Esti Hírlap, 1973. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-24 / 47. szám

TIRISZTOR A HÁZTARTÁSBAN Például a petrolux Fényt, hőt szabályoz ♦ Hazai kísérletek Közös boltot nyitott a Villamos Berendezés és Készülék Művek és a KE­RAVILL a Népköztársaság útja 33. szám alatti üzlet­­helyiségében. A boltban kapható világítótestek nemcsak korszerű formá­jukkal hívják fel maguk­ra a figyelmet, hanem az itt látható csillárok, lám­pák mind az erősáramú technika egyik legújabb találmányával, tirisztoros szabályozással működnek. Ennek az elmés szerke­zetnek hamarosan mind nagyobb jelentősége lesz a háztartásban is. Jobb hatásfok — A tirisztor megjele­nése az erősáramú tech­nikában szinte egycsapás­­ra átalakította a korábban nem egészen jól megoldott áramszabályozást — mond­ják a szakemberek. — A hagyományos elődök, s a potenciométerek, a diódák és más félvezetők nem csak nagyobbak voltak, de rossz hatásfokkal is mű­ködnek, különösen, ha ke­vés áramot vezetnek át rajtuk. A tirisztor viszony­lag kicsi, hatásfoka pe­dig 98—99 százalékos. Több fejlett ipari ál­lamban a lakások elektro­mos készülékeit tirisztoros szabályzóval működtetik. Ennek a gyakorlati jelen­tősége nem csupán az, hogy tetemes villamosenergiát takarítanak meg vele, ha­nem kényelmesebbé te­hetik az ember életét. A villanytűzhelyen például az étel egyenletes melegen tartható hosszabb ideig, s tirisztorral szabályozható a lámpák fénye, vagy a ventillátor fordulatszá­ma. Ezenkívül a tirisztor kiválóan alkalmas az áram kimaradását pótló beren­dezések szabályozására, reklámfénycsövek villog­­tatására, egyszóval min­den olyan készülék szabá­lyozására, amely elektro­mos árammal működik. Megtérül az ára Hazánkban elsőként az úgynevezett petrolux asz­tali lámpát készítették ti­risztorral, ez kisebb szo­bában csillárként is hasz­nálható. Ezután tirisztoros adapter gyártását terve­zik. Ez alkalmas bármi­lyen kis teljesítményű, elektromos készülék sza­bályozására. Mennyivel drágább a tirisztor, mint valamely hagyományos, szabályozó ? — Egy petrolux lámpa ára 800 forint. Ez talán első hallásra nagy összeg­nek tűnik, ám egy évi használat után megtérül az ára, mert kevesebb áramot fogyaszt. A legtöbb ember ugyanis nem szereti ha ,a szobában vakító a fény. Ezzel kapcsolatban szak­mérnökeink saját lakásuk­ban hosszú időn át mű­szeres méréseket végeztek, s ezek bizonyították, hogy megfelelő fényszabályo­zással, igen sok áram meg­takarítható.­­ Egyelőre az eddig jól bevált lámpákat, adapte­reket és csillárokat készít­jük, ugyanis pillanatnyilag nem fizetődne ki, ha min­den háztartási készülék­hez tirisztort gyártanánk. Egyébként a mintaüzlettel az is a célunk, hogy szak­embereink eladás közben közvéleménykutatást vé­gezzenek. Ennek alapján reméljük, hogy a lakosság mindjobban megismeri e fontos találmányt, s majd a háztartásban is — a ja­vaslatok alapján — bővít­hetjük a tirisztorral sza­bályozott gépek skáláját. (sera) MIRELIT-PROGRAM ZACSKÓBAN A ZÖLDBABLEVES ÖTVEN-HATVAN FÉLE GYORSFAGYASZTOTT ÉTEL A Magyar Hűtőipar ta­valy egynegyedével fokoz­ta a belföldön forgalomba hozott mélyhűtött áruk gyártását. Idén tovább nő a belföldi értékesítés. A­­ mirelitgyár 23 750 tonna árut készít hazai szükség­letre. 