Esti Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

XVII. évfolyam, 23. szám 1972. január 28., péntek MA DÉLELŐTTI TÁJÉKOZTATÓ a népfront­kongresszus előkészületeiről Április 8. budapesti küldöttértekezlet Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ma délelőtt a Parlamentben sajtótájékoztatón ismer­tette az április 26—28-án összeülő V. népfront­­kongresszus előkészületeit. A kongresszus alkalmá­ból országszerte újjává­lasztják a népfront­bizottságokat. Ez az eseménysorozat feb­ruár 1-én kezdődik és he­tenként mintegy ezer vá­lasztógyűlést tartanak a községi, a városi, a helyi bizottságokat választják meg. Március 1-től 18-ig kerül sor a járási nép­frontbizottságok alakuló üléseire. Március második felében tartják a megyei küldöttértekezleteket. A főváros kerületeiben február 24-től március kö­zepéig zajlanak le a la­kóterületi választógyűlé­­sek. Április 8-án tartják a budapesti küldöttértekez­letet. A kongresszus előkészí­tésére öt munkabizottság kezdte meg működését. Dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rektora, Homány Pál, a Bács-Kis­­kun megyei Pártbizottság első titkára vezeti a gaz­daságpolitikai bizottsá­got. Mód Aladár történész és Darvasi István főszer­kesztő az alkotó szocialista hazafiság és nemzetközi­ség témával foglalkozó munkabizottság elnöke. Dr. Dallos Ferenc vezeti a vá­ros- és községpolitikai bi­zottságot, a művelődéspoli­tikai bizottság élén Darvas József író és dr. Gosztonyi János művelődésügyi mi­niszterhelyettes áll. Külön bizottság foglalkozik a munkamódszerek és a munkastílus megvitatásá­val; e bizottság elnö­ke Bodonyi Pálné és Izsá­ki Mihály népfrontbizott­sági titkár. A munkabizottságokban neves szakemberek, az egyes fontos témák nemzeti és nemzetközi rangú szak­értői, tudósok, közgazdák, városgazdák, művészek, írók, közéleti emberek kaptak helyet, és monda­nak véleményt. A munkabizottságok az egyes megyékben és a fővárosban vitákra bo­csátják téziseiket. Ezekről a munkamegbe­szélésekről majd a sajtó, a rádió és a televízió tá­jékoztatja az ország lakos­ságát. (Lapzártakor a sajtóérte­kezlet tart.) Gromiko elutazott a japán fővárosból Tokió, január 28. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte hatnapos látogatását Ja­pánban, ma Tokióból visz­­szautazott Moszkvába. A szovjet külügyminisz­ter január 23-án hivatalos küldöttség élén érkezett a japán fővárosba, hogy ott Fukuda külügyminiszterrel a japán—szovjet kapcsola­tok megjavításáról, a két ország együttműködésének elmélyítéséről tanácskoz­zék. Gromiko találkozott Szato miniszterelnökkel és több más kiemelkedő ja­pán személyiséggel, s fo­gadta őt Hirohito császár is. Elutazása előtt Gromiko rövid sajtóértekezletet tar­tott. Kifejtette, hogy a Szovjetunió gyümölcsö­ző kapcsolatokat akar kiépíteni Japánnal, ugyanúgy, mint a nemzet­közi feszültség csökkenté­se és a béke mellett állást foglaló valamennyi más or­szággal. A szovjet külügyminisz­ter hangoztatta, hogy Sza­to miniszterelnökkel és Fu­kuda külügyminiszterrel folytatott tanácskozásai mindkét fél szempontjá­ból hasznosak voltak. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha a mostani látogatás által is fémjelzett irányzat folyta­tódik, derűlátóan lehet megítélni a szovjet—japán kapcsolatok jövőjét. ELŐSZÖR AZ ENSZ TÖRTÉNETÉBEN BT-ülés Afrikában Audisz Abeba, január 28. Az ENSZ történetében először az afrikai konti­nensen — az etióp fővá­rosban — ül össze a világ­­szervezet Biztonsági Taná­csa, hogy elsősorban afri­kai ügyekkel, a rhodesiai, namíbiai, illetve a portugál gyarmatok helyzetével foglalkozzék. Az ünnepélyes megnyitó aára reggel, magyar idő sze­rint kilenc órakor kezdő­dött a házigazda, Halié Szelasszié etióp császár beszédével, majd Ould Daddali mauritániai ál­lamfő, az afrikai egység­szervezet elnöke szólal fel. A Biztonsági Tanács ülés­szaka február 4-ig tart. Várható, hogy ma dél­után elfogadásra kerülő napirend fő pontja a rho­desiai helyzet lesz. Luns Kanadában Ottawa, január 23. Joseph Luns, a NATO főtitkára tegnap este Otta­wába érkezett. Ma először Donald McDonald hadügy-, majd Mitchell Sharp kül­ügyminiszterrel találkozik, később Pierre Trudeau mi­niszterelnökkel ebédel. SZADAT ÚTIPROGRAMJA: M­oszkva után Belgrád, Damaszkusz, Tripoli Kairó, január 28. Anvar Szadat egyiptomi elnök moszkvai útját kö­vetően