Esti Hírlap, 1975. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-01 / 51. szám
Beszámoló jelentés a budapesti pártértekezleten ___________________________________________________________________________________________________. Valóra váltak a X. kongresszus határozatai Ma reggel megkezdődött a budapesti pártértekezlet, amelynek résztvevői — a többi között — megvitatják az MSZMP Budapesti Bizottságának jelentését a X. kongresszus óta végzett munkáról. Az írásos beszámoló a bevezetőben megállapítja: „A főváros társadalmi, politikai és kulturális élete a X. kongreszszus által meghatározott irányban fejlődött, Budapest társadalmi életét politikai kiegyensúlyozottság jellemzi. A párt és a kormány politikáját a főváros lakossága magáénak érzi és tettekkel támogatja. Kedvezően alakultak a szocialista építés feltételei. Az utóbbi négy évben minden megelőző tervidőszakot meghaladó ütemben fejlődött a főváros. A dolgozók kedvezőbb életkörülmények között élnek.” Társadalmi viszonyok A főváros társadalmi viszonyainak alakulását vizsgálva a jelentés elemzi a budapesti munkások anyagi, szociális, eszmei, politikai helyzetét. Megállapítja: a 000 ezer budapesti munkás meghatározója a város társadalmi életének, aktív támogatója a párt politikájának, önzetlensége, felelőssége, kezdeményezőkészsége példamutató más társadalmi rétegeknek is. A múlt évek tanulságai bizonyítják, hogy a munkásság gondolkodása és cselekvése mindjobban szocialista jellegű, közöttük hatnak legkevésbé a szocializmustól idegen nézetek. A nagyüzemi munkások meggyőződéssel dolgoznak, élesen és határozottan bírálják, a termelő munkát akadályozó hibákat, az önzést, a harácsolást, a szocializmustól idegen nézeteket és magatartásformákat. Budapesten négyszázezren dolgoznak szellemi munkakörben, közülük több mint 110 ezer értelmiségi. Ennek a rétegnek az elméleti és ideológiai kérdések iránti érdeklődése fokozódott, erősödött a marxizmus—leninizmus eszméinek hatása. A fejlődést bizonyítja, hogy egy-egy kritikus esemény már nem okozott olyan politikai-ideológiai bizonytalanságot, megtorpanást, mint a korábbi években. de. Ez akadályozza a szelektív és intenzív iparfejlesztést. A Politikai Bizottság múlt év március 12-i határozata az ellentmondásokat feltárta és meghatározta az állami szervek tennivalóit. 1975 közepére elkészül a fővárosi ipar és az agglomeráció iparának összehangolt fejlesztési koncepciója. Megállapítja a jelentés, hogy elkezdődött az ipar szerkezetének kedvező átalakítása. Gond viszont, hogy a sok új termék bevezetésével egyidejűleg viszonylag még kevés korszerűtlen és gazdaságtalan termék gyártását szüntették meg. Négy év alatt a budapesti székhelyű szocialista építőipar termelése az országossal azonos ütemben, évi átlagban 6,6 százalékkal növekedett. A lakásépítésben jelentősek az eredmények. Nőtt a budapesti építőipar termelékenysége. Gond viszont, hogy az átadott építmények kivitelezési ideje növekedett. Ehhez hozzájárult, hogy nem voltak készen idejében a komplett tervdokumentációk, vagy hiányzott a tervek folyamatos átadása. A kivitelezési idő elhúzódását munkaszervezési hibák is befolyásolták. jelentés beszámol róla, hogy fontos oktatáspolitikai feladat az általános iskolai nevelőmunka továbbfejlesztése. Az eddigi hatékony intézkedések hatására javultak az oktatás tárgyi feltételei, csökkent az osztályismétlők száma. Oktatás, tudomány Budapesten mintegy húszezer pedagógus dolgozik. A párt-, állami és társadalmi szervek a múlt négy évben fokozott figyelemmel foglalkoztak a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javításával, lakáshelyzetük megoldásával, erkölcsi megbecsülésükkel. A felsőoktatásban emelkedett az oktatás színvonala, örvendetes a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek sokoldalú támogatása. A tudománypolitikai irányelvek jelentősen átalakították a tudományos közélet szellemét — állapítja meg a jelentés. A tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre költött anyagi eszközök növekedése nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelem gyarapodása. Kedvező, hogy Budapesten több mint száz termelőüzemben működik kutató, fejlesztő részleg. A múlt időszak nagy eredménye a közművelődés átfogó koncepciójának kidolgozása a Központi Bizottság 1974-es közművelődési határozata alapján. Jelentősek az eredmények a felnőttoktatás formáiban, bürokratizmus és előfordul jogsértés is. Az igazságügyi és belügyi szervek a beszámolási időszakban a X. kongreszszus és a budapesti pártértekezlet határozatait következetesen érvényesítették, összehangolt munkájuk