Esti Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1974-05-10 / 108. szám
• Ritka szép élményt adott egy nálunk ismeretlen szovjet író, Alekszej Kolomijec tévéjátéka, a Hat köpeny, öt ismeretlen katona kerül össze éjszaka — a hatodik már nincs közöttük —, a bunkerben. Felderítőként kísérlik meg az átjutást a német vonalakon. Az öt halálraszánt ember várja az indulást. Félnek és emlékeznek. Számot vetnek életükkel. Azzal, amit itthagynak, s azzal is, ami várna rájuk, meg azzal is, amiért önként vállalkoztak erre a feladatra. Félnek, és legyőzik a félelmüket. Ahányan vannak, annyiféleképpen. Ki a még nem is látott gyermeke jövőjét idézi, ki a családját. Az öreg paraszt kenyeret szagoltat félelem ellen, s van, aki Omar Khajamot olvas. Értelmiségi, író létére kibeszéli, megfogalmazza félelmeit, hogy legyőzhesse azokat. Alekszej Kolomijec műve, amelyet Benedek Árpád kitűnő érzékkel fordított és nagyszerűen alkalmazott televízióra, nem könnyíti meg a szereplők dolgát. Kiderül az öreg parasztról, hogy egykor kuláklistán szerepelt az íróról, hogy nem mindig írta meg azt, amit igaznak gondolt. S azzal is szembesíti hőseit: lehet, hogy elfelejtik őket. A halál közelsége, a sűrített percek pátosz nélkül hozzák felszínre a nagyszerű tulajdonságokat ezekből az emberekből. A tévéjátékok immár klasszikusnak mondható formáját, a zárt helyszínt, a kevés szereplőt. Nemere László jó rendezése, Czabarka György érzékeny kamerája mutatta be. Az operatőr az arcokra, a születő gondolatokra, a tárgyakban mutatkozó személyes jegyekre figyelt, s így nem lefényképezett színpadi művet, hanem valódi tévéjátékot láttunk, öt egészen kiváló színészi alakítással. (Avar István, Koncz Gábor, Madaras József, Solti Bertalan, Schütz Va.) Az utóbbi hónapok, ha nem az utóbbi évek legjobb tévéjátékét láthattuk tegnap este, a győzelem napja évfordulóján. —bel— VILÁGHÍRŰ alkotás Hamu és gyémánt A lengyel írók és költők A harmincéves Népi Lengyelország irodalma reprezentatív sorozattal köszöntik az ország felszabadulásának közelgő 30. évfordulóját. E sorozat első köteteként Jerzy Andrzejewski Hamu és gyémántja került az olvasók kezébe. A „Hamu és gyémánt” a felszabadulás utáni lengyel irodalom világviszonylatban legismertebb alkotása. Külföldön eddig 32 országban — köztük hazánkban — jelent meg, és filmváltozatát Andrzej Wajda rendezésében csaknem 100 országban játszották. Lengyelországban eddig 22 kiadást ért meg. A 65 éves Andrzejewski néhány évi szünet után ismét új művekkel jelentkezik. A Hamu és gyémántból drámát írt; a darab három hónapja nagy sikerrel szerepel a poznani és a lódzi színház műsorán. A Tworczosc című irodalmi folyóirat márciusi száma közölte Mise a költőért című új regényének első részét. M. Gy. 1971. május 10., péntek MOZGÉKONY MŰFAJ Grafikák az NDK-ból Szikrázó táj, munkába tartó férfiak, nagyvárosi forgatag, harcoló vietnamiak, boldog szerelmespár , a valóság, az élet sokarcúsága néz ránk a barátság és kultúra napjainak alkalmából rendezett, Grafikák az NDK-ból című kiállításon. A Műcsarnok termeiben negyvenhárom művész több mint száz lapjával találkozhatunk. A tartalmi gazdagság, az ábrázolás sokfélesége, a bravúros technikai megoldások izgalmassága jellemzi a bemutató. Pedig a most látható anyag csupán egy része annak a rendkívül gazdag grafikai termésnek, amely az NDK-ban a múlt esztendőkben született. A válogatás átgondolt, időrendben és tematikában jól szerkesztett. A kiállítók között egyéni tárlatokról Magyarországon már ismert művészek — így például Lea Grundig és Fritz Cremer — vannak. Fritz Cremer a többi között egyik legizgalmasabb szobrának — a Budapesten is kiállított Galileinek — grafikai vázlatát is bemutatja a tárlaton. És találkozhatunk legújabb munkáival, a Victor Jaranak és Pablo Nerudának ajánlott lapokkal. Sok munka vall a tájról, a dolgozó emberről, és találkozhatunk jelentős írók, így például Bertolt Brecht, Babel, Bulgakov műveinek ihletésére született illusztrációkkal is. Ez a kiállítás is bizonyítja, hogy a grafika a legaktívabb képzőművészeti műfaj, hiszen az itt bemutatkozó művészek már a legújabb történelmi eseményeket — mint például a chilei nép harcát — is feldolgozták. Az