Esti Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
• Az új esztendőt a televízió az irodalom jegyében kezdte el. Indoka is volt erre, hiszen Petőfi születésnapja jó alkalom, hogy az év első napja az ő nevében induljon. Kedves keretet találtak ki a Cserkoszorú és tintásüveg című műsorhoz, amelyben, az alcím szerint, „Petőfi Sándort ünnepük barátai, összes művei megjelenése alkalmából, 1847. március 15- én...” A korabeli, hangulatos szobában rendezett színészt játszó színészek természetesen és a hangulathoz illően adták elő a zömében színész tárgyú Petőfi-verseket. A műsor rendezője Sipos András volt. • A Kalendárium díj műsor; havonta versben, dalban, táncban kíván szólni a hónapokról. Máris jól sikerült a januári: az ÁllamiNépi Együttes, Huszti Péter, Latinovits Zoltán és Venczel Vera olyan egységben szólaltatták meg a költeményeket, táncolták a táncokat, hogy nemcsak januárról, hanem a magyar folklór kezdeteiről is képet kaphattunk. • Nem volt érdektelen az Ady Endréről szóló összeállítás sem, amit az Iskolatelevízió sugárzott elsősorban a felnőtt diákok részére. Legfeljebb műsorszerkesztési aggályaink lehetnek: az előző napi Petőfi és a néhány perccel korábban sugárzott Kalendárium után nem a legjobb pillanatban érkezett ez az összeállítás. Az elhangzott riportok, a megszólaltatott versek azonban Ady majdnem teljes költői képét és teljes útját megrajzolták, sok nagyszerű, korábban alig látott fényképes dokumentummal kiegészítve, s olyan interjúritkaságokkal, mint a Dutka Ákossal és Franyó Zoltánnal készült beszélgetések. — bel — • Ígéretesen kezdődött A fekete város. Olyan volt az első rész, amilyennek egy népszerű sorozatnak lennie kell: cselekményes, fordulatos, itt-ott humoros, másutt indulatos. Mindig történt valami, aminek a kibontakozásán a néző izgulhat, s dönthet, hogy érzelmi voksát ki mellé tegye le. A bemutatkozás után van miért várni a folytatást. • A vallomások kissé fennköltté tették az ólombetűs vallomások első perceit, de megelégedésünkre, György István nem volt hajlandó az így felkínált pódiumra fellépni. Mesterségéhez híven, elvitt minket kalandozni a mai életbe, a legközelebbi múltba, a még kézzel érinthető történelembe — nem kis meglepetéseket okozva a kamerák előtt megszólaltatott riportalanyaival. Érdekes, jó, gondosan felépített műsor volt. Igazi dokumentumfilm, amelynek nem is kevés kockáját érdemes megőrizni a tévé filmarchívumában. (bársony) Szent Péter esernyője A müncheni lapok tévékritikusai meleg hangon írnak a Sankt Peters Regenschirm című új televíziós filmről. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjének tévéváltozata sikert aratott. Helmut Pfandler rendezése jól sikerült. Kedvesek a főszereplők is: Karl Paryla és Christine Böhm. A kritikusok rámutatnak arra, hogy Mikszáth regénye több német fordításban is napvilágot látott. Országos színjátszó fesztivál A jókedv a kontosabb Megkezdődött a kazincbarcikai bemutató Önfeledt, valódi játék öt kisfiú cselleng a színpadon egy mesés kert körül: szeretnének bejutni. Iskolatáskájukat csapkodják csupasz térdükhöz és egymáshoz, hancúroznak, veszekszenek , élnek. Azután végre bejutnak a kertbe, ott csodálatos dolgok történnek velük. És a csoda is természetes és magától értetődő. A gyerekek nem „gyerekszínészek”, hanem gyerekek. De minden mozdulatukon látszik, elfelejtették, hogy színpad van alattuk. A tegnap megkezdődött egyhetes, kazincbarcikai országos amatőr színjátszó fesztivál első szenzációját és nagy tanulságát egy vendégegyüttes nyújtotta: a brnói ifjúsági ház Pirkó gyermekszínpada. Tinka: A kert című mesejátékát adták elő. Amit láttunk, nem színjáték, hanem játék, önfeledt és valódi. Annyi szomorú gyermekszínházi élmény után, amelyet a betanítottság, a produkáltatás erőszakoltsága árnyékolt be — üdítő volt ezt a játék lényegéig viszszamenő játékot látni. Hogyan érte ezt el Jindra Derongova, a gyermekszínpad