Esti Hírlap, 1972. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

PÉLDÁUL AZ ÚJPESTI ÜZEMEK A szervezés tartalékai Rejtett milliók ♦ Több éves program kell Vezetők és beosztottak körében mind általáno­sabbá válik a felismerés: szinte mindenütt milliós tartalékok rejlenek még az üzem- és munkaszerve­zés javításában, ésszerűsí­tésében. Ennek alapján határozott nemrég a IV. kerületi párt-végrehajtó bi­zottság: az év végéig mint­egy 70 újpesti vállalat­nak több évre kell meg­határoznia a munka- és üzemszervezés kor­szerűsítésével összefüggő feladatokat. Újpesten a múlt nyolc hónap ered­ményei is azt igazolják, hogy a vállalatoknál jó ütemű a belső mechaniz­mus reformja. A megol­dást kereső jó kezdeménye­zésekről Somogyi Imre, a kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Komputerek segítenek . Talán az Egyesült Iz­zó példájával igazolhatjuk legjobban, hogy a tudatos szervezés merőben új for­dulatot hozhat a vállalat életében, eredményeiben. Tavaly termelésük 11 szá­zalékkal növekedett, és sok év óta először teljesíthet­ték hiánytalanul a tervü­ket. Az előzmény: 12 mil­lió forintos számítógép­­parkot állítottak három­műszakos munkába. Egy­részt ügyviteli, adatfeldol­gozási, alkatrész-, készáru- és készletgazdálkodási fel­adatok megoldását igénylik a komputertől. S ami igen pozitív: a gépek munkájá­nak 65 százalékát a folya­matirányítás, a 25 ezer dol­gozó munkáját összehan­goló termelésirányítás kö­ti le. A géppark évente 200 ezer oldalas tablót ad ki. A számítógép memóriaegy­sége rögzíti gyártmánya­ik minden fontos adatát; az adatbank pontos, napra­kész információkkal készí­ti elő a vezetői döntéseket. Az adatbank lehetőségei kimeríthetetlenek. Meg­mondja, hogy milyen anyagból mekkora raktár­­készlet van, mennyi ideig lesz elég, kimutatja a kalkuláció változásait, a munkások veszteségidejét, sok mindent, amit egy több emeletes irodaházra való alkalmazott sem tudna kiszámítani.­­ Korábban általános törekvés volt, hogy az új, nagyobb feladatokat a vál­lalatok egyedül a munkás­létszám gyarapításával oldják meg. Örömmel ta­pasztaljuk, hogy ez a szemlélet változóban van. A múlt hónapokban he­lyes munkaszervezéssel több helyen megszüntették a házon belüli munkanél­küliséget. Újnak mondható például az Újpesti Bőripari Vállalat módszere. Egy­­egy széria gyártásához csak akkor látnak hoz­zá, ha valamennyi ter­melési feltétel adott. A gondosan egymáshoz „il­lesztett” munkafolyama­tok eredményeként keve­sebb lett az üresjárat és erősen megcsappant a „szemlélődök” száma is. Nemrég külső segítséget is igénybe vettek a vállalati irányításszervezés és üzemszervezés korszerűsí­téséhez. A gyári adatok is­meretében a Könnyűipari Szervező Intézet új mo­dellt készít nekik e témá­ban. Átcsoportosítás — Az Újpesti Bányagép­gyárban önálló szervezési osztály segíti a vállalati élet áttekintését, a felvető­dő gondok megszüntetését. Nemrég értékes, okosan kimunkált javaslatokat terjesztettek elő a helyi párt-végrehajtó bizottság­nak a vállalat szervezeti felépítésének korszerűsíté­sére. A program az indo­kolatlanul felduzzasztott vezetői munkakörök ösz­­szevonását sürgeti. A ko­rábban túlméretezett vál­lalati apparátus csökkenté­sével, a szellemi erők át­csoportosításával a vállalat vezetői is egyetértettek.­­ Dicséretes az a vállal­kozás is, amellyel a Pa­mutfonóipari Vállalat új­pesti Cérnagyárában talál­koztunk. A gyár ötéves ter­vében nemcsak termelési, fejlesztési céljait határozta meg, hanem a munkaszer­vezés korszerűsítésével összefüggő feladatokat is. KONFERENCIA A KÉPZÉSRŐL Tanuló vezetők A vezetők képzésével és továbbképzésével foglalko­zó konferenciát rendeznek november 27-én és 28-án. A konferenciát a Munka­ügyi Minisztérium és az MTESZ Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társa­sága rendezi. A konferen­cia első napján a vezetők képzésének helyzetét