemi ügyintézést is végezne, s ezzel csökkentené a túlterhelt szakigazgatási szervek munkáját. A XIV.kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága ma tárgyal arról, mi módon fejlesszék tovább az ügyfelek tájékoztatását, hogyan reformálják meg a félfogadást. Több elgondolást terjesztettek a végrehajtó bizottság elé. Egyebek között szó lehet a félfogadási időrend megváltoztatásáról. Ez a hivatali munkaidő-beosztás bizonyos változtatásával járna. MENNYI KELL A FÖLDRE Megmondja a komputer Komputer is szolgálja a mezőgazdaság kemizálását. A Magyar Vegyipari Egyesülés számítóközpontja új módszerekkel, elektronikus géppel állapítja meg a műtrágyák, a növényvédő szerek felhasználási arányát, helyes kiválasztását. Már elkészült a Péti Nitrogénművek adatgyűjtő rendszere, s megkezdte munkáját az ennek alapján dolgozó műtrágyázási tanácsadó szolgálat. Ezt követően hamarosan növényvédőszer-tanácsadó szolgálatot is szerveznek. KÉT PART KÖZÖTT Komp hátán autók Itt keskeny a tó • Kapitány a Dunán, a tengeren • Nyaranta: koktélhajó A parton: kígyózó autósor, száz vagy kétszáz gépkocsi. A vízen: három komp, a Kisfaludy, a Kossuth és a Széchenyi. Reggeltől estig, tavasztól télig fuvaroznak. LOVAK, LOVASOK A szántóéi és a tihanyi rév a Balaton két nagy forgalmú helye. Különösen nagy az átutazók, az „átkompolók” száma. A két part között itt a legkeskenyebb a tó. A múlt században — ezt csak az öreg hajósok tudják, ők is inkább hallomásból — fadereglye, evezős komp kötötte össze a két partot. A révészek öt lovas kocsit vittek át egyszerre. Ez a kis lélekvesztő bolyongott hosszú ideig, még azt is megérte, hogy rocsómotort szereljenek rá. Az első „igazi” átkelőhajó 1927-ben indult el Tihany-révből Szántód-révbe. Ez volt a majd negyven évet szolgáló Komp I. Pöfögő Ganz-Diesel-motorja egyszerre 12 személykocsit vitt át a Balatonon. S természetesen, lovakat, lovasokat, vásárosokat. A hatvanas évekig sok ezer tonna terhet, megszámlálhatatlan utast szállított ez a kis hajó. Nem egészen tíz esztendeje váltotta fel az 1962-ben felépült Kisfaludy, majd következett a Kossuth és a harmadikként — 1968-ban — vízre bocsátott Széchenyi. NINCS KORMÁNYA A legfiatalabb komp, a Széchenyi kapitánya az egyik legrégebben szolgáló balatoni hajós: Fejes Károly. Igazi hajóstiszt, rangja a Dunán is, a tengeren is: kapitány. A parancsnoki híd és a kormányosfülke, akár egy vezérlőközpont. A legnagyobb meglepetés: nincs kormány. A kapitány mosolyog: — Félelemre semmi ok. Azért így is egészen jól boldogulunk. S valóban, az óriás hajótest könnyedén mozdul, akár helyben megfordul. Oldalt, előre, hátra egyformán gyorsan megy. A titok nyitja: a Fortschneider hajtómű. A hajótest egyik képzeletbeli átlójának két végén egy-egy motor viszi a hajót, a propellerek minden irányba dönthetők, a lapátok dőlésszöge is változtatható. — Egy-egy kikötéskor mennyivel lesz nehezebb a hajó? — Körülbelül nyolcvan tonnával. A három hajón naponta több száz autó, több ezer utas kel át a tavon. A hajósok reggel ötkor kelnek, este tizenegy-tizenkettőkor fekszenek. Minden másnap szabadnap, de akkor is korán ébresztő: a váltás átveszi a hajót. Olykor este sincs nyugalom — ennek azonban ára van —, éjjel 350 forintért bárkit átvisznek a túlsó partra. Janak, aztán vissza a révbe, reggel ébresztő megint. A fizetés kevés. Egy matróz 1000—1100 forintot kap havonként. Kevesen maradnak. Ennyiért? — Ilyenkor, augusztus végén, szeptember elején már kisebb a forgalom. Arra a néhány hónapra, amíg a jég az úr, megállnak a hajók. Csendes a tó. Csak itt-ott villannak elporzó jégvitorlások, néha a fakutyázók kacagása hallatszik. — Tavasszal ismét jövünk. Még minden deres, reggelente látszik a lehelet, amikor elindulunk. S aztán meg sem állunk egészen őszig. Szűcs Gábor Az „AFOR“ Ásványolajforgalmi Vállalat megvételre kínál üzemképes 4000 literes, Csepel B 350-es típusú és 8000 literes, Csepel D 450/II. típusú nyerges üzemanyagszállító tartálygépkocsikat A gépkocsik, előzetes megbeszélés alapján megtekinthetők az AFOR Csepel, Szabadkikötői telephelyén. Ügyintéző: Szűcs Kálmán. Telefonszám: 479—909 vagy 278—470 TÉLEN SZÜNET Nyaranként a Széchenyi koktélhajó. Este hatkornyolckor indulnak, a fedélzeten sok száz