Esti Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-20 / 169. szám
• Jó műsor a Fórum. Ezt azért szükséges elöljáróban hangsúlyoznunk, mert a tegnap esti külpolitikai kérdezz-felelek ezúttal mintha valamivel halványabb lett volna. Ennek ellenére a hőségben is szikráztak élesre fent gondolatpengék. Labdarúgónyelven: a „csapat” — Fábián Ferenc, Hajdú János, Korolovszky Lajos, Kulcsár István, Polgár Dénes, Szabó L. István és Várnai Ferenc — igyekezett. Olykor azonban kissé körülményesen, máskor túl egyszerűsítve osztogatták a válaszokat. Kivétel — s ez volt talán a legsikerültebb téma a Fórum tegnap esti adásában — az eszmék és emberek szabad áramlása tárgykörében adott szabatos, kitűnő érvekkel alaposan telitűzdelt válasz. Ezúttal is dicséret illeti a közönséget: a francia elnök egészségi állapotától a magyar korona sorsáig, Vietnamtól a magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvételének várható dátumáig szinte az egész földkerekségre kiterjedt az érdeklődés. Végül illesse elismerés a hol fejlett diplomáciai érzékét, hol kedves humorát latba vető műsorvezetőt is. Sugár András sem többet, sem kevesebbet nem tett, nem mondott, mint amenyit egy pergő, jó ritmusú műsor vezetőjétől a néző elvár. Éppen ezzel vált a Fórum rátermett karmesterévé. (gyd) Monroe-életrajz Norman Mailer, a világhírű amerikai író (nálunk leginkább Meztelenek és holtak című regénye aratot sikert), megírta az elmúlt évtizedek hollywoodi szexbálványának, Marilyn Monroe-nak életét. A fényképanyaggal gazdagon illusztrált könyv 285 ezer példányban látott napvilágot az Egyesült Államokban és megjelenik egy tucatnyi más országban is, többek között Finnországban, Franciaországban és Japánban. GARDELLI JAVASLATA A lombardok az Erkel Színházban Verdi-bemutatót készítenek elő Most, hogy Lamberto Gardelli, a világhírű olasz karmester vendégünk, feleségével együtt a Margitsziget lakója, nemcsak a szabadtéri Attila előadásai és a jövő évadra vonatkozó szigeti műsorok foglalkoztatják. Gardelfi számára mód kínálkozik más művészi megbeszélésekre is. Arról a nagy téli műsoreseményről van szó, amelyet az Állami Operaház társulata egyenesen Gardelfi javaslatára valósít meg. Ez pedig nem más, mint Giuseppe Verdi A lombardok (teljes címén A lombardok az első keresztes hadjáratban) című zenedrámájárak bemutatója. Rossz kezdet A Magyarországon, közelebbről a régi Nemzeti Színházban, majd az Operaházban előadott Verdioperák közül A lombardok eddig hiányzott. Fiatalkori munkája volt a mesternek, a Nabucco után komponálta. A Nabuccóval kezdődött nálunk 1847- ben Verdi operáinak színrehozása. Mindössze háromszor adták, megbukott. Annál érdekesebb, hogy napjainkban a dalszínház állandó műsordarabja, sőt a nápolyi San Carlo színház társulata előadja a Margitszigeten eredeti olasz nyelven is. A Nabuccot nálunk tehát nem az utána komponált opera, hanem az Ernani, majd a Macbeth követte. A lombardok kimaradt. Pedig Verdi hazájában ugyanolyan nagy sikert aratott, mint a Nabucco. Izzó politikai légkörben zajlott le a bemutatója a milánói Scalában. A tiszteletdíjat maga Verdi állapíthatta meg. Az akkor harmincéves zeneszerző némi habozás után annyit kért, amennyit Bellini kapott Norma című operájáért. (Ezt a Bellini-művet a szegedi szabadtéri játékokon a belgrádi opera társulata adja elő.) Solera a szövegíró, a librettó alapgondolatát Grossi olasz költő tizenöt énekből álló verses munkájából vette. Grossi Manzoninak volt barátja és követője. Az osztrák uralom ellen írt verseiért lett népszerű. Kényes részek Hatott továbbá Solerára és Verdire Vincenso Gioberti olasz filozófus is, akit azzal vádoltak, hogy részt vett az ifjú Olaszország mozgalomban, majd