Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-22 / 69. szám
• Jellegzetesen hamvas Móricz-novella elevenedett meg a képernyőn Bán Róbert adaptációjában: a Szerelem. A formás kis tévéjáték egyik érdekessége új színésznőarc megjelenése volt a képernyőn: Pogány Judité. A kaposvári Csiky Gergely Színház kitűnő művésznője alkatában, hangjában, megjelenésében egyaránt alkalmas a középkorú tanár gyermekded feleségének megjelenítésére. S hogy mégsem volt felhőtlen ez a bemutatkozás, annak oka úgy tűnt az, hogy lglódy István rendező elfelejtette felvilágosítani öt arról, hogy nem a színpadon, hanem kamerák előtt áll, ami más hangütést, já. tékstílust igényel. Nagyobb gyakorlatú színpadi színészek is deátrálisak néha a felvevőgép előtt; a fiatal és tévé-gyakorlattal még nem rendelkező művésznő esetében kétszeresen szükség lett volna a gondos „áthangolásra". Hogy ez ezúttal elmaradt, annak egyik oka alighanem a rendező alapvetően színházi alkata is. (—k) Középiskolások zenei fóruma Áz Országos Filharmónia a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályával közösen létrehozta a középiskolások zenei fórumát, amely a Vörösmarty téri kultúrpalotában tartja öszszejöveteleit. A rendezvényeken olyan középiskolás hangversenybérlettel rendelkező fiatalok vesznek részt,- akik az iskolában már semmilyen ének-, zeneoktatásban nem részesülnek. Figyelmüket most a kamarazenére irányítják. A középiskolások zenei fórumán fellép a Bartók-vonósnégyes, a Magyar Hárfás-trió és Maros Rudolf, valamint a Magyar Rézfúvós Négyes és Kocsár Miklós. (MTI) PÁLYÁZAT a berlini VIT tiszteletére A berlini VIT alkalmából a KISZ Központi Bizottsága és az Iparművészeti Vállalat közös pályázatot hirdetett. Célja: az alkalomhoz méltó, a magyar iparművészetet reprezentáló színvonalas alkotások létrejöttének támogatása. A fiatal és pályakezdő textil, kerámia és ötvös szakágakban alkotó iparművészek részére hirdetett pályázat lebonyolítását, a művészek instruálását az Iparművészeti Vállalat végzi. A pályadíjakat a két rendező szerv közösen biztosítja, összesen 42 000 Ft értékben. A beérkezett alkotásokból az Iparművészeti Vállalat Budapesten, a KISZ Központi Bizottsága Berlinben a VIT időszaka alatt kiállítást rendez. HANGSZEREK VILÁGA UTÁN Zenei formák Sajtótájékoztatón mutatták be a TIT — a Zenei formák világa című — zenei ismeretterjesztő hangversenysoroz_atát. A Zeneakadémián április 9-én induló négy koncertből álló sorozat egyik előadóját, Földes Imrét kértük, tájékoztasson a TIT új vállalkozásáról. — A Hangszerek világa című tavalyi sorozat sikerén felbuzdulva rendezi meg a TIT új koncertsorozatát, elsősorban ismét a szocialista — brigádoknak. Célunk az egyszerűbb és az összetettebb zenei formák bemutatása, a zenei ismeretek elmélyítése. A Zeneakadémia nagytermében négy alkalommal ismeretterjesztő előadással egybe-MŰEGYETEMI SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁE A legjelentősebb pesti és vidéki amatőr színjátszó együttesek lépnek fel a Budapesti Műszaki Egyetemen. A KISZ bizottsága vállalta a műegyetemi színjátszó fesztivál szervezőjének és házigazdájának szerepét. Meghívták az elmúlt évben díjat nyert együtteseket: a szegedi Egyetemi Színpadot, a mágócsi Irodalmi Színpadot, a szentesi gimnázium együttesét, a gödöllői Agráregyetem színjátszóit, az Universitást, a Pinceszínházat, a miskolci Manézs társulatot, s a tatabányai Bányász Színpadot. Valamennyi előadást naponta kétszer mutatják be. A fesztivál tegnap kezdődött és vasárnapig tart. □ CHILÉBŐL JELENTEM címmel Vályi Zsuzsa, a Magyar Rádió munkatársa tart előadást a Hazafias Népfront ifjúsági Béke klubjában ma délután 6 órakor. kötött hangversenyeken ismerkedhetnek a hallgatók a népdallal, a műzenei és vokális formákkal. Az idén is neves előadóművészek lépnek fel. Az első, április 9-i, A magyar népdal és Kodály Zoltán című koncert