Esti Hírlap, 1975. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-01 / 51. szám

Beszámoló jelentés a budapesti pártértekezleten ___________________________________________________________________________________________________. Valóra váltak a X. kongresszus határozatai Ma reggel megkezdődött a budapesti pártértekezlet, amelynek résztvevői — a többi között — megvitatják az MSZMP Budapesti Bizottságának jelentését a X. kongresszus óta végzett munkáról. Az írásos be­számoló a bevezetőben megállapítja: „A főváros társadalmi, politikai és kul­turális élete a X. kongresz­­szus által meghatározott irányban fejlődött, Buda­pest társadalmi életét po­litikai kiegyensúlyozottság jellemzi. A párt és a kor­mány politikáját a főváros lakossága magáénak érzi és tettekkel támogatja. Kedve­zően alakultak a szocialis­ta építés feltételei. Az utóbbi négy évben minden megelőző tervidőszakot meghaladó ütemben fejlő­dött a főváros. A dolgozók kedvezőbb életkörülmények között élnek.” Társadalmi viszonyok A főváros társadalmi vi­szonyainak alakulását vizs­gálva a jelentés elemzi a budapesti munkások anya­gi, szociális, eszmei, poli­tikai helyzetét. Megállapít­ja: a 000 ezer budapesti munkás meghatározója a város társadalmi életé­nek, aktív támogatója a párt politikájának, önzetlensége, felelőssége, kezdeményezőkészsége pél­damutató más társadalmi rétegeknek is. A múlt évek tanulságai bizonyítják, hogy a munkásság gondolkodása és cselekvése mindjobban szocialista jellegű, közöt­tük hatnak legkevésbé a szocializmustól idegen né­zetek. A nagyüzemi mun­kások meggyőződéssel dol­goznak, élesen és határo­zottan bírálják, a termelő munkát akadályozó hibá­kat, az önzést, a harácso­­lást, a szocializmustól ide­gen nézeteket és magatar­tásformákat. Budapesten négyszázez­ren dolgoznak szellemi munkakörben, közülük több mint 110 ezer értelmiségi. Ennek a rétegnek az elmé­leti és ideológiai kérdések iránti érdeklődése fokozó­dott, erősödött a marxiz­mus—leninizmus eszméinek hatása. A fejlődést bizo­nyítja, hogy egy-egy kri­tikus esemény már nem okozott olyan politikai-ideo­lógiai bizonytalanságot, megtorpanást, mint a ko­rábbi években. d­e. Ez akadályozza a sze­lektív és intenzív iparfej­lesztést. A Politikai Bizott­ság múlt év március 12-i határozata az ellentmondá­sokat feltárta és meghatá­rozta az állami szervek tennivalóit. 1975 közepére elkészül a fővárosi ipar és az agglo­meráció iparának össze­hangolt fejlesztési kon­cepciója. Megállapítja a jelentés, hogy elkezdődött az ipar szerkezetének kedvező át­alakítása. Gond viszont, hogy a sok új termék beve­zetésével egyidejűleg vi­szonylag még kevés korsze­rűtlen és gazdaságtalan termék gyártását szüntették meg. Négy év alatt a buda­pesti székhelyű szocialista építőipar termelése az or­szágossal azonos ütemben, évi átlagban 6,6 százalék­kal növekedett. A lakásépítésben jelentő­sek az eredmények. Nőtt a budapesti építőipar termelékenysége. Gond viszont, hogy az át­adott építmények kivitele­zési ideje növekedett. Eh­hez hozzájárult, hogy nem voltak készen idejében a komplett tervdokumentá­ciók, vagy hiányzott a ter­vek folyamatos átadása. A kivitelezési idő elhúzódását munkaszervezési hibák is befolyásolták. jelentés beszámol róla, hogy fontos oktatáspoliti­kai feladat az általános iskolai nevelőmunka to­vábbfejlesztése. Az eddigi hatékony intézkedések ha­tására javultak az oktatás tárgyi feltételei, csökkent az osztályismétlők száma. Oktatás, tudomány Budapesten mintegy húszezer pedagógus