Esti Hírlap, 1975. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-03 / 258. szám

FŐVÁROSI KÖRKÉP lehet több és gyorsabb Budapestieket szolgáló szolgáltatások A Fővárosi Tanács jubi­leumi ülése nemcsak az el­telt időről, a 25 év alatt megtett útról, a minden ed­diginél nagyobb fejlődés­ről emlékezett meg. Szép­völgyi Zoltán tanácselnök átfogóan szólt a máról és a holnapról is, az új sikerek­ről, a gondokról és a követ­kező ötéves tervről. Az em­lékezés is sok újat adott, hi­szen ma 25 év távlatából teljesebben megítélhető a tanácsok megalakulásának jelentősége. De a legna­gyobb érdeklődést a jövő felvázolása keltette: csülik. A két szám kifejezi, hogy milyen nagy felelős­ség hárul a tanácsra, hogy megóvják ezt a hatalmas vagyont. Minőségi változás De nemcsak a milliárdok­­ról van szó. A 400 ezer la­kásban körülbelül másfél millióan élnek. Ezért alap­vető politikai és gazdasági érdek: úgy oldják meg a házak gondozását, hogy a lakók szépen, jól, kényel­mesen lakhassanak. Az egyik legfontosabb — ha ugyan nem a legfontosabb — szolgáltatásnak kell te­kinteni, hogy a családok nyugodt, zavartalan éle­tét gátló hibákat gyorsan, ha kell, azonnal, még hét végén vagy éjjel is kijavít­sák. . A héten tanácskoztak a Városházán a többi szolgál­tatás jövőjéről is. A tanács számol azzal, hogy a lakásokban gyorsul a gépek elterjedése, s ezzel arányosan nő a javítások száma. De nemcsak meny­­nyiségi, hanem minőségi változásokra is szükség van a szolgáltatásokban. A pes­ti ember azt kívánja, hogy a tévét, a mosógépet vagy a hűtőszekrényt gyorsan megjavítsák. Bár a válla­lási idő öt év alatt jelen­tősen csökkent, mégis gyak­ran elhúzódik a munka. Ezért határozatban mond­ták ki, hogy csökkenteni kell a vállalási időt. Külö­nösen a lakáskarbantartás­ban, ahol 30—45 nap, vagy a szabóságban, ahol gyak­ran nyolc hét —, ha ugyan nem tizenkettő. Sürgető tennivaló a háló­zat fejlesztése, főként az új negyedekben. Több város­részben késett a szolgáltató­házak átadása. Sok a pa­nasz amiatt is, hogy csök­kent a felvevőhelyek száma. Nagy gond a szolgálta­tásban is az új munkahe­lyek betöltése. Főként ez magyarázza a lakáskarban­tartásban vagy a szabóság­ban a hosszú vállalási időt. Nagy lehetőség a műszaki fejlesztés, a jobb szervezés, a gépesítés. De azt is tudo­másul kell venni — amint ez a legtöbb fejlett nagyváros­ban látható —, ha az ipar­ban csökkenthető is a lét­szám, a szolgáltatásban ál­landóan nő. Aczél Kovách Tamás Lendületes fejlődés A főváros új ötéves terve most készül. Az előzetes számok azt bizonyítják, hogy a fejlődés töretlenül ível felfelé — mondta a ta­nácselnök. Budapesten 25 év alatt 800 ezer ember kapott új otthont. A következő öt év­ben is a legtöbb erőt a lakásépítkezésre fordítják. S amikor évről évre újabb tíz- és tízezrek költözhet­nek szebb, nagyobb, ké­nyelmesebb otthonba, meg­újul az egész főváros. To­vábbra is nagy negyede­ket terveznek, s a lakások­kal együtt sok bölcsődét, óvodát, iskolát, orvosi ren­delőt, áruházat, parkot ad­nak át. Közben megváltoz­tatják a város szerkezetét — a legnagyobb beruházá­sok Újpesten, Kőbányán, Dél-Budán és több más kül­ső városrészben lesznek. A városgazdálkodás min­den területén gyorsul a fejlődés. Ismét sok-sok mil­­liárdot kap a közlekedés. Tovább épül a földalatti— földfeletti gyorsvasútrend­szer, sok száz új busz ér­­kezik. S hangot kapott a kí­vánság is: azt várják a for­galom irányítóitól, hogy mi­nél előbb, s minél hatáso­sabban javítsa a fővárosi közlekedést a sok beruhá­zás. 125 milliárd! A jubileumi ülés mun­kaülés is volt, a tanács megvitatta, hogyan fej­leszthetnék a lakóházak ke­zelését, gondozását. Budapesten a tanács 400 ezer lakást kezel, a házak értékét 125 milliárdra be­ MEGRENDELŐ: A SZOVJETUNIÓ Hajók, úszódaruk NÖVEKVŐ EXPORT ♦ KÖZÖS TERVEZÉS A Magyar Hajó- és Da­rugyár a következő ötéves tervidőszakban tovább bő­víti a folyami hajók, vala­mint az úszó- és portál­­daruk exportját a Szovjet­unióba. A gyár és legna­gyobb