Esti Hírlap, 1974. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-09 / 288. szám
PREMIER A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN Szigorú szerelmesek Palotai Boris színműve, amelyet Szigorú szerelmesek címmel pénteken mutatott be a Katona József Színház, a valóság számos elemét tartalmazza. Az új valóságot, a magával sodró, élménnyel megajándékozó művet azonban a novellák, regények, film- és tévéjáték-forgatókönyvek ismert szerzője e kései első színdarabjában nem tudta megteremteni. Két nemzedék, két életforma, két erkölcsi felfogás ütközik meg a Szigorú szerelmesekben. Az ötven körüli Bontané és huszonéves leánya, Zsófi csapnak össze. Az anya „tábora”: Mihály bácsi, Zsófi társai, férje és két barát, Márta meg András. A generációs ellentét drámai közhely, ám éppen közhely voltában „örök” és kimeríthetetlen lehetőség. Az ókori görög szerző csakúgy használhatta, mint a ma alkotója, s alighanem kibír még egy-két évezredet. Ám építkezni rá csak óvatosan szabad. Laza talaj. Palotai Boris színművének gyengéje éppen az, hogy a két nemzedék konfliktusát nagyon leegyszerűsítve ábrázolja. Az, hogy az idősebb generáció képviselőjének nehéz ifjúsága volt, s ezt állandóan hangoztatja, a mai fiatalt nem érdekli, viszont anyái-apái nagy megbotránkozására a nyílt utcán csókolózik — nem elég a kétségtelenül meglevő ellentét felszikráztatásához. Az összeütközés gyökerei mélyebbek. Ezeket kibontani azonban csak tartalmasabb akcióval, teljesebb, térhatásúbb jellemábrázolással lehet. A Szigorú szerelmesek hőseiről azonban alig tudunk meg valamit. Statikus jellemeket látunk, akik a cselekmény folyamán semmit sem fejlődnek. Például Zsófi és férje, Imre kapcsolata a darab utolsó jelenetében is éppen olyan tisztázatlan, mint az elsőben. Happy endjük csakúgy indokolatlan, mint az „öregek” melodramatikus szakítása. A darabot a fiatal Nagy András László rendezte. Nyilván érezte a mű gyengéit, s ezeket különböző fény- és hanghatásokkal igyekezett feledtetni. Azonban attól, hogy a színpad hol több, hol kevesebb megvilágítást kapott, a gondolatok nem lettek súlyosabbak, az ismételten felhangzó dallamok-ritmusok sem tették tartalmasabbá a szöveget. Nem egyszer az értelmezés bizonytalanságát is éreztük. Néha mintha a rendező hajlott volna arra, hogy szatirikus vígjátéknak, sőt már-már nemzedéki dráma paródiájának interpretálja a színművet. Elnagyolt darabban nehéz a színészek feladata. S még nehezebb értékelni teljesítményüket. Egy kissé szorongva írjuk le tehát, hogy Máthé Erzsi alkatát, mély hangját idegennek éreztük Bontáné figurájától, hogy Vörös Eszter és Maróti Gábor nem sokat mutathatott meg képességeiből Zsófi, illetve András szerepében. Máriáss Melinda (Márta) dekoratív volt, ám állandóan őrjöngenie kellett, s ezeket a kitöréseket csak helyzetgyakorlat-szerűen oldhatta meg. A főiskolai hallgató Téri Sándor (Imre) is csak azt bizonyíthatta, hogy a mai igényeknek megfelelő, atlétikusan képzett színész tud szaltózni és kézen állni. Tytl Attila (Mihály bácsi) rutinosan csinálta meg egyetlen jelenetét. Palotai Boris sok műfajú írói tehetsége legerőteljesebben novelláiban nyilvánul meg, s a novella a drámához közelálló műfaj. Hogy első drámája mégsem sikerült, az talán újabb — s átgondoltabb, elmélyültebb! — kísérletekre sarkallja. Egyben a színházi műhelymunka fontosságára is figyelmeztet. A színpadon ugyanis a legbejegyzettebb író is lehet tétova kezdő. S a dramaturgiának időnként nemcsak a bábáskodást kell vállalnia. Morvay István Kellényi Ágoston szerzői estje Ma este a Kossuth Klubban Kellányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendező szerzői estjét rendezik meg. Vetítik A természet geometriája, A holnap Józsefvárosa, a Beszélgetés számokról, a Művek és műhelyek, a Fizikai-dúrban című filmekért. Bevezetőt mond a rendező. Fényképpályázat Jövőre ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját az Állami Déryné Színház. Ebből az alkalomból az igazgatóság jubileumi fényképpályázatot hirdet. Beküldhetők olyan művészi felvételek, amelyek a színház munkáját — elsősorban zsánerportrékban — ábrázolják 1950—1975 között. Archív és újonnan készített felvételekkel egyaránt lehet pályázni. 