dolgo­zik. A párt-, állami és tár­sadalmi szervek a múlt négy évben fokozott fi­gyelemmel foglalkoztak a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javításával, lakáshelyzetük megoldásá­val, erkölcsi megbecsülé­sükkel. A felsőoktatásban emel­kedett az oktatás színvo­nala, örvendetes a fizikai dolgozók tehetséges gyer­mekeinek sokoldalú támo­gatása. A tudománypolitikai irányelvek jelentősen át­alakították a tudományos közélet szellemét — álla­pítja meg a jelentés. A tu­dományos kutatásra és műszaki fejlesztésre köl­tött anyagi esz­közök növe­kedése nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelem gya­rapodása. Kedvező, hogy Budapes­ten több mint száz ter­melőüzemben működik kutató, fejlesztő részleg. A múlt időszak nagy eredménye a közművelődés átfogó koncepciójának ki­dolgozása a Központi Bi­zottság 1974-es közműve­lődési határozata alapján. Jelentősek az eredmények a felnőttoktatás formáiban, bürokratizmus és előfordul jogsértés is. Az igazságügyi és bel­ügyi szervek a beszámolási időszakban a X. kongresz­­szus és a budapesti pártér­tekezlet határozatait követ­kezetesen érvényesítették, összehangolt munkájuk hozzájárult, hogy a fővá­rosban szilárd a közrend és a közbiztonság. A pártélet fejlődésével kapcsolatban megállapítja a jelentés, hogy a buda­pesti pártszervezetekben érvényesül a demokratikus centralizmus, a vezető tes­tületekben pedig a kollek­tív vezetés és az egysze­mélyi felelősség elve. A Budapesti Pártbizottság és végrehajtó bizottság sok fontos ügyben kezdemé­­nyezően lépett fel. Sokoldalúan foglalkozott a párt belső életével, gazdaságpolitikai, ideoló­giai, államigazgatási, vá­rospolitikai és kulturális problémákkal. Megkülönböztetett figyel­met fordított a kommunis­ta magatartás és életmód kérdéseire. A szervezeti fejlődésről szólva megállapítja a je­lentés, hogy a pártban erő­södött a munkás jelleg. A több mint kétszázezer fő­városi párttag 71 százalé­kának eredeti foglalkozá­sa munkás és paraszt. Gazdaság A főváros szocialista gaz­dasági építő munkájáról szólva a jelentés hangsú­lyozza, hogy Budapest gaz­dasága az 1970-es pártérte­kezlet óta tovább fejlődött, s hozzájárult a népgazdaság eredményeinek gyarapodá­sához. A haladást azonban a munkaerő-gazdálkodás­ban meglevő feszültségek nehezítették, s gond, hogy hiányzik a fővárosra vonat­kozó iparpolitikai koncep­ • • Üzemi demokrácia Az üzem- és munkaszer­vezésről szólva a jelentés megállapítja: a szervező­­munkában egyelőre legna­gyobb az irányítás-, az igazgatás- és az ügyvitel­­szervezés súlya, a gyorsabb haladáshoz viszont nagy szükség van a ter­melés jobb műszaki elő­készítésére, a technoló­giai színvonal emelésére, a teljesítménykövetel­mények szigorítására. Több üzemszervezőre, rend­szer-, folyamat- és ü­gyvi­­telszervezőre van szükség. A szocialista munkaver­seny a múlt négy évben je­lentősen fejlődött, tartalma bővült, formája változato­sabb lett. Ebben része van a Központi Bizottság 1971 decemberi határozatának. A brigádok a kongresszusi munkaversenyben vizsgáz­tak igazán. A múlt évi eredmények bizonyították, hogy az üzemi kollektívák be­csülettel teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Az üzemi pártszerveze­tek többsége a legfonto­sabb vállalati feladatokra összpontosítja figyelmét. Fontos tennivalónak tart­ják az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztését. Továbbra is cél, hogy a munkások, az értelmiségiek és az alkalmazottak kapja­nak meg minden lehetősé­get a munka hatékonysá­gát