Esti Hírlap, 1975. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-14 / 62. szám

ORVOSNŐ A GYÁRBAN Délelőtt tíz­ torna indul Kismamákat gondoz, gyógyít, tanít Újpesti Gyapjúszövő­gyár. Délelőtt 9 óra. Csinos, vékony doktornő, dr. Pará­­di Mária, egy asszonynak nyugtatót ír fel. Ezután újabb receptírás és jóta­nács: a beteg túlságosan jóllakott maradék töltött káposztával — az okozta a bajt. Bonyolultabb eset kö­vetkezik: a diagnózis vak­bélgyulladást jelez. A fia­talember kilépőt kap a gyárból s azonnali beuta­lót a szakorvoshoz, a kór­házba . .. A doktornő rendszeresen figyeli a kismamákat, el­lenőrzi, járnak-e a terhes­gondozóba. Évente kétszer maga vezeti az anyák isko­láját, ahová a gyár vezetői munkaidőben is elengedik a kismamákat. Az egyik polcon kis szür­ke műszer. Hallásvizsgáló készülék: audiométer. A doktornő kérésére a gyár vette tízezer forintért. A munkaügyi osztály vezetője­­ pszichológiát végzett és a szövődés zaj témájából disszertált — tanította meg a doktornőt a műszer ke­zelésére. Már elkészültek a nyomtatott kartonok is, amelyekre majd feljegyzi a rendszeres hallásvizsgálat adatait. Előadás a szálláson Hosszú lenne felsorolni, mi mindennel foglalkozik a most már öt éve praktizáló doktornő. Munkahelyi szemlék, a gyári bölcsőde­óvoda, a leányszállás el­lenőrzése. Utóbbin néha előadást tart. Tavaly vetí­tették a Helga című filmet. Utána a lányok bátran fel­tették a legbizalmasabb kérdéseket is a hozzájuk hasonlóan fiatal doktornő­nek. Fedeles fadobozban sora­koznak a kartonok mintegy 1400 dolgozóról. A karto­nok egy részén kék-piros­­sárga-zöld s más színű kis műanyag- lovasok. Azt jel­zik, ki áll valamilyen hosz­­szan tartó betegség miatt állandó gondozás alatt. Délelőtt tíz óra. A kivar­róüzemből szóltak, hogy kezdik a tízperces tornát. Annak idején ezt is a dok­tornő szervezte meg. Ma már az egyik fiatal mun­kásnő vezeti, aki a Testne­velési Főiskolán járt tanfo­lyamra. A tornát azért je­lentik be, mert utána vér­adó-előadásra várják a doktornőt. Hamarosan véradás lesz az üzemben. Sárdi Mária Mindennap: sikerélmény Rövid szünet. A nővér kávét hoz. A nővérről úgy beszél a fiatal doktornő, mint vé­dőangyaláról. öt évvel ez­előtt, amikor az orvosegye­temet elvégezte, három munkahelyre pályázott. Két kórházba belgyógyá­szatra, s harmadiknak üzemorvosi rendelőbe. A harmadik sikerült. S ha akkor talán kissé csalódott is, ma már azt mondja: ez a hivatása. Miért? Mert önálló munka. Lát­hatja a betegét akkor is, amikor már meggyógyult. Itt mindennapos a sikerél­mény, hiszen naponta ta­lálkozik tegnap még beteg ismerőseivel. Ami az önállóságot ille­ti, Parádi doktornőt való­ban a mélyvízbe dobták öt évvel ezelőtt. S aki a leg­többet segített neki — el­sősorban helyismeretével —, a most nyugállományba készülő Ilonka nővér, So­mogyi Tibor­né. Nem volt könnyű. A doktornő ma is azt mondja, másfél—két év kellett, míg valóban ma­gáénak érezte a gyárat. Audiométer Azt mondja a doktornő, hogy a sok feladata közül az egyik legkedvesebb a kismamákkal való törődés. A szövőde és a fonoda há­rom műszakban