piaci partnere, a szovjet Sudoimport, jórészt már a magánjogi szerző­déseket is megkötötte a szállításokról. Az óbudai gyáregység­ben például 1976-tól kizárólag szovjet meg­rendelésre állítják elő többek között az újon­nan kifejlesztett 2 ezer lóerős toló-vontatóhajót, öt év alatt 29-et adnak át partnerüknek ebből a gaz­daságosan üzemeltethető új típusból. Ezenkívül az ugyancsak új gyártmány­nak számító 1200 lóerős tutajvontatóból hetet gyártanak a szovjet vevő­nek. A partnereik megál­lapodtak a közös fejleszté­sek h­ányadról, fokozásáról is. A tervezett Duna—Raj­na csatorna megnyitására 2000—2300 tonnás hajók terveit dolgozzák majd ki, együttműködve a magyar és a szovjet szakemberek, mérnökök. 1971—75 között a hajó­gyár 65 új típusú kor­szerű úszódarut is szál­lított a Szovjetunióba, s a szovjet felhasználók a következő évekre újabb 75-öt rendeltek. Ez annál is inkább jelentős, mert jónéhány neves külföldi úszódarut gyártó cég sú­lyos eladási nehézségekkel küzd. A szovjet megren­delők azonban az MHD teljes ötévi úszódarugyártó kapacitását lekötötték. A Sudoimport képviselői nemrég további 16 úszóda­rura adtak fel rendelést a jórészt újonnan feltárt olajlelőhelyek közelében épülő vagy bővítendő ki­kötőkbe. Valamennyi szovjet ex­portra készülő úszódaru­típust a negyedik ötéves tervidőszakban alakítot­tak ki, de a következő években továbbfejlesztik azokat. AZ AGGTELEKI KARSZTVIDÉKEN Kincses Alsóhegy MI AZ ÖRDÖGSZÁNTÁS, A RAVASZLYUK Az aggteleki karsztvidé­ket tájvédelmi körzetté, később nemzeti parkká akarja fejleszteni az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal. E vidék jellemző területe, az Alsóhegy Európában páratlan karsztmorfoló­giai képződményt rejt. Az Alsóhegy területének mintegy fele Csehszlová­kiához tartozik. A kutatá­sokat a két ország szakem­berei közösen végzik. Ed­dig mintegy 100 zsombolyt, víznyelőt és barlangot fe­deztek fel csupán a magyar oldalon. Jó néhány karszt­­mezőt —népi nevén: ördög­szántást — lyukacsos, pár­huzamos csatornácskákat — találtak. (A víz­nyelő tölcsérszerűen kitá­gult, domború lejtőjének is van népi neve: ravasz­lyuk.) Az eddig ismert 18 for­rás közül 11 szintén ma­gyar területen van. A fel­fedező munka eredménye­ként vált ismertté hazánk legmélyebb barlangja, a 240 méter mély vecsenbükki zsomboly is. E geológiai mintaterület­ről érdekes előadás hangzik el ma a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ren­dezésében. Csernavölgyi László beszámol a terület jellem­zőiről, s a jövő évben el­készülő kataszterezésről. A tervezett nemzeti park létrehozásáig még sok ten­nivaló van hátra: már ké­szítik a jelzőtáblákat, a prospektusokat, gondozzák, építik a legszebb forráso­kat. Holnap Kőbányán és a Belvárosban: Avatások napja Végéhez közeledik a negyedik ötéves tervidő­szak, s itt november hetedikének Ünnepe: sok új, mo­dern épületet, intézményt adnak át az országban és a fővárosban. Egyebek között elkészült Kőbányán a Pataky István Művelődési Központ, a Belvárosi Ifjú­sági Ház, a hozzá tartozó tanuszodával. Az intézmé­nyek vezetőit — avatás előtt — az építésről, a jövő­ről, a programokról kérdeztük. A mai nap még a nyitás előtti lázas készülődésé — holnap már a X. kerületiek és a belvárosi fiatalok birtokukba vehetik az új létesítményeket, amelyeket most munkatársaink bemutatnak olvasóinknak. Látogatás, megnyitó előtt Felépült Kőbányán az új Pataky István Műve­lődési Központ és Ifjúsági Ház. 1973 márciusában he­lyezték el az alapkövét. Építésén még javában dol­goztak, amikor már jelleg­zetes színfoltja volt a vá­rosnak. Csak a nevét kell említeni, s már sokan más tájakon lakó budapestiek is felidézik különös for­máját, lendületes, rit­mikus vonalait. — A főváros legkorsze­rűbb kulturális intézmé­nyében szolgálhatjuk a kő­bányaiak művelődését, fej­leszthetjük tovább eddi­gi eredményeinket — mondja Barta Györgyné, a X. kerületi Tanács elnök­­helyettese. — Tizenegy he­lyiségben sok-sok szakkör várja a látogatókat. Két