NDK grafikai kiállítás június 2-ig tekinthető meg a Műcsarnokban. (h. m.) A grafikai kiállítással egyidőben nyílt meg a Műcsarnokban Walter Womacka NDK-beli festőművész tárlata. Képünkön: Fekvő pár című munkája. (MTI fotó - Benkő Imre felv.) A BÉKET SZOLGÁLÓ ATOM Iván hajója, vendégségben Változatos programmal várja májusban látogatóit a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Máris igen nagy népszerűségnek örvendenek az ismeretterjesztő filmműsorok. Május 12-én délután a Szovjetunió elektromos hőerőműveiről szóló filmeket tűznek műsorra, 15-én pedig a sugárzás hatásairól bemutató filmeket. A május 19-i műsor címeiből: A békét szolgáló atom; Dubna; Egy probléma három határa. Az e havi utolsó filmdélután május 26-án lesz, amikor a többi között az olajkutatásról láthatnak a nézők filmet. Mind gyakrabban vendégeskednek a szovjet kultúrcentrumban MSZBT- tagcsoportok. Május 14-én az Egyesült Izzó szocialista munkabrigádjai keresik föl a központot. Május 16- án szovjet és magyar úttörők baráti találkozójára kerül sor. Érdeklődésre tarthatnak számot a különböző ismeretterjesztő előadások is. A szocialista gazdasági integráció komplex programjáról és a KGST-tagállamotok tudományos-műszaki együttműködéséről május 17-én lesz tájékoztató. Május 22- én A szovjet ifjúság részvétele a kommunizmus építésében, 23-án A szovjet vegyipar és tudomány legújabb eredményei, 24- én pedig A városi közlekedés és a nagyvárosok fejlődése a Szovjetunióban címmel tartanak előadást a magyar szakembereknek. Bővelkedik a kultúrcentrum műsora zenei és irodalmi eseményekben is. Május 15-én a nemzetközi Csajkovszkij-verseny magyar résztvevői vendégszerepelnek, 30-án pedig egy litván amatőr művészegyüttes mutatkozik be. Zsolnai Hédi orosz és szovjet szerzők dalait adja elő május 31-án. Puskin születésének 175. évfordulójáról május 21-én emlékeznek meg. A Mikroszkóp Színpad két alkalommal vendégszerepel a centrumban: május 22-én és 28-án este az Iván hajóját játsszák. A gyermekeknek több szovjet filmújdonságot mutatnak be. (MTI) MA KEZDŐDIK Pécs játszik Budapestnek Egy hétig vendégszerepel Budapesten a Pécsi Nemzeti Színház társulata. A ma este kezdődő vendégjáték előtt mondja Nógrádi Róbert igazgató. A Pécsi Nemzeti Színháznak öt tagozata van: prózai, balett-, opera-, gyermekszínház- és operett-tagozat. Ezek közül a balett európai hírű. A vendégszereplésen játszott műsoruknak (Liszt—Eck: Faust szimfónia és Bartók—Tóth: Két arckép) a fővárosban volt a premierje. Az utóbbi években sikerrel vállaltuk az új magyar prózai drámák bemutatását. E sorozatból Illyés Gyula: Testvérek és Csák Gyula: Terézia című művét játsszuk most a Madách Színházban. Prózai műsorunk nemcsak az új magyar drámákkal hívta fel a figyelmet színházunkra, hanem klasszikus alkotások színpadraállításával is. Ilyen a Tévedések vígjátéka, amelyet ugyancsak elhoztunk Budapestre. Szeretnénk, ha legközelebbi alkalommal operarészlegünk is bemutatná sikeres produkcióit. F. D. Interstart '74 Interstart ’74 címmel háromnapos könnyűzenei találkozót rendeznek május 24—26-án a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, az Alba Regia napoli keretében. Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Magyarország képviseletében egyegy férfi- illetőleg női énekes lép fel. Hazánkat Szűcs Judit és Horváth Attila képviseli. Gazdag a késő tavasz és nyár könnyűzenei programja is. Május 20-tól június 3-ig vendégszerepel Magyarországon a nyolc fiatal leányból álló Gyercsáta szovjet beat-együttes. A Tolcsvay-trió Tábortűz címmel ad zenés irodalmi műsort, főképpen vidéki városokban. A Halló itt Balaton ’74 műsorában Kovács Kati, Koós János és Sztefanovity Zorán különböző üdülőhelyeken lép fel az Express-együttes kíséretével. (MTI) □ CSEH ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ grafikai kiállítása ma délután fél hatkor nyílik a Fényes Adolf Teremben. AKADÉMIAI DÍJAT KAPOTT A népi írók bibliográfiája Minden esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlésén osztják ki az akadémiai díjakat. Az elismerést olyan önálló tudományos kutatásról számot adó művel, műszaki alkotással, kísérlettel lehet elnyerni, amelyet a kritika kiemelkedő értékűnek minősít. Az idén — a díj történetében először — egy bibliográfia is díjat kapott, Varga Rózsa és Patyi Sándor A népi írók bibliográfiája című munkája. 