Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-02 / 52. szám

• Tulajdonképpen csak csodálkozni lehet, hogy William Faulkner­ mű most került először a képernyő­re. Történetei az amerikai Délről olyan sok krimiele­met, jellegzetesen amerikai romantikát hordoznak, hogy ez önmagában elegen­dő indíttatást adhat ilyen­fajta film készítéséhez .Nos, tegnap este elkezdődött a tizenhárom részes sorozat, Hosszú, forró nyár címmel, pontosan úgy, mint általá­ban az amerikai tucatáru. A várhatót már a főszerep­lők bemutatásának megle­hetősen édeskés modora, a figurák kiválasztásának szabványszokása előre je­lezte. S ez azért szomorú, mert rossz nézni egy soro­zatot, amelynek első részé­ben, az első tíz perc után körülbelül tudjuk, hogy a fiatal főhős diadalmaskodni fog, sőt, már azt is gyanít­juk —, amit az ártatlan leányzó nem —, hogy ő lesz a gyűlölt ellenfél gyerme­kének férje, aki benépesíti az após kívánságára a far­mot. Egyszóval, minden a patro­nok szerint működik, s igaz ugyan, hogy — a régi mot­tóval élve —, egy csecse­mőnek minden vicc új, elég sokan ülnek a tv-ké­­szülékek előtt, akiknek ezek a patronok már túlságosan ismerősek. S ráadásul most Faulknerre hivatkozva még úgy tűnhet, hogy itt valami irodalmi érték is lappang a dolgok mélyén. Faulkner humanizmusa, optimizmu­sa, elbeszélő stílusa való­ban érték, de ha ez a soro­zat így folytat­ódik — s aligha folytatódhat más­ként —, ezekből az érté­kekből aligha élvezhetünk valamit. _ bel_ Tisztelgés Molnár Ferencnek Néhány érdekesség a jö­vő heti tévéműsorból: ked­den indul a Játék a betűk­kel című új sorozat, este pe­dig Gárdonyi A lámpás cí­mű kisregényéből készült tévéjátékot mutatják be. Szerdán a Miénk a szó című műsorban két fiatal művész, Monori Lili és Koltai Ró­bert mutatkozik be a tévé­nézőknek. Utána a Juven­tus—Újpesti Dózsa mérkő­zést közvetítik Torinóból. Csütörtök, március 8. a nők napja: színre kerül a Kettős kötés című doku­mentumfilm. Este a Wie­ner Jenő Nobel-díjas tu­dóssal készült riportfilmet vetítik. Pénteken Jobba Gabi Petőfi-műsorát su­gározzák. Szombat este magyar tv-játékot mu­tatnak be, szerzője Szabó György, címe Tisztelgés Molnár Ferencnek. Éjszaka Truffaut Jules és Jimrét lát­hatják a nézők. Vasárnap Antal Imre vezetésével lát­ható a Magazin, címe: Saját recept szerint. Benne egy Szép Ernő egyfelvonásost is bemutatnak. □ A TÁRSADALMI SZEMLE repertóriumát je­lentette meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A kötet a folyóirat 1957—1971 közötti 15 évfolyamát dol­gozta fel. ITT KELLEMESEK AZ ESTÉK Pince a Vízivárosban Gazdag program, fiataloknak A múlt esztendőért: kiváló klub — Én lenni görög diplo­mat... — ismerős szavak: a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem című Fejes End­re-regény újszerű feldolgo­zására készül egy klub színjátszó csoportja. Közös műsor A Vízivárosi Ifjúsági Pinceklub 1970-ben alakult, s most, néhány napja, 1972-es sikereiért az év ki­váló ifjúsági klubja címet kapta. — Körülbelül 100—150 gyerek lehetett a helyiség­ben — mondja