Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-01 / 51. szám
• Valószínűleg igaza van Urbán Ernőnek: ugyancsak furcsa összejövetel lehet manapság egy tanyasi lakodalom. A lelkész úrtól kezdve a miniszterhelyettesig, a tsz-elnöktől a filmrendezőig és természetesen a környék régi és új lakóiig mindenki megfordulhat egy ilyen, hajnalig tartó eszem-iszom, dínomdánomban. Bizonyára személyes emlékek is kapcsolják ilyen lakodalomhoz, mert a Bessenyei Ferenc alakította írófigurában igencsak a tévéjáték szerzőjét lehetett sejteni, önmagában tehát igen érdekes és továbbgondolkodásra való hely a beates, cigányzenés mai lagzi. Csakhát, mintha sok lenne a jóból. Mintha ez alatt az egy óra húsz perc alatt a szerző a mai magyar társadalom jelenének és huszonöt éves múltjának minden konfliktuslehetőségét fel kívánta volna vonultatni Az ezeregyedik kilométerben. Az még csak a legkisebb é s egyébként nagyon szellemes, humoros — konfliktusocska, hogy mi lesz szegény népzenészekkel, ha kiszorítja őket a beat. Az már nagyobb, hogy mit tud tenni egy mai modern tsz-elnök, ha a lagzi éjszakáján értesül arról, hajnalra itt a külföldi partner, rakodni kellene a még nem is válogatott almát. Eztán jönnek csak a vaskosabb konfliktusok. Egy maszek szakié, aki valaha diplomatának indult, aztán úgy gondolta, jobb tanulás nélkül több pénzt keresni, s most mégsem érzi igazán jól magát, mert lám, milyen idegenül mozog ebben a konfliktusos, de azért mégiscsak meleget adó közösségben. Aztán itt van ez a rendezőnek készült falusi fiatalember, akit kirúgtak a főiskoláról és most maszek filmes forradalmat csinál 8 milliméteres felvevőgépével. Itt a filmrendező, aki ezt a tehetséget kidobta, s most is érzéketlenül megy el a szeme előtt zajló nagy konfliktusok mellett. Jelen van a korszerű tez-elnök és a korszerűtlen közötti ellentmondás, megtetézve a tizenkilencben kivégzett apa most előkerülő hamvaival. Itt a színésznő dilemmája, aki nyilván az igaz szerelmet hagyta ott a színi pályáért és a maszek szerető karjaiért. És így tovább és így tovább: csak felsorolni lehet a véget nem érő konfliktusokat, mint ahogy Szőnyi G. Sándor igazán ízléses rendezése is csak ezt a leltárt tudta nyújtani, mégoly jó színészi alakítások ellenére is, mint Moór Alarianné, Kállai Ferencé, Koltai Jánosé, és az egész, népes szereplőgárdáé. Ez az az eset, amikor kevesebb konfliktus, nagyobb hatású tévéjátékot eredményezett volna. —bei— □ SZIRMAI ALBERT— EMŐD TAMÁS Mézeskalács című daljátékának bemutatója ma lesz, este 7 órakor a győri Kisfaludy Színházban. ÁPRILIS 5-6 Prágába utazik a Madách Színház A vendéglátó színigazgató Budapesten Zdenek Mika színigazgató még az ünnepi díszebéden sem tudott részt venni, mert megállapodott a budapesti Madách Színház vezetőivel, hogy Budapestre jön. Délelőtt vette át az Érdemes művész kitüntető címet, este már Budapesten volt, és az Énekes madár előadását nézte végig a Madách Színházban. Zdenek Mika ugyanis a prágai Divadlo na Vinohradech Színház igazgatója. Társulata az elmúlt évben vendégszerepelt Budapesten, és most viszonozza a Madách Színház a vendégjátékot. Megkértük Zdenek Mika igazgatót, mondjon néhány szót a Divadlo na Vinochradechről. Capek is e 1í197-ben készült el ez a színház Prága Vinochrad nevű kerületében, s ez volt a második, cseh nyelven játszó állandó