vitat­ják meg. A második napon, két szekcióban vitaindító előadások és korreferátu­mok hangzanak el a felső- és középszintű, valamint a munkahelyi vezetőképzés pedagógiai és didaktikai problémáiról. A bevezető előadás megtartására Bu­da István munkaügyi mi­niszterhelyettest, a szek­ciók vezetésére dr. Bérczi Gyula OVK-főigazgatót és Makrai Jánost kérték fel. •­a Összhang — A példák is azt iga­zolják, hogy a tudatos vál­lalati irányításra való törek­vés jó irányú. Szeretném azonban felhívni a figyel­met, hogy a szervezést nem szabad csupán a részterü­letekre korlátozni. A válla­lati munka hatékonyságát ugyanis igen sok, össze­függő rendszert­­ alkotó munka harmóniája adja. Az üzem- és munkaszerve­zésben valamennyi intéz­kedésnek összhangban kell lennie. Csakis ilyen szem­lélet alapján lehet a több évre szóló programokat ki­dolgozni, majd hasznosíta­ni. Győri Margit PESTI MESE !yf­icsoda szipirlyó a szomszédja! — mond­ta izgatottan egy isme­retlen és úgy esett be az ajtómon, mintha nálam keresne menedéket. — Mi történt? — kér­deztem riadtan. — Nem jókedvemben mászkálok ebben a ku­tya hőségben, azért fi­zetnek, mert a mérőórákat ellenőrzöm, ötévenként, uram, nem jutok el má­sodszor ugyanabba a la­kásba. — És mit kell tudnom a szomszédasszonyomról? — vágtam el a szózuhatagot. — Hallgassa meg a kálváriámat. Becsöngetek, kinyitja az ajtón a kém­lelőnyílást, illendően kö­szönök, bemutatkozom és elmondom, kinek az alkal­mazottja vagyok. Tiszte­lettudóan közöltem, hogy szeretném ellenőrizni a villanyórát, meg a gáz­órát. Tudja-e, mit vála­szolt? „Egy nyári nyava­lyát jön be — mondta —■, egyedül vagyok.” — Erre én elővettem , az igazolványomat. Tud­ta, mit mondott? Ezt: „Iga­­zolványt lehet hamisíta­ni.” Nem vesztettem el a türelmemet, hanem ki­nyitva, ott, ahol a képmá­som van, bedugtam a kémlelőnyíláson. Csak ennyit mondott: „A fény­kép nem hasonlít magá­ra.” Tudom, hogy a makacs­ság legjobb gyógyszere a türelem, ezért így felel­tem: — Kedves nénikém, nem sietek, megvárom, míg idehozza a szemüve­gét. Kérem, vizsgálja meg az igazolványt alaposan, én meg távolabb állok az ajtótól, hogy az abla­kon jobban szemügyre vehessen. Láttam, hogy az öreg­asszony szemüveggel sem megy semmire, hol az igazolványt nézi bizal­matlanul, hol engem. Ezért újabb javaslatot tettem: — Nénikém — mondtam —, lemegyek a házmes­terért. Vele beenged? — Maga csacsi, fiatal­ember. A mi házmeste­rünk olaszországi túrán van. Nem látja, hogy a lépcsőházban bokáig ér a szemét? — Akkor visszajövök egy rendőrrel. A rendőr­rel beenged? — Annyi mindent lát­hat az ember a Kék fény­ben, fiatalember. Még tán az is lehet álruhában. Senki emberfiát nem eresztem be a lakásomba, még akkor sem, ha egy egész hadsereggel jön. Nagyon bután nézhet­tem, mert hozzátette: — Ma már egy egész hadsereg is lehet álruhá­ban. Maga nem nézi a té­vét, fiatalember? — Értse meg, asszonyom — kezdtem rá újra —, én nem akarok semmit magától, én nem olyan fiatalember vagyok. A fogyasztás adataira vagyok kíváncsi. — No szép, mondhatom — pattant fel. — Még jó, hogy nem a Vár alap­rajzára ... — Végül is boldogult vele? — Már felhagytam min­den reménnyel, amikor ezt találtam mondani: „Fiatalasszony, kérem visz­­sza az igazolványomat!” Erre megnyílt az ajtó és betessékeltek: „Miért nem mindjárt ezzel kezd­te, öregem...” Szüts István MÁR AZ IDÉN ÉPÍTIK Új áruház Füreden Negyvenmillió forintos költséggel, a Belkereske­delmi Minisztérium és a SZÖVOSZ támogatásával, korszerű áruház épül Bala­­tonfüreden, közvetlenül a főközlekedési út mellett. A 2400 négyzetméter alapte­rületű üzletben 400 négy­zetméteren árusítanak élel­miszert. GONDOZÓHÁLOZAT, FOGLALKOZTATÓ Napközi otthon öregeknek A kispesti tanács szociál­politikai osztályán vizsgál­ta az SZBT és a Fővárosi Tanács: milyen munkát végeznek az idős embere­kért, milyen intézkedéseket