növelő, alkotó kezde­ményezésre. A közoktatás és a tudo­mányos élet elemzésekor a Szilárd közrend A főváros egészségügyi helyzetéről szólva megálla­pítja a jelentés, hogy — a haladás ellenére — Buda­pest még nem részesül helyzetének megfelelően az egészségügyre szánt fej­lesztési alapból. Az etikai helyzet egyes területeken már-már veszélyezteti a megfelelő betegellátást. Vannak divatos szakmák, az úgynevezett „nem kere­ső” szakmák pedig elnép­telenednek. Felhívja a fi­gyelmet a jelentés, hogy a magánrendelés sok helyen összefonódik az állami in­tézményekben, állami esz­közökkel folytatott betegel­látással. A tanácsok munkájáról az államélet demokratiz­musáról szólva megállapít­ja a Budapesti Pártbizott­ság beszámolója, hogy a tanácstörvény rendezte a tanácsok feladatkörét, növelte önállóságukat és felelősségüket. Javult a hatósági munka, mégis visszatérő gond a Új feladatok A Budapesti Pártbizott­ság jelentése a főváros tár­sadalmi, politikai, gazdasá­gi és kulturális életének fejlődését szolgáló tenni­valókat is megjelölte. Ezek között hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a párt be­folyását, mindenekelőtt a munkások között. Tovább kell javítani a munkások élet- és munkakörülmé­nyeit. A gazdasági munkában legfontosabb, hogy megva­lósuljanak a Központi Bi­zottság 1974. december 5-i határozatában foglalt fel­adatok. A termelés szerke­zetét a kereslet gyors vál­tozásával összhangban kell átalakítani, fontos a gazda­ságtalan termelés csökken­tése, az építőiparban javíta­ni kell a munka szervezett­ségét, a kapacitást több te­rületen növelni és kon­centrálni kell, hogy megva­lósuljanak az ötödik ötéves terv fővárosi fejlesztési céljai. A közoktatásban jelentős tennivaló, hogy minden is­kolában körültekintően fog­lalkozzanak a fizikai dolgo­zók gyermekeivel. A tudo­mányos életben pedig lé­nyeges, hogy a kutatások jobban szolgálják gazdaság­­politikai és társadalmi cél­jaink megvalósítását. A Budapesti Pártbizottság szorgalmazza a kongresz­­szusi teremmel kombinált új Nemzeti Színház és az új budapesti sportcsarnok felépítését. A beszámoló után a bu­dapesti pártértekezlet meg­kezdte a jelentés fölötti vi­tát. Városunk Budapest !Köszöntjük a budapesti pártértekezlet küldötteit, résztvevőit. Budapest kommunistáinak parlamentje főváro­sunkról, a fővárosiakról tanácskozik. Az elmúlt négy esztendő eredményeit, tanulságait összegező pártértekezlet célja, a holnap és a következő évek tennivalóinak kijelölése valamennyi budapesti em­ber ügye, a személyes sorsok alakulása elválaszt­hatatlan a város egészének változásától, fejlődésé­től. A főváros sorsáról, valamennyi lakójának jobb, kényelmesebb, emberibb életéről van szó. Megszoktuk már az elmúlt harminc év alatt, hogy minden messzeható kérdés első elemzői, az el­lentmondások feltárásának kezdeményezői, megfo­galmazói, végrehajtásának szervezői a pártszerveze­tek, a kommunisták voltak. S hogy harminc évvel ez­előtt a semmiből élni tudott Pest és Buda, hogy élni akart, ahhoz a kommunisták adták az évek múlásá­val erősödő hitet és erőt. Indokoltan állapítja meg a mai értekezlet beszámolója, hogy a főváros kommu­nistái eredményesen szervezték a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását is és közben — az irány­elvek vitájának tanulságai alapján — már felkészül­tek a XI. kongresszus hosszú távú döntéseinek vég­rehajtására, mindazon feladatok pontos meghatáro­zására, amelyek ebből budapesti tennivalók, s ame­lyek nélkül nincs szocialista