színház. Mint ismeretes, az elsőt, a Nemzeti Színházat 1871—73- ban építették, addig csak német nyelvű együttesek játszottak Prágában. Az idők folyamán nemcsak kiegészítője, hanem egy kicsit az ellenpólusa is lett a Nemzeti Színháznak. Amíg az hamarosan az ország reprezentatív színházává lett, s ez bizonyos mértékig meghatározta a programját és játékstílusát, addig a Divadlo na Vinochradech inkább a polgárság igényeinek próbált megfelelni. Különösen 1920 után polarizálódott a két színház amikor a Nemzeti erősen konzervatívvá lett: ez a színház viszont nyitva állt az új törekvések, s mindenekelőtt az új cseh szerzők előtt Cayektől kezdve egy sor kitűnő író itt mutatta be elsőként darabjait. Nem volt mindig ilyen progresszív a Divadlo na Vinochradech szerepe, hiszen a városi tanács tartotta fenn, s ez megszabta korlátait is, de figyelemre méltó, hogy például ebben a színházban játszottak először szovjet szerzőt, Kornyejcsuk egy darabját még a második világháború vége előtt. Igaz ugyan, hogy három előadás után betiltották a további játszást. Az 1950—60-as évek időszaka volt eddig a legjelentősebb talán a színház életében, amikor a Hadsereg Központi Színháza volt, és Jan Skoda kiváló művész vezetése alatt kitűnő társulat kovácsolódott öszsze. Ma is azok a művészek alkotják a társulat gerincét, akiket Skoda hozott a színházhoz. Az 1960- as évek végén válságba került a színház is, mint a társadalom egésze, de most már konszolidálódtak a viszonyok és jó néhány érdekes előadással sikerült a színház helyzetét megszilárdítani, így például Gorkij Kispolgárok-jának nagy sikerére hivatkozhatom, a Pesten is bemutatott Moliere Fösvényére, Capek R.U.R. és Rabló című darabjának előadására, vagy a magyar Szakonyi Károly Adáshibájára. Sirályi és Énekes madár — Ön mióta igazgatója a színháznak? — 1970 óta. De azt hiszem, én vagyok a legöregebb színigazgató Csehszlovákiában. Éppen huszonöt éve, 1948-ban kezdtem, akkor Gottwaldowban, a Dolgozók Színházát vezettem, majd a brivini színház igazgatója voltam. Tíz éven át voltam egy dél-csehországi körzeti színház igazgatója is, s most három éve vagyok a Divadlo na Vinochradechnél. — Eldőlt már a budapesti Madách Színház vendégjátékának időpontja és kiválasztották-e a darabokat? — Igen, már megegyeztünk. Április 5-én és 6-án vendégszerepelnek nálunk a Madách Színház művészei. Mi Csehov Sirályát választottuk, s kértük, hogy a másik darabot magyar barátaink jelöljék ki repertoárjukból. Választásuk Tamási Áron Énekes madarára esett, ön tegnap látta az előadást. Mi a véleménye: ez a szokatlan hangvételű és nyelvezetű darab sikerre számíthat-e Prágában, s egyáltalán: hogyan oldják meg a tolmácsolást? — A cseh irodalomban, különösen a Habsburg-elnyomás idején, kialakult a népi mesejátékoknak egy olyan hagyománya, mondhatnám kultusza, amely egész sorát szülte a Tamásiéhoz hasonló műveknek. Elég talán a szerzők között Josef Kaetan Tyáre, Jirasekre vagy Jan Drdára hivatkoznom. Ez a fajta mesejáték tehát egyáltalán nem áll távol a mi közönségünktől. Más kérdés, hogy éppen tegnap esti tapasztalataim szerint a közönség és a színpad között a mű nyelvezetének hatására is létrejött egy olyan, mondhatni, bizalmas viszony, amely mutatta, mennyire érti és érzi ez a közönség ezt a világot és ezt a nyelvezetet. Nehéz dolog lesz — el kell