Esti Hírlap, 1975. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-15 / 63. szám

MÁTÓL ÁPRILIS 4-IG Forradalmi ifjúsági napok Gazdag program a kerületekben is Ebben az évben — már­cius 15., április 4. között — tizedszer rendezik meg a forradalmi ifjúsági na­pokat. Az idei megemléke­zésnek különös jelentősé­get ad, hogy 1975-ben ün­nepeljük hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóját, s március 17-én kezdi meg munkáját az MSZMP XI. kongresszusa. A forradalmi ifjúsági na­pok színes, gazdag prog­ramját március 15-én, délelőtt nagygyűlés nyit­ja meg. A múzeumkerti megemlé­kezést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi és Budapesti Bi­zottsága rendezi. Az ifjú kommunisták a Nemzeti Múzeum kertjéből átvonul­nak a Petőfi-szoborhoz, ahol megkoszorúzzák a köl­tő emlékművét. Március 21-én, a Tanács­­köztársaság évfordulóján a fiatalok a KISZ-szerveze­­tek és pártszervezetek ál­tal rendezett programokon vesznek részt. Április 4-én mintegy nyolcvanezer fiatal rész­vételére számítanak, a KISZ-esek színpompás serege a katonai dísz­szemle után lepi majd el a teret. A nagyszabású demonstrá­ción részt vesz az ország valamennyi megyéje, ott lesznek a hazánkban ta­nuló külföldi diákok is. A három központi ren­dezvényen kívül valameny­­nyi kerület KISZ-bizottsá­­ga és KISZ-szervezete ren­dez találkozókat, megemlé­kezéseket, versenyeket. Az I. kerületben ma, március 15- én nyitják meg a budai if­júsági napokat. A hónap programjában lesz mezei futóverseny — 16-án —, másnap a kerületi tanács művelődési házában talál­koznak a középiskolás vers- és prózamondók. Az I. ke­rületiek március 21-én fáklyás felvonulással emlékeznek meg a Tanácsköztársaság évfordulójáról. A VIII. kerületben már­cius 14—22. között rende­zik a józsefvárosi ifjúsági hetet. A kőbányai fiata­lok április 4-én felszabadu­lási lövészversenyt tarta­nak. A XII. kerületi KISZ- esek április 8-án és 9-én kétnapos felszabadulási emléktúrán vesznek részt. Angyalföldön április 24-én szolidaritási nagygyűlés lesz. Ifjúsági napok lesznek a XV., a XVI., a XIX., a XX. kerületben is. 4 Gondos, alapos tájékoztatás Jobb intézés, gyorsabb építés Javaslat közös bizottság szervezésére Az állam kedvezménye­ket ad az önerejükből épít­kezőknek — a lakásgon­dok megoldása ma is az egyik legfontosabb feladat —, az építkezéshez azon­ban sokszor nemcsak erő­s pénz, építőanyag, állami segítség —■, hanem türelem is kell; az engedélyezés, a hivatalos ügyek intézése, mint a népi ellenőrök ta­pasztalták, bonyolult. Gyors építkezés lassú ügy­intézéssel elképzelhetetlen. Tavaly a Fővárosi Fő­ügyészség, most pedig a népi ellenőrzés kereste az ellentmondás feloldásának lehetőségeit. A II. kerületben főleg társasházak épülnek. A ta­nács műszaki osztályára — tizenhárom ügyintéző dol­gozik itt — tavaly tizenegyezer beadvány érkezett; hatszáztizenöt építési engedélyt adtak ki. Az ügyintézés — a népi ellenőrök megálla­pításai szerint — általá­ban szabályos, a fő kifogás, hogy nem mindig tartják meg a har­mincnapos határidőt, vagy ha megtartják, rendszerint a huszonkilencedik napon válaszolnak a kérelemre. Pozitívum: a II. kerületi műszaki osztály dolgozói az építkezés megkezdése előtt mindenről tájékoztat­ják az érdeklődőket, pros­pektust adnak, ez meggyor­sítja az ügy­menetet, mert a kérést nem kell vissza­küldeni hiánypótlásra. Gondoskodnak a környe­zet védelméről, a zöld­övezet megóvásáról is. Ebben a kerületben nem szokás az ügyfelek idézése. Huzavonát az okoz, hogy a magántervezők kevéssé lel­kiismeretesen