dolgozik. A kismama — ha negyedik hónapjába lép — átkerül egy vagy két műszakos munkahelyre. Később, egyéni megbeszélés, véle­ményezés alapján — kinek mikor van rá szüksége — a gép mellől is elkerül. — Nem okoz gondot a kismamákat könnyebb munkára helyezni? — Még sohasem fordult elő, hogy valamelyik főnök ne értette volna meg, hogy ilyenkor tenni kell, még ha ez gondot okoz is a mun­kában ÉVFORDULÓK, ESEMÉNYEK Rádiójelek indultak Újpestről a Holdra Gagarin, radar, Saturnus Az első szputnyik Az idén egész sor, a tu­dománytörténetben fontos esemény kerek számú év­fordulóját jelzi a naptár.­­m­ar évvel ezelőtt, 1960-­­ ban a Szovjet­­unió rakétakísér­leteket végzett a Csendes-óceánon. Ekkor te­remtették meg azokat a mintegy 200—300 tonnás in­dulósúlyú rakétákat, ame­lyek négy-öt tonnás hasz­nos terhet juttattak Föld körüli pályára, s ekkor szerkesztették meg a ké­sőbbi Vosztok űrhajótípust. S tizennégy évvel ezelőtt, 1961. április 12-én kezdő­dött az űrrepülés korszaka. J. A. Gagarin megkerülte a Földet, éve, 1955-ben Kop­­/­S­penhágában űrha­­józási kongresszus volt, s ezen Sze­den szovjet akadémikus és az USA képviselője beje­lentette, hogy 1957—58-ban, a nemzetközi geofizikai év keretében, kilövik az első mesterséges holdakat. A vállalást a Szovjetunió tel­jesítette először. 1957. októ­ber 4-én a Szputnyik—1 felbocsátása megnyitotta az o­rkorszakot. Egy hónap múlva, 1957. november 4-én a Szputnyik—2 féltonnás testében élőlény, hajka ku­tya indult Föld körüli pá­lyára. Harmadiknak 1958. január 31-én az Explo­rer—1, az USA első mes­terséges holdja következett. Öt­­ évvel ezelőtt az estt Egyesült Izzó új­­** ” pesti gyártelepén szerelni kezdték azt a szerkezetet, amelynek híre aztán 1946 tavaszán bejárta a világot. Az első lokátor — későbbi nevén: radar — volt ez, s dr. Bay Zoltán konstruálta. A ké­szülék rádióhullámaival el­találta a Holdat, a vissza­vert jeleket 2,75 másod­perc múlva a jelzőberende­zés rögzítette. Ez volt az első kozmikus híd a Föld és egy idegen égitest között. n éve érdekes hírt Zill közölt a világsaj­­tó: Tyihomravov szovjet rakéta­­szakember folyadékos raké­tája tíz kilométer magassá­gig jutott. Ez akkor, 1935- ben rekord volt. pá sik évvel ezelőtt, 1925- ben W. Hohmann­o­v német matema­tikus kiszámította az első elméleti űrhajópá­­lyákat. Ma is Hohmann­­ellipszisnek nevezzük azo­kat az űrhajópályákat, ame­lyeken az űrhajó még ép­pen célbba ér, ám útjához a legkevesebb hajtóanyagot kell felhasználnia. Ma már egyetlen űrhajó sem repül ilyen pályán, mert a raké­tatechnika fejlődése lehető­vé tette a nagyobb sebessé­gek elérését. 1­50 évvel ezelőtt S­­ill Herschel angol csillagász felfe­dezte, hogy a Nap nem állócsillag, hanem másodpercenként csaknem 20 kilométeres sebességgel száguld a világűrben a Hercules csillagkép felé. aA0 évvel ezelőtt, x/II 1655-ben Chris­­tian Huygens felfedezte a Saturnus­ gyűrűjét, a Naprendszer csodáját, s e bolygó legnagyobb holdját, a Titánt. Ezzel megdönthe­tetlen bizonyítékot szolgál­tatott Galilei, és a koper­nikuszi világkép igazolásá­ra: bebizonyította, hogy a mozgás