fiatal táncol éjfélig. Utána takart Üllői út. Naponta változik a leendő aluljáró környéke: oszlopok, falak nőnek ki a földből. Burkolnak, szigetelnek ... Elkészült az aluljáró alaplemezének második fele is, s már állnak a tartóoszlopok: ezek hordják majd a tetőszerkezetet. HELYSZÍN: A CSANYIK VÖLGYI ERDŐ Ki vág fát gyorsabban FENIK A FŰRÉSZFOGAKAT ♦ INGYEN VISZ A KISVASÚT Szeptember 3—4—5. országos favágóverseny Miskolc mellett a Csanyikvölgyi erdőben. A MEDOSZ és az Országos Erdészeti Egyesület az idén nyolcadszor rendezi meg ezt a különös öttusát, amelyre az ország 21 állami és erdőgazdasága 78 felnőtt és 9 ifjúsági versenyzőt küld Borsodba. Szegő Lajos főrendező elmondta : csak profi favágók — fakitermelésen dolgozó szakmunkások — vehetnek részt a háromnapos viadalon, amelynek a szakmai továbbképzésen kívül az is célja, hogy enyhítsen az utánpótlás gondjain, megkedveltesse a fiatalokkal ezt a nehéz, férfias szakmát. A rendezőség mintegy 5-6 ezer szurkolóra számít, s Miskolcról az erdei kisvasúton mindennap ingyen szállítják őket a verseny színhelyére és vissza. A résztvevők nem a hagyományos kézifűrésszel, hanem motoros fűrésszel versenyeznek. A fűrészeket — akárcsak az öttusában a lovakat — kisorsolják. Bemelegítés nem lesz, helyette kötelező a 15 perces füll részlánc-élesítés, amelyért külön pontokat ugyan nem ad a zsűri, de a verseny közben úgyis kiderül, kiknek sikerült élesebbre tenni a fűrészfogakat. Az elsőversenyszám tulajdonképpen műszaki vizsga: a szétszedett motorfűrészt 6 perc alatt kell összerakni. Majd következik a fadöntés: 35 centi vastag fatörzseket kell vízszintes fűrészeléssel és félkör alakú lapocskák kifűrészelésével ledönteni. A harmadik szám a darabolás, a negyedik a célbavágás fejszével. Ez utóbbi: álló és fekvő lapokra rajzolt öt kis karikába kell beletalálni vállmagasságból. A versenyfavágás legnehezebb műveletének a sarangolást tartják: két karó közé kell négyzetalakba rakni a hasábokat és a dorongokat. A favágóversenyt a szomszédos országok erdőgazdaságainak küldöttei is megtekintik, akik ezt követően a hazai szakemberekkel közösen kidolgozzák a nemzetközi versenyszabályzatot. Szó van ugyanis róla, hogy hét ország — Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia, , Ausztria és Magyarország - a jövőben kilúg versenyen indítja bihlise favágóit BELUCI Troznicsek Árpádné drá- Ap maian felzokogott, majd hatásosan letörölt egy közepes minőségű könnycseppet. Árpád idegesen fordult a feleségéhez: — Mi bajod, szívem? Droznicsekné hatalmasat sóhajtott: — Az előbb néztem meg a naptáromat. Nyakunkon a szeptember, kezdődik az iskola. A mi drága Bélucink az első általánosba megy. Ez borzasztó. Alpár gyengéden megsimogatja felesége haját: — Miért ez az izgalom? Béluci is iskolába jár majd, mint a többi sok százezer gyerek. Az asszony feldúltan bámult maga elé: — Nem azért hoztam a világra Bélucit, hogy most elrabolják tőlem mindennap nyolctól tizenkettőig. De ha már ilyen az élet, szeretném, ha bemennél az iskolába, megkeresnéd Béláci jövendő osztályfőnökét. Megtudtam, hogy az ő házmestere és a mi házmesterünk együtt katonáskodott, Zalaszentgróton, Droznicsek ingerülten dobolt az asztalon: — Mit akarsz ezzel mondani? — Nem árt, ha egy kis összeköttetést keresünk Béluci jövendő tanárnőjéhez. Droznicsek felugrott, dühösen szaladgált fel-alá a szobában: — Szóval szerinted már az első általánosban is protekcióra van szüksége a gyereknek? Később „szocialista összeköttetést” keresel majd neki a gimnáziumban. Ha esetleg egyetemre megy, kideríted, hogy a felvételi bizottság elnöke együtt járt ayürgeöntésre alsódabasi unokabátyáddal, Imrével. Később, ha állást vállal majd, mi, a szülei továbbra is álljunk Béládi mögött, s éjjel-nappal keressük az összeköttetést, a kapcsolatokat? Béluci sohasem fog megállni a saját lábán. Így akarod a gyereket önállóságra nevelni? — Árpád, elfeledkezel róla, hogy te is protekcióval lettél éjjeliőr a Kemenceértékesítőnél? Droznicsek Árpád megadóan legyintett: — Rendben van. Holnap bemegyek Béláci osztályfőnökéhez. Szerencsére úgy tudom, hogy a Lavor utcai általános iskola helyettes igazgatója és az én mostohaanyám együtt jártak lábteniszezni Cinkotára... Galambos Szilveszter