végzik mun­kájukat — a szövetkezetek és az állami vállalatok gondo­san elkészített terveit nem kell visszaadni kijavításra­ —, az sem ritka, hogy a­­ tanács figyelmezteti őket a kötelességükre. A népi el-­­lenőrök javaslata szerint a­­ magántervezőknek szövet-­­ kezetekbe kellene tömörül-­­ niük; ez megszüntetné az­­ ügyfelek kiszolgáltatottsá- í gát, s gyorsabbá tenné az­­ ügyintézést. Az építkezések meggyors í sításának legfontosabb­ feltétele a különféle ha-­­ tóságok munkájának ös­-­­­szehangolása volna. Az ügyintézés ugyanis nem­­ azért hosszadalmas, mert­ lassú a tanács, hanem mert­ az ügyfélnek több tucati mellékletet kell csatolnia­­ az építési kérelemhez. Kü­­­­lön-külön kell elmennie a­­ többi között a Gázművek-­­ hez, a Vízművekhez, a­­ KÖJÁL-hoz, a Kéménysep­­í­tő Vállalathoz. Ezek a ha­­­­tóságok közös bizottságot­­ szervezhetnének, s egy-­­szerre dönthetnének vala-­ mennyi engedélyről. Szük-­­­séges volna ez azért is,­­ mert­­ az építkezés befejeztével, sem egyenként, egymás­ után tartanának helyszí-­­­ni szemlét, mint most, s adnák hozzá­ j­­árulásukat a beköltözés-­­­hez, hanem közösen hatá­­­­roznának. A kész lakás­ nem állna hosszú ideig­­ üresen. A népi ellenőrök — bár­­ az építési ügyek más ré­­í­szeit vizsgálták — hasonló­­ megállapításra jutottak, mint a főügyészség. Most már csak a megvalósítás van hátra. (k. a.) ÉLETÜNK A SZÁMOKBAN Két kongresszus között A lakásépítés, a lakás­­helyzet javítása, a X. kongresszus határozatai­nak megfelelően, köz­ponti helyet foglal el a negyedik ötéves terv­ben. Az egymillió lakás felépítését előirányzó ti­zenöt éves lakásépítési programnak megfele­lően a korábbi tervidő­szak célkitűzéseinél mintegy százezerrel több, összesen négyszáz­­ezer lakást kívánnak építeni. Az építés üteme en­nek megfelelően az utóbbi években gyor­sult. HARMINC ÉVE TÖRTÉNT A dunántúli csata 31 hadosztállyal támadtak a németek Tíz nap alatt összeomlott a Tavasz Ébredése A Szovjet Tudósító Iroda jelenti 1945. március 14-én, szerdán: „Magyarországon a Balatontól északkeletre az ellenség SS-páncélos hadosztályai folytatták tá­madásukat a szovjet állá­sok ellen. Éjjel-nappal tart a kemény harc — volt olyan pont, ahol egyetlen rövid szakaszon egymás után húsz támadást vertek vissza a szovjet csapatok. A terepet az elesett hitleris­ták hullái, az ellenség meg­semmisített fegyverei bo­rítják”. NAGY ERŐK — Amikor ez a közle­mény megjelenik — mond­ja dr. Tóth Sándor alezre­des hadtörténész —, már a német hadvezetés is tudja, hogy a Dunántúlon március 6-án reggel indított ellen­­támadás, a Tavasz Ébredé­se hadművelet az összeom­lás előtt áll. Pedig a tá­madáshoz hatalmas erőket vontak össze: húsz gyalo­gos és tizenegy páncélos hadosztályt, összesen 431 ezer embert, 5630 löveget, aknavetőt, 875 harckocsit és rohamlöveget, 900 páncélo­zott szállítójárművet, 850 repülőgépet. A hadművelet­nek három irányban kellett kibontakoznia a dunántúli arcvonalon. A 6. SS-páncé­los hadsereg és a 6. tábori hadsereg a Velencei-tó és a Balaton közötti térségben, délkeleti irányban táma­dott, hogy Dunapentele— Dunaföldvár—Szekszárd szakaszon kijusson a Du­nához, majd előretörjön a Duna nyugati partja men­tén. A 2. páncélos hadse­regre az a feladat várt, hogy Nagykanizsa körzeté­ből Kaposvár felé mérjen csapást. A harmadik német támadó csoportnak, az F hadseregcsoport részeinek a Dráva déli partjáról, Donji Miholjac körzetéből Pécs—Szekszárd irányba kellett támadnia. A CÉL — Mi volt a hadművelet célja? — Közvetlen cél: a Du­nántúlon