Esti Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
LAKÁSCSERÉK, INGATLANKÖZVETÍTÉS Mit kell tudni az új rendeletről Felülvizsgálat, felvilágosítás ♦ Fontos változások Ma délelőtt a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat sajtótájékoztatóján ismertették a lakáscserék lebonyolítását és az ingatlanközvetítést szabályozó új rendeletet. Dr. Székely László, a vállalat igazgatója elmondta: az új kormányrendelet korszerűsítette az állami ingatlanközvetítő szervek szolgáltatásaik tevékenységét. Mindez — hangsúlyozta — a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának álláspontjával összhangban, új gazdálkodásra késztet bennünket. Vállalatunk a múlt évben mintegy ötezer lakáscsere lebonyolításához adott segítséget, a jelenlegi könnyítő rendelkezések alapján e szám jelentős emelkedése várható. Eddig bárki segítségért fordult hozzánk: címet, vagy címeket kapott. Ugyanakkor az általunk ajánlott lakásokat csak a bérlő információja alapján ismertük. Mostantól minden cserére bejelentett lakást felülvizsgálunk, s 50 forint ellenében minden érdeklődő maximális és objektív felvilágosítást kaphat a neki megfelelőnek tűnő lakásról. Ezzel nem ismétlődhet meg az a múltbeli eset, hogy az általunk cserére alkalmasnak tartott lakást közben már elcserélték, vagy éppen jóval gyengébb minőségű volt, mint azt bejelentője állította. Ha a megegyezés létrejön, 200 forintos közvetítési díjért lebonyolítjuk az adminisztratív teendőket is. Hangsúlyozom — természetesen —, hogy a döntés változatlanul az illetékes kerületi tanácsok hatáskörébe tartozik. — Az utóbbi időben — a családok növekedésével párhuzamosan — mind több szövetkezeti lakás tulajdonosa szeretné otthonát nagyobbra cserélni. Milyenek a lehetőségek? — Mód van rá, hogy a tanácsi értékesítésű — szövetkezeti — lakást tulajdonosai nagyobbra, vagy igényeiket valamilyen szempontból jobban kielégítőre cseréljék. Természetesen, ha az addig befizetett öszszeg nem éri el az új lakás előtörlesztésének összegét, a hiányt készpénzben kell pótolni. Ha már többet befizetett, azt az eladási ár törlesztésébe számítják be. Ami itt a legnagyobb könnyebbség: 1972. január 1-től a szövetkezeti lakások cseréje illetékmentes. — Mi a helyzet akkor, ha valaki tanácsi lakásból költözik tanácsi értékesítésű lakásba? — Ilyenkor a felszabaduló lakás lehetőséget ad úgynevezett lépcsőzetes cserék lebonyolításéra. Mindenki jól jár: a szövetkezetibe költözőnek az illetékes OTP-fiókba átutaljuk az eredeti lakás használatbavételi díját, az ő helyét elfoglaló pedig új, megfelelőbb otthonhoz jut. Szerencsés esetben 3—4 családot is érinthet egy-egy új lakással végrehajtott csere. — Milyen változások várhatók az ingatlanközvetítésben? — A most megjelenő rendelkezések minden ingatlanra, tehát telekre, családi házra, villára, öröklakásra és hét végi házra egyaránt vonatkoznak. Eltörlik országosan a Háromszázalékos ingatlanközvetítő díjat. Helyette alacsonyabb díjtételeket állapítanak meg. A vevő köteles bemutatni szerződését az ingatlanközvetítőnek, tehát itt bemutatási kötelezettség van. Várható a vagyonátruházási illeték megváltozása is, ezt helyszíni szemle alapján, a valóságos értéknek megfelelően állapítják meg. Egyébként itt is sokoldalú segítséget adunk a lakosságnak: az érdeklődőkkel közöljük a vételcserére alkalmas ingatlanok címét. Foglalkozunk vásárlással és értékesítéssel, a magánerőből történő társasház és üdülő építésekkel kapcsolatos szervezési feladatok lebonyolításával, okiratok elkészítésével és hozzájárulások megszerzésével is. Széky Péter Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy az 1971-ben házhoz szállítással