városfejlesztés. Budapest kommunistáinak tevékenységét a hu­manizmus jellemzi. Ez a tény nyomon követhető a várospolitika minden ágában. Ami döntés született a különböző pártfórumokon a fővárosért és lakóiért, acélba és betonba foglalt valóság lett: a több lakás, óvoda és bölcsőde, a több iskola, művelődést adó kultúrház, pihenőpark és sportpálya, kórházi és egész­ségügyi intézmény. Budapesten, az országban elő­ször, ez év végére soron kívül megoldják a nagycsa­­ládosok lakásgondját. Változatlanul , de nagyobb szellemi és anyagi erővel folyik tovább a harc a leg­fontosabb társadalompolitikai kérdés, a lakáshelyzet megoldásáért. Naponként tapasztaljuk, hogy a met­ró kelet—nyugati szakaszával máris megváltozott a város közlekedésének természetrajza, s az észak— déli vonal gyorsabb építése, az eredeti határidő előtti használata az ország lakóinak további kényel­mes utazását biztosítja. Az új sportcsarnok, az új nagy kórház építése, az új, a város rangjához méltó Nemzeti Színház fölépítésének igénye, mind-mind ennek az emberi szolgálatnak a részei. És nem vé­letlen, hogy a pártértekezlet figyelme arra is kiter­jedt, hogy a város egészséges életének nemcsak azok a feltételei, hogy új kórházakat építsenek, bő­vítsék, korszerűsítsék a meglevőket, azzal is szá­molni kell, hogy az életkor meghosszabbodásával új betegségek jelentkezhetnek, s az ember védelme a legfontosabb, az egészségügy egészének korszerűsí­tésével, a megelőzéssel folytatódik. Ehhez természe­tesen odatartozik a környezetvédelem, a tiszta leve­gő, az egészséges ivóvíz, a fáradtságot elűző szóra­kozás, a pihentető erdő és park léte, építése.. Is tndjuk, hogy a lehetőségeink itt még nagyon el­maradnak a valóságos igények mögött. Senki nem vitatja, hogy sok a megoldatlan gond, az idege­sítő rendetlenség, nemtörődömség, a múltból kapott eltorzult örökség, s ezeket egyik napról a másikra nem lehet fölszámolni. De úgy kell tervezni és épít­kezni, hogy minden tettünkben az ember védelme érvényesüljön. Budapest élete minden vonatkozásban közügy. Ami itt történik, arra itthon és külföldön is odafi­gyelnek. A vidékieknek idegenforgalmi program a főváros meglátogatása, jó a viszontagságok nélküli utazás, a város értékeiben való gyönyörködés, a Körút, a bevásárlás és az itt kapott gyógyulás. És ez évről évre gyorsabb, szebb és egyszerűbb és tel­jesebb lesz. A közügy abban is megfogalmazható, hogy a fővárosiak, de megyei városaink is az el­múlt években oly sokat tettek Budapestért. A város iránti tisztelet és megbecsülés a fáradhatatlanul és önzetlenül végzett társadalmi munkában lett való­ság, hiszen amiben kezünk munkája van, azt sokkal közelebbbinek érezzük magunkhoz. A város építé­sének, környezetünk kellemessé válásának alapjai, szervezői a főváros kommunistái voltak. A humanizmustól elválaszthatatlan, hogy a kü­lönböző hivatalok, intézmények, államigazga­tási szervek jól és gyorsan és főleg hatékonyan, egyszerűen intézzék az állampolgárok ügyes-bajos dolgait. Azzal a figyelemmel és felelősséggel, amely megteremti minden fórumon a jogok és kötelessé­gek, a felelősség összhangját, eredményesebbé teheti a munkát, helyi és közösségi döntésekben igényli a lakosság részvételét, erősíti a szocialista demokra­tizmust. Szükséges, hogy a város lakói minden lé­pést ismerjenek, ami itt történik, véleményt mond­janak, meghallgassák javaslataikat, ne ügyfelek, hanem gazdák maradjanak — így gondolkozzanak és dolgozzanak a jövőben is városunkért, Budapestért. Paizs Gábor

Next