áttörni a 3. Uk­rán Front védelmét, a szov­jet csapatokat — Budapest felszabadítása után a 2. és 3. Ukrán Front már köz­vetlenül Ausztria és Dél- Németország felé fordul — visszavetni a Duna—Tisza közé, ezáltal megtartani a zalai és ausztriai olajme­zőket. Van azonban egy közvetett cél is. A náci ve­zérkar elképzelése szerint a hadászati főirányban, tehát a Berlin irányában támadó­­ szovjet csapatok elől kivont­­ 100—110 német hadosz­­­­tállyal az alpesi erődben­­ folytatják a harcot. Az Al­­­­pokra támaszkodó véde­­l­­emnek azonban alapfelté­­­­tele a Budapest—Bécs—­­ Grác hadászati háromszög , birtoklása, a Duna—Dráva-­­ vonalat tehát mindenáron­­ vissza kell szerezni. Ha si­­­­kerül, akkor Hitler tervei­­­­nek megfelelően a háború­­ befejezése, a Harmadik Bi­­­­rodalom teljes veresége­­ még ideig-óráig elodázható. • Ma már tudjuk, hogy Hit­­­ler mániákusan reményke­­­­dett a szövetségesek között , kirobbanó konfliktusban, s­­ az is tény, hogy szövetsé­­­­gese, Japán, még h­arcolt,­­ erőket kötött le. Hitler tak­­­­tikája az időhúzás volt, s­­ ennek a kalandortaktiká­­­­nak egyik tartópillére a­­ Tavasz Ébredése hadmű­­­­velet, amelyet egyébként­­ már eleve kudarcra ítélt­­ egy taktikai hiba ... ! GARAMI TÁMADÁS *• ! — A garami támadás? ! — Igen. 1945. február 17-­­ én egy SS-páncélos hadtest ! csapást mér a 7. gárdahad­­­­sereg Garamon elfoglalt­­ hídfőjére. A csapás súlyos,­­ de ez az egyetlen jele, hogy­­ a Dunántúlon nagyszabású , német ellentámadás várha­­t­­ó. A szovjet felderítés ezt­­t a véleményt igazolja. En­­­­nek megfelelően a Bécs el­leni támadásra készülő 3.­­ Ukrán Front megkapja a főhadiszállás utasítását: a támadási felkészüléssel egyidőben készüljön fel a védelemre. A garami táma­dás leleplezte a hadműve­letet, a váratlansági ténye­ző hadműveleti és harcá­szati előnyeit a támadás előtt elvesztették a néme­tek. A 3. Ukrán Front csa­patai február 17. és már­cius 5. között több védővo­nalból álló, 35 kilométer mélységű védelmi rendszert építhettek ki, amelyet az­tán megfelelően felkészítet­tek a várható páncélostá­madások elhárítására. En­nek a rendkívül gondosan megtervezett védelmi rend­szernek köszönhető, hogy a szovjet, valamint a bolgár és a jugoszláv csapatok a tíznapos, egyetlen percre sem szünetelő öldöklő harc­ban mindvégig kitarthat­nak. MEGTAGADOTT PARANCS — Milyenek az erőviszo­nyok? — A 3. Ukrán Front kö­telékébe 37 szovjet és 6 bolgár lövészhadosztály, 2 harckocsihadtest, egy gépe­sített hadtest és egy lovas­hadtest tartozott — össze­sen 407 ezer katona és tiszt­­, 6890 löveg, aknavető, 407 harckocsi és rohamlö­­veg, 965 repülőgép. Az erő­viszonyok tehát nagyjából egyenlőek, a harckocsikat és rohamlövegeket tekint­ve viszont kétszeres a né­met fölény. Ennek ellenére a védelmet sehol sem tud­ják áttörni, egyik támadá­si irányban sem: a Dráva északi partja mentén mind­össze 4—6 kilométer mély­ségben sikerül beékelődni­ük az 1. Bolgár Hadsereg védelmébe, illetve 6—8 ki­lométernyire a bolgár és jugoszláv védelmi vonalba. Sepp Ditrich SS-tábornok fő irányban támadó páncé­losai jutnak legmesszebb a Sió- és a Sárvíz-csatorna között: megközelítik Si­montornyát és a Velencei­tó felé támadó erők Gárdo­nyig jutnak. Az eredmény koránt sincs arányban az elszenvedett veszteséggel: a hadművelet tíz napja alatt a németek negyven­ezer halottat vesztenek ... Március 15-én estére már mindenki előtt nyilvánvaló a Tavasz Ébredése hadmű­velet tökéletes csődje, Gu­­derian vezérezredes, az OKH vezérkari főnöke kénytelen jelenteni Hitler­nek: „a legkipróbáltabb SS-hadosztályok is páni ré­mületben menekülnek.