hozzájárult, hogy a fővárosban szilárd a közrend és a közbiztonság. A pártélet fejlődésével kapcsolatban megállapítja a jelentés, hogy a budapesti pártszervezetekben érvényesül a demokratikus centralizmus, a vezető testületekben pedig a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elve. A Budapesti Pártbizottság és végrehajtó bizottság sok fontos ügyben kezdeményezően lépett fel. Sokoldalúan foglalkozott a párt belső életével, gazdaságpolitikai, ideológiai, államigazgatási, várospolitikai és kulturális problémákkal. Megkülönböztetett figyelmet fordított a kommunista magatartás és életmód kérdéseire. A szervezeti fejlődésről szólva megállapítja a jelentés, hogy a pártban erősödött a munkás jelleg. A több mint kétszázezer fővárosi párttag 71 százalékának eredeti foglalkozása munkás és paraszt. Gazdaság A főváros szocialista gazdasági építő munkájáról szólva a jelentés hangsúlyozza, hogy Budapest gazdasága az 1970-es pártértekezlet óta tovább fejlődött, s hozzájárult a népgazdaság eredményeinek gyarapodásához. A haladást azonban a munkaerő-gazdálkodásban meglevő feszültségek nehezítették, s gond, hogy hiányzik a fővárosra vonatkozó iparpolitikai koncep • • Üzemi demokrácia Az üzem- és munkaszervezésről szólva a jelentés megállapítja: a szervezőmunkában egyelőre legnagyobb az irányítás-, az igazgatás- és az ügyvitelszervezés súlya, a gyorsabb haladáshoz viszont nagy szükség van a termelés jobb műszaki előkészítésére, a technológiai színvonal emelésére, a teljesítménykövetelmények szigorítására. Több üzemszervezőre, rendszer-, folyamat- és ügyvitelszervezőre van szükség. A szocialista munkaverseny a múlt négy évben jelentősen fejlődött, tartalma bővült, formája változatosabb lett. Ebben része van a Központi Bizottság 1971 decemberi határozatának. A brigádok a kongresszusi munkaversenyben vizsgáztak igazán. A múlt évi eredmények bizonyították, hogy az üzemi kollektívák becsülettel teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Az üzemi pártszervezetek többsége a legfontosabb vállalati feladatokra összpontosítja figyelmét. Fontos tennivalónak tartják az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztését. Továbbra is cél, hogy a munkások, az értelmiségiek és az alkalmazottak kapjanak meg minden lehetőséget a munka hatékonyságát növelő, alkotó kezdeményezésre. A közoktatás és a tudományos élet elemzésekor a Szilárd közrend A főváros egészségügyi helyzetéről szólva megállapítja a jelentés, hogy — a haladás ellenére — Budapest még nem részesül helyzetének megfelelően az egészségügyre szánt fejlesztési alapból. Az etikai helyzet egyes területeken már-már veszélyezteti a megfelelő betegellátást. Vannak divatos szakmák, az úgynevezett „nem kereső” szakmák pedig elnéptelenednek. Felhívja a figyelmet a jelentés, hogy a magánrendelés sok helyen összefonódik az állami intézményekben, állami eszközökkel folytatott betegellátással. A tanácsok munkájáról az államélet demokratizmusáról szólva megállapítja a Budapesti Pártbizottság beszámolója, hogy a tanácstörvény rendezte a tanácsok feladatkörét, növelte önállóságukat és felelősségüket. Javult a hatósági munka, mégis visszatérő gond a Új feladatok A Budapesti Pártbizottság jelentése a főváros társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődését szolgáló tennivalókat is megjelölte. Ezek között hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a párt befolyását, mindenekelőtt a munkások között. Tovább kell javítani a munkások élet- és munkakörülményeit. A gazdasági munkában legfontosabb, hogy megvalósuljanak a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatában foglalt feladatok. A termelés szerkezetét a kereslet gyors változásával összhangban kell átalakítani, fontos a gazdaságtalan termelés csökkentése, az építőiparban javítani kell a munka szervezettségét, a kapacitást több területen növelni és koncentrálni kell, hogy megvalósuljanak az ötödik ötéves terv fővárosi fejlesztési céljai. A közoktatásban jelentős tennivaló, hogy minden iskolában körültekintően foglalkozzanak a fizikai dolgozók gyermekeivel. A tudományos életben pedig lényeges, hogy a kutatások jobban szolgálják gazdaságpolitikai és társadalmi céljaink megvalósítását. A Budapesti Pártbizottság szorgalmazza a kongreszszusi teremmel kombinált új Nemzeti Színház és az új budapesti sportcsarnok felépítését. A beszámoló után a budapesti pártértekezlet megkezdte a jelentés fölötti vitát. Városunk Budapest !Köszöntjük a budapesti pártértekezlet küldötteit, résztvevőit. Budapest kommunistáinak parlamentje fővárosunkról, a fővárosiakról tanácskozik. Az