Lukácskó Sándorné, a klub vezetője —, amikor közöltük a ki­tüntetés hírét. Nagyon örültek: mindenki saját munkájának megjutalma­­zását érezte benne. Való­ban, a tagok velünk együtt szervezik, készítik a műso­rokat, hogy aztán a hall­gatókkal együtt maguk is élvezzék az előadóestet, a vitaműsort, a zenés-prózai fórumokat. A tagok negyven száza­léka gimnáziumba, szak­­középiskolába, iparitanu­­ló-intézetbe járó diák. Ko­ruk tizenhat-huszonhat év­ . Ismerik egymást, jó bará­tok, igazi klubtársak. Mű­vészeti csoportokat is szer­veznek. A Vízivárosi Iro­dalmi Színpad például si­kerrel szerepelt már mű­sorával a II. kerület több klubjában, a nyári KISZ- vezetőképző- és építőtábo­rokban. A Vízivárosi Ama­tőrök Vitafóruma pedig al­kalmat ad a kísérletező, te­hetséges fiatalok alkotásai­nak bemutatására, illetve a művek megbírálására, megvitatására. Egy ilyen összeállításban Benedek István Aranyketrec című könyvéből hangzottak el részletek, s a műsort Ló­ránt Éva ideggyógyász, fia­tal képzőművész alkotásai illusztrálták. Ez volt — e témában — az egyik leg­jobban sikerült bemutató. A kiállítás most is látha­tó­­sági vitakör Franciaország katonapolitikájáról, Éle­­temről-műveimről — ta­lálkozás Csoóri Sándor köl­tővel; filmvetítés Amerigo Tot képzőművészeti alko­tásaiból; Nagyon fáj —sze­relmes versek Lelkes Dal­ma és Nagy Attila tolmá­csolásában; beszélgetés a társaságbeli viselkedés­ről; Sportrajongóké a szó címmel pillanatképek a müncheni olimpiáról, íja­kat Károly és Radnai Já­nos közreműködésével. Az ifjúsági mozgalom 1945— 1950. között című előadás; az If­jú Zenekedvelők Klub­­ja-sorozatban dzsessz­­koncert. — Előadóművészek, po­litikusok és sportolók, ál­talában a meghívottak igen szívesen jönnek a klubba, vállalnak fellépést, vitavezetést, élménybeszá­molót — mondja a klubve­zető. — A legkelleme­sebb, amikor a közremű­ködő, sikeres estje után, odajön hozzám, és fel­ajánlja: bármikor vállal újabb találkozót. Könyv, zene A klubtagoknak nemcsak a pincében tartanak elő­adásokat, műsorokat. Mo­zikba, könyvtárakba jár­nak, fontos cél a rendsze­res olvasásra szoktatás. A zenei nevelés szolgálatában a TIT-tel közös szervezés­ben hívják a fiatalokat a Zeneakadémiára. S ami kü­lönösen jól sikerült: az Ex­press Utazási Iroda szer­vezésében hazánkba láto­gató külföldi diákcsopor­tokkal kirándulást, nyelv­­gyakorló délutánokat szer­veztek. Gáspár Róbert Vitakör, szerelmes versek Az íróasztalon a tavalyi programfüzetek. Találom­ra nyitjuk ki a november— december feliratot. Benne a két hónap műsora: ifjú­ GYORSINTERJÚ: KÉRI IMRÉVEL Kéri Imre rézkarckiállí­­tása nyílik holnap dél­után 5 órakor a Ferenc­városi Pincetárlat helyisé­gében. A művész 1945-ben született, 1971-ben végezte el a főiskola festőszakát. Mikor készültek a tárlaton látható rézkarcok és gra­fikák? — A kiállítás anyaga az utóbbi három év termése. A négy darabból álló Dózsa­­kompozíciót a Fiatal Kép­zőművészek Stúdiója ál­tal meghirdetett Dózsa­­pályázatra készítettem, ahol III. díjat nyertem. — Ez az első önálló