­ az Adolf Hitler SS-páncé­los testőrhadosztály pedig egyszerűen megtagadta az engedelmességet — nem hajlandó tovább harcolni... Március 16-án reggel a szovjet tüzérség egyórás, gyilkos erejű pergőtüze után a 3. Ukrán Front csa­patai védelemből támadás­ba lendülnek. Áttörik a német peremvonalakat — a harc már a német véde­lemben tombol. Március 16-tól 24-ig a szovjet csa­patok 100 kilométer széles arcvonalon 70 kilométert nyomulnak előre. A Tavasz Ébredése hadművelet — a magyarországi hadszíntér, és a háború elhúzódásának reménye — végérvényesen elveszett. Balogh László Az Országos Idegenforgalmi Tanács pályázata Az Országos Idegenfor­galmi Tanács pályázatot hirdet a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok­nak kempingek, bungaló­telepek építésére, korsze­rűsítésére, elárusítóhelyek létesítésére. A nyertes vállalatok ál­la­mi támogatást kaphatnak a tervek kivitelezésére. A pályázók között előnyt élveznek, akik nemzetközi főútvonalak mentén vagy a most fej­lődésnek indult kirándu­lóhelyeken kívánnak szálláshelyeket kialakítani. A Balaton körül, a Duna­kanyarban és más, nagy forgalmú helyeken a hét­végi, az időszakos árusító­helyek létesítését támogat­ják elsősorban, ezen belül is a tejet, tejterméket, gyü­mölcsöt, zöldséget, kenye­ret, péksüteményt, vala­mint a grillcsirkét árusító pavilonok, üzletek építését. A pályázat nyertesei 50 százalékos, vissza nem térítendő állami támoga­tást kapnak terveik kivi­telezéséhez, s a beruházási összeg 30, illetve 35 százalékára bank­hitelt vehetnek fel. Brehm J­ó, jó. — mondta a dra­maturg —, de túl könnyű. Tudod, valami irodalmi kellene, aminek mondanivalója is van. Egy kicsit nevelni, tanítani is kell a közönséget. És lehe­tőleg olyasmi, amiben zene van. A közönség imádja a szép, dallamos zenét. Teg­nap voltam egy Strauss, Lehár, Kálmán dalesten. Óriási siker volt. Az éne­keseket nem engedték le a színpadról. Ráadást ráadás követett. — Jó, jó, de én nem va­gyok se Strauss, se Lehár. — Mondtam, hogy az vagy? De kitalálhatnál va­lamit, ami értékes, ami is­meretterjesztő és betétként szerepelhetne benne Lehár, meg a többi. Na de őszin­tén szólva, magam sem tu­dom, hogy mi lenne jó... Egy héttel később beállí­tottam hozzá és átadtam neki Alfred Brehm élete című művemet, amelynek szövege ez volt: Előadó: Kedves közön­ség! Alfred Brehmről, a nagy zoológusról fogok elő­adást tartani. Brehm 1829- ben született. Már fiatal korában nagy feltűnést kel­tett a dunai halak életéről szóló tanulmányával. (Zene: Kék Duna kerin­gő.) Előadó: Huszonnyolc éves korában már ismert zoológus volt. Átkelt az óceánon és az amerikai bö­lényeket tanulmányozta. (Zene: Túl az óper­en­cián, boldogok leszünk ...) Előadó: Mint a hambur­gi állatkert igazgatója könyvet írt a lovak fajtái­ról. (Zene: Szomorú ló, Ko­vács Kati slágere) Előadó: Megkezdte nagy műve megírását, a tízköte­tes „Nagy Brehmet”. Elő­ször a madarak életéről írott kötete jelent meg. (Zene: Darumadár, ha elszállsz dél felé ...) Előadó: Kanadában, a messzi erdőségben, az erdei vadak élete volt tanulmá­nyának tárgya. (Zene: Lehár: Messze a nagy erdő...) Előadó: Fáradhatatlan volt. Járt erre, járt arra, járt mindenütt... (Zene: Haccacáré erre, haccacáré arra ...) Előadó: ötödik könyve a jeges, a barna és az örvös medvékkel foglalkozott... (Zene: Dirmeg-dörmög a medve, nincsen neki jó­kedve ...) Itt azért hagytam abba a tudományos előadást, mert több jó lemezem nincs ... Palásti László

Next