Esti Hírlap, 1975. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-09 / 107. szám
KOLBÁSZBÓL A MENNYEZET Gyulai gyula és gyulai Százéves lesz • Kiváló cím • Lelet a falban Kolbászból van itt a kerítés, de még a mennyezet is! A gyulai Húsipari Vállalat nagy raktártermébe vezet be Csíki József igazgató — kolbászerdőn át visz a raktárba — felnézek a mennyezetre: kolbászból van a mennyezet! Ez a határ Nem is egy, két-három kolbászkazettás sor. Rengeteg? 230 vagon az évi termelés — csak a gyulaiból — 80 vagon a paprikás szalámiból. Rengeteg, s mégis hiányzó cikk — de hát ez a határ, ez az öreg gyár teljesítőképessége Ezért is újul meg, ezért a rekonstrukció. 1978-ra a gyár akkor lesz 100 éves, befejeződik a munka, megkétszereződhet a termelés: 550—600 vagon gyulait tudnak majd szállítani. Nagyban építkeznek, s még ilyen körülmények között is elnyerte ez a vállalat a kiváló címet. Az országban a legtöbb sertést itt vásárolják meg. Itt, ahol legrosszabbak az útviszonyok, a vasúthálózat kicsiny, úttalan utakon kellett a Békés megyei húsiparnak áldozatos munkával beszállítania, átvennie a mezőgazdasági üzemektől az élő állatot. Szikrát vet Két esztendő múlva százéves lesz a gyulai. De ha a vágóhíd alapításának évét néznénk — ez 1868-ban volt — akkor túl vannak már a centenáriumon, de mert a világmárka a gyulai kolbász, a kolbász „feltalálásának” idejét kell számon tartanunk, az pedig 1878. Ez a mostani gyár hajdan gyufagyár volt, Reisner Emánuel gyufagyára. Az építkezés során az egyik fal bontásakor régi, 60—70 éves gyufaskatulyák kerültek elő. Az igazgató elém borítja a gyufamatuzsálemeket — „Tanítók Háza Gyufája — gyulai gyártmány. A jövedelem öt százaléka a tanítók javára”. Korona svéd gyújtó, Zöld svéd gyufa — biztat, gyújtsam csak meg. Mind szikrát, lángot lobbant. Mind jó. Hatvan-hetven év után is. Messzire utazik — Amilyen híres volt a gyulai gyufa, olyan a mi kolbászunk — mondja az igazgató. Nyugat-Németországban Pusztaszalámi néven próbálták utánozni. Pereltünk, megnyertük a pert. Az más kolbász, a gyulai védettség alatt áll. Fóliás, légmentes csomagokban indul a világ minden tája felé, ötkilós csomagokban pedig széndioxid védőgázzal töltve, hogy a messzi tengeren túli utakat is kibírja. Amerikába, Ausztráliába. Az Északi-sarktól Ausztráliáig mindenhová eljut a gyulai, egyelőre csak még az Egyenlítőre nem utazik. Megcsorog. A meleget nem bírja. (k. gy.) (Bozsán felv.) TÚLTELJESÍTÉS, TAKARÉKOSSÁG * Munkasiker Ózdon TÖBB NYERS VAS, HENGERELT ÁRU Műszaki-gazdasági konferencián értékelték az első negyedévet az Ózdi Kohászati Üzemekben. A kohászati üzem valamennyi egysége túlteljesítette tervét az év első három hónapjában. A kohászok 17 ezer tonnával több nyersvasat csapoltak a tervezettnél, az acélmű kollektívája 3 ezer tonnával teljesítette túl tervét, a finom- és durvahengermű brigádjai mintegy 10 ezer tonnával több hengerelt árut adtak a népgazdaságnak. A tervezett 135 millió forint vállalati nyereség helyett 203 millió forint nyereséggel zárták az első negyedévet. A többletnyereség — a túlteljesítésen kívül — anyag- és energiatakarékosságból származik. TERMELŐSZÖVETKEZETI VÁLLALKOZÁSBAN Fehérjegyár Az intenzív állattartás egyik hazai takarmánybázisa alakul ki a Zala megyei salaslyánvári termelőszövetkezet területén. Itt épül — termelőszövetkezeti vállalkozásban, állami támogatással — hazánk első, ipari méretű