Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-22 / 69. szám

• Jellegzetesen hamvas Móricz-novella elevenedett meg a képernyőn Bán Ró­bert adaptációjában: a Sze­relem. A formás kis tévé­játék egyik érdekessége új színésznőarc megjelenése volt a képernyőn: Pogány Judité. A kaposvári Csiky Gergely Színház kitűnő művésznője alkatában, hangjában, megjelenésében egyaránt alkalmas a közép­korú tanár gyermekded fe­leségének megjelenítésére. S hogy mégsem volt felhőt­len ez a bemutatkozás, an­nak oka úgy tűnt az, hogy Iglódy István rendező el­felejtette felvilágosítani őt arról, hogy nem a színpa­don, hanem kamerák előtt áll, ami más hangütést, já­­tékstílust igényel. Nagyobb gyakorlatú színpadi színé­szek is teátrálisak néha a felvevőgép előtt; a fiatal és tévé-gyakorlattal még nem rendelkező művésznő ese­tében kétszeresen szükség lett volna a gondos „áthan­golásra". Hogy ez ezúttal elmaradt, annak egyik oka alighanem a rendező alap­vetően színházi alkata is. (2k) Középiskolások zenei fóruma Az Országos Filharmónia a Fővárosi Tanács Művelő­désügyi Főosztályával kö­zösen létrehozta a középis­kolások zenei fórumát, amely a Vörösmarty téri kultúrpalotában tartja ösz­­szejöveteleit. A rendezvé­nyeken olyan középiskolás hangversenybérlettel ren­delkező fiatalok vesznek részt,­ akik az iskolában már semmilyen ének-, ze­neoktatásban nem részesül­nek. Figyelmüket most a kamarazenére irányítják. A középiskolások zenei fó­rumán fellép a Bartók-vo­­nósnégyes, a Magyar Hár­­fás-trió és Maros Rudolf, valamint a Magyar Rézfú­vós Négyes és Kocsár Mik­lós. (MTI) PÁLYÁZAT a berlini VIT tiszteletére A berlini VIT alkalmából a KISZ Központi Bizottsá­ga és az Iparművészeti Vállalat közös pályázatot hirdetett. Célja: az alka­lomhoz méltó, a magyar iparművészetet reprezen­táló színvonalas alkotá­sok létrejöttének támoga­tása. A fiatal és pályakezdő textil, kerámia és ötvös szakágakban alkotó ipar­művészek részére hirdetett pályázat lebonyolítását, a művészek instruálását az Iparművészeti Vállalat vég­zi. A pályadíjakat a két rendező szerv közösen biz­tosítja, összesen 42 000 Ft értékben. A beérkezett alko­tásokból az Iparművészeti Vállalat Budapesten, a KISZ Központi Bizottsága Berlinben a VIT időszaka alatt kiállítást rendez. HANGSZEREK VILÁGA UTÁN Zenei formák Sajtótájékoztatón mutat­ták be a TIT — a Zenei formák világa című — zenei ismeretterjesztő hang­­versenysoroz­atát. A Zene­­akadémián április 9-én in­duló négy koncertből álló sorozat egyik előadóját, Földes Imrét kértük, tájé­koztasson a TIT új vállal­kozásáról. — A Hangszerek világa című tavalyi sorozat sike­rén felbuzdulva rendezi meg a TIT új koncertsoro­zatát, elsősorban ismét a szocialista­­ brigádoknak. Célunk az egyszerűbb és az összetettebb zenei formák bemutatása, a zenei ismere­tek elmélyítése. A Zene­­akadémia nagytermében négy alkalommal ismeret­terjesztő előadással egybe­kötött hangversenyeken is­merkedhetnek a hallgatók a népdallal, a műzenei és vokális formákkal. Az idén is neves előadóművészek lépnek fel. Az első, április 9-i, A magyar népdal és Kodály Zoltán című kon­cert dirigense Vass Lajos, szólistája Palcsó Sándor lesz. A következő előadás, Játsszunk a zenei formák­kal címmel, április 23-án lesz műsoron, Bach, Bee­thoven, Händel és Mozart művekkel. A május 17-i, Hét évszázad hangszeres és vokális zenéjéből című kon­certen Vass Lajos vezetésé­vel ismerkedhetnek meg a hallgatók egyebek között Mozart fuvola-hárfa verse­nyével. MŰEGYETEMI SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL A legjelentősebb pesti és vidéki amatőr színjátszó együttesek lépnek fel a Budapesti Műszaki Egyete­men. A KISZ bizottsága vál­lalta a műegyetemi színját­szó fesztivál szervezőjének és házigazdájának szerepét. Meghívták az elmúlt év­ben díjat nyert együttese­ket: a szegedi Egyetemi Színpadot, a mágócsi Iro­dalmi Színpadot, a szente­si gimnázium együttesét, a gödöllői Agráregyetem színjátszóit, az