modern, audiovizuális nyel­vi labor szolgálja majd a nyelveket tanulókat. Hat, kényelmesen berendezett helyiségben fogadjuk az ifjúsági klubok vezetőit, a szocialista brigádvezető­ket, a nyugdíjasokat, a kis­mamákat, s azokat, akiket más népek élete, kultúrá­ja érdekel. Vasárnap dél­előttönként külön progra­mok szórakoztatják a leg­kisebbeket. A művészetek rajongói irodalmi, zenei és amatőrfilmes stúdiók­ban, a Röpülj, páva! nép­dalkörben, kórusokban, színjátszó együttesben fej­leszthetik tehetségüket. — Hogyan működik együtt a ház a közoktatási intézményekkel ? — Az általános és kö­zépiskolákkal való kap­csolatunk eddig is termé­keny volt. Ami új lesz: a gimnázium szakkörei se­gítik majd a középiskolás felnőttoktatást az érettsé­gire előkészítő kétéves in­tenzív tanfolyamokon. A művelődési ház az egyetem népművelés szakos hall­gatóinak kijelölt intéz­mény lesz. Várjuk tőlük, hogy segítsék a közmű­velődési munkát. Látogassuk meg az épü­letet. A csupaüveg, ragyo­góan világos épületiben a kék az uralkodó szín. Ké­kek a függönyök, ilyen a székek, a fotelok kárpitja. A felületek mozgalmasak, művészi kompozíciók te­szik változatossá a fala­kat. — Sokféle anyagot hasz­náltunk fel az új műve­lődési ház építésekor — mondja Laukó Ferenc fő­építésvezető. — Köztük igen kevés a hagyomá­nyos. Faburkolat, piro­­gránit, glasal, márvány. Az 500 személyes könnyű­fémszerkezetű, kupola alatti színházterem előtt romhányi művészkerámia díszíti a padlózatot. Az ifjúság már holnap, a megnyitó napján táncol­hat a csillogó parkettájú teremben, amely minden­fajta rendezvényre alkal­mas. A kiállítóhelyiség tetszés szerint alakítható, három kamarateremmé, vagy egy nagy galériává. A balett-termet a legil­­letékesebbekkel tekintjük meg, a mesternővel és a zongorakísérővel. A csupa­­tükör falán igen alacso­nyak a kapaszkodó rudak — a legkisebbek tanulják majd itt a szép mozgást. A mesternő elragadtatottan szemléli leendő munka­helyét, csak­­ kicsinek ta­lálja: a növendékek szá­ma rohamosan gyarapo­dik. Budapest legnagyobb alapterületű közművelődé­si könyvtárának vezetője lesz Bacsa Andrásné. — Kétszintes könyvtá­runk 80 ezer kötettel in­dul, de ennél jóval többre elegendő a hely. Olvasó­­klubot rendezünk be, két folyóiratolvasóval. Gyer­mekkönyvtárunk mellett meseszoba várja a kicsi­ket, színes műsorral, film­vetítésekkel. A könyvtár­nak gazdag idegen nyelvű és műszaki könyvállomá­nya is lesz. A gyönyörű, modern kul­túrotthon gazdag lehető­ségeket kínál Kőbánya la­kóinak a szabad idő hasz­nos eltöltésére. A Pataky István Művelődési Köz­pont a hét minden nap­ján nyitva tart majd, s minden Látogatót szeretet­tel vár. Molnár utca: uszoda Sport és kulturális le­hetőségek együtt: ifjúsági ház a Belvárosban. Holnap adják át a modern épü­letet, s a belvárosi fiata­lok birtokba vehetik a régvárt klubszobákat, a társalgót, a tanuszodát. Néhány évvel ezelőtt még üres házhely volt a szűk Molnár utcában. A környező iskolákban ta­nuló gyerekek távolabbi uszodákba jártak, s a sok utazás értékes perceket vett el az amúgy is rövid úszásórákból. Ma az uszo­da a szomszédban van. Dr. Bernáth István, az V. kerületi Tanács elnöke elmondta, hogy a mintegy 20 milliós beruházás költ­ségeihez igen jelentős ösz­­szeggel járultak hozzá a kerület vállalatai. A terve­ket a Középület Tervező Intézet fiatal mérnökei készítették, jobbára társa­dalmi munkában, az öt­emeletes épületet és az uszodát egy év alatt hoz­ta tető alá a Középü­letépí­­tő Vállalat. A huszonöt méter hosz­­szú, kilenc méter széles úszómedencéhez tartozó öl­töző- és zuhanyozósor, a gyógy­torna terem az ifjú­sági ház első emeletén kapott helyet. A másodi­kon a nagy társalgót, a büfét rendezték be, fel­jebb a szakkörök kaptak szobákat, a negyediken tánc- és színházterem van. Az új létesítményt nem­csak a kerület diákjai, ha­nem az itteni vállalatok fiataljai is látogathatják. Ma még az utolsó simítá­sokat végzik, a ház prog­ramjának kidolgozása az új lakók feladata lesz.

Next