fehérjegyára. A kombinát első része, amelyben savósűrítményből és szójalisztből állítanak elő nagy értékű tejporpótló fehérjét, körülbelül egy hónap múlva megkezdi a próbatermelést. A telep második gyáregysége — magyar szakemberek találmánya alapján — zöld lucernából állít elő fehérjét. A kombinát összesen 9000 vagon tejporpótló fehérje gyártására lesz alkalmas. (MTI) A TÖRTÉNELEM SZÁMOKBAN Tények és adatok a második világháborúról Az APN cikkszolgálata közreműködésével az alábbi részletet közöljük Jepisev hadseregtábornoknak, a szovjet hadsereg politikai főcsoportfőnökének cikkéből, amelyben a szovjet fegyveres erőknek a fasiszta tömb szétzúzásában viselt szerepét világítja meg. A második világháború terhei nem oszlottak meg egyenletesen a Hitler-ellenes koalíció résztvevői között. Tények igazolják, hogy a Szovjetunió fegyveres erői játszották a döntő szerepet a fasiszta Németország és szövetségeseinek leverésében. Ezt elismerték és nagyra becsülték a Szovjetunióval szövetséges államok vezetői is. Nyugat-Európában 1939- től 1941 elejéig nem volt erő, amely szembeszállt volna a hitlerista hódítókkal. Figyelemre méltó, hogy a fasiszta Németország Európában, lényegében saját haderejével, szövetségesek bevonása nélkül érte el agresszív céljait, s nem is túl drága áron. A Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megkezdett támadást megelőzően, a háború 660 napja alatt, mintegy 330 ezer német katona vesztette életét, sebesült meg vagy tűnt el. A fasiszta Németország ez idő alatt tulajdonképpen csak felkészült a döntő feladatra: a Szovjetunió elleni támadásra. Hitler jól tudta, hogy világuralmi terveinek fő akadálya a Szovjetunió. A háború első szakaszában elért gyors sikerek és jelentéktelen veszteségek megerősítették a fasiszta vezetők magabiztosságát a „villámháború” doktrinájában, vagyis, hogy gyorsan legyőzhetik a Szovjetuniót is. A megnemtámadási szerződés ellenére a fasiszta Németország 1941. június 22-én hitszegő támadást indított a Szovjetunió ellen. Az akkor 214 német hadosztályból és 7 brigádból 152 hadosztályt és 2 brigádot vetett be, a csatlós csapatokkal együtt összesen 190 hadosztályt, vagyis 5,5 millió embert, 47 300 ágyút és aknavetőt, 3700 harckocsit, valamint 5 ezer repülőgépet és 193 hadihajót a támogatásukra. A Szovjetunióra törő Németország nemcsak saját, hanem minden megszállt ország katonai és gazdasági potenciáljára is támaszkodott. Több, úgynevezett semleges állam is segítette a gyakorlatban, Spanyolország például a frontra küldte a „kék hadosztályt”. A keleti front egyik meghatározója a szovjet csapatok hadműveleteinek hatékonysága volt. Szovjet fegyveres erők okozták a legnagyobb veszteségeket a fasisztáknak, ami végül a hitleri Németország végleges vereségéhez vezetett. A szovjet hadsereg a későbbi 587 német hadosztályból 507-et szétzúzott. Hasonló sorsra jutott legalább 100 csatlós hadosztály is. Megsemmisített 167 ezer löveget, 48 ezer harckocsit, legalább 77 ezer repülőgépet. Az amerikai és az angol csapatok a hitleristák és támogatóik 176 hadosztályát verték szét. A német dokumentumokból a szovjet történészek megállapították, hogy a fasiszta hadsereg összesen 13,6 millió embert vesztett halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban, közülük 10 milliót a szovjet—német fronton. A szovjet hadsereg csapásai arra kényszerítették Németországot, hogy a fő figyelmet a keleti front