elmúlt négy esztendő eredményeit, tanulságait összegező pártértekezlet célja, a holnap és a következő évek tennivalóinak kijelölése valamennyi budapesti ember ügye, a személyes sorsok alakulása elválaszthatatlan a város egészének változásától, fejlődésétől. A főváros sorsáról, valamennyi lakójának jobb, kényelmesebb, emberibb életéről van szó. Megszoktuk már az elmúlt harminc év alatt, hogy minden messzeható kérdés első elemzői, az ellentmondások feltárásának kezdeményezői, megfogalmazói, végrehajtásának szervezői a pártszervezetek, a kommunisták voltak. S hogy harminc évvel ezelőtt a semmiből élni tudott Pest és Buda, hogy élni akart, ahhoz a kommunisták adták az évek múlásával erősödő hitet és erőt. Indokoltan állapítja meg a mai értekezlet beszámolója, hogy a főváros kommunistái eredményesen szervezték a X. kongresszus határozatainak végrehajtását is és közben — az irányelvek vitájának tanulságai alapján — már felkészültek a XI. kongresszus hosszú távú döntéseinek végrehajtására, mindazon feladatok pontos meghatározására, amelyek ebből budapesti tennivalók, s amelyek nélkül nincs szocialista városfejlesztés. Budapest kommunistáinak tevékenységét a humanizmus jellemzi. Ez a tény nyomon követhető a várospolitika minden ágában. Ami döntés született a különböző pártfórumokon a fővárosért és lakóiért, acélba és betonba foglalt valóság lett: a több lakás, óvoda és bölcsőde, a több iskola, művelődést adó kultúrház, pihenőpark és sportpálya, kórházi és egészségügyi intézmény. Budapesten, az országban először, ez év végére soron kívül megoldják a nagycsaládosok lakásgondját. Változatlanul , de nagyobb szellemi és anyagi erővel folyik tovább a harc a legfontosabb társadalompolitikai kérdés, a lakáshelyzet megoldásáért. Naponként tapasztaljuk, hogy a metró kelet—nyugati szakaszával máris megváltozott a város közlekedésének természetrajza, s az észak— déli vonal gyorsabb építése, az eredeti határidő előtti használata az ország lakóinak további kényelmes utazását biztosítja. Az új sportcsarnok, az új nagy kórház építése, az új, a város rangjához méltó Nemzeti Színház fölépítésének igénye, mind-mind ennek az emberi szolgálatnak a részei. És nem véletlen, hogy a pártértekezlet figyelme arra is kiterjedt, hogy a város egészséges életének nemcsak azok a feltételei, hogy új kórházakat építsenek, bővítsék, korszerűsítsék a meglevőket, azzal is számolni kell, hogy az életkor meghosszabbodásával új betegségek jelentkezhetnek, s az ember védelme a legfontosabb, az egészségügy egészének korszerűsítésével, a megelőzéssel folytatódik. Ehhez természetesen odatartozik a környezetvédelem, a tiszta levegő, az egészséges ivóvíz, a fáradtságot elűző szórakozás, a pihentető erdő és park léte, építése.. Is tndjuk, hogy a lehetőségeink itt még nagyon elmaradnak a valóságos igények mögött. Senki nem vitatja, hogy sok a megoldatlan gond, az idegesítő rendetlenség, nemtörődömség, a múltból kapott eltorzult örökség, s ezeket egyik napról a másikra nem lehet fölszámolni. De úgy kell tervezni és építkezni, hogy minden tettünkben az ember védelme érvényesüljön. Budapest élete minden vonatkozásban közügy. Ami itt történik, arra itthon és külföldön is odafigyelnek. A vidékieknek idegenforgalmi program a főváros meglátogatása, jó a viszontagságok nélküli utazás, a város értékeiben való gyönyörködés, a Körút, a bevásárlás és az itt kapott gyógyulás. És ez évről évre gyorsabb, szebb és egyszerűbb és teljesebb lesz. A közügy abban is megfogalmazható, hogy a fővárosiak, de megyei városaink is az elmúlt években oly sokat tettek Budapestért. A város iránti tisztelet és megbecsülés a fáradhatatlanul és önzetlenül végzett társadalmi munkában lett valóság, hiszen amiben kezünk munkája van, azt sokkal közelebbbinek érezzük magunkhoz. A város építésének, környezetünk kellemessé válásának alapjai, szervezői a főváros kommunistái voltak. A humanizmustól elválaszthatatlan, hogy a különböző hivatalok, intézmények, államigazgatási szervek jól és gyorsan és főleg hatékonyan, egyszerűen intézzék az állampolgárok ügyes-bajos dolgait. Azzal a figyelemmel és felelősséggel, amely megteremti minden fórumon a jogok és kötelességek, a felelősség összhangját, eredményesebbé teheti a munkát, helyi és közösségi döntésekben igényli a lakosság részvételét, erősíti a szocialista demokratizmust. Szükséges, hogy a város lakói minden lépést ismerjenek, ami itt történik, véleményt mondjanak, meghallgassák javaslataikat, ne ügyfelek, hanem gazdák maradjanak — így gondolkozzanak és dolgozzanak a jövőben is városunkért, Budapestért. Paizs Gábor