1973-ban 10—12 millió adag mirolitételt, to­­■­vábbá 12—15 millió cso­mag gyorsfagyasztott ha­sábburgonyát gyártanak a vállalatok. Ötven-hatvan fajta gyorsfagyasztott ételt hoznak belföldön forga­lomba. A hagyományos éte­lek mellett újdonság lesz a zöldborsó-, karfiol- és zöldbableves, amelyet két­­adagos csomagokban gyár­tanak, úgy, hogy a tasak­­ban külön helyezik el a rántást és az „ízanyagokat” a mélyhűtött zöldségek mellett. Bővítik a zöldség­félék és a kész főzelékek mennyiségét is. Folytatják a csepeli mirelitételgyár rekonstrukcióját, ez az üzem már tavaly kétszer any­­nyi terméket adott, mint egy évvel korábban, s az idén 236 vagonnyi mélyhűtött áru kerül ki a gyárból. Kedvezően alakulnak a mélyhűtőipar szerződéskö­tései a mezőgazdasági ter­melőkkel. Az előirányzott zöldségmennyiség csak­nem 90 százalékára van már szerződéses mezőgaz­dasági partnere az iparnak. (MTI) Javaslatot kérnek Milyen új háztartási be­rendezéseket gyártanak ti­risztorral a jövőben? 1,7 BILLIÓ NAPTÖMEG Titokzatos kék világok ÓRIÁS­GALAXISOKAT FEDEZTEK FEL Moszkvai tudományos körökből nyert értesülés szerint B. E. Markarjan, a szovjetunióbeli bjurakáni obszervatórium csillagásza­­. Heidmann francia tudós társaságában 507 fiatal óriásgalaxist fedezett fel. A különleges kék világok közé azokat sorolták, ame­lyek színképe heves, sőt robbanásszerű energiaf­el­szabadulásról tanúskodik. Az új objektumok között kettős, sőt, hármas rend­szereket is találtak. Talán legérdekesebb a Markarian 56—57 jelzésű kettős, amelynek egyikét a másik­tól mintegy 500 ezer fény­év távolság választja el. (A Földtől mért távolsága igen bizonytalan.) A két galaxis tömege el­képesztő, 1,7 billió nap­tömeg. S ha ez igaz, leg­alább ezerszer nagyobb tömegűek, mint a mi ga­laxisunk, amely „csak” százmilliárd csillagból áll. A két gala­xist, bár ilyen fantasztiku­san nagy a tömege, nem sikerült önálló csillagokra bontani. Valószínű, hogy ezek az objektumok még szupersűrű állapotban van­nak, s talán tágulnak is, mielőtt megkezdődik ben­nük a csillagok különválá­sa. A világegyetemnek a mo­dern csillagászat és fizika eszközeivel és módszerei­vel való tanulmányozása mindinkább rádöbbent: az anyag az elemek tipikus földi osztályozása — szi­lárd, cseppfolyós, gáznemű — a világegyetem „leltáro­zásaikor” aligha érvényes. Ma már tudjuk: a kozmoszban a szuper­­sűrű és a plazma, ez az elfajult gázállapot a leg­gyakoribb. Megjegyezzük, hogy a franciaországi Nancay-ban működő nagy rádiótelesz­kóp mérési eredményei a 21 centiméteres hullám­hosszon arra utalnak, hogy ezek a galaxisok esetleg tízszer kisebb tömegűek a valóságban, mint Markar­ian és Heidmann számítá­saiban. Két rádiócsillagász, Gouguenheim és Bottinelli kalkulációja alapján a Mar­kar­jan-galaxisok életkora százmillió és egymi­lliárd év között lehet. Ez mindössze egy—tíz százaléka annak az időnek, amely az ősrobba­nás — a bennünket környe­ző világegyetem keletkezé­se — óta eltelt. A szovjet—francia gala­xiskutatás egyenes folyta­tása annak a