Esti Hírlap, 1975. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1975-04-01 / 76. szám
• A bohóc felesége című tévéfilm vetítése előtt közölte a bemondó, hogy a főszerepet egyenesen Dayka Margitnak írta a szerző, Sólyom László. Ugyanezt olvashattuk a műsorújságban is: örvendetes szándék. Hálásak vagyunk, ha egyik legnagyobb színésznőnket akár csak kis szerepben is látjuk, de olyanban, amelyen látszik az írói megmunkálás és a rendező alkotó közreműködése: gondolunk a Szindbád (Huszárik—Krúdy) meg a 141 perc a Befejezetlen mondatból (Fábri— Déry) Dayka epizódjaira. És kellemes emléket hagyott a Fekete Macska is, Sólyom László korábbi tévébohózata, a főszerepben Dayka Margittal. Az egyenesen Daykának írt A bohóc feleségéről ez sajnos nem mondható el. Mintha itt nem ismerték volna fel a különbséget szerepírás és szerepeltetés között. Molnár Ferenc például jó szerepeket írt kora nagy színészeinek, Varsányinak, Hegedűsnek, Darvas Lilinek, Somlay Artúrnak, napjaink nagy színészei, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Kállai Ferenc és mások is kitűnően játszhatják e szerepeket, mert csakugyan jók, mintha nekik, rájuk írták volna. A bohóc felesége Nadicsnéját azonban sajnos alig írták meg. Alkalmat kínáltak csupán Dayka szerepeltetésére nemcsak színésznőként, de cirkuszi bohócként is. Ezt nagyon élveztük is. Sajnáltuk azonban, hogy az egész tévéfilm laposra, vázlatosra sikeredett, s Nemere László rendezése nem tudta eldönteni, mit is akar tulajdonképpen megvalósítani: „örök” clowntréfát, mai problematikájú vígjátékot vagy burleszkjelenetek laza füzérét. Volt ez is az is, de semmi sem igazán. Az egész tévéfilm úgy, ahogy volt, a Televízió gyengébb produkcióinak számát gyarapította. Továbbra is várjuk az igazi Dayka-szerepet — igazán jó tévéfilmben. (barabás) Pesti emberek Mesterházi Lajos Pesti emberek című játékát mutatja be a Veszprémi Petőfi Színház április 3-án, este 7 órakor, Pethes György rendezésében, Fehér Miklós díszleteivel, Hruby Mária jelmezeivel. A főszerepeket Demjén Gyöngyvér, Kovács Lajos, Szoboszlay Sándor és Tánczos Tibor játssza. □ GÁTI ISTVÁN énekes Nemecz Andrea zongoraművész Mozart-estjét rendezik április 5-én, szombat este 8 órakor a Fészek Művészklubban. □ LACZA MÁRTA festőművész tárlata április 7- től május 2-ig tekinthető meg a Józsefvárosi Galériában. (VIII., Déri Miksa u. 3.). FELÚJÍTÁS A NEMZETI SZÍNHÁZBAN Katona Bánk bánja Ha azt mondjuk: magyar dráma — először két név bukkan fel, Katona és Madách. Egyforma súllyal, és szinte egyforma képzettel. A lehetetlen igézte őket. Drámát írni, színpadi művet alkotni Magyarországon, az akkor még alig létezőben. S ehhez elsőnek: hazát teremteni a szívekben. Reformkor. A nemzetté válás óriás, lépcsője, a nemzeti tudat kialakulásának kora, negyvennyolc kapuja. A reformkor egyik előfutára, az egykori „delectans actor” (színészjelölt), pesti jurátus, majd „sufficiens” (elégséges) eredménnyel ügyvédi vizsgát tevő fiatalember, aki 1830-ban, mint „Szabados Kecskemét mezővárossa”, „Ordinarius fiscalisa”, vagyis főügyésze hal meg. Katona József, Bánk bánunk írója, az első magyar színpadi remekmű alkotója. Ahogy a nemzeti irodalom alapkönyveinek mindig ott kell lenniük a könyvespolcokon, drámánk klasszikusainak is mindig meg kell újulniuk az élő magyar színpadon. Ezért amíg magyar színház lesz, Katona József műve mindig ott lesz a kor szellemének megfelelni akaró, új fogalmazásban, minden korszak magyar színpadán. Ami azt is jelenti, hogy minden korszak kipróbálja önmaga képességeit. Nem