száműzték. Amikor viszszatérhetett hazájába, aktív politikus lett. 1848-ban úgy nyilatkozott, hogy az olasz kormány elismeri Magyarországot és hajlandó vele kapcsolatba lépni. A lombardok bemutatója elé azonban akadályok tornyosultak. A hatóság mindent elkövetett, hogy a dalmű ne kerüljön színre. Okultak a Nabucco esetén. A milánói érsek tiltakozott ellene, mert kifogásolta a cselekményt és zenei feldolgozását. Felkérte a rendőrfőnököt, ne engedélyezze a premiert, vagy legalább távolíttassa el az egyházra nézve kényes részeket. A rendőrfőnök intézkedett, mert eleget óhajtott tenni a főpap kívánalmainak. Verdi hajthatatlannak mutatkozott. Sem tanács, sem fenyegetés nem használt. Nem volt hajlandó operáján változtatni. Végül egyetlen szót cseréltek ki. A női főszereplő Ave Maria szövege helyett Salve Mariát énekelt, ami alapjában véve ugyanaz, és a mű jellegén nem ejtett csorbát, sír. A lombardok az Erkel Színházban kerül színre, Lamberto Gardelfi vezényletével az évad derekán. Ugyanis megelőzi egy Verli-repríz, mégpedig az Álarcosbálé. A lombardok rendezését Mikó Andrásra bízták. Kristóf Károly INDÁK ÉS KÖVEK Súlyos gyümölcsök Különös formájú virágok, indák és kövek, súlyos gyümölcsök, finoman áttetsző kancsók, emlékeibe temetkező, mesét hallgató nagymama — a létezés csöndes múlékonyságában is szilárdnak tűnő pillanatok. Ezek az első benyomások, amelyek Mohácsi Regős Ferenc festőművésznek a Fényes Adolf Teremben rendezett tárlatán érik a látogatót. Mohácsi Regősnek határozott szándéka és célja, s művészi elképzeléseihez biztos köze van. Festményeinek, rajzainak forma-és színvilágába szuverén módon dolgozza fel a népművészet elemeit. Befelé forduló, mondhatnánk lírai alkatú művész. Ezt fejezik ki töprengésről árulkodó csendéletei, világkompozíciói és zenét sejtető lapjai. Mohácsi Regős Ferenc a már elért eredményeket megtartva, biztonságra törekszik. Sok helyről merít. Grafikáiban, színes rajzaiban e módszereket már asszimilálni tudta, önállóbban szólal meg, mint a pasztellképek java részében. Ez egyben biztosíték további kibontakozására. (h. m.) Álarcosbál Verdi operája iránt a színház bérleti közönsége máris érdeklődést tanú- □ VERONICA LAKE, a negyvenes évek világhírű színésznője meghalt. Mindössze 51 éves volt. Leghíresebb filmjét René Clair forgatta, Boszorkányt vettem feleségül volt a címe. Férje, akitől később elvált, Tóth Endre filmrendező, az emlékezetes Semmelweis, Két lány az utcán és más magyar, majd hollywoodi filmek forgatója. □ A SZENTENDREI NYÁR programsorozatában július 22-én 10 órai kezdettel Vitéz László Csodaládája címmel Kemény Henrikbábművész rendez műsort a Teátrum színpadán. békéin vendégei Rérsi VIT-és Néhány nap múlva birtokukba veszik Berlint a VIT-re érkező fiatalok. Készülődnek a magyar VIT- esek is. Utolsó simításokat végzik egyenruhájukon, és Marton Frigyes főrendező vezetésével megtartotta társulati ülését a több mint száz tagú magyar VIT Színház. A gálaesten a Pécsi Balettől a Lokomotív GT-ig minden műfajban a legkiválóbb fiatal előadóművészek képviselik hazánkat. Antal Imre és VIT-es negyedszer vesz részt világifjúsági találkozón. — Milyennek ígérkezik a berlini VIT, műsorvezető-szemmel ? — A legnehezebbnek ... Naponta tíz-tizenkét fellépésünk lesz és többnyire idegen nyelven kell vezetnünk a műsorokat, Rudnik Júliával. A gálaest német és magyar nyelvű lesz. De ha például a francia delegáció fog vendégeskedni a berlini magyar klubban, ott műsorunkat franciául kell majd konferálnunk. — Legemlékezetesebb korábbi VIT-élménye? — Az első VIT-díj. Az első külföldi utamon — az 1959-es bécsi VIT-en nyertem. Berlin vendége lesz Kovács Péter operaénekes. — Először veszek részt a VIT-en — mondja. — Harmadéves énekszakos hallgató vagyok a Zeneművészeti Főiskolán. Tavaly Karlovy Varyban, a nemzetközi Dvorzsak-énekversenyen második díjat nyertem, így a kulturális delegáció tagjaként felléphetek a VIT-en is. A magyar klubban Kodály-dalokat, a Staatsoper hatalmas színpadán, ahol a gálaestet rendezik, népek dalaiból énekelek majd. 1 k. p.) Rényi Tamás rendezésében Óbudán forgatják a Szép maszkok című hatrészes tévésorozat egyik epizódját. Képünkön: a főszereplő, Tordai Teri, az egyik jelenetben. (MTI fotó : Ruzsonyi felv.) Szervezés és vezetés A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között több mű foglalkozik a szervezés-vezetés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Lenin A tudományos munkaszervezésről című munkája, cikkek, beszédek, levelek, jegyzetek gyűjteménye. A magyar kiadáshoz Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke írt előszót. Jan Zieleniewski Szervezés és vezetés című művében a szervezési alapfogalmakat tisztázza. Két francia pedagógus — Jean Pierre Debris és André Menras — írta a Mi, akik Saigon börtöneiből szabadultunk, vádolunk! című kötetet. Most jelent meg a kiadó gondozásában A nemzetközi kommunista mozgalom című munka is. Elemzi a szocialista világrendszer jelentőségét, a világban végbemenő forradalmi folyamat szempontjából, a tőkésországok munkásosztályának forradalmi mozgalmát, a nemzeti felszabadító mozgalom időszerű problémáit. Külön fejezetben foglalkozik a háború és béke kérdéseivel, a demokráciáért való küzdelem problematikájával; behatóan ismerteti a szocialista forradalom lenini elméletét, feltárva a fő törvényszerűségeket. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára sorozatban jelent meg Lenin: Mi a teendő? című munkája. (MTI) Filmkultúra 73/2 Megjelent a Filmkultúra 73/2-es száma. A Műhely rovatban Fábri Zoltánnal folytatnak beszélgetést. Plusz a mínusz egy nap című filmjéről Mátrai Betegh Béla írt kritikát. Császár Istvánka Balázs Béla Stúdió filmjeiről ad értékelést, Földes Anna a Lányarcok tükörben című új magyar filmről, Létay Vera pedig az olasz Petri A munkásosztály a Paradicsomba megy című alkotásáról. A Premier plan rovat Andrej Tarkovszkijt mutatja be. Közli a folyóirat Kása Ferenc rendező emlékbeszédét, amit B. Nagy László filmkritikus temetésén mondott. Vendégeink címmel egy alkalmi rovatban a Magyarországon tartózkodott Andrzej Wajdával, Moraviával, továbbá egy kirgiz és egy üzbég rendezővel készült interjú olvasható. Fényes Imre fizikus arra a kérdésre válaszol: Mit jelent önnek a film? Kellemes üdülés Körkapcsolásos helyszíni közvetítést láthatnak a nézők a tévében 24-én, Kellemes üdülés címmel. A műsorban egy balatoni családos üdülőből, egy Dunakanyarban felépített kempingből és egy soproni SZOT-üdülőből jelentkeznek majd a riporterek. Ugyanezen a napon az esti műsorban Tíz fizetés nélküli nap címmel bolgár filmet vetítenek, amely két fiatal egymásra találásáról, munkájukkal és szüleikkel kapcsolatos konfliktusairól szól. A Gyilkosok a ködben című tragédiát szerdán este közvetíti a televízió felvételről, a Katona József Színház előadásában. A XVI. századi angol ismeretlen szerző drámájának főbb szereplői: Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, Iglódi István, Ronyecz Mária, Urbán Erika; rendezője: Babarczy László. Az Arséne Lupin sorozat következő epizódjára július 26-án, csütörtökön kerül sor. Utána Verdi: Falstaff című operájának keresztmetszetét láthatják a nézők. A teljes operát egyébként a következő héten a kísérleti második műsorban közvetítik a szegedi Nemzeti Színház művészeinek előadásában. □ A XVIT című fotókiállítás július 23-án délután fél négykor nyílik a Csepel Művek Munkásotthonában.