hadianyag-ellátására fordítsa, így nem volt lehetősége a flotta további fejlesztésére az Atlanti-óceánon és a Földközi-tengeren. Emellett a szovjet—német fronton elijesztették 2500 hadi- és szállítóhajójukat. A fasiszta Németország vezetői 1942 végétől kénytelenek voltak „totális mozgósítást” elrendelni, hogy fel tudják tölteni hadosztályaikat. Guderian tábornok visszaemlékezéseiben arról ír, hogy a Keleten folyó, embereket és fegyverzetet faló intenzív hadműveletek kedvezőtlenül hatottak a nyugati front ellátására és a partra szálló szövetségesek visszaverésére. A szovjet nép mérhetetlen veszteségeket és anyagi áldozatokat hozott a fasizmussal vívott harcban. A Petrozavodszk—Leningrád—Moszkva—Volga— Kaukázus vonaltól nyugatra eső területeken kétszer söpört végig a háború: először, amikor a szovjet csapatok védekeztek és másodszor, amikor kiűzték a fasisztákat földjükről. A megszállók 1710 szovjet várost és városi jellegű települést, több mint 70 ezer falut romboltak le, robbantottak vagy perzseltek fel 32 ezer iparvállalatot, megrongáltak 65 ezer kilométer vasúti pályát, kifosztottak 98 ezer kolhozt, 1876 szovhozt, 2890 gépállomást. A Szovjetunió nemzeti vagyonának 30 százalékát veszítette el, ez majdnem fele azoknak a veszteségeknek, amelyeket a többi európai ország együttvéve elszenvedett a második világháborúban. A háború a katonai kiadásokkal együtt a Szovjetuniónak 485 milliárd dollárjába került. Egyetlen más állam sem szenvedett ekkora kárt, sőt, az amerikai monopóliumok a háború hat éve alatt több mint 115 milliárd dollár profitot zsebeltek be. A ZALAI SZAKASZON Horgászoké a Mura Hosszú időn át halászati, mezőgazdasági termelőszövetkezeteké volt a Mura. Az üzemszerű halászat nyomán megcsappant a halállomány. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium most a horgászszövetség kezelésébe adta át a Mura zalai szakaszát. Az elektromos halászat megszűnt. Igazi horgászparadicsom lesz a folyó. Tanácskozás a metróról SOK OHSZÁGBÓL ÉRKEZNEK SZAKEMBEREK Világszerte mind nagyobb jelentősége van a tömegközlekedésben a földalatti vasútnak. Már ötven városban közlekedik metró, 60-ban most építenek. Érdekes adat: Budapesten csaknem minden nyolcadik utas a metrón közlekedik. Az észak-déli vonal átadása után az utazóközönség 25 százaléka járhat ezen a gyors, kényelmes eszközön. Érdekes az összehasonlítás: Moszkvában az utazók 40 százaléka, Londonban és New Yorkban pedig 60 százaléka közlekedik a földalattival. Május 12. és 15. között a metró építési módszereiről rendeznek tanácskozást Balatonfüreden. Az ülésre tizenöt országból 300 szakembert várnak. Legtöbben a Szovjetunióból és a földalatti közlekedés őshazájából, Angliából érkeznek. A legkiválóbb szakemberek tartanak előadásokat, a zárt és nyitott rendszerű alagútépítésről, megvitatják a legújabb kutatások eredményeit, korszerű gépeket, eljárásokat mutatnak be. Szó lesz talajszilárdítási és vízszigetelési eljárásokról is. Az ülés célja: a jó ütemben haladó budapesti metróépítés szakemberei mind több értékes tapasztalatot szerezzenek. A szovjet nép hozta a legnagyobb emberáldozatot is. Több mint 20 millióan vesztették életüket a harcmezőkön, a városok és a falvak romjai alatt, a megszállók golyóitól vagy a koncentrációs táborokban. Ez a második világháború összes áldozatainak 40 százaléka, összehasonlításul: Anglia 264 400, az Egyesült Államok 273 900 embert vesztett...