dirigense Vass Lajos, szólistája Palcsó Sándor lesz. A következő előadás. Játsszunk a zenei formákkal címmel, április 23-án lesz műsoron, Bach, Beethoven, Händel és Mozart művekkel. A május 17-i, Hét évszázad hangszeres és vokális zenéjéből című koncerten Vass Lajos vezetésével ismerkedhetnek meg a hallgatók egyebek között Mozart fuvola-hárfa versenyével. Renata Scotto Budapesten Budapestre érkezett Renata Scotto, a világhírű szoprán operaénekesnő — a pesti közönség egyik énekes kedvence —, aki 23-án, pénteken, a Bohémélet Mimijét, és 27-én, kedden, a Traviáta címszerepét énekli az Erkel Színházban. Norvég est a Március 29-én rendezik meg a televízió norvég estjét. Az összeállítás első filmje Ahol megáll az idő címmel Rondanet mutatja be, azt a területet, amelyet Norvégia nemzeti parkjává^ nyilvánítottak. A produkció a 2 ezer méter körüli hegycsúcsok világába kalauzolja a nézőket. Később a komolyzenei rendezvényeiről ismert város, Bergen másfajta nevezetességét, az Atlanti-óceán állatvilágát bemutató akváriumát is láthatjuk. A film érdekességeként tengeri halak, virágok, csillagok, rákok, fókák, polipok és tengeri macskák-faunájába közelít a kamera. Az esti mese előtt, amely A kakas és a tyúkocska című norvég bábfilmmel búcsúztatja a ESSZÉ A HAGYATÉKBAN Ahmatova - Puskinról Moszkva, március 22. Carlo Benedetti telefonjelentése: Valósággal reneszánszát éli Puskin: munkásságáról, életéről újabh és újabb tanulmányok, cikkek és kötetek jelennek meg a Szovjetunióban. Nemrég a Zvezda című havi folyóirat — az írószövetség orgánuma — közölte Anna Ahmatova, az ismert kitűnő költőnő hagyatékának egyik eddig nem publikált írását. A tanulmány Puskin életének utolsó szakaszáról érdekes, kevésbé vagy egyáltalán nem ismert részleteket tár fel. Ahmatova esszéje pontos korrajzot is ad. Puskin környezetének, különösen Alekszandra nevű sógornőjének ábrázolásával pedig a tragikus végű költő és drámaíró végnapjait sok tekintetben új megvilágításba helyezd. □ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM áprilisban több érdekes kiállítást rendez, amelyekhez előadások is kapcsolódnak. Április elsején a Modern festészet nagy mesterei sorozat keretében Passuth Krisztina Moholi Nagy Lászlóról tart előadást. o M Q » Ms ■4 3 H Fekete Sándor: AKAR-E ÖN ÍRÓ LENNI? AVAGY TANULJUNK KÖNNYEN, GYORSAN ÉRVÉNYESÜLNI. AZ ÉRVÉNYESÜLÉS PESTI TANFOLYAMA, 2 ÓRÁBAN. Szépségével elbűvöl V Mint arról már hírt adtunk, Budapesten svájci, Zürichben magyar filmnapokat rendeztek. A Neue Zürcher Zeitung ebből az alkalomból cikksorozatot kezdett a magyar film történetéről. Az első cikk részletesen ismerteti Jancsó pályáját, filmjeinek problematikáját. A cikk a Még kér a nép című film bemutatója alkalmából íródott, de szó esik benne a Szegénylegényekről, a Csillagosok, katonákról, a Csend és kiáltásról, az Égi bárányról, valamint az Olaszországban forgatott Attila című produkcióról. Az új film a cikk szerzője szerint Jancsó gondolkodásmódjának gazdagodásáról tanúskodik: nagyszerűen használja fel a forradalom folklórját. A film középpontjába Jancsó a boldogság gondolatát helyezi. „Ez az új Jancsó művében. Egy műben, amely akár egyetértünk ideológiai-politikai távlataival, akár nem, szépségével elbűvöl, értelmének dialektikájával elgondolkodtat és figyelmet kelt” — fejezi be a cikket a tekintélyes svájci újság. televízióban gyerekeket, vetítik a Magyar Televízió munkatársainak Norvégiáról készített összeállítását Tájak, városok, emberek címmel. A Tv-híradó után Ibsen A nép ellensége című drámájának tv-változatát láthatja a közönség. A furcsa nevű indián, Tecumseh a hőse az NDK népszerű indián sorozata legújabb filmjének. A többé-kevésbé izgalmas kalandokkal az alkotók a rézbőrű törzseknek a független indián államért vívott véres harcát kívánják bemutatni. A XIX. század elején játszódó romantikus történet elsősorban az