tár­lata. Mi az oka, hogy nem festményekkel, hanem gra­fikákkal, rézkarcokkal lép a közönség elé? — Talán egész életemben elkísér az élmény, hogy érettségi utáni éveimben, amikor segédmunkásként dolgoztam, a körülményeim miatt elsősorban grafiká­ra gondolhattam, mint az önkifejezés és önképzés esz­közére. Ennek a műfajnak nagy előnye a festéssel szemben, hogy egy-két óra szünet is elegendő a pilla­natnyi hangulat, érzés meg­örökítésére. — Mit vár az első önálló kiállítástól? — Elsősorban azt, hogy véleményt mondjanak a munkámról mindazok, akik megnézik... (e­. k.) ZENÉS NYÁR Az első idei Beethoven­­koncert Martonvásárott, jú­nius 30-án lesz. A Magyar Állami Hangversenyzene­kar, Erdélyi Miklós vezény­letével az Egmont-nyitányt és az V. szimfóniát adja elő, valamint az Esz-dúr zongo­raversenyt, Ránki Dezső közreműködésével. Július 28-án Paul Capolongo ve­zényli az ÁHZ-t, Stefan Ru­ha csehszlovák hegedűmű­vész közreműködésével a D-dúr hegedűverseny hang­zik­­el, valamint a VI. szim­fónia. A zárókoncert is nagy élményt ígér: augusztus 25- én Lehel György vezényle­tével az I. és a IX. szimfó­niát adja elő az ÁHZ, a Bu­dapesti Kórus és az Opera­ház több művésze. mr . a­m­m Főszereplők: Szemes Mari, Kállai A. , Ints­ Ilona, Örkényi Éva, Margittai Ági, 'a' __ f _ Horvát­h Sándor, Soós Lajos, Makay IT /V Sdnd°r Rendezte: Berényi Gábor. JL 1 ,■ -J T _L x JL X. JL .­­ Bemutató: március 10-én. JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZKomédia két részben..___________________________________________________ _ Szigorú zsűri Tegnap késő este volt az első dön­tő a jugoszláviai Opati­jában rendezett dal­­fesztiválon. A negyven ta­gú zsűri igen szigorúan ítél­kezett a bemutatott mű­vekről, sok dalt utasított el, főleg ismert zeneszerzők­től, akik ezt személyes tá­madásként fogták fel. A zsű­ri indoklása: „Kénytelenek voltunk így tenni. Jugoszlá­viában az utóbbi években mázsaszám gyártják a hasz­nálhatatlan, zeneileg rossz melódiákat.” Az Opatija ’73 dalfesztivál győztese Jugo­szlávia küldötteként részt vesz majd a luxemburgi eurovíziós dalfesztiválon. Új szerepben Az Operaházban, szerda este bravúros beugrás volt: a Székely fonó háziasszony­szerepét az utolsó pillanat­ban Szirmai Márta vette át. A Csajkovszkij Csipke­­rózsikájának március 6-i operaházi előadásán több táncművész mutatkozik be új szerepben: Aurorát Dvorszky Erzsébet, Desirét Sipeky Levente, az Orgona­­tündért Kékesi Mária, Flo­­rinát pedig Pongor Ildikó ezúttal táncolja először. □ PSALMUS HUNGA­­RICUS címmel emlékhang­versenyt rendeznek Kodály Zoltán műveiből a pester­zsébeti Vasas Művelődési Központban, március 4-én délelőtt. Közreműködik a vasas énekkar és szimfo­nikus zenekar, valamint a Vasas Művelődési Központ ifjúsági Kodály-kórusa. Vezényel Vass Lajos és Pert­« Anikó. □ ÁMOS IMRE ÉS AN­NA MARGIT kiállítását rendezik meg a miskolci Galériában. A tárlatot hol­nap délben S. Nagy Kata­lin nyitja meg. □ BOLMÁNYI FERENC festőművész retrospektív kiállításának megnyitója holnap délben lesz az Ernst Múzeumban. Megnyitó be­szédet mond Major Máté akadémikus. Ma este mutatja be a Katona József Színház Fernando De Rojas Celestina című komédiáját. A rendező Iglódi István, a címszereplő Gobbi Hilda. Képünkön: Sztankay István és Gyulai Károly. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) M­NTOL A TV -BEN lírkrimi Pirxszel LENGYEL SZERZŐ ÍRÁSÁBÓL MAGYAR SCI-FI-SOROZAT „Pirx tenyerébe csapott az öklével. Az úristen sem ismeri itt ki magát. Csinál­jon valamit? De mit? Vagy Várjon még?” Pirx tanács­talan volt. Valamiképpen le kell lepleznie az űrha­jón levő, tökéletesen em­berformájú robotokat, mi­előtt még akcióba kezdené­nek, s az embereket pusztí­tanák el. De hogy a csudá­ban különböztesse meg a robotokat az emberektől, hiszen e pokoli szerkezetek minden tulajdonsága em­beri?! „Pirx eloltotta a vil­lanyt, ruhástól végigdőlt az ágyán, s a legvadabb terve­ket kezdte kovácsolni, de sorban el is vetette őket. Színvallásra kell őket kény­szeríteni. Például, ha ösz­­szevesznének, de látszólag maguktól, az én részvéte­lem nélkül. Olyasformán, hogy­ az emberek kénytele­nek legyenek az egyik ol­dalra állni, a robotok pedig a mási líra. De hogyan csi­náljam?” okos űrcsavargó­ útitársa­­ként kalandozhatunk a Holdon, a Marson és más égi tájakon. Természetesen száz évet előre kell ugra­nunk, hiszen Pirx pilóta ka­landjai a 2073-as esztendő­ben játszódnak. Pirx azon­ban nem hasonlít űrbéli kor- és sorstársához, az Orion űrhajó szuperkapitá­nyához, McLane-hez, sok­kal inkább közénk való fia­talember. Pirx nem csalha­tatlan, sőt, gyakran téved is, s mint minden hétközna­pi ember, sokszor ösztönös megérzéseire bízza magát. SZÁZ ÉV MÚLVA Pirx egyik veszélyes űr­­kalandja közben morfondí­roz ekképpen. Pi­rx pilótával, Stanislaw Lem, a nálunk is népszerű lengyel író hősével, ma este ismerked­hetünk meg a tv képernyő­jén, s öt estén a kedves. KALAND A SATURNIJ SON S e kalandfilmből ter­mészetesen a szerelem sem maradhat ki. Pirx azon­ban sehogysem képes el­venni Glóriát, a közbejött kalandok — vagyis a tv­­nézőkkel kötött, öt estén át tartó házasság — miatt Pirxet ma fele diploma re­pülésére kísérhetjük el, majd űrvíkendet, űrnyara­lást látunk. A második részben űrkrimi nyomozói­ként utazhatunk Pirxszel a Holdra, ahol két kutató rejtélyes halálát kell ki­nyomozni, a harmadik rész: űrwestern, amelynek főhő­se egy robot, a negyedik­nek a főszereplője szintén egy robot, amely áramkö­reiben régen halott űrha­jósok személyiségének tö­redékeit őrzi, kik az éj­szakánként felhangzó ti­tokzatos Morse-jelekben élik újra meg újra végig tragédiájukat. Az utolsó részben, amelyből idéze­tünk származik, a kozmikus kamara tárgyalására invi­tálnak az alkotók, s a Sa­­turnuson feszült légkörű lo­gikai játékkal fejeződik be Pirx pilóta kalandjainak sora. Az új tévésorozat rende­zője Rajnai András és Ka­zán István, Pirx szerepében Papp Jánost láthatjuk. A további főszerepeket Su­­nyovszky Szilvia, Sinkovits Imre, Básti Lajos, Tomanek Nándor, Somogyvári Ru­dolf és Tordy Géza játs­­­szák. (h-g)

Next