Universi­­tást, a Pinceszínházat, a miskolci Manézs társula­tot, s a tatabányai Bányász Színpadot. Valamennyi előadást naponta kétszer mutatják be. A fesztivál tegnap kez­dődött és vasárnapig tart. □ CHILÉBŐL JELEN­TEM címmel Vályi Zsuzsa, a Magyar Rádió munkatár­sa tart előadást a Hazafias Népfront ifjúsági Béke klubjában ma délután 6 órakor. Renata Scotto Budapesten Budapestre érkezett Re­nata Scotto, a világhírű szoprán operaénekesnő — a pesti közönség egyik énekes kedvence —, aki 23-án, pén­teken, a Bohémélet Mimijét, és 27-én, kedden, a Traviata címszerepét énekli az Erkel Színházban. Norvég est a Március 29-én rendezik meg a televízió norvég est­jét. Az összeállítás első filmje Ahol megáll az idő címmel Rondanet mutatja be, azt a területet, amelyet Norvégia nemzeti parkjává­ nyilvánítottak. A produk­ció a 2 ezer méter körüli hegycsúcsok világába ka­lauzolja a nézőket. Később a komolyzenei rendezvényeiről ismert vá­ros, Bergen másfajta neve­zetességét, az Atlanti-óceán állatvilágát bemutató akvá­riumát is láthatjuk. A film érdekességeként tengeri halak, virágok, csillagok, rákok, fókák, polipok és tengeri macskák­ faunájába közelít a kamera. Az esti mese előtt, amely A kakas és a tyúkocska című norvég bábfilmmel búcsúztatja a televízióban gyerekeket, vetítik a Ma­gyar Televízió munkatár­sainak Norvégiáról készí­tett összeállítását Tájak, vá­rosok, emberek címmel. A Tv-híradó után Ibsen A nép ellensége című drá­májának tv-változatát lát­hatja a közönség. ESSZÉ A HAGYATÉKBAN Ahmatova - Puskinról Moszkva, március 22. Carlo Benedetti telefon­jelentése: Valósággal reneszánszát éli Puskin: munkásságáról, életéről újabb és újabb ta­nulmányok, cikkek és kö­tetek jelennek meg a Szov­jetunióban. Nemrég a Zvez­­da című havi folyóirat — az írószövetség orgánuma — közölte Anna Ahmatova, az ismert kitűnő költőnő ha­gyatékának egyik eddig nem publikált írását. A tanulmány Puskin éle­tének utolsó szakaszáról érdekes, kevésbé vagy egy­általán nem ismert részle­teket tár fel. Ahmatova esszéje pontos korrajzot is ad. Puskin környezetének, különösen Alekszandra ne­vű sógornőjének ábrázolá­sával pedig a tragikus végű költő és drámaíró végnap­jait sok tekintetben új megvilágításba helyezi. □ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM áprilisban több érdekes kiállítást rendez, amelyekhez előadások is kapcsolódnak. Április else­jén a Modern festészet nagy mesterei sorozat kere­tében Passuth Krisztina Moholi Nagy Lászlóról tart előadást. o­M­Q » Ms ■43 H Fekete Sándor: AKAR-E ÖN ÍRÓ LENNI? AVAGY TANULJUNK KÖNNYEN, GYORSAN ÉRVÉNYESÜLNI. AZ ÉRVÉNYESÜLÉS PESTI TANFOLYAMA, 2 ÓRÁBAN. Szépségével elbűvöl. Mint arról már hírt ad­tunk, Budapesten svájci, Zürichben magyar filmna­­pokat rendeztek. A Neue Zürcher Zeitung ebből az alkalomból cikksorozatot kezdett a magyar film tör­ténetéről. Az első cikk rész­letesen ismerteti Jancsó pá­lyáját, filmjeinek proble­matikáját. A cikk a Még kér a nép című film bemu­tatója alkalmából íródott, de szó esik benne a Sze­génylegényekről, a Csilla­gosok, katonákról, a Csend és kiáltásról, az Égi bá­rányról, valamint az Olasz­országban forgatott Attila című produkcióról. Az új film a cikk szerző­je szerint Jancsó gondolko­dásmódjának gazdagodásá­ról tanúskodik, nagysze­rűen használja fel a forra­dalom folklórját. A film középpontjába Jancsó a boldogság gondolatát he­lyezi. „Ez az új Jancsó mű­vében. Egy műben, amely akár egyetértünk ideoló­giai-politikai távlataival, akár nem, szépségével el­bűvöl, értelmének dialekti­kájával elgondolkodtat és figyelmet kelt” — fejezi be a cikket a tekintélyes sváj­ci újság. W­átóf éi mozib­an LÁNGOLÓ TENGER 1941 őszén Szevasztopol felé vonulnak Hitler csapa­tai. Ha sikerül Szevaszto­­polt is elfoglalni, szabad az út a kaukázusi olajmezők felé. A monumentális két­részes film a város védői­nek állít emléket, felidézi a heteket, amikor élethalál­harcban sikerült megállíta­niuk a