ismernem — ugyanilyen bizalmas viszonyt teremtenünk egy nyelvileg idegen közegben, bár mindent elkövetünk, hogy ez sikerüljön. Mindkét előadást szinkrontolmácsok fordítják a nézőknek, de sajnos, a Tamási-szöveget csak most kaptuk meg, s csak bizakodhatunk, hogy egyetlen hónap alatt sikerüljön egy, költői lendületben legalább megközelítő fordítást készíttetni. — Mit néz még meg Budapesten? — Amilyen gyorsan kellett jönnöm, sajnos, oly gyorsan kell visszautaznom is. De talán még ma este sikerül megnéznem Borisz Vasziljev: Csendesek a hajnalok című regényének adaptációját a Mikroszkóp Színpadon. Kíváncsi vagyok az előadásra, annál is inkább, mert a darabot a mi színházunk is játssza. —bei— A NEMZETKÖZI NŐNAPRA IS KEDVESKEDJÉK KÖNYVVEL! Rengeteg szépirodalmi, művészeti, ismeretterjesztő és más hasznos, szép, ajándékozásra alkalmas könyv közül válogathat az Állami könyvterjesztő vállalat budapesti könyvesboltjaiban és a munkahelyi könyvterjesztőknél. Orvostanhallgatók, közgazdászok együttműködése Kulturális együttműködési szerződést köt ma a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kultúrosztálya és KISZ-bizottsága. A megegyezés célja az egyetemeken folyó kulturális, művészeti munka harmonikusabb összekapcsolása. A szerződés kínálta lehetőségek március utolsó hetében bizonyíthatják először életképességüket és hasznosságukat, amikor az Orvostudományi Egyetemen — a forradalmi ifjúsági napok keretében — közgazdász művészeti heteket rendeznek. Képzőművészeti kiállítás, az énekkarok és a zenekarok közös kamarakoncertje, irodalmi színpadi bemutató szerepel a programban és egy olyan előadás, amelyet, a Közgazdasági Egyetem egyik tanára tart az orvostanhallgatóknak a gazdasági élet aktuális kérdéseiről. Végül a közgazdászok népi táncegyüttese lép fel az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete székházának színháztermében. Még az év második felében az orvostanhallgatók viszonozzák a műsort a Semmelweis művészeti hetek keretében. A szocialista szerződést ma délután írják alá. Gipszmintáról kőben a Képzőművészeti Alap Kivitelező Vállalatánál, kőfaragók gondos és értő munkája nyomán kapják meg végleges arcukat a szobrok és domborművek. A direktor tíz szabója SEBESTYÉN MIHÁLY NYOLCVAN ÉVES Hites szülész, színigazgató volt a bátyja, jeles színigazgató a testvéröccse, és ő ma is: Sebestyén Mihály. A miskolci Nemzeti Színház és más budapesti és vidéki színház nyugalomba vonult igazgatója holnap tölti be nyolcvanadik életévét. Pályatársai, barátai, felfedezettjei, társulatának volt tagjai közül sokan keresték fel jókívánságaikkal. És számos tanítványa is, hiszen évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. — Az első világháború idején, 1916-ban lettem színész. Bátyám, Sebestyén Géza akkor már ismert művész volt, s a temesvári színház igazgatója. Dezső öcsém 1923-ban lépett a pályára, s lett hosszú ideig a Városi Színház gazdasági igazgatója, majd több fővárosi színház vezetője, főleg gazdasági vonalon. Máék testvérem is színész lett. Édesapánk villamoskalauzként működött a BKVT-nál, amely a Budapesti Közúti Villamos Társaság rövidítése volt. Ezt mesélte a művészklubban Sebestyén színi direktor, aki mindmáig éppen olyan vidám ember, mint Dezső öccse, és amilyen Géza bátyja volt. Néhány tréfás história mindig van a tarsolyában. Családi