ellátogat Jugoszlá­viába, Szíriába és Líbiába is, — jelenti az Al Ahram. A tekintélyes egyiptomi lap úgy tudja, hogy Vinog­radov kairói szovjet nagy­követ ma indul haza Moszkvába, hogy előké­szítse Szadat ottani tárgya­lásait. Ami Jugoszláviát illeti, az egyiptomi elnök már régóta birtokában van Tito meghívásának, s látogatá­sa hosszabb ideje esedé­kes. Szíria és Líbia, mint közismert, Egyiptommal együtt alkotja az arab köz­társaságok államszövetsé­gét, s Anvar Szadat szemé­lyében a konföderáció megválasztott elnökét fo­gadja. Ma este mutatja be a Thália Színház Illyés Gyula: Bál a pusztán című színdarabját, Kazimir Károly rendezésében. Képünkön: jelenet az első felvonásból. (Fotó: Wormserl A budapesti párt-vb Itt ti­t VivsVMl Beszámoló a tanácstörvény végrehajtásáról A Budapesti Pártbizott­ság mai végrehajtóbizott­sági ülésén részletesen megtárgyalták a tanácsi hatáskörök és hatósági jogkörök rendezése, a ta­nácstörvény végrehajtása, eddigi tapasztalatai.. Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke beszámoló­jában egyebek között el­mondta : már korábban eleget tettek annak az elv­nek, hogy a lakosság alapfokú mű­velődésügyi, egészség­­ügyi és szociális szükség­leteit kielégítő intézmé­nyek a kerületi tanácsok irányítása alá kerülje­nek. További költségvetési in­tézmények átadását most nem tervezik. Ugyanakkor a kerületektől a Fővárosi Tanács irányítása alá ke­rülnek a szakközépiskolák, a gyors- és gépíró iskolák, valamint a középiskolás kollégiumok, 64 intézmény, hét csecsemőotthon és egy kórház. . A Fővárosi Tanács elnö­ke beszámolt a Végrehajtó Bizottságnak a tanácsi ap­parátus szervezeti módosí­tásáról is, amelyet a kongresszusi határozat és a tanácstörvényben foglalt irányelvek alapján hajtot­tak végre. A tanács végrehajtó bi­zottsága például határo­zatot fogadott el az in­gatlankezelő szervezet munkájának továbbfej­lesztésére. Jelentős eredményeket ér­tek el a hatósági jogkörök, decentralizálásában. A to­vábbi lépések elsősorban attól függnek, hogy a mi­nisztériumok, az országos főhatóságok elfogadják-e a főváros javaslatait. További feladat a Fővá­rosi Ingatlankezelő Műsza­ki Vállalat megalapítása és egy városfejlesztési in­tézet létesítése. Foglalkoz­nak az ügyvitel további gé­pesítésével és korszerűsíté­sével, s a tervek szerint még az idén intézkedése­ket tesznek a tanácsi ügyintézés egyszerűsíté­sére, meggyorsítására. Az ügyfélfogadást javítják azzal, hogy február végéig megnyílik a Fővárosi Ta­nács információs irodája, az év végéig pedig vala­mennyi kerületben meg­kezdi működését a hasonló iroda. (Lapzártakor a végrehaj­tó bizottság ülése tart.) METRO, HÉV, GYORSVASÚT A közlekedés nagy beruházásai GYORSÍTÁS A FELSZÍNEN HÁROM TENGELY ÉS A GYŰRŰ Az egész budapesti közle­kedést megújítja a Fővárosi Tanács hosszú időre szóló terve: a három tengely és a gyűrűk rendszerének meg­valósítása. A munkák a 60-as években kezdődtek el, gyümölcsük most érik be. A sok-sok, látszólag kü­lönálló beruházás között már felismerheti a pesti ember a szerves összefüg­gést, s hamarosan a forga­lomban is érezhető lesz ha­tásuk.. Hol tart az építkezés? Hogyan változtatják meg a közlekedést 1972-ben a be­ruházások? Mit várhatunk a következő években? Ezek­re a kérdésekre válaszolt a Városházán a Közlekedési Főigazgatóság helyettes ve­zetője, dr. Nagy Ervin. A Budán és Pesten ké­szülő észak—déli főuta­kat a zugló—budaörsi tengely köti majd össze. Melyik főút épül meg első­nek? — A kelet—nyugati közúti tengely az Örs vezér tér és az Erzsébet-híd között már csaknem kész. Most folyik a munka a Hungária körút­tól a Százlábú-hídig. A bu­dai szakasz legnagyobb ré­sze, a Hegyalja út és a Bu­daörsi út is elkészült. A tervek szerint 1973-ban fog­nak hozzá az Alkotás utcát átívelő közúti hídhoz. A ke­let—nyugati tengely általá­ban két —, de több helyen már háromsávos. Ha majd a Rákóczi úton megszű­nik a villamos, itt is há­romsávos lesz az út. A két észak—déli tengely közül miért kapott elsőbb­séget az óbudai—budafoki főút? — Az erőket összefogtuk, hogy a beruházások minél előbb, minél hatásosabban segítsék a fővárosi közle­kedést. Hatalmas összegek­ről van szó, csak a Bat­thyány tér és a Margit­­- hídfő rendezése, a HÉV föld alatti bevezetése kere­ken 500 millióba kerül. Ezért, amikor átadják (Folytatás a 3. oldalon)

Next