középpontja nem­csak a Nap, a Föld és a Jupiter, hanem minden más bolygó — a Saturnus — is lehet. Ey­­y évvel ezelőtt. "­­­A ]60"- február " * 13-án az inkvi­zíció máglyán elégette Rómában minden idők egyik legnagyobb ter­­mészetfilozófusát, az 1548- ban született Jordano Brú­nót. A tudós hitte és hir­dette, hogy a csillagok fi­zikai testek, középponti tü­zek, amelyek körül éppúgy keringhetnek életet hordo­zó bolygók, mint a Nap kö­rül. Gauser Károly A PAKSI ATOMERŐMŰ ÉPÍTKEZÉSÉN Több ezer éves leletek Régészeti leletek kerültek napvilágra Paks határá­ban, az atomerőmű építkezésén. Egy transzformátorház alapozása közben hatalmas agyagurnákra bukk­antak, viszonylag ép állapotban. A lefedett urnákban megsze­­nesedett emberi csontmaradványokat és kisebb edénye­ket találtak. A leleteket a szekszárdi múzeumba vitték, ahol megállapították, hogy azok késő bronzkori urna­­temető maradványai. (MTI) Tavasz a földeken I. KERÜLETI TERVEK Bölcsőde, óvoda, tanuszoda épül­ szerűsítették. Lakóház­javításra négy év alatt 292 millió forintot költöttek. Az ötödik ötéves tervben ke­rületi erőforrásokból­ fel kell újítani a Naphegy, a Logodi, a Toldi Ferenc, a Mátray és a Donáti utcát, fővárosi keretből az Alko­tás s az Attila utcát, a Krisztina körút egy ré­szét, valamint a Vár-hegy nyugati felvezető főútjait. Gond a kevés bölcsődei férőhely. Az idén kezdődik a vízivárosi bölcsőde építé­se, s a Mikó utcai anya- és csecsemővédő intézet kor­szerűsítése. A Maros utcai szakorvosi rendelőintézet­ben és a Mészáros utcai fogászaton évente mintegy 470 ezer beteget kezelnek, holott egyik ház sem erre a célra épült. Célul tűzték ki a hatvan férőhelyes nap­hegyi bölcsőde felépítését és szorgalmazzák — a fő­városi beruházásból létesü­lő — negyven férőhelyes vízivárosi bölcsőde létre­hozását. Sürgős lenne az I., II., XII. kerület közös szak­rendelőjének, valamint a Hegyalja úti körzeti ren­delőintézet felépítése. A következő években meg kell oldani a 14—18 évesek rendszeres fogászati kezelé­sét a Logodi utcai gyermek­­rendelőben. Tervezik egy bölcsődei központi mosoda létesítését — ehhez azon­ban a főváros anyagi tá­mogatása szükséges. Az általános iskolák ta­nulóinak száma 1980—1970 között 5718-ról 2900-ra csök­kent, s azóta szinte válto­zatlan. Ezért bevezethették az egy műszakos oktatást, s az idén már tizennyolc cso­port tanul egész napos ok­tatási formában. Emelke­dett a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, s továbbtanulási hányaduk is jobb a fővárosi átlagnál. A múlt tanévben valamennyi munkás származású gyer­mek továbbtanult. A gim­náziumi tanulók és cso­portok száma a múlt négy esztendőben folyamatosan csökkent. Jelentős gond, hogy néhány általános és középiskola régi és el­avult. A tömegtestnevelés fej­lesztésére még az idén szeretnék létrehozni a tabáni kocogópályát. Foglalkoznak egy tan­uszoda létesítésének gondo­latával is. Indokolt lenne egy, felnőttek által is igénybe vehető sportudvar felépítése is. Javítani kellene az ipari, kereskedelmi szolgáltatást. Az év végéig várhatóan megnyílik a Batthyány téri