mondások. — Egy sikeres jubileumi előadás után másnap délelőtt Géza bátyámmal és Dodi öcsémmel bementünk (a ma méltatlanul zárva tartott) a New York kávéházba. Az egyik asztalnál ott ült két színészi kollégánk. Géza átölelte őket: „örüljetek a budai sikernek ti is! Ennek örömére most kocsin elviszlek benneteket a legjobb szabóhoz. Mindketten kaptok tőlem egy-egy pompás zakót, ingyen!” Összenéztem Dodi öcsémmel, aki ismerte Géza szabóját. „Várjatok egy percig” — mondta Dodi, és eltűnt a kávéház erkélye irányában. Aztán elégedetten visszajött. Kocsiba ültünk mindannyian. Elmentünk a szabócéghez. Zárva volt. „Ez a sors keze, gyerekek! Én akartam, de a sors nem kedvez az új zakatoknak” — szólít Géza, és elbúcsúzott tőlük. Hárman mendegéltünk hazafelé. Dodi később megszólalt: „Mégis csak jó, hogy telefonáltam a szabadnak, Géza.” „Mit telefonáltál?” „Hogy zárjon be egy órára!” (Kristóf) Történeti kutatások Nagyszabású gyűjtő- és kutatómunka bontakozott ki a magyar ellenállási és partizáimozgalom történetének feldolgozására. Számos alig ismert részterületet kutattak föl a Hadtörténeti Intézet, a Magyar Partizánszövetség és a Zrínyi Kiadó munkatársai. Nemrég hagyta el a nyomdát a Magyarok a jugoszláv népfelszabadító háborúban című összefoglaló mű. A magyar antifasiszta ellenállók és partizánok harcainak kutatásában sok még a fehér folt. Segíti a feltárómunkát az a pályázat is, amelyet a Partizán Szövetség kezdeményezésére tavaly hirdetett meg a Történelmi Társulat. Már eddig mintegy ivenszázan jeleztek részvételi szándékukat, közöttük pedagógusok, helytörténészek és mások. Mindez hozzásegít ahhoz, hogy öthat éven belül a történészek és a történettudományi intézetek összefogásával megszülessék a magyar antifasiszta ellenállási harcok történetének öszszefoglaló monográfiája. □ SÓS LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY ÉVA politikai plakátkiállítását rendezik meg a tatabányai Népház kiállítási termében. A tárlatot március 3-án, szombaton délután dr. Lánc Sándor művészettörténész nyitja meg. □ A JAZZ TÖRTÉNETE, elmélete és gyakorlata című szabadegyetemi kollégium keretében holnap este 6 órakor koncertet rendeznek a Kossuth Klubban. Közreműködik Gonda János kvartettje. □ TIZENÉVESEK LÁZADÁSA (Op-art és pop-art a viseletben) címmel előadást rendeznek március 5-én, hétfőn este 6 órakor a TIT Kossuth Klubjában A krinolintól a miniszoknyáig-sorozat keretében. Előadó: Dózsa Katalin művészettörténész. □ BOGNÁR ÁRPÁD grafikusművész kiállítását rendezik a ceglédi Kossuth Múzeumban. A tárlatot március 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Kiírná Károly festőművész nyitja meg. ____ Tanfolyam, díjtalanul A TIT természettudományi stúdiója ingyenes látogatási lehetőséget nyújt tanfolyamaira a fizikai dolgozók gyermekeinek. A kedvezményt, melyet a TIT most általánossá kíván tenni, egy-egy gyár iparitanuló-intézetének vagy fiatal munkásainak adják. A gyár ajánlata alapján így a fizikai dolgozók gyermekei mentesülnek a 120 forintos tanfolyamdíj alól, és látogathatják a természettudományi stúdió előadássorozatait, többbek között az orvosi állattan és biológia, mikrobiológiai és állatbonctani gyakorlat, Magyarország földtana. Logikai feladatok megoldása elektronikus berendezésekkel és Ismerkedés az elektronikus számológéppel című tanfolyamokat.