1920.TÓL 1960-IG A csaknem ezeroldalas kötetet az Akadémiai Kiadó jelentette meg 1972- ben. A szerzőpár tizenhét népi író — Darvas József, Erdei Ferenc, Erdélyi József, Fája Géza, Gulyás Pál, Illyés Gyula, Juhász Géza, Kodolányi János, Kovács Imre, Nagy Imre, Németh László, Sértő Kálmán, Sinka István, Szabó Pál, Szabó Zoltán, Tamási Áron és Veres Péter — teljes életművét, a róluk és általában a népi írók irodalmi irányzatáról szóló irodalmat, a mozgalomnak, valamint az előzményeknek és rokonmozgalmaknak az irodalmát dolgozta fel 1920-tól 1960-ig. — Miért választották ezt a témát? — Mindketten 1959-ben kerültünk az Akadémia Irodalomtudományi Intézetének bibliográfiai osztályára. Egy évvel korábban, 1958 júliusában jelent meg az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő elméleti munkaközösség állásfoglalása a népi írókról. Ennek alapján az intézet tudományos ülésszakon határozta meg a népi írókkal kapcsolatos irodalomtörténeti feladatokat. A terv egyik programpontja volt a további kutatásokat elősegítő bibliográfia elkészítése. Tetszett mindkettőnknek ez a téma, elvállaltuk, és 1959 végén, 1960 elején munkához láttunk — mondja Varga Rózsa. — Ha föl tudtuk volna mérni, mire vállalkozunk, bizonyára visszariadunk a feladat nagyságától — veszi át a szót Patyi Sándor. — A kötet mintegy negyvenezer címet tartalmaz, de a felkutatott adatoknak csaknem egyharmadát még így sem tudtuk közzétenni. Sokszor magunk is azt hittük, nem leszünk képesek befejezni munkánkat. Szerencsére azonban mindig tovább tudtuk lendíteni egymást. Ha egyikünk csüggedt, a másik biztatta. Mindig akadt egy olyan probléma, amelynek megoldása izgatta valamelyikünket. ÁTFOGÓ TÜKÖR A népi írók mozgalma — mint ismeretes — nemcsak irodalmi mozgalom volt. A két világháború közötti és a felszabadulás utáni magyar valóság teljességét fogta át munkásságuk. Ezért kutatásainknak a társadalomtudományok egész területére ki kellett terjednie. És természetesen ennek a szerteágazásnak köszönhetjük, hogy nemcsak azoknak a tudósoknak lehet hasznos a munkánk, akik a népi írókkal akarnak foglalkozni, hanem mindazoknak, akik ezt a történelmi korszakot kutatják. — Milyen további terveik vannak? — Talán furcsa, hogy ilyen nagy munka elvégzése ellenére, egyikünknek sem fő területe a bibliográfia — mondja Varga Rózsa. — Én éppen a népi írókkal foglalkozva jutottam el a csehszlovákiai magyar, majd pedig a szlovák és a cseh irodalomhoz. Jelenleg másfél éve a prágai Károly Egyetem magyar nyelvi és irodalmi tanszékének vagyok a lektora. Egyelőre nagyon lehet oktatói munkám, de ha időm és erőm engedi, magyar—szlovák—cseh öszszehasonlító irodalomtudományi tanulmányokat szeretnék írni. Patyi Károly az MTA I. nyelv- és irodalomtudományi osztályának tudományos titkára. — Elsősorban tudománypolitikus és tudományszervező vagyok, emellett azonban több mint két évtizede foglalkozom a finn irodalommal. Nem tudom, hogyan alakul az életem, de ha módom lesz rá, hogy hosszabb időt Finnországban töltsek, szeretném feldolgozni a XX. századi finn regény motívumrendszerét. Morvay István A műsorban közreműködő Takács Gyula szavaival: az ország legnagyobb „földbirtokosa”, a nádudvari Vörös Csillag Tsz látta vendégül nemrég az irodalmi élet képviselőit. Erről a találkozóról számolt be a legutóbbi Gondolat. Pontosabban: a találkozó egy részletéről, az irodalmi estről. (Az írók és a tsz-tagok közötti beszélgetésből azonban — pedig bizonyosan ilyen is volt — kimaradtunk.) A hangszalagra rögzített irodalmi esten jó volt hallani, hogy a szokatlan, első alkalomra nehezebben érthető verseket — a tapsból ítélve — megértéssel, szeretettel fogadta a közönség. Az, hogy a jelenlevő írók műveinek bemutatásán kívül klasszikusokat is megszólaltattak, vitatható. Hiszen, érzésünk szerint, ennek a találkozónak a célja az élő irodalom és az olvasó kölcsönös ismerkedése. Talán a rádióhallgatók is szívesebben vették volna, ha ez alkalommal a vendégségbe hívott írók legfrissebb munkáiból kapnak bővebb válogatást. (róta)