csarnok. Megkezdték a Naphegy téren egy kis ABC-áruház építését. Az I. kerületi Tanácsnál elkészítették az ötödik öt­éves terv irányelveit tar­talmazó előterjesztést. Fel­hívják a figyelmet, hogy a demográfiai előszámítások mennyire hatnak a követ­kező öt év tennivalóira. Számítások szerint a ke­rület népessége az 1970. évi 47 300-zal szemben 1980-ra 455 ezer főre csökken. A közműhálózat nagy ré­sze régi, elavult, kivéve a főútvonalakéit, mert azokat a múlt években már kor­ Mi a száma, hol kapható? Csöng a telefon, valaki panaszkodik. — Megkérdezésem nélkül új munkakörbe helyeztek — mondja. Néhány perccel később vállalati munkaügyis, majd szakszervezeti tisztségviselő kérdez: hol kaphatná meg a Legfelsőbb Bíróságnak azt az állásfoglalását, amelyről lapunkban olva­sott. Fontos volna ... Eddig tévesen értelmezték a vál­lalatnál az áthelyezett dol­gozókról szóló jogszabályt, s most a nyereségrészese­dés kifizetésekor helyesbí­teni szeretnének. Valahányszor a Legfel­sőbb Bíróság munkaügyi határozatait, állásfoglalá­sait ismertetjük, szerkesz­tőségünkben napokig csöng a telefon, mi a törvényes­ségi határozat száma, hol kapható a hivatalos szöveg. Az érdeklődés nem meg­lepő. A munkaügyeket nyíltab­ban, demokratikusabban intézik. 1973. január elseje óta bárki bírósághoz for­dulhat, ha nem tartja meg­felelőnek a vállalat vagy a döntőbizottság intézkedését. Ez a lehetőség — a X. kongresszus határozata nyomán a módosított al­kotmány teremtette meg — a törvényesség fontos biz­tosítéka, s az üzemi de­mokrácia fejlődésének egyik ösztönzője is. A Legfelsőbb Bíróság a múlt két évben több olyan állásfoglalást, törvényességi határozatot alkotott, ame­lyek rendszerint konkrét esetekről szólnak, mégis ál­talános érvényűek, mert a dolgozók s a vállalatok lé­nyeges jogait, kötelességeit érintik. Némelyikük sok­éves gyakorlatot helyez egyszeriben hatályon kívül: bürokratikus módszereket, törvénysértő törvényma­gyarázatokat semmisít meg. Néha csak egyszerű téve­dést kell eloszlatnia, más­kor — ez a gyakoribb — összefüggéseket tár fel a jogpolitika elvei szerint. Ez a legfontosabb segítség. Mert sok ügyintéző külön­­külön ismeri például az át­helyezett dolgozó jogait, de az élet az áthelyezett dol­gozók ügyében sem egyen­ként, előírásszerűen teszi fel a kérdéseket. Az ügyintézőnek egyszer­re kell figyelembe vennie mondjuk a dolgozó jogait, a nyereségrészesedés szabá­lyait, az anyagi ösztönzés általános elveit, az üzem­vezető hatáskörét, a kollek­tív szerződést, s a Munka Törvénykönyvét, hogy vá­laszolhasson: ki dönthet az áthelyezett dolgozó nyere­ségrészesedéséről. Aki nem ismeri a dolgok összefüggé­seit, nem találja meg a he­lyes választ. Ezért nem meglepő, hogy egy-egy határozat közlése után napokig csöng a tele­fon. A nagy érdeklődés azonban a jogpropaganda kritikája is. Helyes lenne, ha a Bírósági Határozatok­ban, a Legfelsőbb Bíróság folyóiratában megjelenő ál­lásfoglalások közvetlenül is eljutnának a vállalatokhoz, a szakszervezetekhez. Mert bár általában egy-egy konkrét ügy részvevőihez szólnak, más is érthet belő­lük. Kulcsár Anna

Next