adhat más mondanivalót — a hamisítás veszélye nélkül — a remeknek, mint amit szerzője adott, de kiemelheti, nyomatékot adhat benne annak, amit a maga számára fontosnak tart. Így hát kettős vizsga minden Bánk-felújítás. Vizsgája az együttes alkotói szintjének, s a közönség érzékenységének. Az új betanulásnak, Marton Endre nagylélegzetű, húzás nélküli Bánk bánjának egyik alapvonása: a rendező tiszteletre méltó hitekonoksága, mellyel bízik a műben, s azt akarja előadni. Nem a középkori alaptörténetet hangsúlyozza ez az előadás —, melyhez már katona sem volt hű —, hanem a reformkor hajnalának nemzeti tudat alakításában vállalt történeti szerepet. Hiszen ezt a művet a reformkor keltette életre, gondolatai érlelték a reformkor eszméit. 1845-ben volt első sikere, s amikor 1848. március 15-én díszelőadásban játszotta el a Nemzeti Színház, a szabadságharcára készülő közönség tombolva ünnepelte. Bizonyosan nemcsak a művet, hanem önmagát is, azt, hogy rátalált önmagára! A Nemzeti Színház felújítása emellett egy másik, az előbbinél nem kevésbé izgalmas réteget is felemel. A magánember pszichológiai vergődésének jelenlétét a közéleti ember társadalmi felelősségének burkában. A hősök lelki motivációinak — szövegadta lehetőségen belüli — hű és teljes kibontása Bánk esetében a tudat — látható — diszharmóniája. A két réteg egymásba játszása teszi az ismert, s oly sokszor átvilágított művet most — szokatlanul nehézzé! Olyanná, amilyen csak egy történeti kosztümbe öltöztetett modern pszichológiai dráma lehet. Ennek az előadásnak címszereplője, Sinkovits Imre, a rendezői felfogásnak megfelelően sérült lelkű államférfit játszik. Sorsában a magán- és közéleti tragédia fonódik össze. Csúcspontja: Gertrúdis meggyilkolásának értelmetlensége. Hiszen ő ártatlan volt — ezt hangsúlyozza az epilógus az eddigieknél jobban. Halála új szörnyűségeket szült, így a király gyengeségeinek motívumrendszere is az államférfi bonátait tudó uralkodóé. Sinkó László habozó fegyelmezettsége a hatalomvédésben riadt embert hangsúlyozza, s nem a fájdalomtól bizonytalant. Őze Lajos „lézengő rittere” kulcsszerep a megírt műben, s tán még sem, ennyire nem a színpadon. Külsőségei egy teatrális, s nem színpadtörténetleg korhű levegőt idéznek, Téri Sándor, Ottó megformálója, máskor, más lélek színésze, ezért néha úgy tűnt Biberachhal való beszélgetése közben, mintha egyedül lenne a színpadon. Básti Lajos nem Petúr bán, de mert mindent tud, ezt is tudta, ha kicsit idegbeteg is ez a bihari ispán. Vörös Eszter Melindája tetszett. A Gertrudist alakító Ronyecz Mária belső szférák és külsőségek között vergődő alakja teljesen betöltötte a színpadot. Feltétlenül meg kell említeni Avar István csendesvisszafogott, és ezért egyértelműen hiteles Tiborcát, s Melinda kiválóan karakterizált pártos bátyjait, Raksányi Gellértet és Szokolay Ottót. Csányi Árpád nagyvonalú díszletei tiszta hangulatukkal jól szolgálták az előadást, térépítkezése kiváló, mint ahogy az egész előadás ember- és csoportmozgatása példamutatónak említhető. Szalontay Mihály Meséről mesére vándorolva címmel, Kora Ilona rendezésében mutat be új műsort a Budapesti Gyermekszínház. Képünkön: Jelenet az előadásból: Kőhalmi Attila és Karádi Judit. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) Mozgó világ Ünnepi választék a rádióban és a televízióban A fasizmus elleni hősi küzdelemnek emléket állító filmek legjobbjait láthatják a nézők ezekben a napokban a felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplésére rendezett filmnapokon. A magyar filmek közül a Valahol Európában, a Budapesti tavasz, a Talpalatnyi föld, a Húsz óra, az Apa a szovjet filmek közül az ötrészes Felszabadítás, Csuhraj klaszszikus alkotása, a Ballada a katonáról, a Szállnak a darvak, valamint a Hétköznapi fasizmus szerepel a műsoron. A népi demokratikus országok filmművészetét képviseli az Egy vonat az ég állomására című csehszlovák, a Tájkép csata után című lengyel, az Estély című román, a Hajnal a Dráva felett című bolgár és a Sutjeska című jugoszláv film. Gazdag műsorkínálattal köszönti felszabadulásunk 30. évfordulóját a rádió és a televízió. A képernyőn április 4-én 10 órától láthatjuk a fegyveres erők díszszemléjét és 80 ezer fiatal felvonulását. Délután kezdődik az 1945 tele és tavasza című négyrészes szovjet film, amely a háború utolsó napjairól emlékezetes ütközetekről szól. A Jalta című első rész után a János vitéz rajzfilmet sugározzák. Este az Alekszandrov-együttes vendég- játékáról adnak közvetítést, majd az Önök kérték című kívánságműsor jelentkezik. Az első műsor a Luxustutajon című nagy sikerű szovjet filmvígjáték vetítésével zárul. A második műsorban irodalmi, zenei összeállítást láthatunk Fáklyavivők címmel. Az Elbeszélés című lengyel film után a felvonulásról adott közvetítés ismétlését tekinthetik meg a nézők. A rádióban április 3-án, délelőtt Gábor Andor Dollárpapa című művének rádiós adaptációja érdemel figyelmet. Szilágyi György összeállítása Mintha tegnap történt volna címmel korabeli cikkek, dokumentumok, mozgalmi dalok, slágerek, háborús jelentések felhasználásával készült. A Mozgó világ című irodalmi est anyagát az elmúlt három évtized legkiemelkedőbb írásaiból válogatták. Úttörő tábortűz címmel helyszíni közvetítést adnak a körmendi várkertből és a budapesti József Attila Úttörőház udvaráról. Katonaélet címmel neves, szovjet költők versei csendülnek fel. Április 4-én 9.50-től adnak helyszíni közvetítést a fegyveres erők díszszemléjéről. Délelőtt mutatják be a hallgatóknak Kocsis Zoltán új Bach-lemezét, majd ugyancsak a Kossuth-adón 14 órától Küzdő korunknak új nemzedéke címmel hangképeket, tudósításokat hallhatunk a délelőtti ifjúsági nagygyűlésről. Este Dobozy Imre Eljött a tavasz című drámájának adaptációját közvetítik. A 6-os stúdióból kapcsolják Fényes Szabolcs szerzői estjét. A Petőfi-adón pedig Szabó Magda Tündér Lala című meseregényének rádióváltozata után Hámori Éva Ez is, az is című műsora jelentkezik. A martonvásári Beethoven-hangversenyek idei műsora Az Országos Filharmónia és a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal elkészítette a hagyományos martonvásári Beethovenhangversenysorozat programját. Az első koncert június 28-án lesz. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével Beethoven II. és III. szimfóniáját adja elő. Július 26-án Oberfrank Géza vezényletével és Kocsis Albert hegedűművész közreműködésével a D-dúr hegedűversenyt és a VII. szimfóniát tolmácsolja majd a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Augusztus 9-én Mario Klemens csehszlovák vendégkarmester vezényli majd a zenekart. Zsigmondy Dénes NSZK-beli előadóművész közreműködésével a III. Leonóra nyitányt, a két románcot és a VIII. szimfóniát hallhatja majd a közönség. Augusztus 30-án, az idei hangversenysorozat befejező koncertjén, Erdélyi Miklós vezényletével Fellegi Ádám zongoraművész, valamint Andor Éva, Budai Lívia, Fülöp Attila és Antalffy Albert szólóénekesek, továbbá a Budapest Kórus közreműködésével az Esz-dúr zongoraverseny és a C-dúr mise hangzik majd el. (MTI)