vásárolt árukról szóló számlákat, — ha azoknak együttes értéke meghaladja a 6000 Ft-ot —, szíveskedjenek legkésőbb 1972. január 10-ig leadni boltjainkban. A vásárolt áruk értéke után a 2 százalékos visszatérítésről szóló Január 25-ig megküldjük vevőink lakcímére. A visszatérítési utalvány legkésőbb 1972. február 10-ig bármelyik Csemege-boltban beváltható az ott kapható árukra. A határidő után beérkező utalványokat nem vehetjük figyelembe. Kényelmes és gazdaságos, ha a Csemege szállít házhoz! CSEMEGE KERESKEDELMI VÁLLALAT Budapest V., Szép utca 6. Az országban egyedülálló az az e elektromikroszkóp, amellyel most a Fémipari Kutató Intézet munkatársai a hazánkba küldött hokikőzet morfológiai (alaki) vizsgálatát végzik. A japán gyártmányú készülékkel száznegyvenszeres nagyítás készíthető. A Luna—16 által gyűjtött, s előzőleg a Központi Fizikai Kutató Intézetben elemzett kőzetmintát Gémesi Mihály és Stefániay Vilmos tudományos munkatársak vizsgálják. CSUPA SPECIALITÁS Mártást kínál a berlini Mackó ÍNYENC FOGÁSOK ♦ TOPCSETA, BIGÁSZ ÉS TÁSAIK A szomszédos tájakról nemcsak látogatók, nemcsak turisták, hanem ízes, zamatos specialitások, fótit, sült, spókat, fűszerezett tészták, mártások, húsok érkeznek hozzánk. Természetesen nem útlevéllel, hanem recept gyanánt: a scsi és a kebabcseta vagy a spagetti ma már a magyar konyhákban is gyakran készül; a paprikás csirke, a halászlé, túróscsusza mellett kaszinótojás és orosz hússaláta. Hogyan alakul, hogyan változik a hazai étlap, mennyiben befolyásolják a megszokott fogásokat a külföldi ételek, amelyek elsősorban a fővárosban nagy látogatottságnak örvendő nemzeti vendéglőkben, éttermekben készülnek? A „Berlin” Mackója a Körút elején évek óta csalogatja az ebédelni, a vacsorázni vágyókat. A német konyha jellegzetessége: a barna mártás. Sokan kérik a tatárbeefsteak et, a főtt sertéscsülköt — mondja a fiatal főszakács, Rózsa István. Igazi specialitásunk az ököruszály leves. A fűszeres lében több mint 72 órát fő az ökörfarok. A Kossuth Lajos téren levő „Szófia” üzletvezetőhelyettese Heller Lászlóné. — A mi különlegességünk a kebabcseta, amely fűszerezett darált húsból és kolbászdarabkákból készül. A tejszínes húslevest, a topcsetát is már sok magyar háziasszony ismeri. A „Warszawa” az Attila utcában várja a lengyel konyha barátait. — A franciás, oroszos hatású lengyel konyha egyik különlegessége a bigász, húsos káposzta, kolbász, szalonna elegye s a sokféle leves, a változatos halételek. . Sok minden kimaradt ebből az összeállításból, nem esett szó a saslikról, a makaróniról, a bockwurstról, a gyuvacsról, a kaviárról, s még sorolhatnánk. Évek alatt nemcsak az ínyencségeket kedvelő gourmand-ok, hanem a háziasszonyok is megszerették a külföldi specialitásokat. Sőt, nemcsak szeretik, főzik is... (szűcs) EGY KERÍTÉS KÉT IGAZGATÓJA Tudomássy és fülemüle... Péter és Pál a Mariéban ♦ Háttal állva Dolgozzon le ezret Péter és Pál a naptárban .. Hőseink telekszomszédok Szentendrén: vállalati, illetve kutatóintézeti igazgató a fővárosban, alperes-felperes a bíróságon. „NEM VOLT JOGA..." A vita tárgya: a kerítés. A betonoszlopokból és drótból való építmény immár három éve reménytelenül összeköti, s elválasztja őket. A szentendrei Pétert és a szentendrei Pált. Amikor az intézetigazgató az üdülőtelket megvette, még nem tudta, ki lesz a szomszédja, s körös-körül kerítést emelt. Egy hónap múlva feltűnt a másik telken a vállalati igazgató, akitől az intézet igazgatója a határvonalon álló kerítés árát kérte, mert hogy ott az újdonsült tulajdonosnak kellett volna kerítenie. A válasz: „Majd a bíróságon találkozunk.” Találkoztak is. A bíróság 