fasisztákat. A szov­jet parancsnokot, Petrov ezredest, Nyikolaj Grinyko, a neves szovjet művész alakítja MORAVIA issé furcsa, ‘ szokatlan -**- módon tartja ujjai kö­zött a golyóstollat, s miköz­ben ötször, tízszer, százszor egymásután leírja: Alberto Moravia — röpke pillantást vet a könyvek tulajdonosai­ra is, néha mosolyog, néha bólint s az ajándékokat -­— könyvet, bort, virágot ka­pott — szemmel látható örömmel megköszöni. Dedi­kálás közben,időnként meg­masszírozza a kezét — el­szoktam a kézzel írástól — mondja — huszonöt éve író­géppel dolgozom. Az ember óvja magát a fizikai meg­erőltetéstől. Gépírással óvja magát, miközben beutazza Afrikát, filmforgatáson vesz részt Nigériában, interjút csinál több híres politikussal és most itt, Magyarországon tesz eleget a néhány napos, rendkívül zsúfolt program­nak. írókkal találkozik, megnézi a bugaci pusztát, moziba megy (a Petőfi ’73- at pesthidegkúti kismozi­­ban látta, nagyon élvezve a körülményeket, az atmosz­férát). Beszélgetett könyvei­nek fordítóival, filmesek­kel és most egy rövid időt olvasóinak szentel. Dedikál, s közben vála­szol a záporozó újságírói kérdésekre, először megadó türelemmel, később egyre többet pillantva karórájá­ra és segélyt kérő tekintetet vetve háttérbe húzódó fiatal feleségére, Dacia Maraini írónőre. Megpróbálja összefoglal­ni véleményét az európai irodalomról, az olasz film helyzetéről. Nem felel vi­szont arra a kérdésre, hogy milyen témájú regényen dolgozik. — Amíg nincs kész, nem érdemes róla be­szélni. Nem is szeretek. Ilyenkor minden csak feles­leges szócséplés. I bevallja: jobban szeret kérdezni, mint vála­szolni, de tiszteletben tart­ja az újságírókat; ő maga is szívesen ír újságcikket, kri­tikákat, s ezt a munkát na­gyon fontosnak tartja. Hatvanhat esztendős. So­vány, fehérhajú öregúr. Alig hasonlít a róla közölt foto­gráfiákra, a pestiek mégis felismerték, köszöntötték. Kissé csodálkozva, kellemes meglepetéssel fogadta ezt a tényt. Tréfásan megjegyez­te: az itt tartózkodó Juven­­tus-szurkolók között bizo­nyára feltűnés nélkül elve­gyülhetne. Nem tudni, örül-e az őt körülvevő, egyre zajosabb érdeklődésnek. Azt hiszem, inkább csak tudomásul ve­szi, miközben levesz a polcról egy-egy könyvet, la­pozgat, nézegeti a képeket, hosszasan elidőzik Bartók Béla arcmásánál. Sok­at tud a magyar irodalmi és zenei életről, és a most látott két film mellett még hármat akar megnézni. Színházba viszont nem kívánkozik. — A filmeket mozgalmasabb­nak tartom, a mai életben a gyors tempó nagyon fontos. Gyors tempó? Valószínű­leg ehhez tartja magát. Ko­rán kel, egész délelőtt dol­gozik. Ezt annál könnyeb­ben teheti, mert tartózkodik az éjszakai kiruccanásoktól, nem dohányzik, alig iszik, s az ételeknek sem tulajdonít túlzott jelentőséget. Annál jobban szeret beszélgetni, vitatkozni, olvasni — minél többet megtudni a világról. Mozgalmas, intenzív éle­tet él, sokféle téma foglal­koztatja. „Ábrahám a Nigé­riában” című filmje után újabb forgatókönyvön dol­gozik, s az olasz televízió­ban is vállal feladatokat. Az elefántcsonttorony fogal­ma számára ismeretlen. A könyvesboltban kívül­­rekedtek a nevét kiáltják, a bejárathoz megy, szól né­hány mondatot: higgyék el, fáradt vagyok, s különben sem az autogram a fontos. Id megdörzsöli tintás ujjait sóhajt, felveszi mo­dern, sötétkék kabátját és megy tovább eleget tenni a programpontoknak. A polcon pedig ottmarad­nak könyvei — mindaz, ami Moraviáról sokkal töb­bet mond el, mint ez a kis­sé zaklatott rendkívül rö­vid élmény — a személyes találkozás. Bende Ibolya TECUMSEH A furcsa nevű indián, Tecumseh a hőse az NDK népszerű indián sorozata legújabb filmjének. A töb­­bé-kevésbé izgalmas kalan­­dokkal az alkotók a rézbő­rű törzseknek a független indián államért vívott vé­res harcát kívánják bemu­tatni. A XIX. század ele­jén játszódó romantikus történet elsősorban az ifjú­ság számára vonzó. Cím­szerepét népszerű művész, Gojko Mitic alakítja.

Next