rendezője? •.. Elolvastatom velük a szöveget és kérem őket, hogy improvizáljanak rá. Nyáron mind együtt táborozunk és van olyan jelenet, amivel egy fél napig eljátszadoztak. Nem adok rendezői „instrukciókat”, legfeljebb tippeket. — Hogyan rögzítik ezeket az improvizációkat? — A szöveg is, a játék is minden előadáson változik. — Hogyan válogatják össze a tehetségeket? — Nem a tehetség a legfontosabb, hanem a kedv. A játék tehetsége vele születik minden gyerekkel, csak élni kell hagyni. — Hány éves korig lehetnek az együttes tagjai? — Elvben tizenöt évesig, gyakorlatban „nem lehet elzavarni” őket a csoporttól. Már rég túl vannak a húszon és még mindig visszajárnak, ők tervezik a jelmezeket is, s mint ahogy a valódi játékban sem kell jelmez és maszk ahhoz, hogy valaki elhigygye és elhitesse, hogy elefánt, vagy kandúr, éppúgy a színpadon sem igénylik ezt. — Ismerik ezek a gyerekek a lámpalázat? — Nem. Csak felvillanyozottabbak, boldogabbak a színpadon. A fesztivál első napja az övéké és a többi gyerekszínpadoké volt. Az ünnepélyes megnyitót a fesztivál névadójának, ifjabb Horváth Istvánnak szentelték, a miskolci és a barcikai színjátszók egy róla szóló dokumentumműsorral, illetve egy,általa is előadott Szent György mirákulummal áldozott emlékének. Ki volt ifjabb Horváth István? .Még a színházi emberek közül is csak kevesen ismerik a nevét, pedig a magyar színháztörténet nagy alakja lehetett volna, ha jut rá ideje. Ha élne, idén lenne 50 éves. Sugárzó tehetségű diákszínpadi színjátszó és főleg rendező volt. Sárospatakon diákokkal megrendezte AZ ember tragédiája előadását angolul, szegedi elsőéves egyetemista korában pedig olyan diákszínpadi Hamletet rendezett, hogy mindkettőnek csodájára jártak. Csillogó tehetségről és tájékozottságról valló színházelméleti fejtegetések maradtak utána. Megszállottan hitt az amatőr színjátszásban, annak megújító szerepében, és abban, hogy színházat csak „igehirdetői lelkesedéssel" szabad művelni. Azután jött 1941 ősze, a zsidótörvény pályáját és szerelmét egyszerre látszott összetörni. Együtt lett öngyilkos a lánnyal, akit szeretett. Tizenkilenc éves volt. Fencsik Flóra Bolgár grafika A ferencvárosi Pincetárlat 1972. évi első kiállítása holnap délután nyílik. Mai bolgár grafika címmel mutat be összeállítást a IX. kerületi Tanács és a Bolgár Kulturális Központ. A tárlatot Zala Tibor kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész nyitja meg. A TŰZ OKA ISMERETLEN Megmaradt négy szobordísz előadását. A színház műsorában prózai és operaelőadások váltakoztak: Shakespeare és Schiller művei mellett száztízszer játszották például Weber Bűvös vadászát és kilencvenegyszer Mozart Varázsfuvoláját. Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1847-ben tűzvész pusztította el a klasszicista épületet. A tragédia okát máig sem ismerjük: az épület beomlott, elpusztult húszezer forint értékű díszlet és kosztüm, az utókorra csupán négy homlokzati szobordísz maradt. A színház később az Új Vásártéren — a mai Engels téren ideiglenes faépületben kapott helyet, de az állandó színház pusztulása pontot tett a pesti német színházművészet fejlődésére. A mai Vörösmarty téren, a kultúrpalota helyén állt az egykori pesti Német Színház, amely 1812 februárjában tartotta első JÓ SZÓRAKOZÁS A TÉLI SZÜNIDŐBEN! Két kisfiú nagy barátsága. Szinkronizált, szovjet ifjúsági film. Bemutató: január 6. Nyelv és társadalom Érdekes feladatra vállalkozott az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Általános nyelvészeti tanulmányok legújabb kötete, a Nyelv és társadalom. A nyelvészet társadalmi vonatkozásairól szóló írásokat gyűjti össze. Témái között van a nyelvjárások és a budapesti köznyelv változásainak leírása. Könyvismertetéseket is közöl: ezek közül kiemelkednek azok, amelyek a hátrányos helyzetben levő fizikai dolgozók nyelvi problémáival foglalkoznak. A nyelv a tárgya az Akadémiai Kiadó