tesznek. Megállapították, hogy az utóbbi két évben új és eredményes kezdemé­nyezések voltak­ az idős emberek gondozásának szélesítésére. Megszervez­ték a szociális foglalkozta­tást, az öregek napköziott­honait, házi betegápoló, és gondozó hálózatot hoztak létre, kedvezményes főét­kezésről gondoskodtak a kis­nyugdíjasoknak. A ta­pasztalatokat a Fővárosi Tanács szociálpolitikai osz­tályával, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront buda­pesti szervezetével és az érintett kerület képviselői­vel értékelik és hasznosít­ják. ÓVODÁSBÓL ISKOLÁS... Beszélni is tanulnak Vagy négy kockát ♦ „így nyaral­tünk*’ Költői Anna utcai óvo­da. Kérdés a nagycsoporto­sokhoz: — Honnan indultatok a Balatonra? — A Déli pályaudvarról. Felültünk a vonatra és el­mentünk Balaton-Siófokra. — Milyen pályaudvaro­kat ismertek még Budapes­ten. Mondjátok el, mit kell tenni a pályaudvaron, ha utazni akarunk? KISEBB, NAGYOBB Tizenöt-húsz óvodás egy­mást túlkiabálva mondja el, hogyan váltottak jegyet, hogyan helyezkedtek el a vonaton, hogyan utaztak. Aztán játékos tornaóra for­mában, mozgásokkal il­lusztrálva beszélnek arról, hogyan labdáztak, úsztak, játszottak a tóban. — A nagycsoportosok foglalkozásain — mondja dr. Szabados Pálné, vezető óvónő — már megkíván­juk, hogy önállóan, össze­függően mondják el a gye­rekek élményeiket, vagy egy-egy diafilm tartalmát. Ezek a gyerekek már négy­et hét múlva az iskolapad­ban ülnek, ezért a legalap­vetőbb iskolai fegyelmi szabályokra, a gondolkodá­si formákra felkészítjük őket. Az ilyen mozgásos­­beszélgetés foglalkozásokon a gyerekekkel együtt rend­szerezzük meglévő ismere­teiket, s új fogalmakra ta­nítjuk őket. Például egy aratást ábrázoló kép alkal­mas rá, hogy ne csupán a falusi élet egyes mozzana­tait, gépeit, eszközeit is­mertesse meg, hanem gyak­ran a viszony­fogalmakat is tisztázni kell. Négy-öt éves korban még nem tud­nak különbséget tenni az alatt-fölött, kisebb-na­g­yobb között sem. Szám- sgészség-fejlesztő feladato­­kát is megoldatunk velük. FIGYELD A HANGOT — Az iskolaérett gyerek­nek már ismernie kell az alapvető tő- és sorszámnév fogalmakat. Bizonyos szá­mig (mondjuk tízig) külön­böző formákkal dolgozunk. Négy virágot, majd négy kockát, később négy almát veszünk elő, s ebből rájön­nek logikai összefüggések­re: arra, hogy nem a tárgy, hanem a szám a döntő. Ezt a tanulást mindig játéko­san bonyolítjuk. Szalagokat göngyölítünk össze, majd a gyerekek kibontják, és ösz­­szehasonlítják egymással, hogy megismerjék a „ki­sebb és a nagyobb, a rövi­­debb és a hosszabb fogal­mak közötti különbséget. Természetesen nem mind­egy, melyik gyereket bíz­zuk meg egy-egy ilyen di­daktikus feladat megoldá­sával. Vigyázni kell, ne­hogy egy kudarcélmény a gyerek önbizalmát aláássa, de arra is törekedni kell egyúttal, hogy bizonyos idő után valamennyi gyerek megközelítse a kívánt is­meretszintet Heti két al­kalommal van ének-zene foglalkozás is, ezek egyen­ként 35—40 percig tarta­nak. Ilyenkor egy üveg és egy fadarab megütését kö­vető hang után kell meg­állapítaniuk a gyerekek­nek, melyik a „magas” és melyik a „mély’’ hang. Az összes foglalkozásokon domináló motívum a játé­kosság. Meséket, története­ket dramatizálnak, játsza­nak el együtt. RENDSZERESSÉG Az óvodai nevelés gerin­ce, alapja a rendszeresség. A gyereknek nyugodt élet­tempót igyekeznek terem­teni, az étkezési, pihenési, játékra szánt időt naponta lehetőleg pontosan megtar­­tani. Otthon ezt a rendsze­rességet ritkán kapja meg a gyerek, hiszen hol ven­dégek jönnek, hol nagymo­sást tart a mama, ami a gyerekkel való foglalkozást néha háttérbe szorítja. A jövő évtől hetenként két alkalommal logopédus járja az óvodákat, mert sajnos évről évre nő a be­szédhibás gyermekek szá­ma. Az orvosok szerint ez részben a tévénézésre és a zajártalmakra vezethető vissza. Kócsag Piroska : Játékos tanulás a színes lapokkal.

Next