25 ÉV: 200 KIADVÁNY Jubilál a Nyelvtudományi Intézet Ma délelőtt 10 órakor az Akadémia felolvasótermében tudományos ülésszak kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete megalapításának 25. évfordulója alkalmából. Köpeczi Béla, az MTA főtitkárának megnyitó beszéde után Hajdú Péter akadémikus, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója Eredmények , feladatok címmel tartott előadást. A délutáni ülésen Kiefer Ferenc kandidátus Irányzatok és problémák a mai jelentéstudományban címmel tartja meg referátumát. Levelek ezrei Kevés akadémiai intézet van, amely olyan szoros kapcsolatot tart a legszélesebb közvéleménnyel, mint az Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Telefonon vagy személyesen évente 1500—2000 érdeklődő fordul hozzájuk, különböző nyelvi kérdésekkel, s emellett a levélben jelentkezők ezrei is bizonyítják, hogy mind nagyobb fokú az érdeklődés ma Magyarországon az anyanyelv ügyei iránt. A „magánérdeklődők” mellett számtalan hivatalos intézmény fordul hozzájuk, hogy segítséget kérjen, így például a Honvédelmi Minisztérium felkérésére a Katonai Szolgálati Szabályzatok nyelvi lektorálását vállalták. A közelmúltban alakult a Tanácsi Államigazgatási Szervező Intézet, amellyel közösen közéleti fogalmazási tanácsadó szótárt adnak ki. Új fordításban jelenik meg a Biblia, először az Újszövetség, s ennek nyelvi lektorálását is ők végzik. Majdnem két évtizede áll a közönség szolgálatában a Nyelvtudományi Intézetnek ez a részlege, amely éppen a múlt napokban költözött új székházba, fel a Várba, a Szentháromság utcába , a Mátyás-templommal szembe. Hamarosan nyilvánosságra hozzák azt a telefonszámot, amelyen ott hívni lehet őket. A közönségszolgálat természetesen csak egyik igen népszerű, legismertebb részlege, a 25 éve alakult Nyelvtudományi Intézetnek. Kezdetben a magyar és finnugor nyelvtudomány művelése, az általános és magyar fonetikai kutatások mellett a szlavisztika, az orientalisztika és a romanisztika is a kutatási területükhöz tartozott. Ez utóbbiaknak a központja azonban áttevődött az egyetemekre. A mai magyar nyelvi osztály 1960- ban alakult, amelynek korábban Lőrincze Lajos volt, most Grétsy László a vezetője. Ennek az osztálynak keretei között dolgozik a nyelvművelő csoport. 1968-ban ismét meghatározták az alapvető kutatási feladatokat. Ezek szerint elsősorban a magyar —finnugor általános nyelvészet és az alkalmazott nyelvészeti kutatások kerültek a munka középpontjába. Petőfi-szótár A múlt 25 év alatt mintegy 200 önálló kiadványt jelentettek meg és az intézet munkatársai több ezer cikkben publikálták kutatásaik eredményét. Ezeknek egy része ugyancsak a szélesebb közvélemény érdeklődésével találkozott, így például a hétkötetes Értelmező Szótár megjelenése után kiadták az egykötetes, úgynevezett Kis Értelmező Szótárt, amely rendkívül széles körben vált népszerűvé. Szinonimaszótár készül és a Petőfi-szótár folytatása is hamarosan megjelenik. ★ A tudományos ülésszak holnap délelőtti tanácskozásán Benkő Loránd akadémikus A történeti nyelvtudomány néhány általános kérdése, délután pedig Szépe György kandidátus Az alkalmazott nyelvészet főbb kérdései címmel tart előadást. (MTI fotó) A grazi Landesmuseum Joanneum gyűjteményéből az osztrák ónművességet bemutató kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeumban. Képünkön a tárlat egyik szép darabja. Havannai emberünk Holnap a főműsorban lengyel filmet sugároz a televízió, Három gazember kincse címmel. Szerdán A napsugár nyomában című sorozat 11. része következik, majd a Színház, falak nélkül című műsor. Csütörtökön Az öröklődés titkai és A tavasz 17 pillanata című sorozat újabb részleteit láthatják a nézők. Pénteken a Hazai esték keretében Nagykanizsa és Cegléd vetélkedik egymással. A hagyományos Szombat este