másik kiadványának is. A szemléletesség eszközei Németh László nyelvében a címe K. Szoboszlay Ágnes tanulmányának. A szerző három regényben, a Gyászban, az Iszonyban és az Irgalomban vizsgálta a szemléletesség nyelvi-stilisztikai eszközeit. □ KORTÁRSAINK — PARTNEREINK címmel új sorozattal jelentkezik Sebestyén János, január 24-én a Kossuth adón. A műsor témája: az emlékezés külföldön élő magyar muzsikusokra. A sorozatban két-három adásban szerepel Sándor Árpád és Rózsa Miklós, valamint Kuttner Mihály és Székely Zoltán. A jégsziget foglyai JOBILE: PETER FINCH A Nobile expedíció annak idején izgalomban tartotta az egész világot. A jég foglyaiként őrzött bátor kutatók utolsó híradását egy szovjet amatőrrádiós fogta, így indult el az expedíció, amely megmentette a még életben maradt sarkkutatókat. Ezt a témát választotta a Szállnak a darvak és még sok más nagy sikerű szovjet film rendezője, Mihail Kalatozov, hogy olasz koprodukcióban, nemzetközi szereposztásban, színes filmváltozatot készítsen a történtekről, A vörös sátor címmel. A külföldi szereplőik közül a leghíresebbek: Claudia Cardinale és Peter Finch. Peter Finch neve nem ismeretlen Moszkvában, hiszen 1961-ben éppen a moszkvai fesztiválon tüntették ki a legjobb férfialakítás díjával, azért a szerepért, amelyben Oscar Wilde-ot alakította. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a kitűnő angol színész valójában Ausztráliában született, s egy ideig újságíróskodott, mielőtt színész lett. 1949 óta él Angliában, ahol számos film főszerepét játszotta, s néhány filmet maga is rendezett. Érdekesen nyilatkozott Peter Finch a filmezésről. „Napjainkban a filmművészet pokolian izgalmas korszakát éljük. Bármi megtörténhet. Kérem, ne gondolják, hogy nagyképűség, ha azt mondom, hogy a filmművészet ma azt a szerepet tölti be, mint a XIX. században a festészet. Az MGM (Metro Goldwyn Mayer) talán a Dávidja, de a Van Goghja Fellini, aki megmutatta, hogyan kell megtörni a szabályokat. Bármiben fogadok, hogy ami ma avantgarde, ötven év múlva ugyanolyan hagyományos lesz, mint a posztimpresszionisták.” Képünkön Peter Finch, mint Nobile, a Magyarországon is hamarosan bemutatásra kerülő A jég,sziget foglyaiban. MAGYARÁZÓ FELIRATOT KÉRNEK Múzeumban több a nő A múlt években megnőtt a múzeumok látogatottsága. A Budapesti Történeti Múzeum három intézményében, a Vármúzeumban, az Aquincumi és a Kiscelli Kastélymúzeumban folytattak szociológiai adatgyűjtést, hogy megismerjék a múzeumok közönségre gyakorolt hatását. Az adatok szerinta látogatók nemek szerinti összetétele 53—47 százalék a nők javára. A leggyakoribb múzeumlátogatók a 18—30, valamint a 41— 50 év közöttiek. A 18 éven aluliak általában csak iskolai látogatás formájában keresik fel a kiállításokat. Hasznos adatokat szereztek a látogatók igényeiről is, akik több katalógust, reprodukciót igényelnek, s több magyarázó feliratot szeretnének látni. Az ezredik Népszerű műsorszáma a magyar televíziónak a Bernstein-sorozat. Ezért érdekes a hír, amely New Yorkból érkezett: Leonard Bernstein az ezredik hangversenyét dirigálta az ottani filharmonikusok élén. A jubileum alkalmából ünnepséget rendeztek Bernstein tiszteletére. Száztizenhárom év alatt 8113 hangversenyen játszott a New York-i filharmonikus zenekar, és a koncerteknek csaknem nyolcadrészét vezényelte Bernstein. □ DR. SZAMARASZ ORESZTÉSZ: Napjaink Görögországa című könyve megvilágítja Görögország fejlődését, gazdasági struktúráját, a társadalom kiéleződött ellentmondásait. Választ ad a kérdésre, milyen erők állnak a görög ezredesek kormánya mögött. □ AGGTELEKEN: meghirdették az idei évad barlanghangversenyeit. Május 27-én nagyzenekari hangversenyt, június 25-én egy operettrészletekből öszszeállított koncertet, július 23-án egy beatzenei hangversenyt, augusztus 20-án pedig tánczenei összeállítást hallgathatnak a vendégek, minden alkalommal vasárnap, déli 12 órakor.