kutatássoro­zatnak, amelyet Karl Sey­­fert kezdett, majd Ambarcumjan, a Csilla­gászati Unió egykori el­nöke folytatott a kék ga­laxisok felfedezésével, s amely 1963-ban a kvazá­­rok felismeréséhez vezetett. Gauser Károly Dáma női cipők 140 Ft-tól Női velúrcipők 169 Ft-tól Női bőrcipők 230 Ft-tól A CORSO CIPŐÁRUHÁZBAN VII., Baross tér 20—21., és A CORSO CIPŐBOLTBAN VII., Dohány u. 1. MOST A LEGNAGYOBB A VÁLASZTÉK! KAPTÁRKÖVEK TITKA Megoldott rejtély Borsod megye természeti ritkaságai közé tartoznak a Bükit déli lábánál fekvő úgynevezett kaptárkövek. A kupa alakú, riolit tufába vágott, a peremen fedél behelyezésére szolgáló fülkéket a kutatók egy időben kultikus eredetűnek tartották. A külföl­di — jugoszláv, finn — szakirodalom összevetése alapján most egyértelműen tisztázták, hogy ezeket a kaptárköveket a falusi lakosság méhészkedésre készítette. Hajdan ezek a kőbe vájt üregek szolgáltak kaptárul. Egyes, nehezen megközelíthető „képtárakban” a vadméhek még most is megtelepednek. Vidám farsang az oviban ♦ Itt a farsang, áll a bál... Feldíszített termek, színes lampionok, luftballonok se­rege fogadta tegnap Pest­erzsébeten, a Baross utca 79. szám alatti óvoda kis lakóit. Az ifjú farsangolók saját maguk gondoskodtak a jókedvről. Különösen si­kert aratott az énekkar, s hegedűszóra, a közös tánc. Nagyokhoz illően forog­tak a párok a parketten, volt lekérés, felkérés és hölgyválasz. Az ifjú haló­zok süteményekkel enyhí­tették éhségüket, s málna­szörppel­­koccintottak. (Wormser felv.) NEM FIGYELTEK MÁRIÁRA Megölelte, kizsebelte TÁSKA, PÉNZ, IRATOK BÍRÓSÁG ELŐTT A TÁRSAK IS Bódi Lászlóné született Varga Mária két esztendő­vel ezelőtt ismerkedett meg egy férfival. Rövid be­szélgetés után úgy döntöt­tek, hogy összeállnak. Ez­zel egyidejűleg Bódiné megkezdte működését a Rákóczi téren és környé­kén. Eleinte új barátja segí­tett neki, férfiaikat muta­tott be, sőt, a lakását is odaadta.. Nem csinált rossz üzletet, Bódiné kereseté­­nek nagyobb részét meg­kapta, s ez az összeg két esztendő alatt mintegy százhatvanezer forintra rúgott. Az asszony később rá­jött, hogy ezt a fajta „mun­kát” kombinálni lehet zseb­tolvajlással, lopással. Ez­után mind több férfi ke­reste hiába a pénztárcáját, az aktatáskáját, az igazol­ványait. Bódiné módszere többfé­le volt. Amikor megállapo­dott valakivel, taxit híva­tott, s a kocsiban ölelgetni kezdte partnerét. Eközben kiemelte a pénz- és az irat­tárcákat, amelyekben ese­tenként 1000—1500—2000 forint volt. Előfordult, hogy eszpresszóban, beszélgetés közben, elkérte újdonsült ismerőse gyűrűjét, felpró­bálta, majd „sürgős dol­gom van” felkiáltással tá­vozott, s aztán már nem került elő. időnként megszakította a taxiutat, a férfit megkérte, vásároljon egy üveg bort Ilyenkor az ismerős akta­­tá­skája és más holmija a kocsiban maradt. Amikor a férfi kiszállt, Bódiné elhaj­tott a kocsival, hamarosan valamelyik bizományi üz­letben kötött ki, hogy érté­kesítse az „elhagyott java­kat”: aktatáskát, fényképe­zőgépet, orkánkabátot... A Központi Kerületi Bí­róságon dr. Ócsai Aranka tanácsa hosszabb ideje tár­gyalja a 25 éves Bódiné és hat tárya ügyét. (h. L)

Next