című műsor után Shirley McLainet láthatjuk, mint riportert. Vasárnap Graham Greene regényének magyarul beszélő amerikai filmváltozatát vetítik, Havannai emberünk címmel. □ HÁROM JÓKAI-KIADVÁNYT — a Jókai Mór Budapestje című összeállítást, egy bibliográfiát és egy dokumentumgyűjteményt — jelentet meg februárban, az író születésének 150. évfordulója alkalmából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. ELŐADÁSSOROZAT Korok és kórusok December 13-án indul a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat zenei szakcsoportjának rendezésében a hét részből álló Korok és kórusok című sorozat. Első alkalommal aza capella művészet virágkorának két sajátos műfaját, a misét és a motettát ismerteti Lukin László. A műveket a Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc Kamara,kórusa adja elő Párkai István vezényletével. Január 10-én reneszánsz sanzonok és madrigálok hangzanak el a Monteverdi Kamarakórus előadásában. Vezényel P. Kollár Éva. Február 7-én kerül sor a barokk muzsika bemutató- sóra, kantátákat, korallokat és kórusfúgákat énekel az OKISZ Ars Musica Kamarakórusa. Karnagy: Tóth Mihály. Április 11-én romantikus zeneművekből ad elő az esztergomi Monteverdi Kamarakórus, Hunyadi Zoltán dirigálásával. A május 9-i est szereplője a pesterzsébeti Csili Kamarakórusa, P. Zakariás Anikó vezényletével. Műsoron a legnevesebb magyar mesterek kórusművei szerepelnek. A sorozat június 6-án kortárs külföldiszerzők bemutatásával zárul. Ekkor ismét a Liszt Ferenc Kamarakórus énekel. A sorozat valamennyi előadása péntek esténként lesz a Kossuth Klubban. Bérletek válthatók a TIT jegyirodájában. Az egyes előadásokra a helyszínen is lehet jegyet vásárolni. • Szombaton este Molnár Ferenc vígjátékát, A hattyút közvetítette a televízió a Madách Színházból, kellemes szórakozást szerezve. Az előző szombatra is színházi közvetítés esett. (Szókimondó Kata a József Attila Színházból). Korábban inkább hétköznapra, többnyire kedd estékre tették a színházi produkciókat. Ha most nem véletlen ismétlődés történt csupán, hanem egy tendencia kezdődött el, örömmel üdvözöljük. Havi egy szombat úgyis a Szombat este .. című vegyes műsoré. A további három vagy négy szombat estéjét a hónapnak nyugodtan szentelhetik színházi közvetítésnek. Van ez olyan értékes dolog, hogy a televízió szombat estéinek színvonala feltehetően csak emelkednék tőle. Jól járnának a tv-nézők és örülhetnének a színházak is, mert a legjobb propaganda, a színházbajárás fokozódásának legerőteljesebb serkentője lenne, ha éppen a legnézettebb műsoridőben, a szombati estén kínálna rendszeresen színházi előadást a képernyő. • Abban már kevésbé vagyunk bizonyosak, hogy a Televarieté is varietébe járásra bíztat-e? Konferanszában Ősz Ferenc mentegetőzött: négy Televarieté műsort ígértek erre az évre és csak kettőt valósítottak meg. Úgy tűnt, nagy károsodás nem ért bennünket, ennyi elég is belőle, nem kérjük számon az elmaradt Televarietéket. • Vitray Tamás beszélgetése, ötszemközt, a Petrolier igazgatójával, Szabó Gergellyel, az előzetes varieté műsortól már-már bágyadtságba hulló vasárnap estét ismét az izgalmasság szférájába emelte. Szabó Gergelyben tipikusan mai embert ismertünk meg, s miközben érdekes életpályája kibontakozott, egyszersmind tanulságos történelmi leckét is kaptunk. Majd pedig közgazdasági leckét, ugyancsak érdekeset és nagyon közérthetőt. Még a vegyiparhoz és a gazdasági kérdésekhez kevésbé értők előtt is világossá kellett hogy váljék az olefinprogram lényege, vegyipari beruházásaink folyamata és jelentősége. (barabás) December 12-én és 13-án „SZÁRNYASVACSORA-ESTÉK" A SZABADSÁG SZÁLLODA ÉTTERMÉBEN SinkNLEVESSELSaSSyaSsth, U SPECIALITÁSAI Galambleves Étlapunkon Fácánsaláta , feltüntetjük az egyes Angol töltött csirke ételek kalóriaértékét. Jambalaya csirkecomb Pikáns csirke Várjuk kedves vendégeinket! A HUNGAVIS SZABADSÁG SZÁLLODA Baromfifeldolgozó Vállalat Budapest VII., Rákóczi út 90. Asztalfoglalás: 229—050, az éttermi üzletvezetőnél