3500 forintról fizetési felszólítást küldött az új tulajdonosnak. De az nem fizetett. Makacsságának — jogászokat megszégyenítő bölcsességgel fogalmazott — indoka: „Soha nem kértem a felperest, hogy nekem kerítsen. Logikus, nevezettnek nem volt joga, hogy előzetes felszólítás, illetve az én beleegyezésem nélkül költségemre kerítést csináltasson. Rosszhiszemű, mert megakadályozta, hogy kerítsek. Követelése minden törvényes alapot nélkülöz, jogellenes.” A bíróság igazságügyi szakértőt kért meg: tartson helyszíni szemlét, vizsgálja meg a kerítést. A szakértői jegyzőkönyv — mint komoly, bonyolult, nagy ügyekben illik — precízen sorakoztatja fel a tényeket: „A szemlén megjelentek: a felperes, az alperes és a peres felek gépkocsivezetői. Megállapítottam, hogy a kerítés huszonkét betonoszlopból és negyven méter drótból áll. Az első és az utolsó oszlop azonban nemcsak ezt a kerítésrészt támasztja, így ez a két oszlop az ügy szempontjából egynek számít.” A szakértő a kerítést alkotó anyagok értékét 3500 forintban állapította meg. FELLÁNGOL A VITA A jeles alkotmány körül — most már a Markó utcában — fellángolt a szomszédjogi vita. A kerítésépíttető az ellenfelet „az első perctől kezdve rosszindulatú”- nak bélyegezte, aki „megsértette a normális szomszédi együttélés szabályait”, bár nagyon jól tudja, hogy a vitás oldalon neki kell keríteni. S idézte a paragrafust: „Minden telektulajdonos a telek jobboldali határvonalán... köteles a kerítést elkészíteni és fenntartani.” Az ellenfél megingott: 1500 forintot ajánlott fel. De téved, aki azt hiszi, hogy Szentendrén szent lett a béke. Nem. Az ajánlattevő írásban tüstént visszavonta a másik által amúgy is visszautasított könnyelmű ígéretet: „Felmentve érzem magam azon vállalásom alól, amellyel a múlt tárgyaláson 1500 forintot ajánlottam. Ez jogban való járatlanságomnak tudható be. A másik oldalon kell kerítenem, mert telkemmel szemben állva nem az igazgató a jobb oldali szomszédom.” EGYEZSÉG HÍJÁN íme, a jogi kérdés: hol a jobb oldal? Telkével szemben, vagy háttal állva döntse ezt el az ember? Ám az ellenfél nem hagyott időt a töprengésre: „jogban járatlan, nevetséges!” S megmagyarázta, hogyan kell betájolni az elkerítendő jobb oldalt. De az alperes-igazgató újabb ellenérvet talált: nem is kellett volna kerítést csinálni, senki sem kötelezte rá a felperest. De ha mégis kerítést akar, bontsa le, amit épített, s majd ő, az újabb tulajdonos, épít helyette másikat. Sokkal kevesebb pénzből kihoz egy jobb kerítést. — Lebontani? — morfondírozott a vállalat igazgatója, amikor megkérdezték: javaslatát komolyan gondolta-e? Nem, lebontani nem lenne gazdaságos. „Akkor hát felajánlok 1500 forintot.” A szomszéd mély lélegzetet vett — csak vége lenne már ennek a szörnyű pernek —, „hát jó, fizessen 2500 forint készpénzt, s a fennmaradó ezer forintot dolgozza le a telkemen.” Egyezség híján a bíróság ítéletet hozott, s a később lett üdülőtelek-tulajdonost kötelezte, hogy a kerítésért 3500 forintot fizessen. A vitázók a döntésben megnyugodtak. Megnyugtató... Kulcsár Anna Útra kelt a virághagyma Zala megye az országos átlagnál is kevesebb csapadékot kapott, s ez hátráltatta a többi között az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat munkáját is. Kevesebb lett a gomba, 150 mázsa helyett 30 mázsa termett, s ez tetemes bevételtől fosztotta meg a vállalatot. Ám év közben voltak új exporttermékek is, amelyekkel az előző években még nem foglalkoztak. Egymillió devizaforint értékben szállítottak magvakat, díszítő anyagokat, erdei virághagymákat Hollandiába, az NSZK-ba és Ausztriába.Újabban az olaszok érdeklődtek a diófűrészáru iránt.