ifjúság számára vonzó. Címszerepét népszerű művész, Gojko Mitic alakítja. TECUMSEH 1941 őszén Szevasztopol felé vonulnak Hitler csapatai. Ha sikerül Szevasztopolt is elfoglalni, szabad az út a kaukázusi olajmezők felé. A monumentális kétrészes film a város védőinek állít emléket, felidézi a heteket, amikor élethalálharcban sikerült megállítaniuk a fasisztákat. A szovjet parancsnokot, Petrov ezredest, Nyikolaj Grinyko, a neves szovjet művész alakítja MORAVIA issé furcsa, ‘ szokatlan -**- módon tartja ujjal között a golyóstollat, s miközben ötször, tízszer, százszor egymásután leírja: Alberto Moravia — röpke pillantást vet a könyvek tulajdonosaira is, néha mosolyog, néha bólint s az ajándékokat -i— könyvet, bort, virágot kapott — szemmel látható örömmel megköszöni. Dedikálás közben.időnként megmasszírozza a kezét — elszoktam a kézzel írástól — mondja — huszonöt éve írógéppel dolgozom. Az ember óvja magát a fizikai megerőltetéstől. Gépírással óvja magát, miközben beutazza Afrikát, filmforgatáson vesz részt Nigériában, interjút csinál több híres politikussal és most itt, Magyarországon tesz eleget a néhány napos, rendkívül zsúfolt programnak. írókkal találkozik, megnézi a bugaci pusztát, moziba megy (a Petőfi ’73- at pesthidegkúti kismozibgn látta, nagyon élvezve a körülményeket, az atmoszférát). Beszélgetett könyveinek fordítóival, filmesekkel és most egy rövid időt olvasóinak szentel. Dedikál, s közben válaszol a záporozó újságírói kérdésekre, először megadó türelemmel, később egyre többet pillantva karórájára és segélytkérő tekintetet vetve háttérbe húzódó fiatal feleségére, Dacia Maraini írónőre. Megpróbálja összefoglalni véleményét az európai irodalomról, az olasz film helyzetéről. Nem felel viszont arra a kérdésre, hogy milyen témájú regényen dolgozik. — Amíg nincs kész, nem érdemes róla beszélni. Nem is szeretek. Ilyenkor minden csak felesleges szócséplés. IJevallja: jobban szeret kérdezni, mint válaszolni, de tiszteletben tartja az újságírókat; ő maga is szívesen ír újságcikket, kritikákat, s ezt a munkát nagyon fontosnak tartja. Hatvanhat esztendős. Sovány, fehérhajú öregúr. Alig hasonlít a róla közölt fotográfiákra, a pestiek mégis felismerték, köszöntötték. Kissé csodálkozva, kellemes meglepetéssel fogadta ezt a tényt. Tréfásan megjegyezte: az itt tartózkodó Juventus-szurkolók között bizonyára feltűnés nélkül elvegyülhetne. Nem tudni, örül-e az őt körülvevő, egyre zajosabb érdeklődésnek. Azt hiszem, inkább csak tudomásul veszi, miközben levesz a polcról egy-egy könyvet, lapozgat, nézegeti a képeket, hosszasan elidőzik Bartók Béla arcmásánál. Solcat tud a magyar irodalmi és zenei életről, és a most látott két film mellett még hármat akar megnézni. Színházba viszont nem kívánkozik. — A filmeket mozgalmasabbnak tartom, a mai életben a gyórs tempó nagyon fontos. Gyors tempó? Valószínűleg ehhez tartja magát. Korán kel, egész délelőtt dolgozik. Ezt annál könnyebben teheti, mert tartózkodik az éjszakai kiruccanásoktól, nem dohányzik, alig iszik, s az ételeknek sem tulajdonít túlzott jelentőséget. Annál jobban szeret beszélgetni, vitatkozni, olvasni — minél többet megtudni a világról. Mozgalmas, intenzív életet él, sokféle téma foglalkoztatja. „Ábrahám — Nigériában” című filmje után újabb forgatókönyvön dolgozik, s az olasz televízióban is vállal feladatokat. Az elefántcsonttorony fogalma számára ismeretlen. A könyvesboltban kívülrekedtek a nevét kiáltják, a bejárathoz megy. szól néhány mondatot: higgyék el, fáradt vagyok, s különben sem az autogram a fontos. Ibiegdörzsöli tintás ujjait sóhajt, felveszi modern, sötétkék kabátját és megy tovább eleget tenni a programpontoknak. A polcon pedig ottmarad nak könyvei — mindaz, ami Moraviáról sokkal többet mond el, mint ez a kissé zaklatott rendkívül rövid élmény — a személyes találkozás. Bende Ibolya Wátóf ci mozlLLan LÁNGOLÓ TENGER